Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
1972. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kérjük a szerkesztőségnek címzett bejelentésekre és levelekre a teljes nevet és címet feltüntetni, mert névtelen bejelentéseket nem vizsgálunk, névtelen levelekre nem válaszolunk. Közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban a bejelentő nevét szerkesztőségünk bizalmasan kezeli. LVASÖINK Harminc liter vér Bővítés helyett felújítás A lap szeptember 21-i számában körkép jelent meg „Mi újság a tiszafüredi járásban?” címmel. „Tisza szőllősről egy kép aláírásában arról tudósítottak, hogy bővítik az óvodát. Nem bővítésről van szó, mivel az óvoda a régi helyére épül, hanem felújításról...” — írta szerkesztőségünknek Péter Erzsébet, a községi tanács vb titkára. A MÁV jászkiséri építőgépjavító üzemében hagyománya van a tavaszi, az őszi véradó napoknak. Október 5-én is megjöttek a véradó állomás dolgozói. Ismerős arcok. Megértő szavak, amelyek még most is a fülemben csengenek. Dolgozóink isimét jó eredménnyel vizsgáztak ember- szeretetből. Nyolcvanan jelentkeztek véradásra. Türelmesen. várakoztak sorukra. A véradást követő uzsonnán csendes beszélgetés közben emlegették, .ki mikor, hányadszor adott már vért. Ötödször, hatodszor. tizedszer ... Boldogan hallgattuk a kedves doktornő ajkáról a véradóállomás köszönetét, amely a 30 liter vérért hangzott el. Válaszunk: Minden csepp vér adjon új erőt a rászorulóknak. Üzemünk egyik dolgozója is jelen volt az eseményen, alti három hónappal ezelőtt kapott vért. 'Most boldog, mert néhány napja ismét munkába állhatott. Amikor a vér folyt az ereibe, az üveget figyelte. Nem volt rajta a véradó neve. Pedig megköszönné a segítséget annak az embernek, aki — mint a mi üzemünk dolgozói is, nem pénzért, hanem emberbaráti szerétéiből adtak vért. Így zárult nálunk a véradó nap. Azóta végezzük munkánkat tovább, új feladatok, új tervek megvalósítására törekszünk. S várjuk a legközelebbi véradó napot, amelyen — reméljük — már százan nyújtjuk karunkat... Berkó József Jászkisér Beérett a gyümölcs ... a filodendron gyümölcse — amint azt az itt látható kép is tanúsítja. A szép felvételt Kerekes Jenő jászalsószent- BVÖrgyi olvasónk készítette, és küldte el címünkre. A növény tulajdonosa pedig az ugyancsak jászalsószentgyör- gyi Szabó József. Ritkaságszámba megy — írta olvasónk —, hogy a filodendron kilencedik évében kivirágzik, és gyümölcsöt érlel. A 60x75 cm átmérőjű levelek között két csodálatosan szép, kehelyszerű virág nyílik, illetve nyílt, mert az egyik szirma már lehullott. A gyümölcs viszont érik, akkora, mint egy banán. Kerekes Jenő úgy tudja, hazánkban 15. évében virágzik a filodendron — ha virágzik. S hogy valami újat esetleg mégis nyújthassunk olvasóinknak a kép mellé, a Révai Nagy Lexikonból idézünk, mit ír a filodendron- ról, latin nevén — a Monstern deliciosáról. „...az Araceae (kontyvirág- félék) család génusza; 27 faja Amerika tropikus részén honos. Kúszó cserjék. Levelük hüvellyel ellátott, lemeze szárnyasán osztott és lyukas, 2- és 3-rendű erei hálózatot alkotnak. Torzsavirágzatukon a virágok lepel nélküliek, magházuk 2 üregű, minden üreg alapján 2 magkezdemény. Kedvelt, gyakori szobai növény... Mexikó nyugati hegyvidékeiről szármáid Tiszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok, Tószegi út felvételre keres: termelő üzemeihez férfi segédmunkásokat, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, darukezelőket és kocsirendezőket, valamint karbantartó üzeméhez villanyszerelőket Munkásszállást szükség esetén biztosítunk Csökkentett munkaidő. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. zik, ott érett torzsáját, mint ananász ízű gyümölcsöt, eszik...”1 Mindezt kiegészíthetjük kertész ismerősünk információjával, aki elmondta: ha bizonyos nagyságot elér a növény, minden évben virágzik, illetve gyümölcsöt hoz. Virágzás után egy évre érik be a gyümölcs. Tapasztalatból állítja, hogy az ananászíz mellett megtalálható a filodendron gyümölcsében a kajszi barack, a málna és a szamóca íze is. A gyümölcsön lévő külső hámot — amely pikkelyszerű, mint a hal és csípős, mint a csipkebogyó — le kell szedni. Ezután fogyasztható. „Mindössze” 15—16 konyak Olvastam a Néplap október 6-i számában A szanda- szőllősi „erős fiú” történetét. Őszintén szólva megdöbbentett az írás egy két mondatja. Nevezetesen: „...A még fiatalkorú B. S. este a szandaszöllősi presszóban .mindössze’ 15—16 konyakot ivott meg, amitől ismét megjött a kötöz- ködö kedve...” Hát ami azt illeti, 15—16 konyaktól — még ha 3 centet veszünk is alapul — egy felnőtt embernek is megjön a kötözködő kedve. Most már csak azt nem értem, hogy miért tekintenek el például a szandaszőllősi presszóban — de másutt is — a tiltó rendelkezéstől, mely szerint fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgálni tilos! Nem tudják netán a vendég életkorát megállapítani? Kérjenek igazolványt. (Mellesleg Szan- daszőllősön bizonyára ismerték a presszóban is B. S.-t.) Na, de vegyük tovább. Ha már az egyik — igen fontos — rendeletet semmibe veszik, van másik: ittas vendéget sem szabad kiszolgálni. Nyolc—tíz konyak után még nem látták a fiatalkorú vendégről, hogy ittas? Ki hiszi ezt el? Mindezek azért késztettek arra, hogy tollat ragadjak, és írjak a Néplapnak, mert bizony, ha néha-néha késő este vagy netán éjszaka az utcáin járok, jónéhány dülöngélő emberrel találkozom. Nem egyszer az URH-kocsik avatkoznak be. Ezek az emberek vajon hol Utasodnak le sokszor az eszméletlenségig. Szerintem érdemes lenne néha „vissza- pergetni” egv-egy ittasan randalírozó, botrányt okozó ember útját, s felelősségre vonni azokat is, akik kiszolgálták. Talán így kevesebb lenne a hasonló ügy. M. J. Szolnok ERKESZTöl ügetek Sz. J. Törökszentmiklósi A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtása tárgyában megjelent 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 117. §-a szerint átlépés vagy a tagsági viszony megszűnése esetén a háztáji föld használatára való jogosultság megszűnik. A kijelölt háztáji föld használatának év közben történt megszűnése esetén a tag részére meg kell téríteni az addig végzett munka és egyéb befektetés — például vetőmag, műtrágya stb. — értékét. Ha a háztáji föld- használat a termés betakarítását közvetlenül megelőzően szűnik meg, a vezetőség engedélyt adhat a tag részére a termés betkarítására. Az ezirányú kérelem teljesítése azonban nem kötelező. Aggódó, Szolnok: Az elme- betegségre gyanús személy megfigyelés, az elmebeteg pedig gyógykezelés céljából csak abban az esetben utalható be, illetőleg vehető fel a kórház elmeosztályára, ha tüzetes orvosi vizsgálat, illetve megfigyelés, s a gyógykezelés a járóbeteg-rendelés keretében nem lehetséges. Sürgős szükség esetén a beutalás. illetőleg a felvétel iránt haladéktalanul intézkedni kell. E jogszabályi rendelkezés alkalmazása szempontjából sürgős szükség esete álil fenn akkor is, ha a beteg saját vagy mások életét, vagy egészségét, illetőleg testi épségét veszélyezteti. Az elmeosztályra történő felvétel iránti kérelmet a beteg, vagy törvényes képviselője az elmeosztály osztályvezető főorvosánál személyesen terjesztheti elő. Sürgős szükség esetében az elmeosztályra történő felvételre a javaslatot a helyszínen járó mentőorvos, vagy rendőrorvos teszi meg, ezek hiányában azonban bármely más orvos is megteheti. Az orvosi intézkedést bárki kérheti, aki a beteg veszélyeztető állapotát észleli. Azt tanácsoljuk, hogy panaszával forduljon a tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez. Számítástechnikai és adatfeldolgozó központunkhoz keresünk felvételre — az ügyvitelgépesítés, illetve gépi adatfeldolgozás területén szakma] felkészültséggel és gyakorlattal, valamint elektronikai ismeretekkel rendelkező FÉRFI MUNKAERŐT termelési osztály irányítására, szolnoki munkahelyre Közgazdasági egyetemi, vagy számviteli főiskolai végzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket írásban kérjük, részletes önéletrajzzal „Számítástechnika” jeligére a szolnoki kiadóba Az örkhagyó, ha kötelesrészre jogosult hozzátartozója nincs, egész vagyonával, ellenkező esetben pedig vagyonának felével végrendeletében szabadon rendelkezhet. Kötelesrészre az örökhagyó leszármazója, házastársa, továbbá szülője jogosult. Ha tehát a végrendelkezőnek nincs élő leszármazottja, házastársa vagy szülője, akkor teljes vagyonával bárki javára végrendelkezhet. Ha leszármazottja, házastársa vagy szülője van, akkor vagyona fele részével végrendelkezhet, a másik felét pedig úgy öröklik, mintha végrendelet nem is lett volna. A végrendelet faiai A végrendelet készítésének több módja is van. Lehet végrendelkezni közvégrendelettel, vagy írásbeli magánvégrendelettel. Szóbeli végrendelkezésnek azonban csak a törvény által meghatározott esetekben van helye. Legegyszerűbb módja olyan egyetlen lapon megírt irat, amelynek szövegéből félreérthetetlenül kiderül, hogy az végrendelet, és magán a lapon fel van tüntetve az, hogy hol és mikor készült. Ha ezt az iratot a végrendelkező világos akarattal, végig saját kezével — tehát nem írógéppel — maga írta, és aláírta, akkor a végrendelet érvényes. Az ilyen végrenlelethez nem kell tanú, és hatósági közreműködés is szükségtelen. A végrendeletben természetesen az örököst, vagy örökösöket és a juttatásokat vagy azt, hogy a vég- rendelkező minden vagyonát a megjelölt örökösre hagyja, félreérthetetlenül meg kell jelölni. A végrendeletet nem teszi érvénytelenné, ha az örökös tudja, hogy ő az örökös, tud arról, hogy hol van a végrendelet, sőt akkor is érvényes a végrendelet, ha az örökhagyó azt még életében rábízza az örökösre. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező mással is írathatja. Ez esetben a végrendelet, a már említett feltételeken túlmenően, csak akkor érvényes, ha két tanú együttes jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt magáénak ismeri el. Feltétele mindkét esetben a végrendelet érvényességének, hogy a tanúk — e minőségük feltüntetésével — azt aláírják. A magánvégrendelet tanúja, vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta, és aláírta. A tanú, illetőleg hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a vég- rendelkezésnél — rajta kívül — két tanú működött közre. Közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni. Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Végrendelete érvényességéhez ez esetben sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. Szóbeli végrendeletet az tehet, akj életét fenyegető rendkívüli veszélyhelyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézségekkel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egésa terjedelmében szóval előadja. és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után, megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. ■V A visszavonás A végrendelet egyoldalú jognyilatkozat. Ennek következtében a végrendelet visszavonással hatálytalanítható. A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a visszovonást csak ugyanolyan alakban le* hét tenni, amilyen alakban a visszavont végrendelet létrejött. Érvényes tehát a közvégrendeletnek magánvégrendelet alakjában való visszavonása, vagy az írásbeli végrendeletnek szóbeli végrendelet alakjában való visszavonása is. A lényeg az, hogy a visszavonásnál valamelyik végrendeleti forma szabályait be kell tartani. Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavont- nak kell tekinteni. Dr. Cs. I. A végrendeletről
