Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

1972. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 5 Mi újság a szolnoki járásban? Vjszász Autó forgalmi és vas út forgalmi tagozat az új középiskolában Az ország hatodik autó- forgalmi és vasútforgalmi togozatú gimnáziuma és szakközépiskolája épül Uj- szászon. Jelenleg egy hat tantermes általános iskolá­ban tanul a kétszázhat­vankét gimnazista, akik kö­zül negyvenhármán már közlekedési szakoktatásban részesülnek. Rózsa Imre igazgató a többszöri határ­idő-módosítás után is bízik az új iskolaépület mielőbbi megnyitásában. — Már ebben az évben szerettük volna itt kezdeni a tanítást, de az ÉVM Szol­16 millió 300 ezer forintba kerülő, 12 tantermes iskola feladata lesz a megye szak­emberigényének kielégítése. A négyéves képzés után a tanulók az érettségi bizo­nyítvány mellett hivatásos autóvezetői jogosítványt is kapnak. — A 7-es Volán a leg- messzebbmenően támogatja iskolánk építését. Jelentő­sen közreműködött a négy szak-ele adó-terem felszerelé­sébe^ forgalmi és műszaki szemléltető eszközöket, met­szeteket készítettek részünk­re. A vállalat területén tart­A tizenkét tantermes új szakközépiskola nők megyei építőipari vál­lalata csak novemberre ígéri az épület átadását. Nagy problémát okozott a késés, mert az új iskola be­rendezését ■ most összezsú­folva, kis termekben egy­más hegyén-hátán tároljuk. No és nem utolsó szem­pont, hogy a modern szem­léltető eszközökkel jól fel­szerelt termekben sokkal eredményesebb lenne a ta- tanítás. A rohamosan fejlődő gépe­sítés, a modern áruforga­lom szükségessé teszi a köz­lekedési szervező és irányí­tó szakemberek képzését. A juk majd gyakorlati fog­lalkozásainkat is. A modem, kétszintes, minden igényt kielégítő is­kolából kerülnek majd ki Szolnok megye diszpécserei, forgalmistái, ipari vállala­tok belső anyagmozgató (szakemberei. De hogy a megye távolabbi részén la­kó fiatalok is tanulhassa­nak itt, annak előfeltétele: kollégium építése. Ideigle­nesen a régi épületben rendeznek be egy 60 helyes diákotthont de a következő ötéves tervben szeretnének új épületet kapni. Zagyvarékas Dolgoznak a Jolin-Deer-ek A Béke Tsz-ben a beta­karítás nagy részét —mint Tóth Lajos főagronórr.ustól megtudtuk — már a legkor­szerűbb gépekkel végzik. — Jól haladunk a hagy­ma szedésével, már csak né­hány hold van hátra. A ter­méssel is elégedettek va­gyunk, a 200 holdas táblá­ról körülbelül 300 vagon hagymát értékesítünk. — Sajnos a cukorrépával pet nem tudja beszerezni az NSZK-ból. — Hogyan halad az őszi kalászosok vetése ? — Az árpát mind az 530 holdon elvetettük, búzából 2500 holdat terveztünk,1 fele már annak is a földben van. A főállattenyésztő, dr. Pálfy Dezső egyetlen napról is sok érdekeset tud mon­dani; Munkában a szövetkezet univerzális kombájnja. annál inkább bajban va­gyunk. 230 holdon vetettünk, és még csak 50 holdról szedtük fel a termést, felét annak is kézi erővel. Időben rendeltünk egy gépet, ami­nek már szeptemberben meg kellett volna érkeznie, ehelyett az AGROTRÖSZT a napokban közölte, hogy szerződést bont, mert a gé­— Éjfélkor kezdtük meg a pecsenyecsirke szállítását. Az 53 napos, 1,46 kilogram­mos baromfiakból 20 ezret adunk át a feldolgozó vál­lalatnak. — Ma kezdődött meg az 5200 tenyészlúd-állomány harmadszori tépése, huszon­két asszony körülbelül nyolc nap alatt végez ezzel a mun­kával. Ugyancsak ma kap­tuk meg a pápai Húsipari Vállalattól a legutóbbi son­kasüldő-szállítmány minősí­tését. örvendetes, hogy a 150 süldő 79 százaléka „A” mi­nőségű lett, ami kimagasló­an jó eredménynek számít — Megkezdődött a 600 fé­rőhelyes szakosított szarvas­marhatelep feltöltése, ma 24 leellett tehenet szállítot­tunk oda, rövidesen újabb százhatvannal növekszik majd az állomány. Holnap kezdjük a májliba szállítá­sát, összesen majdnem 30 ezret értékesítünk. Az állat- tenyésztés tervezett árbevé­tele egyébként 39 millió fo­rint, de bízunk benne, hogy elérjük a 45 millió forintot. Tigrasüly Rekord rizstermés A Tiszasülyi Állami Gaz­daság az ország második leg­nagyobb rizstermesztő gaz­dasága, s a termésátlagot te­kintve évek óta az első. Az idén 2509 hold termés vár betakarításra. A rizskom- bájnotk 700 holdat már le­arattak, ez a terület holdan­ként 18,75 mázsás átlagter­mést adott, ami a tavalyi átlagnál is jobb. A gépek munkáját egyébként éppen a jó termés nehezíti, mert az eső és a szél alaposan megdöntötte a rizstáblákat. A gazdaság vezetői úgy tervezik, hogy a munka meggyorsítására a társgaz­daságoktól kémek kölcsön rizskombájnokat. A rizs „hozza” a gazdaság termelé­si értékének körülbelül 27 százalékát, mintegy 35—40 millió forintot, amiből 8—9 millió forint a tiszta nye­reség. Nem véletlen, hogy a következő években újabb 1200 holdon telepítenek majd rizst. A tervek már készülnek, és jövőre újabb 300 holddal gyarapszik a rizs vetésterülete. A gazdaság 1970-ben a mezőgazdasági kiállításon aranyérmet kapott az elő­ző évek kimagasló termés­átlagáért. Úgy tűnik, hogy a következő kiállításon, sem adják ennél alább. Kőtelek Klubkönyvtár nyílik Kőtelek ebben az évben modern kulturális létesít­ménnyel gazdagodik: novem­ber 5-én ünnepélyesen átad­ják a Község új klubkönyv­tárát. amely méreteit és be­rendezéseit tekintve a me­gyében is az eljsők között lesz. Könyvtár, mozi, presszó, klubszobák táncterem — mind egy épületben. S hogy ezek közül melyiket látogat­ják majd leginkább, az adott lehetőségeket hogyan hasz­nálják ki, ez nagyrészt az igazgató munkájától is függ. Mondok Dezső, magyar-tör­ténelem szakos tanár lesz az igazgatóit, tanácsaikat kér­tem az induláshoz. Javasla­taikon kívül természetesen a saját elképzeléseimet is sze­retném megvalósítani. Feltét­lenül meg akarom szervezni a szombat, vasárnaponként! ifjúsági táncot. Ügy gondo­lom, ezzel lehet legjobban megnyerni a fiatalságot; el­érni, hogy szívesen jöjjenek ide szórakozni. Az így kiala­kuló állandó társaságból ké­sőbb néhányan bizonyára tagjai lesznek majd a külön­böző kluboknak. — Milyen klubokra gon­dol? A klubkönyvtár homlokzata intézmény vezetője. Terveiről elképzeléseiről beszélgetünk. — Minden kezdet nehéz — idézi a régi közmondást. — Nekem kétszeresen nehéz lesz, mert én is most kezdem a munkát. Az átadásig ren­delkezésemre álló időt igyek­szem kihasználni, felmérést végzek a községben, — az ÁFÉSZ, a tsz, a KISZ szerve­zeteinél és az iskolában. A jelenlegi kulturális igényeket szeretném tisztán látni, hogy elsősorban ezek megvalósulá­sát már az induláskor meg­találják az új intézményben. Felkerestem a környező köz­ségekben a művelődési házak — Erre konkrétan nem tud­nék válaszolni, a felmérés sincs befejezve, ezenkívül az anyagi okokat és egyéb ké­sőbb felmerülő problémákat is figyelembe kell venni. Pél­dául filmklubot a közeljövő­ben nem lehet létrehozni, — mert se felszerelés, se olyan ember nincs, aki megfelelően tudná szakmai téren is irá­nyítani a működését. Pedig érdeklődő nem egy lenne. Előadói estek, író-olvasó ta­lálkozók szerepelnek még terveiben, színházi előadásra azonban színpad híján nem kerülhet sor. A fonóknak nincs központi telephelyük, bedolgozó rend­szerben dolgoznak mintegy hatvanketten. A levágott ága­kat először gondosan kiválo­gatják, rendszerezik, majd egy részüket leforrázzák, és lehántják a héját. Az így nyert fehér vesszőkből készí­tik a kerti bútorokat, a zöld ágakból pedig sokféle alakú és fajtájú kosarakat. Termé­keik keresettek külföldön, — nagy részét Angliába, Svéd­országba, Hollandiába expor­tálják. Évi termelésük mint­egy 2.5 millió forint. Néha különleges egyedi megrende­léseket is kielégítenek. Na­gyon kevesen tudják például, hogy a Szigligeti Színházban a Kaukázusi Krétakör nádból és vesszőből készült falrész- díszlete a tószegi kosárfonók munkája volt. A községben minden ember büszke világhírű fonott búto­raikra, ám aki a napokban érdeklődik új tószegi hírről, változásról, a kérdésre a leg­többen a vágóhidat említik. A KÖJÁL a régi elavult he­Tiszajenő lyiségben lévő, az egészség- ügyi követelményeknek nem megfelelő vágóhidat megszün­tette. A tanács figyelembe vette a lakosság igényeit, és évi fejlesztési alapjának nagy részét — mintegy 250 ezer forintot — az új vágóhíd épí­tésére fordította. A helyi ÁFÉSZ építő brigádja szep­temberben kezdte az építke­zést, és két héten belül már el is készül a közművesített, napi 8—10 állat levágására alkalma® húsfeldolgozó. Az ÁFÉSZ hizlalási szerződést köt tagjaival, s így biztosítják az évente levágásra kerülő 4—500 sertést. Keresett „gyógyszer“ a Miravíz A Miravizet futószalag-rendszerben palackozzák. A ké­pen látható lezárt üvegek a címkeragasztóba ,,utaznak” Év vége előtt, szeptember 20-ra már teljesítette évi tervét — 1,3 millió üveg Miravíz palackozását — a Gyógyáru Értékesítő Válla­lat tiszajenői üzemegysége, amit elsősorban a múlt év­ben fúrt artézi kút tett le­hetővé, ugyanis a bő vízel­látás gyorsabbá tette az üve­gek mosatását. Az üzemben jelenleg is próbafúrásokat folytatnak, új gyógyvíz-ku- tat akarnak fúrni — remél­ve, hogy exportra is megfe­lelő, jobb glaubersó tartal­mú vizet találnak. Az új forrás a mennyiségi problé­mákat is megoldaná, ugyan­is még a terven felüli ter­melés sem elegendő, leg­alábbis a kereskedelem töb­bet igényelne. Áruház társadalmi munkával A község a kisebb telepü­lések közé tartozik, a lakos­ság száma a kétezret sem éri el. Néhány évvel ezelőtt a lakóházakon kívül úgy­szólván semmi sem volt a fa­luban. 1971-ben már — ami a fejlődés ékes bizonyítéka — a háromezer lakosnál ki­sebb községek között a fej­lesztési versenyben Tiszajenő a második lett. — Tavaly készült el a hat­van kisgyerek elhelyezésére alkalmas óvoda — mondja Eszes László tanácselnök, — ezzel nálunk megszűntek az óvodagondok. Természetesen a tanácsnak nincs annyi pénze, hogy évente sok száz­ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A szétszórt település áru­ellátását három kis korsze­rűtlen bolt biztosítja, de már nem sokáig. — A Tószeg és Vidéke ÁFÉSZ épített egy kis ABC-áruházat — veszi át a szót Bállá Gyula vb-titkár —, ami szintén még ebben a hónapban megnyüik. Hadd tegyem hozzá, hogy az ÁFÉSZ dolgozói és a lakos­ság 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá, hogy az áruház mi­előbb elkészüljön. Miközben beszélgetünk az Az új kis „ABC” ezer forintos beruházásokat valósíthasson meg. Szeren­csére mindig számíthatunk a lakosság támogatására. Egyik legnagyobb gondunk volt például a napköziott­hon bővítése. Az idén ez is megoldódik, elkészült már az új tanterem, amit még ebben a hónapban birtokukba vehetnek a tanulók. A 160 ezer forintba kerülő építke­zésnél a lakosság negyven­egyik tanácstag, Báli Zol­tán, nyit be az irodába, és örömmel újságolja, hogy a tsz gépei megkezdték a ho­mok szállítását a Kossuth La­jos utcába. — Ott épült az új áruház, most a környékét is rendbe tesszük — teszi hozzá magyarázatképpen. Írták: Katona László Tóth Mária Zámbó Árpád Tószeg ICerli bútorok fűzfavesszőből, új vágóhíd A községben a vesszőfonás tudománya apáról fiúra száll. Az ártéren szinte áthatolha­tatlan dzsungelként nő, tere­bélyesedik a fűzfa, a hajlé­kony ágakból sosem volt itt hiány. Fürge kezek boszorká­nyos ügyességgel fonják ide- oda az ágakat, s a néző sze­me láttára öblös fotelek, kis kerti asztalkák és székek ké­szülnek gyors egymásután.

Next

/
Thumbnails
Contents