Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 10. r Észtországban történt Bemutatkozás Moszkvában Talts eqy kicsit szomorú PÁRIZS Bizalmas megbeszélések Vietnamról Nyugati hírügynökségek vasárnap délben gyorshírben jelentették a Fehér Ház közleményét arról, hogy Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági ikiülöntanács- adója és helyettese, Alexander Haig tábornok, vasárnap Párizsban bizalmas megbeszéléseket folytatott Le Dúc Tho-val és Xuan Thuy-val, a VDK képviselőivel. A hír- ügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Haig tábornok a múlt héten Saigonban járt, ahol többek között hatórás megbeszélést folytatott Thieu elnökkel. Angol—izlandi vita halászati kérdésekben Szombaton véget értek a miniszteri szintű angol—izlandi tárgyalások, amelyek a két ország között halászati kérdésekben támadt vita rendezését célozzák. Mint ismeretes, Izland szeptember 1-én 12-ről 50 mérföldre terjesztette ki partmenti halászati vizeinek határát. A tárgyalásokon részt vett küldöttségek jelentést terjesztenek a két kormány elé. Kairó Amilyen az adjonisten A kairói A1 Ahram vasárnap közölte, hogy az-egyiptomi külügyminisztériumban részletes beszámo’Á készítenek arról, milyen elbánásban részesítik a nyugatnémet hatóságok az NSZK-ban élő egyiptomi állampolgárokat A lap értesülése szerint hasonló beszámolót állít össze a líbiai és szírtai külügyminisztérium is az Arab Köztársaságok Szövetségének pénteken véget ért elnöki tanácsülésén hozott döntés értelmében. Az államszövetségben részt vevő három arab állam elnöke ugyanis úgy döntőt, hogy e beszámolók alapján az NSZK-ban tapasztalt bánásmód szerint fognak eljárni az országukban élő nyugatnémetekkel szemben. Ha az ország bármely részén érdeklődünk az észt nép felől, ma is kevesen tudnak töbet mint száz esztendővel ezelőtt: az észt nép távolban élő rokonaink egyike. Szolnok megye lakossága azonban kivétel. A baráti kapcsolat, amely az észt főváros és Szolnok megye között kialakult, a megye lakosságának figyelmét testvémépünkre irányította. Tudósítások, élmény- beszámolók, cserelátogatások tapasztalatairól szóló nyilatkozatok jelennek meg lapunk hasábjain is, és ezek jelentősen hozzájárultak az észtekre! szerzett ismeretek gyarapításához. A híradások azonban mindig valamilyen konkrét alkalomhoz kapcsolódtak, s így lényegé-, ben szórvány jellegűek, rendszer nélküliek maradtak. Ezt az esetenkénti híradást szeretnénk szervezettebben kiegészíteni. Havi egy alkalommal rendszeres beszámolókat közlünk, melyekben tudósítunk majd az előző hónap legfontosabb észtországi eseményeiről. ☆ Áz utóbbi időben Észtországban és a többi szovjetköztársaságban, a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójára való készülődés áll az érdeklődés középpontjában. A Szovjetunió tagállamai számvetést készítenek félszázados fejlődésükről, elsősorban gazdasági eredményeikre!. A moszkvai népgazdasági kiállító komplexumban mindegyik köztársaság bemutatja, milyen utat járt be a szocializmus építésének kezdete óta. Észtország bemutatkozására szeptember 11-én került sor: A kulturális eseményekkel tarkított dús programsorozatot. K. Mi- hajlov, a népgazdasági kiállítási intézmény Lenin-dí- jas igazgatója nyitotta meg. Az észt delegáció részéről A. Vendelim, a miniszter- tanács elnökhelyettese köszönte meg a fogadtatást és röviden elemezte azokat az ipari, mezőgazdasági eredményeket, amelyeket országa az érintett időszakban elért, és amelyeket a kiállítás látványosan reprezentál. Elmondotta, hogy különösen az ipar fejlődése számottevő. A termelés az 1940-es évihez viszonyítva harmincszorosára növekedett. Elsősorban, az energetika, a vegyipar és a gépgyártás termelésének emelkedése kiugró, de figyelemre méltóak a textil, a cipő-, a hús-, a tej- és a halfeldolgozó ipar eredményei is. Az ipari termelés évi átlagos növekedése 12 százalékos. A szocialista átalakulással párhuzamosan megváltozott az észt parasztság helyzete is. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének ütemével együtt emelkedik a nemzeti jövedelem. s a dolgozók átlagbére. Javul a városok és a falvak közellátása, s igen jelentős összegeket fordítanak a köztársaságban a nép kulturális szintjének emelésére, az iskoláztatás anyagi feltételeinek biztosításéra. Ha A. Ven- delin beszámolójának adatait összevetjük az 1972-es 630 ezer fős dolgozólétszámmal, világossá válik, hogy a Szovjetunió legkisebb létszámú köztársasága milyen rendkívüli mértékben vette ki részét az elmúlt ötven év szocialista építésének közös munkájából. íür A közelmúltban nálunk, de talán az egész világon az olimpia állt az érdeklődés középpontjában. Az észt újságok is rendszeres tájékoztatást adtak a legjelentősebb sporteseményekről. Annál inkább, mivel a a Szovjetunió csapatában észt sportolók is küzdöttek a versenyeken. A várakozásnak megfelelően a többszörös világcsúcstartó nehézsúlyú Jan Talts ismét kitett magáért, 580 kilós összteljesítményével feljutott eredményhirdetés után Talts a dobogó legfelső fokára. Az szomorúan megjegyezte, hogy formáján alul versenyzett, „csak” 17,5 kilóvá! sikerült megvernie a bulgárok kiváló versenyzőjét. Krajcsevet. Jól szerepeltek a többi résztvevők is, Szetlana Csirkova, az aranyérmes szovjet női tőrcsapat tagja, a másik vívó, Georgij Zazsickij pedig a szovjet pártbajtőrözők bronzérmének megszerzéséhez járult hozzá. Az olimpikonokat először a moszkvai repülőtéren fogadták ünnepélyesen, de messze felülmúlta ezt a hazai sportrajongók s az észt állami és pártvezetők lelkes köszöntése. ☆ A tallinni Művészek Háza rendszeresen rendez kiállításokat fiatal művészek műveiből. Ez a helyiség nemcsak központi fekvése miatt ideális bemutatóterem, de a Művészek Házát rendszeresen látogató alkotók, kritikusok, művészettörténészek általában megragadják az alkalmat és helyben meg is vitatják a látottakat. Jelenleg Bruno Vesterberg, a Művészeti Intézet állítja ki 25 alkotását, melyek között reliefek, fali tányérok, metszetek. színes zománcmunkák szerepelnek. Észtország lüktető kereskedelmének szíve Tallinnban, a Telliskivi út 57. szám alatti épületben van. Innen irányítják az export-import termékek légi. földi és tengeri szállítását. Az éjjel-nappal működő, hatalmas apparátussal dolgozó központ nemcsak a Szovjetunió köztársaságaival köti össze Észtországot, de kapcsolatot tart más államokkal is. Teherautóik egyaránt szelik az Ural, a Krím utait, tehervagonjaik az egész unió területét bejárják. Speciális teherszállító repülőgépek viszik Moszkvába a Tallinn Bútorgyárban készített árukat, s a főváros tyúkframján milliószámra termelt tojások szintén légi úton jutnak el Közép-Ázsiá- ba. A friss gyümölcsöket pedig cserébe Azerbajdzsánból repítik ide. Minden. Észtországban előállított, termék a Telliskivi 57-en keresztül indul távoli országrészek felé és ide, a tallinni áruállomás- ra érkezik szó szerint az egész Szovjetunióból minden áru, ami az Észt Köztársaság gyárainak munkájához, a mindennapi élethez elengedhetetlen. Szabó István Tito nyilatkozatát közli a zágrábi Yjesznik A Vjesznik című zágrábi napilap vasárnapi számában három és fél újságoldalon közli Tito államfőnek, a JKSZ elnökének nyilatkozatát. amelyben összefoglalja álláspontját a jelenlegi helyzetről és a párt előtt álló feladatokról. „Az ellenség tábora nem túlságosan nagy” — mondotta a továbbiakban Tito, majd hangoztatta, hogy gátat szabnak egyesek indokolatlan gazdagodásának” az újgazdagokat pedig kizárjuk a pártból”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a JKSZ X. kongresszusát az eredetileg tervezett 1973 helyett miért csak 1974-ben tartják, Tito kijelentette: „Előbb rendet kell teremtenünk a pártban, ha most tartanánk a kongresz- szust, nem sokat érnénk vele. A kongresszusig még sok kérdést kell tisztáznunk a gazdasági életben és a pártban is. Harcot indítottunk a JKSZ egységéért. A párt irányvonalának egységesnek kell lennie az egész országban”. — Én most megmutatom önnek legféltettebb gépünket... Páratlan a maga nemében — mondta alig titkolt büszkeséggel Petymegi, a gyár enyhén kopaszodó, de lélektelen örök ifjú igazgatója. És kinyitotta a műhely hatalmas falán a tenyérnyi ajtót. — Miért ilyen kicsi ez az ajtói — nyögtem be magam a keskeny törésen. — Üzembiztonsági szempontok miatt, elvtársam... Hát ilyen kis ajtón ki lehetne lopni ezt a csodálatos gépezetet? — kérdezte vissza a mondat végén lelkesen felkiáltva Petymegi, és úgy mutatott a gépre, ahogyan egy fáraó mutathatott a még éltében felépült piramisára. A szám tátva maradt. A gépmonstrum egy emelet magas lehetett, a tetején emberek álldogáltak, oldalán, itt lenn a földön is emberek matattak, aztán kerekek forogtak benne, de hatalmasak, s mind fából, aztán bőrszíjak forgattak valamit, ami úgy rémlett, hogy bronztengely, és a kerekeken apró kis fogak voltak, akkorák, mint valami őscápa agyarai, azok meg, ha jól láttam obszi- diánból készültek. — Mi ez az izé? társ.., Hát itt vagy tízen dolgoznak! — Istenem, nagyon nagy gép. Kell hát hozzá az ember... — De nézze ezt meg... ezt nézze meg — kaptam elő a zsebemből egy // • • LENYŰGÖZŐ 7 ELJESÍTMÉNY — kérdeztem elfulladva. — Ceruzahegyező! — Micsoda? — Ceruzahegyező! A világ első ceruzahegyező je. Még nem is volt ceruza, s ez máris hegyezett — kérkedett Petymegi, és mint sztriptíz görl a mecénását, úgy leste az arcomat, hogy mit szólok mindezekhez. — Ez ceruzahegyező? — Az! öt perc alatt még ma is meghegyez egy ceruzát, anélkül, hogy emberi kéznek kellene nyúlni a ceruzához... — De ember... izé, igazgató elvkörömnyi kis ce- ruzahegyezőt. — Látja ezt? A legmodernebb és legkisebb ceruzahegyező... Minek ez az istentelen szörny itt? — Ez — mutatott az igazgató a kezemben lévő pa- rányra — töri a ceruza hegyét. s ráadásul elfárad az ember csuklója... Van négy is az üzemben ilyen... Nehogy azt mondják, hogy a korszerű technikától értelmetlenül tartózkodom. De ezt lábbal hajthatják... Érti? Az üzemi labdarúgócsapat tagjai egyúttal láberősítő gyakorlatokat is végeznek... Senkinek nem kell ez a pici vacak. Az a négy is ott hever a fiókomban, kihasználatlanul. — És ez? — Ezen kérem három műszakban huszonnégy ember dolgozik! Igaz, magasan meg is fizetjük, még az első műszakot is. De megéri. Egy ilyen gép!... — Ki kellene dobni! — Magát, kar- társam! Magát kellene kidobni, aki képes lenne a gyár vagyonával csak így elbánni. Ez ötezer éves gép! Meg kell becsülni — mondta Petymegi Tódor igazgató, és boldog mosollyal egy ácsceruzát adott át a gép számára. — Maid kérem a szaktársakat, hogy a munkalapot hozzák fel. Aláírom. Itt kérem még az igazgató sem fusizhat! Mert nálunk tudjuk. mi a tennivaló, — mért végig gúnyosan Petymegi, és behunyta a szemét, hogy jobban hallia a gép nyöszörgését, engem viszont ne lásson többé. Gyurkó Géza Az áram csontot gyógyít A villamosáram elősegíti a csonttörések gyorsabb gyógyulását. Az Egyesült Államokban megkezdték olyan hordozható készülékek gyártását, amelyek 1/100 amper erejű villamosenergiát gerjesztenek. A feszültség automatikusan tartják fenn egy elek- romos séma segítségével, függetlenül attól, hogy miként változik a test szöveteinek ellenállása a törés helye körül. A műanyagdobozban elhelyezhető kis készülék az elektronikus sémát irányító kis telepből, ellenállásokból és a beteg bőre alá juttatható elektródákból all. A negatív elektródát a törés helyén keresztbe, a pozitív elektródát pedig valahol annak a közelében helyezik el a beteg testrészén. Fagyálló acél Eredményes kísérletek folynak a Szovjetunióban fagyálló acél előállításával. Ez a különleges acél, amely — állandó dinamikai igény- bevétel mellett — fagypont alatti 60 fokos hőmérsékletet is kibir, s nem válik törékennyé, krómmal és nio- biummal vegyített. Az ilyen acélból gyártott hernyólánc élettartama másfél-kétésfél- szerese a más acélkeverékekből gyártott láncoknak. Hírközlés műholdakkal A műholdas hírközlő rendszerek létesítése bonyolult és igen költséges vállalkozás; ezért csak a fejlett és gazdag országok engedhetik meg maguknak. A műholdas rendszereket ma már a hírközlés valamennyi területén alkalmazzák. Orszáholdakkal). Az első globális műholdas távközlöhálózat 1969-ben létesült Intelsat III. néven. Utóda az Intelsat IV. lett, amelynek első tagjáról még a laboratóriumi előkészítés időszakában készült az itt látható felvétel. Az Intelsat IV. műholdjai kb. *9 A kárpát-ukrajnai Ungvári Állami Egyetem mellett működő műbolygó-meg- figyelőállomáson olyan távolságmérőt állítottak fel. amelyet francia tudósok és mérnökök alkottak. A távolságmérő legfontosabb munkaeleme: a rubinlézer. Ennek segítségével két-három méteres pontossággal meghatározható a mesterséges kozmikus objektumok távolsága. Az optikai adóberendezés teljesítőképessége lehetővé teszi a Föld olyan műbolygóinak megfigyelését. amelyek 1000 kilométerre, sőt még messzebb vannak égitestünktől. Ez segítséget nyújt a szovjet és a francia tudósoknak a kozmikus geodézia sok feladatának megoldásához. Színezhető tapéta Az egyik svéd cég készítette „Skandatex” nevű anyag nemcsak díszíti a lakás falait, hanem fokozza a falszerkezet szilárdságát is. Ez a tapéta száz százalékban üvegrostból áll, és 50 méter hosszú, 1 méter széles szalagtekercs alakjában kerül forgalomba. A falra ragasztása különleges enyv segítségével történik. A „skandatex” nagyfokú sűrűsége folytán a hagyományos falburkoló anyagok komoly versenytársává válik, különösen a gyors kopásnak kitett felületek védelménél És még egy előnye van: bizonyos típusú dekorációs festékekkel künnyűszerrel színezhető. ■> Francia lézer Kárpátalján gos, regionális és globális hálózatokat létesítenek, meg. növelve ezzel a földfelszíni hírközlő hálózatok hatósugarát. Az országos műholdas távközlő rendszerre jó példa a Szovjetunió Molnyija- típusú műholdakkal kialakított orbita-rendszere (nyújtott ellipszis pályán levő, 12 órás periódusidejű mű2,5 m. átmérőjűek, magasságuk közel 5,5 m. Egy-egy műhold 6000 kétoldalú telefonkapcsolatot, vagy 12 színes tv-programot tud közvetíteni. Az Intelsat IV. programot a 76 nemzetet magában foglaló Communications Satellite Corporation (COMSAT) irányítja.
