Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 10. r Észtországban történt Bemutatkozás Moszkvában Talts eqy kicsit szomorú PÁRIZS Bizalmas megbeszélések Vietnamról Nyugati hírügynökségek vasárnap délben gyorshírben jelentették a Fehér Ház köz­leményét arról, hogy Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági ikiülöntanács- adója és helyettese, Alexan­der Haig tábornok, vasárnap Párizsban bizalmas megbe­széléseket folytatott Le Dúc Tho-val és Xuan Thuy-val, a VDK képviselőivel. A hír- ügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Haig tábornok a múlt héten Saigonban járt, ahol többek között hatórás megbeszélést folytatott Thieu elnökkel. Angol—izlandi vita halászati kérdésekben Szombaton véget értek a miniszteri szintű angol—iz­landi tárgyalások, amelyek a két ország között halászati kérdésekben támadt vita ren­dezését célozzák. Mint is­meretes, Izland szeptember 1-én 12-ről 50 mérföldre ter­jesztette ki partmenti ha­lászati vizeinek határát. A tárgyalásokon részt vett kül­döttségek jelentést terjeszte­nek a két kormány elé. Kairó Amilyen az adjonisten A kairói A1 Ahram vasár­nap közölte, hogy az-egyip­tomi külügyminisztériumban részletes beszámo’Á készíte­nek arról, milyen elbánásban részesítik a nyugatnémet ha­tóságok az NSZK-ban élő egyiptomi állampolgárokat A lap értesülése szerint ha­sonló beszámolót állít össze a líbiai és szírtai külügymi­nisztérium is az Arab Köz­társaságok Szövetségének pénteken véget ért elnöki ta­nácsülésén hozott döntés ér­telmében. Az államszövet­ségben részt vevő három arab állam elnöke ugyanis úgy döntőt, hogy e beszámolók alapján az NSZK-ban ta­pasztalt bánásmód szerint fognak eljárni az országuk­ban élő nyugatnémetekkel szemben. Ha az ország bármely ré­szén érdeklődünk az észt nép felől, ma is kevesen tudnak töbet mint száz esz­tendővel ezelőtt: az észt nép távolban élő rokona­ink egyike. Szolnok megye lakossága azonban kivétel. A baráti kapcsolat, amely az észt főváros és Szolnok megye között kialakult, a megye lakosságának figyel­mét testvémépünkre irányí­totta. Tudósítások, élmény- beszámolók, cserelátogatá­sok tapasztalatairól szóló nyilatkozatok jelennek meg lapunk hasábjain is, és ezek jelentősen hozzájárultak az észtekre! szerzett ismeretek gyarapításához. A híradá­sok azonban mindig vala­milyen konkrét alkalomhoz kapcsolódtak, s így lényegé-, ben szórvány jellegűek, rendszer nélküliek marad­tak. Ezt az esetenkénti hír­adást szeretnénk szervezet­tebben kiegészíteni. Havi egy alkalommal rendszeres beszámolókat közlünk, me­lyekben tudósítunk majd az előző hónap legfontosabb észtországi eseményeiről. ☆ Áz utóbbi időben Észtor­szágban és a többi szovjet­köztársaságban, a Szovjet­unió fennállásának 50. év­fordulójára való készülődés áll az érdeklődés középpont­jában. A Szovjetunió tag­államai számvetést készíte­nek félszázados fejlődésük­ről, elsősorban gazdasági eredményeikre!. A moszk­vai népgazdasági kiállító komplexumban mindegyik köztársaság bemutatja, mi­lyen utat járt be a szocia­lizmus építésének kezdete óta. Észtország bemutatko­zására szeptember 11-én ke­rült sor: A kulturális ese­ményekkel tarkított dús programsorozatot. K. Mi- hajlov, a népgazdasági ki­állítási intézmény Lenin-dí- jas igazgatója nyitotta meg. Az észt delegáció részéről A. Vendelim, a miniszter- tanács elnökhelyettese kö­szönte meg a fogadtatást és röviden elemezte azokat az ipari, mezőgazdasági eredmé­nyeket, amelyeket országa az érintett időszakban elért, és amelyeket a kiállítás lát­ványosan reprezentál. El­mondotta, hogy különösen az ipar fejlődése számottevő. A termelés az 1940-es évihez viszonyítva harmincszorosára növekedett. Elsősorban, az energetika, a vegyipar és a gépgyártás termelésének emelkedése kiugró, de figye­lemre méltóak a textil, a cipő-, a hús-, a tej- és a halfeldolgozó ipar eredmé­nyei is. Az ipari termelés évi átlagos növekedése 12 százalékos. A szocialista át­alakulással párhuzamosan megváltozott az észt paraszt­ság helyzete is. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének ütemével együtt emelkedik a nemzeti jövede­lem. s a dolgozók átlagbére. Javul a városok és a falvak közellátása, s igen jelentős összegeket fordítanak a köz­társaságban a nép kulturá­lis szintjének emelésére, az iskoláztatás anyagi feltételei­nek biztosításéra. Ha A. Ven- delin beszámolójának adatait összevetjük az 1972-es 630 ezer fős dolgozólétszámmal, világossá válik, hogy a Szov­jetunió legkisebb létszámú köztársasága milyen rendkí­vüli mértékben vette ki ré­szét az elmúlt ötven év szo­cialista építésének közös munkájából. íür A közelmúltban nálunk, de talán az egész világon az olimpia állt az érdeklődés középpontjában. Az észt új­ságok is rendszeres tájékoz­tatást adtak a legjelentősebb sporteseményekről. Annál in­kább, mivel a a Szovjetunió csapatában észt sportolók is küzdöttek a versenyeken. A várakozásnak megfelelően a többszörös világcsúcstartó nehézsúlyú Jan Talts ismét kitett magáért, 580 kilós összteljesítményével feljutott eredményhirdetés után Talts a dobogó legfelső fokára. Az szomorúan megjegyezte, hogy formáján alul versenyzett, „csak” 17,5 kilóvá! sikerült megvernie a bulgárok kiváló versenyzőjét. Krajcsevet. Jól szerepeltek a többi résztve­vők is, Szetlana Csirkova, az aranyérmes szovjet női tőr­csapat tagja, a másik vívó, Georgij Zazsickij pedig a szovjet pártbajtőrözők bronz­érmének megszerzéséhez já­rult hozzá. Az olimpikonokat először a moszkvai repülő­téren fogadták ünnepélyesen, de messze felülmúlta ezt a hazai sportrajongók s az észt állami és pártvezetők lelkes köszöntése. ☆ A tallinni Művészek Háza rendszeresen rendez kiállítá­sokat fiatal művészek mű­veiből. Ez a helyiség nem­csak központi fekvése miatt ideális bemutatóterem, de a Művészek Házát rendszeresen látogató alkotók, kritikusok, művészettörténészek általá­ban megragadják az alkal­mat és helyben meg is vi­tatják a látottakat. Jelenleg Bruno Vesterberg, a Művé­szeti Intézet állítja ki 25 alkotását, melyek között re­liefek, fali tányérok, metsze­tek. színes zománcmunkák szerepelnek. Észtország lüktető kereske­delmének szíve Tallinnban, a Telliskivi út 57. szám alatti épületben van. Innen irá­nyítják az export-import ter­mékek légi. földi és tengeri szállítását. Az éjjel-nappal működő, hatalmas apparátus­sal dolgozó központ nemcsak a Szovjetunió köztársaságai­val köti össze Észtországot, de kapcsolatot tart más ál­lamokkal is. Teherautóik egyaránt szelik az Ural, a Krím utait, tehervagonjaik az egész unió területét bejár­ják. Speciális teherszállító re­pülőgépek viszik Moszkvába a Tallinn Bútorgyárban ké­szített árukat, s a főváros tyúkframján milliószámra termelt tojások szintén légi úton jutnak el Közép-Ázsiá- ba. A friss gyümölcsöket pe­dig cserébe Azerbajdzsánból repítik ide. Minden. Észtor­szágban előállított, termék a Telliskivi 57-en keresztül in­dul távoli országrészek felé és ide, a tallinni áruállomás- ra érkezik szó szerint az egész Szovjetunióból minden áru, ami az Észt Köztársaság gyárainak munkájához, a mindennapi élethez elenged­hetetlen. Szabó István Tito nyilatkozatát közli a zágrábi Yjesznik A Vjesznik című zágrábi napilap vasárnapi számában három és fél újságoldalon közli Tito államfőnek, a JKSZ elnökének nyilatkoza­tát. amelyben összefoglalja álláspontját a jelenlegi hely­zetről és a párt előtt álló feladatokról. „Az ellenség tábora nem túlságosan nagy” — mon­dotta a továbbiakban Tito, majd hangoztatta, hogy gá­tat szabnak egyesek indoko­latlan gazdagodásának” az újgazdagokat pedig kizárjuk a pártból”. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy a JKSZ X. kong­resszusát az eredetileg terve­zett 1973 helyett miért csak 1974-ben tartják, Tito kije­lentette: „Előbb rendet kell teremtenünk a pártban, ha most tartanánk a kongresz- szust, nem sokat érnénk vele. A kongresszusig még sok kérdést kell tisztáznunk a gazdasági életben és a pártban is. Harcot indítot­tunk a JKSZ egységéért. A párt irányvonalának egysé­gesnek kell lennie az egész országban”. — Én most meg­mutatom önnek legféltettebb gé­pünket... Páratlan a maga nemében — mondta alig titkolt büszkeség­gel Petymegi, a gyár enyhén ko­paszodó, de lélek­telen örök ifjú igazgatója. És ki­nyitotta a műhely hatalmas falán a tenyérnyi ajtót. — Miért ilyen kicsi ez az ajtói — nyögtem be magam a keskeny törésen. — Üzembizton­sági szempontok miatt, elvtársam... Hát ilyen kis aj­tón ki lehetne lop­ni ezt a csodálatos gépezetet? — kér­dezte vissza a mondat végén lel­kesen felkiáltva Petymegi, és úgy mutatott a gépre, ahogyan egy fáraó mutathatott a még éltében fel­épült piramisára. A szám tátva maradt. A gépmonstrum egy emelet magas lehetett, a tetején emberek álldogál­tak, oldalán, itt lenn a földön is emberek matattak, aztán kerekek fo­rogtak benne, de hatalmasak, s mind fából, aztán bőrszíjak forgat­tak valamit, ami úgy rémlett, hogy bronztengely, és a kerekeken apró kis fogak voltak, akkorák, mint va­lami őscápa agya­rai, azok meg, ha jól láttam obszi- diánból készültek. — Mi ez az izé? társ.., Hát itt vagy tízen dolgoznak! — Istenem, na­gyon nagy gép. Kell hát hozzá az ember... — De nézze ezt meg... ezt nézze meg — kaptam elő a zsebemből egy // • • LENYŰGÖZŐ 7 ELJESÍTMÉNY — kérdeztem el­fulladva. — Ceruzahegye­ző! — Micsoda? — Ceruzahegye­ző! A világ első ceruzahegyező je. Még nem is volt ceruza, s ez máris hegyezett — kér­kedett Petymegi, és mint sztriptíz görl a mecénását, úgy leste az arco­mat, hogy mit szó­lok mindezekhez. — Ez ceruzahe­gyező? — Az! öt perc alatt még ma is meghegyez egy ce­ruzát, anélkül, hogy emberi kéz­nek kellene nyúl­ni a ceruzához... — De ember... izé, igazgató elv­körömnyi kis ce- ruzahegyezőt. — Látja ezt? A leg­modernebb és leg­kisebb ceruzahe­gyező... Minek ez az istentelen szörny itt? — Ez — muta­tott az igazgató a kezemben lévő pa- rányra — töri a ceruza hegyét. s ráadásul elfárad az ember csukló­ja... Van négy is az üzemben ilyen... Nehogy azt mondják, hogy a korszerű techniká­tól értelmetlenül tartózkodom. De ezt lábbal hajt­hatják... Érti? Az üzemi labdarúgó­csapat tagjai egy­úttal láberősítő gyakorlatokat is végeznek... Senki­nek nem kell ez a pici vacak. Az a négy is ott hever a fiókomban, ki­használatlanul. — És ez? — Ezen kérem három műszakban huszonnégy ember dolgozik! Igaz, magasan meg is fizetjük, még az első műszakot is. De megéri. Egy ilyen gép!... — Ki kellene dobni! — Magát, kar- társam! Magát kellene kidobni, aki képes lenne a gyár vagyonával csak így elbánni. Ez ötezer éves gép! Meg kell becsülni — mondta Pety­megi Tódor igaz­gató, és boldog mosollyal egy ács­ceruzát adott át a gép számára. — Maid kérem a szaktársakat, hogy a munkala­pot hozzák fel. Aláírom. Itt ké­rem még az igaz­gató sem fusizhat! Mert nálunk tud­juk. mi a tenni­való, — mért vé­gig gúnyosan Pety­megi, és behuny­ta a szemét, hogy jobban hallia a gép nyöszörgését, engem viszont ne lásson többé. Gyurkó Géza Az áram csontot gyógyít A villamosáram elősegíti a csonttörések gyorsabb gyó­gyulását. Az Egyesült Álla­mokban megkezdték olyan hordozható készülékek gyár­tását, amelyek 1/100 amper erejű villamosenergiát ger­jesztenek. A feszültség automatiku­san tartják fenn egy elek- romos séma segítségével, függetlenül attól, hogy mi­ként változik a test szöve­teinek ellenállása a törés helye körül. A műanyagdo­bozban elhelyezhető kis ké­szülék az elektronikus sémát irányító kis telepből, ellen­állásokból és a beteg bőre alá juttatható elektródákból all. A negatív elektródát a törés helyén keresztbe, a pozitív elektródát pedig va­lahol annak a közelében he­lyezik el a beteg testrészén. Fagyálló acél Eredményes kísérletek folynak a Szovjetunióban fagyálló acél előállításával. Ez a különleges acél, amely — állandó dinamikai igény- bevétel mellett — fagypont alatti 60 fokos hőmérsékle­tet is kibir, s nem válik tö­rékennyé, krómmal és nio- biummal vegyített. Az ilyen acélból gyártott hernyólánc élettartama másfél-kétésfél- szerese a más acélkeveré­kekből gyártott láncoknak. Hírközlés műholdakkal A műholdas hírközlő rendszerek létesítése bonyo­lult és igen költséges vállal­kozás; ezért csak a fejlett és gazdag országok enged­hetik meg maguknak. A mű­holdas rendszereket ma már a hírközlés valamennyi te­rületén alkalmazzák. Orszá­holdakkal). Az első globális műholdas távközlöhálózat 1969-ben létesült Intelsat III. néven. Utóda az Intelsat IV. lett, amelynek első tagjáról még a laboratóriumi előké­szítés időszakában készült az itt látható felvétel. Az Intelsat IV. műholdjai kb. *9 A kárpát-ukrajnai Ung­vári Állami Egyetem mel­lett működő műbolygó-meg- figyelőállomáson olyan távol­ságmérőt állítottak fel. ame­lyet francia tudósok és mér­nökök alkottak. A távolságmérő legfonto­sabb munkaeleme: a rubin­lézer. Ennek segítségével két-három méteres pontos­sággal meghatározható a mesterséges kozmikus objek­tumok távolsága. Az optikai adóberendezés teljesítőképes­sége lehetővé teszi a Föld olyan műbolygóinak megfi­gyelését. amelyek 1000 kilo­méterre, sőt még messzebb vannak égitestünktől. Ez se­gítséget nyújt a szovjet és a francia tudósoknak a koz­mikus geodézia sok felada­tának megoldásához. Színezhető tapéta Az egyik svéd cég készí­tette „Skandatex” nevű anyag nemcsak díszíti a la­kás falait, hanem fokozza a falszerkezet szilárdságát is. Ez a tapéta száz százalék­ban üvegrostból áll, és 50 méter hosszú, 1 méter széles szalagtekercs alakjában ke­rül forgalomba. A falra ra­gasztása különleges enyv se­gítségével történik. A „skan­datex” nagyfokú sűrűsége folytán a hagyományos fal­burkoló anyagok komoly versenytársává válik, külö­nösen a gyors kopásnak ki­tett felületek védelménél És még egy előnye van: bizo­nyos típusú dekorációs fes­tékekkel künnyűszerrel szí­nezhető. ■> Francia lézer Kárpátalján gos, regionális és globális hálózatokat létesítenek, meg. növelve ezzel a földfelszíni hírközlő hálózatok hatósu­garát. Az országos műholdas távközlő rendszerre jó pél­da a Szovjetunió Molnyija- típusú műholdakkal kialakí­tott orbita-rendszere (nyúj­tott ellipszis pályán levő, 12 órás periódusidejű mű­2,5 m. átmérőjűek, magassá­guk közel 5,5 m. Egy-egy műhold 6000 kétoldalú tele­fonkapcsolatot, vagy 12 szí­nes tv-programot tud közve­títeni. Az Intelsat IV. prog­ramot a 76 nemzetet magá­ban foglaló Communications Satellite Corporation (COM­SAT) irányítja.

Next

/
Thumbnails
Contents