Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

1972. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A szolnoki járműjavítóban épülő Diesel-bázis legnagyobb új létesítménye a több mint 2-1 ezer négyzetméter alapterületű Diesel-csarnok lesz. Ennek vasszerkezeti munkáit végzik a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói, akik eddig mintegy 2200 tonna acélt használtak fel a csarnok tartószerkezeteihez. A szükséges elemeket , a Ganz — Mávag gyártja. Tanácskozás az ellenőrzésről A vállalati belső ellenőr­zés helyzetéről tanácskoz­tak tegnap a Nehézipari Mi­nisztériumban több miát 200 gazdasági vezető, belső ellenőr részvételével. Dr- Krethon Ferenc, a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztályának: vezetője az ellenőrzés hely­zetéről és legfőbb tenniva­lóiról beszélt. Elmondotta, hogy a nehézipari tárca 125 nagyüzeme közül 109-ben megvalósították a belső el­lenőrzést, 16 vállalatnál azonban nem látták szük­ségesnek ezek kialakítását. Az eddigi munkát érté­kelve hangoztatta, hogy el­sősorban az árai-e alakulásá­ra fordítottak nagyobb gon­dot. és kevésbé elemezték a ráfordítások helyzetét, ala­kulását, holott a vállalat eredményességét ez a két tényező együttesen határoz­za meg. Hangoztatta továb­bá, hogy a társadalmi tulaj­don védelmét több helyütt leszűkítették a lopásokra, raktári visszaélésekre, ho­lott ebbe a témakörbe tar­toznak az észszerűtlenül felhasznált anyagok, a nem kellően megalapozott beru­házások is. A tanácskozáson részt vettek és felszólaltak a len­gyel bánya- és energiaügyi minisztérium hazánkban tartózkodó főosztályvezetői is, akik a lengyelországi ta­pasztalatokról beszéltek. Az előadásokat élénk vita követte. Gabonaipari konferencia Kétnapos gabonaipari konferencia kezdődött teg­nap a Technika Házában. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület szer­vezte tanácskozás célja, hogy a résztvevő mintegy 350 szakember kölcsönös ta­pasztalatcsere keretében egyebek között megismer-' kedjen a búzaőrlés új, kor­szerű módszereivel. A ta­nácskozást Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazga­tója nyitotta meg, aki po­zitívan értékelte a gabona­iparnak a negyedik ötéves tervben eddig elért eredmé­nyeit­Évente félmillió A megye közegészségügyi és járványügyi helyzetéről A megyei közegészségügyi és járványügyi állomáson tartotta tegnap délelőtt so- ronkövetkező ülését a me­gyei tanács kulturális-, ifjú­sági és egészségügyi bizott­sága. A helyszínen tárgyal­tak Szolnok megye köz­egészségügyi és járvány­ügyi helyzetéről. A jelentés, melyet dr. Lellei Gábor megyei főorvos és dr. Pápai Dénes, a KÖJÁL igazgatója együttesen terjesztett a bi­zottság elé, hű tükre volt annak a munkának, ame­lyet ez az egészségügyi szervezet 1954 óta végzett. Néhány adat erre: a megyei KÖJÁL 1954-ben jött létre, akkor tizenöten dolgoztak ott; 1957-ben szervezték meg a járási-városi köz­egészségügyi szolgálatokat; 1963-ban költöztek székhá­zukba. Jclrnieg százkilencven- négy orvos, biológus, ve­gyész, pedagógus stb. dol­gozik e munkaterületen­Évente mintegy ötezer in­tézményben körülbelül tíz­ezer olenórzést végeznek, a megyei laboratórium pedig a legutóbbi adatok szerint 150 ezer vizsgálati anyagot néz meg egy évben és ez, több mint félmillió vizsgá­latot jelent. A KÖJÁL-ban kialakul­lak az egységes — szakhi- giénes és laboratóriumi részlegekből álló — szak­osztályok, létrejött a kor­szerű munkaegészségügvi vizsgálatok személyi és technikai bázisa. A munkaegészségügyi és elsősorban a mezőgazda­sági üzemeket érintő • vizsgálatok száma 1971- btín országosan a legma­gasabb volt. Korszerűen felszerelt parazitológiai csoport szerveződött, meg­kezdődött a korszerű to­xikológia] és környezetvé­delmi munka laborató­riumi hátterének kiépítése. Mindezek — mint azt a je­lentésben is olvashattuk — kedvező feltételek egy sa­játos mezőgazdasági mun­kaegészségügyi profil kiala­kításához. A jelentés részletesen szólt többek között a jár­ványügyi helyzet, a köz­egészségügyi viszonyok ala­kulásáról. így többek között arról, hogy a megye jár­ványügyi helyzet kiegyen­súlyozott. A legveszedel­mesebb fertőző betegségek egyáltalán nem, vagy csak elenyésző számban fordul­nak elő. A csecsemő- és kisgyer­mekkori védőoltások rendszeressé váltak, ezek eredménye, hogy a védő­oltásokkal megelőzhető fertőző megbetegedések esak elvétve. fordulnak elő. E tekintetben me­gyénkben jobb a helyzet az országos átlagnál. Ugyanakkor a vérhas gya­korisága bár jelentősen csökkent, a megbetegedések száma 1969 óta jóval ezer alatt van. a megelőzésben az egészségügyi szolgálat többet tett annál. mint amennyi kötelező lenne szá­mára, mégis a megbetege­dések gyakorisága 1960 óta magasabb az országos átlag­nál- ; A betegeknek több mint ggyötöde szolnoki la­kos. Ennek oka egyrészt, a zsúfolt város, másrészt egyes kerületek rossz kom­munális ellátottsága. A közegészségügyi helyzet alakulásában súlyos gondot jelentenek a különböző kör­nyezetvédelmi problémák. A megyében naponta ke­letkező 150 ezer köbmé­ter szennyvíznek csak 50 százalékát tisztítják, de a megfelelő hatásfokkal tisztított szennyvíz csu­pán 20—25 százalék. Szolnokon a házi szenny­vizek tisztítás nélkül ömle- nek a Tiszába és a Zagy­vába, s csak, .Martfűn üze­mel megfelelő hatásfokú tisztítótelep. A levegő tisz­taságvédelemre vonatkozó kormányhatározat végrehaj­tása megkezdődött a KÓ- JÁL-ban: most végzik a szennyezőforrások felméré­sét és a védettségi kategó­riákba sorolást. A jelentés előterjesztését termékeny vita követte1 a felszólalók hangsúlyozták milyen fontos a fiatalok rendszeres cgész.ségügyi nevelése cs miijén káros a fiatalok szervezetére a mozgás- hiány, a megfelelő egész­séges környezet hiánya. Sok szó esett a városok, el­sősorban Szolnok köztiszta­ságáról. Porosak városaink, szennyezik a levegőt, ez is közrejátszik abban, hogy a megbetegedettek 41 száza­léka krónikus légzőszervi betegségben szenved. A jelentést és majdan a hoz­zá készülő határozati javas­latot a bizottság a megyei tanács elé terjeszti. FIATALOK FEGYVERSEKKÉ „Diófát ültetnek” $ Helyzetük nehezebb, mint hz Eredményesen' gazdálkodó termelőszövetkezet a fegy- vemeki Vörös Csillag A tsz-ek általános problémája, a tagság elöregedése sem fe­nyegeti, bár kevés ott a fiatal szövetkezeti tag, mindössze 28, a 30 éven aluli tsz-ta- gok száma. Viszont alkalma­zottként sok fiatal dolgod k a tsz-ben. ök — mint kívül- állóak — nem kapják a ta­goknak járó juttatásokat, például a háztáji földet. Ezért az elmúlt évben is el­mentek néhányan a szövet­kezetből, holott a fiatalok munkájára szükség van Fegyvemeken is. Mit tesz­nek a tsz vezetői, hogy meg­akadályozzák az elvándor­lást? A kérdésemre Czimmer József, a termelőszövetke­zet elnöke válaszolt: — Kevés az ilyen hűtlen ember, s ha elmegy, nem sajnáljuk túlságosan. Olyan fiatalokra van szükségünk, akiknek munkájára hosszú időn át számíthatunk. A ko­rábbi évek tapasztalatai mi­att megszigorítottuk a tag­felvételt. Nem egy esetben megtörtént ugyanis, hogy visszaéltek előlegezett bizal­munkkal. Lányoknak, asszo­nyoknak szakmát adtunk, szülési szabadságot, háztájit kaptak, s mikor lejárt a szabadság, itthagyták a tsz-t. Érthető, hogy szűkmarkúan bánunk kevés szántóföldünk­kel. A fiatalemberek is csak a katonaidő letöltése után kapnak háztájit. Az ifjúsági törvény végre­hajtására vonatkozó intéz­kedéseket rögzítették a tsz új alapszabályában, amely hivatalosan 1973. január 1- vel lép életbe. — Ha nincs ifjúsági tör­vény, mi akkor is foglalko­zunk a fiatalokkal — foly­tatta az elnök — mert a tsz érdekei is ezt kívánják. A rohamosan előrehaladó tech­nika, az új termelési mód­szerek hozzáértő szakembert kívánnak, s elsősorban a fi­atalok azok. akik képesek lépést tartani korunk fejlő­désével. ők hajlamosabbak az újat, a korszerűt elfogad­ni, jelentőségét megérteni, s alkalmazni a termelésben. A fiatalok tevékenyen részt vesznek a tsz vezetésében is. Több KISZ-korosztályú fiatal agronómus tagja a szövetkezeti döntő bizottság­nak. egyikük a vezetőségnek is. Az alapszervezeti KISZ- titkárt, Szondi Györgyöt rendszeresen meghívják a tsz-vezetőségi ülésekre, — mint a fiatalok képviselő­jét. A KISZ-szervezet. munká­járól, terveiről a , fiatalok szabad idejének hasznos el­töltéséről ő adott felvilágosí­tást. Mint mondotta, nem példás a ts?-ben a KISZ- élet, inkább középszerű. ipari üzemek fiataljaié. KJü- lönböző munkakörökben, kiü- lönböző ideig dolgoznak. íjgy a szervezés kissé nehézkjss. Jelenleg még helyiség-gon d- jaik is vannak. A tsz szék­ház nagytermében jönmek össze esténként, de sokstzor ez ütközik a tsz más prog­ramjaival. A most kezdődött politikai oktatássoroaat befe­jező előadásait már új he­lyen szeretnék tartani — KISZ-klubot építenek társa­dalmi munkában. Egy ,’régi lakóépületből alakítanak! ki két helyiséget. A berende­zés költségeit, a tsz vállalta, da a KISZ megyei bizottsá­ga is támogatja kezdemé­nyezésüket. — Szeretnénk otthanossä tenni — mondta Ficsór Dé­nes, kertészeti brigád vezető. — Fostosnak tartjuk, hog\) legalább belülről modern, ké­nyelmes legyen, hogy szí­vesen jöjjünk ide. Az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtása a fegyv»er- neki tsz-ben többet jel«.«nt, mint egy klubépítés. — Az ifjúsági parkról be­szélj! — biztatták a többiek a KISZ-titkárt, s ő egyre jobban belejött a nagysaabá- sú munka távlatainak vá­zolásába. — Rencz Mátyástól, származott a gondolati: mi lenne, ha a Holt-Tiszai és a gát között létrehoznánk: egy, a Tisza-iáj szépségét ás tük­röző ifjúsági parkot? iji párt­titkár elvtárssal megbeszél­tük. majd a községi tanács elé került a terv. Ott is he­lyeselték. Körülbelül egymillió fo­rintos anyagi befektetés és négymillió forint értékű tár­sadalmi munka szükséges a megvalósításhoz. A szakaszos építkezés 1978-ra fejeződik majd be a tervek szerint. A park teljes építési terve el­készült, és már kivitelezés­hez is hozzáfogtak a fiata­lok. ka ez. amiből a kefcség min­den fiatalja részt vállal. A helyi szervek,, üzernek anyagi és gépi segítséget ajánlottak fel a munkához. Az anyagi­ak egy részének» fedezésére úgynevezett 'rózsa-jegyet akarnak áruKítar/i, 8 forinttal a község minden lakója hoz­zájárulhat a -park létreho­zásához — Elekednek. —■ Az a legjobban becsü­lendő ezekben a fiatalokban, hogy mernek diófát ültetni, amely csak a fiaiknak fog termést hetzni, — tette hozzá Kelemen Gyula párttitkár. A tanulásra terelődött a szó. Mint mondták, a fiata­lok szakmai továbbképzésé­hez minden lehetőséget meg­ad a termelőszövetkezet. A szakmájában továbbtanuló fiatal 14 nap pótszabadságot kap. vizsgaidőszakhan pedig 30-at. Rendszeres a tsz-en belüli szakoktatás, növény­védő, baromfi tenyésztő szak ­munkások és vontatóvezetők képzése. Az elmúlt évben több Jnijjt húsz fiatal szer­zett így szakmát. Szoros a kapcsolat egy NDK-beli ál­lami gazdasággal, ahová évente két-három fiatalt kül­denek továbbképzésre. A Vö­rös Csillag Tsz jó hírét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy évenként jelentkez­nek közép vagy felsőfokú végzettségű fiatal mezőgazda- sági szakemberek, akik gya­korlati idejüket szeretnék itt tölteni. A szövetkezet vezetői nem titkolják: a fiataloktól vár­ják a legtöbbet a munká­ban, a tsz jó hírének erősí­tésében, az élet minden te­rületén. Ha kell, bíztatják, segítik őket. Nemcsak azért. Szondi Tivadar a park építési tervén magyarázta, _ hol lesz a játszótér és a szabad, strand Vasárnap is sok ezer raqon árut szállított a MAY A Szegedi MÁV Igazgató­sághoz tartozó öt délalföldi megyében mintegy ezerötszáz vagon árut raktak meg illet­ve ürítettek ki vasárnap. A cukorrépa-szállítás a ,-máso­dik félidőhöz” érkezett. A tervezett 450 000 tonna répá­nak több mint a felét már to­vábbították a sarkadi, a ka­posvári, a mezőhegyesi, a szolnoki és az ercsi cukor­gyárakba. Az igazgatóság területén vasárnap a szokásosnál vi­szonylag több üres vagon állt a szállítók rendelkezésére. Ezt a lehetőséget kihasználta az Orosházi üveggyár. és harmincöt kocsiból álló irány­vonatot rakott meg üvegekkel a Szigetvári Konzervgyár ré­széi-e. Nyugat-Magyarország vasútjain ezerhétszáz vagon árút szállítottak vasárnap 3 megyeszékhelyre — Szombat­helyre, Veszprémbe és Zala­egerszegre, ezenkívül Pétre négy kavics irányvonat érke­zett. Futballpálya, játszótér, kemping, presszó lesz a park­ban. Emellett a pihenési és szórakozási lehetőséget is biztosítani szeretnénk — szólt közbe az eddig hallga­tag Papp Ernő. Jelentős társadalmi raun­Kiállítással egybekötött sajtótájékoztatón adott szá­mot téli, azon beiüi kará­csonyi felkészüléséről teg­nap a Divatáru Nagykeres­kedelmi Vállalat. Erdős Jó-» zsef vezérigazgató elmon­dotta. hogy a kiállítást no­vember 24-ig tartják nyit­va, elsősorban kiskereske- deimj partnereiknek, aki­ket most mintegy 200 mil­lió forintos „friss” árukész­lettel várnak. Szeptember­ben ugyanis mintegy 180 000 dolláros pótkeretből vásá­roltak import cikkeket, amelyek most érkeztek meg. A divatáru szakma szinte valamennyi cikke al­kalmas ajándékozásra, ezért mert ez a feladatuk, és a tsz érdekei is ’ezt kívánják, hanem —- a párttitkár sza­vaival élve — mert szorgal­muk, tenniakarásük maxi­mális elismerést érdemel. a vállalat bőséges válasz­tékról gondoskodott s a fi­nomabb árukat külön dísz­dobozban, ünnepi csomago­lásban hozza forgalomba. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy az év végéig a tavalyinál 20 százalékkal több bőrdíszműárut kínál­nak. Megszűnt a nőj táskák évek óta tapasztalt hiánya: jelenleg is mintegy 110— 120' féle ad bőséges válasz­tékot. Divatcikkekbői is bőséges a választék, sálbó'. kalapból, női és férfi fehér neműbői ki tudják elégíteni az igényeket Az idén elő­ször van elegendő bőrkesz­tyű. s az igénynek megfe­lelően több a nagyobb mé­retű is. Katona László Divatcikkek karácsonyra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents