Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

XXIII. évi. 269. sz. 1972. nov. 15., szerda. ÁRA: 80 FILLÉR Megújításra Tár az újííómozgalvm \- iharok dúlnak immár hosszú évek óta az újítómozga­lom, pontosabban anyagi ösztönzése, azaz a közgaz­dasági szabályozó rendszer idevágó része körül. A viták végső mérlegét a tények ismeretében nem nehéz el­készíteni, óm ennél jóval többre van szükség: a holtpontról való kimozdulásra, a mozgalom megújítására. 1967-ben 2,2 milliárd forintot tett az újításokból származó népgazdasági megtakarítás. Életbe lépett az új rendelkezés, s az összeg 1,5 milliárdra csökkent, s azóta is 1,6:—1,8 milliárd között van. A helyben járás nyilvánvaló. S még inkább az, ha figyelembe vesszük a mozgalom korábbi fejlődése alapján joggal föltételezhető növekedés óhajjá válását, annak a haszonnak az elmaradását, amely a rendelkezések miatt meg sem tett — tarsolyban hagyott, félig kidolgozott — újítási bejelentésekből származott volna. A jelenleg érvényben lévő újítási rendelet végrehajtá­sának legfőbb tapasztalatait a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége — szeptember 25-i ülésén — így sum­mázta: nem bontakozott tó a kívánt mértékben a dolgozók aktivitása; a gazdasági vezetők az érdekeltség ellentmon­dásossága miatt nem is ösztönzték ezt; lényegesen csökkent a beruházási megtakarításokat eredményező újítások száma, mivel az anyagi elismerés rendezetlen; a műszakiak vissza­húzódtak az újítómozgalomból, mivel tevékenységük meg­felelő honorálására nincs jogi biztosíték. mj em valami vigasztaló röntgen-felvétel az újítómozga- J_^j lom egészségi állapotáról, de sajnos, igaz. Ezért té­nyékhez, s nem az illúziókhoz igazodva határozott úgy az elnökség, hogy javaslatot terjeszt — az Országos Ta­lálmányi Hivatallal közösen — a kormány elé, miszerint az újítási díj ne a részesedési alapot, ne a bérjellegű kiadá­sokat terhelje. S döntött arról is, hogy 1973 első felére hívják össze az újítók és feltalálók negyedik országos ta­nácskozását, ahol a legílletékesebbek mondják el vélemé­nyüket, a kivezető út meglelése reményében. ' Tavaly 1,8 milliárd forint évi megtakarítással járó újí­tást nyújtottak be a kutatóintézetekben, üzemekben, termelő- szövetkezetekben. szállítási, kereskedelmi vállalatoknál, az­az a népgazdaság valamennyi számításba jövő területén. Az újílómozgalom fenntartása, erősítése azonban nem pusz­tán az anyagiak miatt társadalmi érdek, hanem azért is, mert a műszaki, technikai korszerűsítésben égető teendőink vannak, s ezek elvégzéséhez sokoldalú segítséget adnak a javaslatok. C supán egyetlen példát említve: 497^-ben a kutatft-^ és fejlesztő intézetekben 8700 kutatási téma volt" műm’ kában, azaz ennyiféle dologban kívánatos az új meg­oldás, az előre lépés, a műszaki, anyagi tökéletesedés. Ugyanakkor a kutatóintézetek és egyéb kutatóhelyek mun­katársai tavaly 706 szabadalmi bejelentést tettek és 4198 újítási javaslatot nyújtottak be. Ez utóbbiak nagy többsége — 2700 — a gépipar, a híradástechnika, a műszeripar terü­letéről származott. Tgenám, de ugyanezeknél az intézmé­nyeknél 1968-ban 4446 újítási javaslatot dolgoztak ki, azaz négy esztendő alatt nincs számszerű fejlődés. Ennek aligha lehet magyarázata, amit egyes üzemek esetében oly’ szívesen hangoztatnak: a „jelentéktelen ötle­tek” megszűnése. A magyarázat sokkal inkább a társadalmi érdek s a rendelkezések közötti ellentét. Azzal, hogy a rendelkezések szinte kirekesztették a mű­szakiakat az újítómozgalomból — hiszen a nagyon kétséges fizetésjavítás, az alkalomszerű prémium aligha ellenértéke az újításra fordított szabad időnek —, már nagy szeletet vágtak le a korszerűbbet akarók táborából. Azzal pedig, hogy — mások esetében — az újítási díj fedezeteként a részesedési alapot jelölték meg, nemcsak a vezetőket állítot­ták nagy dilemma elé, hanem sok helyen maguk az újítók körül is ellenséges légkört teremtettek. Csoda-e, ha’ a ren­delkezések bevezetését követően felére csökkent a benyúj­tott javaslatok száma, mérséklődött a gazdasági eredmény, s nem nyílt kellő anyagi-erkölcsi forrás a fejlődéshez? M ennyiség és minőség összefüggése, az egyéni és a tár­sadalmi érdekek egészséges egyeztetésének szüksé­gessége olyan tény, amelynek vitatása fölösleges. Nos, az újítómozgalom a megváltozott rendelkezések némely részlete miatt mégis ilyen, terméketlen, energiákat emésztő, lehetőségeket elpocsékoló viták témájává vált. Esztendők teltek el nézetek csatájával. Most már arra van szükség, hogy a nyilvánvaló rosszat az ésszerű váltsa fel. úgy mó­dosuljon az ösztönzési rendszer, hogy az újítómozgalom létét és eredményeit ne viták, hanem újítások bizonyítsák. —s —o Szervezés — A szervezési intézkedések 98 százaléka a gyakorlatban is megvalósult — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Radnai József, a Pénzügymi­nisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet igazgatója. Az intézet öt év alatt mintegy 500 vállalat megbízásából 1)500 szervezési intézkedést dolgozott ki, s vezetett be, amelyek túlnyo­mó része jól bevált. A kor­szerű szervezéshez szükséges gépek bemutatására a Pau- lay Ede utca 15. szám alatt mintatermet rendeztek be. A munka- és üzemszerve­zésről szóló párt- és kor­mányhatározatok elvei alap­ján az inukét programot dől­- rendelésre gozott ki. Ebben különösen a számítástechnika elterjedé­séhez kapcsolódó szervezési feladatok kerültek előtérbe, ezenkívül fokozottan terjesz­tik .a korszerű szervezés kül­földi tapasztalatait is. Mint az intézet vezetői elmondták, a vállalatok igen nagy szám­ban veszik igénybe az in­tézet szervezői munkáját és szervezési tanácsait. Szolgál­tatásaik értéke öt év alatt több mint tízszeresére emel­kedett s ehhez szakembereik létszámát is meg kellett hat­szorozniuk. Az intézet új részlegeket létesített Miskol­con, Győrben, Kaposvárott, Baján és Békéscsabán ist. _ PRO URBE-DlJ JÁSZBERÉNYBEN A városért, a közösségéit végzett munkáért • • Ünnepi ülést tartott a városi tanács Tegnap ünnepi ülést tar­tott a jászberényi Városi Ta­nács. Megemlékeztek a város felszabadulásának 28. évfor­dulójáról, majd kiosztották az idei Pro Urbe-díjakat. Az ülésen Varga Béla, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára tartott ün­nepi megemlékezést. Beszélt a város történetének egyik legnevezetesebb napjáról — 1944. november 15-ről — amikor a második Ukrán front kötelékében harcoló szovjet katonai alakulat felszabadította Jászberényt A megemlékezés után Böj­ti János, a városi tanács el­nöke ismertette a tanáccsal a Pro Urbe-díj alapításáról szóló határozatát. Elmondta, hogy a városi tanács vb dön­tése alapján az idén G o r- janc Ignác, a Hűtőgép­gyár vezérigazgatója- és Oláh János nyugdíjas, a jászberényi nyomda volt ve­zetője kapja a magas kitün­tetést. A városi tanács elnö­ke ezután átadta a Pro Urbe- díjat a kitüntetetteknek. • • * G or j anc 1gnácnak kiemelkedő szerepe volt a Hűtőgépgyár fejlesztésében, amely döntően befolyásolta a város politikai, társadalmi és gazdasági fejlődését. A gyár telepítése munkalehető­séget nyújtott Jászberény és környéke lakosságának, biz­tosítéka volt — és az ma is — a város szociális, kommu­nális fejlődésének. Segítette Jászberény iparo­sodását, s ez változást je­lentett az emberek életkö­rülményeinek alakulásában. A gyár saját dolgozóit la­káshoz, gyermekintézeti, egészségügyi ellátáshoz segí­tette. Gorjanc Ignác mint országgyűlési képviselő részt vállal a város és a járás po­litikai, gazdasági fejlődésé­ben, kezdeményezője és meg­valósítója az általános poli­tikai, — ezen belül a város- politikai — célkitűzéseknek. Irányításával a Hűtőgépgyár kollektívája kiemelkedő se­gítséget ad a város fejleszté­sével kapcsolatos feladatok megvalósításához. Oláh János 1945 óta munkálkodik a város fejlő­déséért. Mint nyomdász már a felszabadulás utáni napok­ban röplapokat készített a Jászberényt felszabadító szovjet katonai alakulat részére, segítette a „Jászsági Szabad Nép” megjelenését. Részt vett a nyomda álla­mosításában, megszervezte a jászsági korszerűtlen, kis nyomdák összevonását. A jászberényi nyomdának 26 évig — nyugdíjba vonu­lásáig — volt vezetője, ez idő alatt hetven nyomdász szakmunkást nevelt. Az el­lenforradalom leverése után részt vett az "MSZMP újjá­szervezésében, 18 éve tagja a vgrösi tanácsnak, öt éve tanaes vb-tag. Figyelemre méltó javasla­taival segítette a városfej­lesztési célkitűzések megva­lósítását, a lakossági szolgál­tatások javítását. A városért végzett odaadó munkáját bizonyítja, hogy háromszor kapta meg a „Társadalmi munkáért” jelvény arany fo­kozatát, egyszer pedig az ezüst fokozatot. A közügyek­ért kifejtett tevékenységéért a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki.. Oláh János ma 62 éves. nyugdíjas, de a város iránt érzett szeretete a régi: tár­sadalmi munkára mozgósít, vb-üléseken javasol, kér, amikor kell szenvedélyesen vitázik, sohasem magáért, mindig a városért Tervszerűen halad a kisgazdaságok korszerűsítése Hol tart a modellszövet­kezetek ügye, mi valósult meg eddig a kistermelő gaz­daságok korszerűsítéséből? — Erről tájékoztatták a sajtó munkatársait a SZÖVOSZ- ban. Az idén a tudományos módszerekre alapozott szer­vezőmunka • első fázisában 20 ÁFÉSZ-nál hozták létre a termelés mintaszervezetét. A szer\ezés sokrétű, a táj jellegének, természeti adott­ságainak figyelembevételével kiterjed a legalkalmasabb növény- és állatfajok meg­választására, a termelési technológiára, a hatékony talajerő-utánpótlásra, vala-* mint a korszerű állat- és nö­vényegészségügyi szolgáltatá­sokra is. A 20 „alapszövetkezet” .mintájára 97 úgynevezett „szinkron-modell” alakult, és így a fogyasztási- és értéke­sítő szövetkezetek egyötödé­nél nyílt lehetőség a legkor­szerűbb eljárások meghono­sítására, arra, hogy a tapasz­talatokat továbbadva széle­síthessék a „korszerűsítő” szövetkezetek körét. A fejlesztési tervek elké­szítésén túl már ebben az esztendőben, közös erőforrá­sokból úgynevezett minta­kertek, palánta-nevelők és minta-állattenyészetek is lé­tesültek. Korszerű palánta­nevelőt hoztak létre például Sarkadon, Mezőkövesden, Komlón, Miskolcon és Pa­pán, ahol jövőre már mint­egy félmillió egyöntetűen jó­minőségű palántát hajtatnak és bocsátanak a szakcsopor­tok rendelkezésére — a je­lenlegi piaci áraknál ólcsób- ban. Miskolcon és Komlón gyümölcstelepítési program valósult meg, figyelembe véve, hogy a bányászok és vas­munkások ’ szabad idejükben szívesen foglalatoskodnak házkörüli kiskertjeikben. A modellszövetkezetek és mintaegységek létrehozására központi támogatásból 3,8 millió forintot fordítanak, s legalább ugyanennyi az az összeg, amivel a célhoz a szö­vetkezetek és tagjaik hozzá­járulnak. aa TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK -- HÍREK Távirat A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Mon­gol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Ma­gyarország területe felett átrepülve táviratban üdvö­zölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát cs Fock Jenőt, a kormány el­nökét. Szovjet könyvkiállítás A Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója al­kalmából tegnap a Váci ut­cai Gorkij könyvesboltban szovjet könyvkiállitás nyílt. A tárlaton a szovjet könyvkiadást többszáz po­litikai, szépirodalmi, isme­retterjesztő, ifjúsági mű, valamint, reprezentatív kivi­telű művészeti könyv kép­viseli. A kiállított művek között szerepel a V. I. Le­nin című reprezentatív ki­állítású album, amely a moszkvai .Marxizmus—Leni- nizmus Intézet gondozásá­ban készült el. A Szovjet­unió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából in­dult meg a szovjet közlar> easágokról szóló sorozat A szovjet népek baráti család­jában címmel, amelynek néhány kötete már látható a kiállításon. A népdalelőadás mesterei November 18-tól a rádió­ban kéthetenként jelentkező sorozat indul „A népdalelő­adás mesterei” címmel, amely a nagyközönséget kí­vánja megismertetni távoli s közeli országok folklór- kincseivel. s annak legte­hetségesebb, legszínesebb egyéniségű megszólaltató! ­val. Szót kapnak a 20—30 perces adásokban svájci, finn, olasz, amerikai, ro­mán, spanyol, jugoszláv, grúz, örmény, indiai stb. énekesek. Egyetemisták a tanyai iskolákért A szegedi József Attila Tudományegyetem KISZ- fiataljai az idei tanévben új akciót indítottak a város- környéki tanyai iskolák okr tató és nevelő munkájá­nak segítésére. Legfőbb cél­juk, hogy minél több szem­léltetőeszközt juttassanak a külterületi kisiskoláiénak. A tanács művelődési osztályá­nak javaslatára Ásotthalom község körzetében tucatnyi osztatlan tanyai oktatási in­tézményt patronálnak. El­ső lépésként az egyetem in­tézetének raktáraiból össze­gyűjtötték azokat a bútoro­kat, oktatási segédeszközö­ket, amelyeket a felsőokta­tási intézményben már nem használnak. Az egyetemista KTSZ-fiatalok a közelmúlt­ban 3 teherautónyi padot, szekrényt, egyszerű fizikai és kémiai kísérletekhez al­kalmas eszközt, térképeket küldtek a tanyai iskolák­nak. Petőfi Sándorra emlékeztek Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából a varsói Magjrar In­tézetben hétfőn ünnepi iro­dalmi estet rendezett a len­gyel és a magyar rádió. Dr. Andrzej Szeroszewski. a varsói egyetem adjunk­tusának magyar és lengyel nyelven tartott bevezetője után neves magyar és len­gyel művészek szavaltak a két nép nyelvén a költő legismertebb verseit- A mű­sorban közreműködött: Ma­jor Tamás, Várad! Hédi, Berek Kati, valamint Mag­da Zawadzka, Wienczyszlavv Glinski. Egészségnevelési napok ’72 Az egészségügyi felvilá­gosítási központ, a fővárosi egészségnevelési központ, a Magyar Vöröskereszt buda­pesti titkársága és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat budapesti szerve­zete november 27-től de­cember 1-ig országos egész­ségnevelési napokat rendez. Reklám-konferencia A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Iparcikk-keres­kedelmi főosztálya a szak­ma vezetőinek részvételé­vel kedde,, reklám-konfe­renciát tartott a Fészek Klubban. A tanácskozáson az ipar és a kereskedelem nropagandg-kapcsolatáról, a kereskedelmi vállalatok együttműködéséről, vala­mint a reklámról, mint a vállalatok közötti gazdasá gi verseny eszközéről esett SZÓ- " • i A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága novembfer 14-én, tegnap megkezdte ülését. Az ülés napirendjén a X. kongresszus határozatainak végre­hajtásáról és a tennivalókról szóló beszá­móló, valamint az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatása szerepel. A Központi Bizottság ma folytatja ta­nácskozását. Megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents