Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

XXIII. évf. 241. sz. 1972. okt. 12., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR A parlament elfogadta dr. Dimény Imre beszámolóját Módosítollák az országgyűlés ügyrendjét — Képviselők interpellációi — He fejeződ tilt az őszi ülésszak Tegnap délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az országgyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A megye nagy szellemi központja Megnyitották a tudományos ülésszakot a jubiláló karcagi kutató intézetben Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehéziDari miniszter­nek adott szót. A magyar mezőgazdaság korszerűségének egyik muta­tója, hogy ma már a terme­lés anyagjellegű ráfordítá­sainak fele ipari anyag — mondotta a miniszter. A népgazdaság nagy erő­feszítéseket tesz a mezőgaz­daság kemizálásáért. 1950 és 1975 között a vegyipari be­ruházások egyharmadát, kö­rülbelül 25 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság kemizálására. Még egy jellemző adat: a vegyipar idei termelésének több mint húsz százalékát, mintegy tízmilliárd forint ér­tékű árut vásárol meg a mezőgazdaság, s ez azt je­lenti. hogy a vegyipar leg­nagyobb vásárlójává vált. Majd arról szólt, hogy a mezőgazdaság gépesítésével igen megnőtt a mezőgazda­ság villamosenergia és üzemanyagigénye is. Az iparág feladatairól szól­va dr. Szekér Gyula han­goztatta ; — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy IV. ötéves ter­vünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogénművek több mint 1 millió tonna műtrágyát ki­bocsátó üzemét határidőre megépítsük. E gyár üzembehelyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkén­ti nitrogén, foszfor, kálium műtrágya hatóanyagot ad­junk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvaló­sítani mezőgazdaságunkban a nagyadagú műtrágyázást. E gyár üzembehelyezésével nagy lépést teszünk előre a komplex műtrágyák gyártá­sában. 1976-ra összes hazai műtrágyatermelésünk több mint egy harmada komplex műtrágya lesz. Az eddiginél erőteljeseb­ben kell foglalkoznunk a nö­vényvédőszerek hazai előál­lításával. E területen jobban ki kell használni a szocia­lista munkamegosztás elő­Megyénk tanácselnöke és országgyűlési képviselője így kezdte hozzászólását: — Nagy jelentőségű az élelmiszergazdaság fejlődése Szolnok megyében is, amellett, hogy az ipar szintén jelen­tős fejlődésének vagyunk ta­núi. Az ipari termelés ér­téke jóval meghaladja a mezőgazdaságét, az ipar­ban foglalkoztatottak száma ma már több. mint a mező- gazdasági dolgozóké. Ugyan­akkor a megye iparának ter­melése az országos terme­lés 3 százalékát adja, míg a mezőgazdaságé megköze­líti az ország termelésének 10 százalékát. Ezért ez az ágazat a megye irányításá­ban elsődleges feladat volt és sokáig az is marad. A miniszteri beszámolóban ismertetett országos ered­ményekhez — mondotta — a ipi megyénk élelmiszer- 1 gazdasága is hozzájárul: ebben az évben búzából hektáronként 32.5 mázsát, ősz; árpából 34 mázsát ter­meltünk s kukoricából 40 mázsa körüli termés beta­nyeit.. Növelni kell a koope­rációs gyártást a nyugati or­szágok vállalataival is. Gyógyszeriparunk bekapcso­lódott a növényvédőszerek gyártásába, amitől komoly eredményeket várunk. — Mezőgazdaságunk dol­gozói eredményesen teljesí­tették az eléjük tűzött fel­adatokat, azokat, amelyeket pártunk és kormányunk ha­tározott meg számukra. Mi, az ipar irányítói, vezetői és dolgozói ezután is tőlünk telhetőén támogatjuk mun­kájukat — mondta dr. Sze­kér Gyula. Az első napirend vitájában tizenhárom képviselő kért szót, köztük Fodor Mihály képviselő (Szolnok megye 7. vk.) megyei tanácselnök. karításával számolunk. A cukorrépa vetésterülete ugyan még kisebb az el­vártnál, de 360 mázsa kö­rüli átlagtermést várunk a megyében. — Számításaink szerint megvan a reális alapja an­nak is, hogy az ötéves terv hátralévő időszakában me­gyénkben a tehénállomány mintegy 10 százalékkal, s ezáltal a tej- és hús­termelés is növekedjék, fi- gyelembevéve a tej és hús termelői árrendezését, vala­mint a beruházásokhoz és a takarmánytermesztéshez nyújtott — az üzemi fej­lesztési alapokat kiegészítő — állami támogatást is. A szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésének anyagi kihatá­sait megvizsgáltuk és meg­állapítottuk, hogy a szarvas­marhatenyésztés jövedel­mezősége 10—14 százalékos szintre emelhető. Ezután arról szólt, hogy kialakulóban van az úgyne­vezett iparszerü termelés a növénytermesztésben is, az (Folytatás a 3. oldalon) Egy nagyon boldog ember sokszor meghatódott tegnap Karcagon. Dr. Vezekényi Ernő nyugalmazott Intézeti igazgató. A Talajművelési Kutató Intézetben ugyan nincs ilyen hivatalosan hosz- szú címe, mindent kifejező­en csak Ernő bácsinak tisz­telik. 1947 őszén ő jelent meg Karcagon egy szak- könyvvel a hóna alatt, egy parcellavető-géppel, egy boronával, befalaztatta a szénapajtát, s 12 hold gazos földön, egyszálmagában megalakította a kutató in­tézetet. Az intézet munkájá­ról azt mondta tegnap dr. Jánossy Andor akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia agrárosztálya nevé­ben: országhatárokon túlter­jedt már a tudományos ku­tatásaink híre. Más szavakkal és más­más nyelven bizonyították az akadémikus kijelentését — a jubileumi tudományos ülésre érkező külföldi tudó­sok: dr. Vitold Niewiadovszki professzor, az olsztyni akadé­miai intézet igazgatója, dr. Anton Kuncze professzor, a münchebergi kutató központ igazgatója, dr. Filip Todo- rov, a szófiai Puskarov in­tézet tudományos főmunka­társa, dr. Ladislav Loren- csik, a michaloveei kutató intézet igazgatója, dr. Máté István, a nagyváradi kutató állomás igazgatóhelyettese. — A magyar agrártudo­mány együtt ünnepel a kar­cagiakkal — mondta köszön­tőjében dr. Ács Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora. Az intézet fennállásának 25. évfordulójára rendezett ünnepség elnökségében üd­vözölte dr. Sipos Sándor kandidátus az ülésszak elnö­ke Váncsa Jenő mezőgazda- sági- és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest, Tóth Já­nost, a megyei pártbizottság titkárát. Zagyi Jánost, a kar­cagi városi pártbizottság tit­kárát is. A tudományos ülést megnyitó beszédében Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes többek között azt mondta: — A karcagi Talajműve­lési Kutató Intézet országos hatókörű szakági tudomá­nyos intézmény. Kutatási :feladatai túlterjednek a táj­körzet határain. Kutatási programjuk olyan nagy, hogy annak teljesítéséhez a hazai kutató intézetek ösz- szefogásán túl a kölcsönös előnyökön alapuló nemzet­közi együttműködés megszer­vezése is szükséges. Az intézet hivatásáról szólva ezt mondta a minisz­terhelyettes: — A technika fejlődésével új talajművelési irányzatok alakultak ki nemzetközi mé­retekben is. Ezek nagy ha­tással vannak a termelőüze­mek fejlesztési elképzelései­re. Ezért nagyon fontos, hogy a műszaki, biológiai és ökonómiai feltételek érvé­nyesítésével tiszta képet ad­janak a hazai talajművelés fejlesztésének kialakításához. Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkameg­osztás megszervezésének. Tisztán látjuk, hogy a jövő­ben jobban be kell kapcsol­nunk a termelőüzemeket is a kutatásfejlesztés láncola­tába. Azt akarjuk, hogy a kutatás módszerei érvénye­süljenek az üzemi gyakorlat­ban. A miniszterhelyettes meg­nyitója után dr. Kurucz Gyula kandidátus, intézeti igazgató tekintette át a 25 esztendő históriáját. Név szerint megemlékezett Nagy Béla műszaki ügyintézőről és Győri Petemé laboráns­ról. akik az alapítástól mind­máig az intézet munkatársai. Még 1955-ben is csak négyen dolgoztak a növény nemesi tő telepen, ma viszont huszon­öt tudományos kutató mun­kálkodik az intézetben. Al­kotó munkájukat száztíz se­gédkutató, laboráns, s más beosztású szakember segiti. Még 1955-ben is csak 250 ezer forintot tudtak fordíta­ni a tudományos munka költségeire, ma pedig 12 millió forint az intézet költ­ségvetése. Ez a pénz sokszorosan megtérül. Csak az utóbbi öt évben 550 szakcikket jelen­tetett meg az intézet, és tu­dományos munkatársai mint­egy hatszáz előadást tartot­tak. Mint dr. Ács Antal debreceni rektor méltatta is, az intézet tudományos mun­katársai kiváló címzetes ok­tatók az egyetemen is. Sa­ját kísérleti telepük van Karcagon, Kisújszálláson és Ecsegfaiván, s a kutatásban együttműködnek a hazai in­tézeteken kívül két csehszlo­vák, két román, ezentúl szovjet, bolgár és német ku­tató intézetekkel. Dr. Máté István azt köszönte meg, ahogyan a karcagiak segítik a fiatal nagyváradi intézet munkáját. Dr. Anton Kuncze professzor elismerően szólt arról, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaságban 1959 óta nyilvántartják a karcagi kutatók munkáját. Szolnok megyében pedig pótolhatatlan szellemi köz­pont a karcagi intézet. Tóth János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára állapí­totta ezt meg. a megyei pártbizottság, a tanács és a karcagi párt-, állami vezető testületek véleményét össze­gezve. — Nagy örömünk — mondta Tóth János, — hogy országos rangja van ennek az intézetnek, s az is, hogy a megye élelmiszergaz­dasága mindig jó forrásra talált Karcagon. A tudomány gyakorlattá tételében a me­gye szövetkezeteinek sokasá­gában adnak szaktanácsokat, s eredményeik mindig meg­bízható alapok a megyei döntések előkészítésében. Most is sokat várunk az in­tézet kutatóitól a megye ag­rárfejlesztési programjának valóraváltásában. Az ünnepélyes megnyitó után a tudomány munká­sai vették át a pódiumot. Tegnap és ma a tudományos előadások sora hangzott, il­letve hangzik el a jubiláló intézetben. B. L. 1 Fodor Mihált felszólalása m Tervekről és gondokról-HÍREK .'Dúsítások ~ híre 7 Koktél a lengyel néphadsereg napja alkalmából Eugéniusz Wislicz-Iivan- czyk ezredes, a budapesti lengyel nagykövetség kato­nai és légügyi attaséja a lengyel néphadsereg napja alkalmából tegnap koktélt rendezett. Megjelent Rácz Sándor rendőrvezérőrnagy, a belügyminiszter első helyet­tese, Szűcs László és Ka­szás Ferenc vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyet­tesek, Marjai József külügy­miniszterhelyettes. Ott volt a koktélon Tadeusz Hann- szek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete is. Á koktélon resztvettek az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoksá­gának magasrangú képvise­lői. Sújtólégrobbanás Tatabányán Tegnap délelőtt a tatabá­nyai 12/a aknában sujtólég- robbanás történt. A bánya egyik munkahelyén gépet szereltek. Feltehetően a sze­relés közben keletkezett elektromos szikra lángra lobbantotta a meghúzódó metán-réteget. A jelenség rendkívül gyorsan zajlott le; öt másodperc alatt teljesep kiégett a munkahely felső rétegében összegyülemlett kis mennyiségű metán. A munkahelyen és annak kö­zelében tartózkodó dolgozók közül 7-en könnyebb égési sérüléseket szenvedtek. A mentők nyomban kórházba szállították őket. Hárman a megfelelő orvosi ellátás után már hazamentek, 4 bányászt további megfigyelés miatt még a kórházban tartottak. Azonnal elrendelték a bá­nya teljes kiürítését is, de nem volt szükség a bánya­mentők beavatkozására, s a délutános műszakban már ismét teljes létszámmal dol­goztak az almában a bányá­szok. A sújtólégrobbanás ügyé­ben a vizsgálatot a kerületi bányaműszaki felügyelőség megkezdte. Gázlók nehezítik a hajózást A Rajkától Szobig terjedő Duna szakaszon az alacsony vízállás miatt az utóbbi na­pokban egyre több dolga akad, a vízügyi szerveknek. Az úgynevezett hajózási kis- vizszint esetén is huszonöt deciméter mély víznek kell lennie ahhoz, hogy a hajók, uszályok e szakaszon teljes terheléssel közlekedhessenek. Jelenleg azonban Rajka és Szob között tizenkilenc gáz­ló nehezíti a hajózást. A víz­ügyi szervek kitűző hajói állandóan pásztázzák a fo­lyót és többszáz bolyát he­lyeztek el a hajók kormá­nyosainak tájékoztatására. A legnehezebb manőverezésre a medvei gázló kényszeríti a hajósokat. Ott a gázló mélysége mindössze tizenhat deciméter. Az Északdunán­túli Vízügyi Igazgatóság ép­pen ezért egy nagyteljesít­ményű kotrógépet állított munkába, hogy mélyítse, szélesítse a hajóutat. Baráti látogatás Egy évtizede tart baráti kapcsolatot az NDK potsdami kerületével a Hajdú-Bihar megyei tanács. A kapcsola­tok további erősítésére négy tagú küldöttség érkezett teg­nap az NDK-ból Hajdú-Bi­har megyébe. A küldöttség vezetője Günther Poppen- heim a potsdami kerületi tanács elnöke. Délelőtt Deb­recenben a megyei tanács épületében dr. Ambrus Ist­ván a Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke fogadta a ven­dégeket és tájékoztatta a megye gazdasági, kulturális életéről, a tervekről. Építőipari kisgép-bemutató Pécsett, a Pollack Mihály műszaki főiskolán nagysza­bású kiállítás nyílt tegnap a KGST országokban gyár­tott, csaknem háromszáz építőipari kisgépből. A meg­nyitón resztvettek az építő­ipari kisgépek gyártásszako­sításával foglalkozó. Pécsett zajló KGST szekcióülés tag­jai, szakértői, valamint a magyar építő és gépész szakemberek. A kiállított be­rendezések. eszközök az épí­tőipar legkritikusabb, leg­inkább időt rabló munkate­rületeit hivatottak gépesíte­ni, így a vakolás, a szigete­lés, a padlóburkolás és a festés műveleteit. Új szövetkezeti cipőmodellek Szerdán az Országos Piac­kutató Intézet Nagymező ut­cai bemutatótermében kiál­lítás nyílt az országos szö­vetkezeti cipőmodell-pályá- zatra érkezett munkadara­bokból. Az OKISZ, Iparművészeti Tanács és a ruházati szö­vetkezetek budapesti szövet­sége állal rendezett pályá­zatra 27 szövetkezet tervezői, modellezői neveztek be, 256 pályamunkával. Ezek a leg­újabb divatirányzatnak meg­felelő formában, a napjaink­ban beszerezhető alap- és kellékanyagok felhasználásá­val készültek, s öt kategó­riában többet is díjaztak kö­zülük. Új textilüzem Zöldcsempés, parkettás, ideális munkakörülményekei biztosító 20 000 légköbméte­res üzem készült el 16 hó­nap alatt a Hazai Fésűsfo­nó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában. A 30 millió forin­tos — saját fejlesztési alap­ból megoldott — beruházást tegnap dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyet­tes adta át. Az NDK-gyártmányú cér- názó- és lengyel készítésű kettőző gépekkel felszerelt üzemben évente ezer tonna fonalat cérnáznak. Ezekből mintegy 1.5 millió darab kö­töttárut, ruhát, pulóvert, va­lamint egymillió négyzetmé­ter szövetet állíthatnak elő. Szőlőszüret — pezsgöbomak A Bükk déli lejtőin tele­pített ültetvényeken, az úgynevezett dél-borsodi bor­vidéken megkezdődött a szü­ret. A több mint húsz köz­séget magában foglaló bor­vidéken az utóbbi években végrehajtott rekonstrukció során telepített nagyüzemi szőlőtáblákkal egvütt több mint ötezer holdról szürete­lik a termést. Tibolddaróc határúban szedik a pezsgő­bort adó szőlőfajtát, amely­nek jellegzetessége a magas savtartalom.

Next

/
Thumbnails
Contents