Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
1971. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 • • Üzbegisztán háromszínű aranya Az integráció hétköznapjai OZMOSZ Az alcím nem sajtóhibás: a „k” nem maradt le a szó elejéről (bár a KGST- ben létezik már együttműködési egyezmény a kozmoszkutatás és az űrtechnika továbbfejlesztésére is.) Az OZMOSZ a szocialista országok építőgépgyártó vállalatainak társulásának rövidítése — cseh nyelven, minthogy a társulás ötletét csehszlovák szakemberek vetették fel vagy 2—3 évvel ezelőtt. Az OZMOSZ titulusa itthon, az Építőgépgyártó Vállalat központjában: a kis A raklaptól — a karbantartókig Az üzbég tudósok a Szovjetunió megalakulásának jubileumát kétszeresen ünnep- lik. Az elmaradott, írástudatlan, gyarmati sorban élő nép a cári elnyomás alól felszabadulva a művelődés útjára lépett és megteremtette saját virágzó tudományos és kulturális életét A ma élő tudósnemzedék gyakorlatilag a semminél kezdte, bár a századok sem tudták elhomályosítani a nagy elődök — Biruni, Ulugbek, Al Horezmi, Abu Ali, Ibn Szina, Navoi — hírnevét. Az Októberi Szocialista Forradalomig nem volt egyetlen felsőoktatási intézmény sem Üzbegisztánban. Mindössze ötven év telt el azóta és napjainkban egyedül az Üzbég Tudományos Akadémia 32 — legkorszerűbb eszközökkel felszerelt — kutatóintézet munkáját irányítja. Köztársaságunk jelentős mértékben járul hozzá a Szovjetunió gazdasági életének fejlődéséhez. 1975- re ipari termelésünk másfél- szerese lesz az 1970. évinek. Intézeteinkben a személyi állományok több mint fele üzbég — sok nö van közöttük —, a többiek a helyi nemzetiségek képviselői, ka- rakalpakok, tadzsikok, stb. Kutatásaink természetesen specifikusan kapcsolódnak földrajzi és éghajlati körülményeinkhez. Az ötéves terv és köztársaságunk szociálisgazdasági távlati tervének alapján három komplex kérdéscsoport megoldását tűztük ki célul. Az első az a sokrétű feladat, amely a gyapottermesztés fejlesztésével kapcsolatos. Üzbegisztán — megőrizve jelenlegi pozícióját a jövőben is az ország fehér aranyának, a gyapotnak legfőbb szállítója marad. A szovjet pamutipar termékeinek 70 százaléka üzbég gyapotból készül. A meliorizáció, az öntözéses gazdálkodás, a rendelkezésre álló vízkészletek tudományosan meghatározott hasznosítása, a gyapottermelés gépea gyapottermelés növelésének: A gyapot nemcsak a pamutszövetek alapanyaga, alma és citromsavat, fotótechnikai nyersanyagot, növényi olajat, szappant, takarmányt, stb. állíthatunk elő belőle. Az üzbég tudósok jelentős mértékben hozzájárultak a gyapottermesztés fejlesztéséhez. A kulturtprténeti jellegű felsorolás helyett csak egyetlen példát említenék: az általuk kinemesített Taskent fajta ellenáll az egyik legfenyegetőbb növénybetegségnek amely többek között a burgonyát, ciprusféléket, csonthéjasokat, összesen négyszáz féle növényt pusztít. A Taskent fajta ellenállását genetikai különlegessége teszi lehetővé. Már 1972- ben 1 millió hektár területet vetettek be vele, ami egyet jelentett i millió tonna nyersgyapot betakarításával. A terméshozam növelését rádióaktív besugárzás útján létrehozott mutációkkal kívánjuk elérni. A második kérdéskomplexum a színesfémkohászat fejlesztése. Köztársaságunk nemcsak a fehér arany — amint a gyapotot nevezik —, hanem a valódi arany országa is. A kutatások és általános geológiai előrejelzések alapján megállapították, hogy igen gazdag réz, cink, wolfram és más ritka, valamint színesfém-lelőhelyekkel rendelkezünk. A korszerű ércbányászat és kohászat a világszínvonalon álló tudományos és műszaki megoldások alkalmazását teszi szükségessé. A harmadik kérdéscsoport szintén az aranyhoz, ezúttal a kék aranyhoz, vagyis a földgázhoz kapcsolódik. A gazli és sok más igen gazdag lelőhely felfedezése szintén az üzbég szaktudomány kiemelkedő eredménye. Napjainkban az üzbég földgáz eljut Ural. Kirgizia és Kazahsztán nagyüzemeibe. A földgáz nemcsak fűtőanyag, hanem a legértékesebb vegyipari alapanyag. Üzbegisztán a gyapot hazája sítése — következésképp a gépgyártás fejlesztése —, hatékony műtrágyák és nö- yényvédő-szerek biztosítása, mind-mind fontos tényezője Navoi város vegyipari üzemében például nitron műszőrmét gyártanak belőle. A köztársaság tudományos 'munkát végző polgárainak Dánia „!gen”-t mondott az Európai Gazdasági Közösségbe való belépésre. Képünkön: J. O. Krag dán miniszterelnök sajtókonferencián bejelentette az eredményt. Ezt 'követően azonban hamarosan le is mondott. Lemondását a királynő elfogadta, utódját Anker Joergensen személyében szerdán meg is választották. (Telefoto — AP—MTI—KS) Nemzetközi csillagászati kongresszus lesz A Nemzetközi Csillagászati Unió rendkívüli kongresszusa, amelyet 1973 őszén rendeztek meg Lengyelországban, az egyik legnagyobb szabású nemzetközi rendezvény lesz Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából. A kongresszust 1973 szeptember 4—12 között tartják- meg három városban: Varsóban, Torunban és Krakkóban. Programjában szere, pel a Lengyel Tudományos Akadémia ünnepi plenáris ülése, valamint több tudományos szimpozion. Öt tanácskozás témái között szerepel a naprendszer, a kozmológiai elméletek, a gravitációs sugárzás, a bolygók rendszere, a csillagok fejlődése. Különösen ünnepi jellegű lesz a hatodik szimpozion, a Colloquia Coperni- eana, amelyet a Nemzetközi Történet- és Tudományfilozófiai Unió nemzetközi kongresszusa keretében rendeznek meg. Témája: „Kopernikusz csillagászati elmélete a kor hátterében”. A kongresszusi programon kívül több előadásra kerül sor az időszerű csillagászati kérdésekről. A kongresszusra eddig mintegy 2000 személy jelentkezett a világ minden részéből: csillagászok, asztrofizi- kusok, fizikusok és a világűrkutatással kapcsolatos más tudományágak képviselői. Bejelentették részvételüket a csillagászati és az asztrofizika világhírű tudósai : Viktor Ambarcumjan, Hannes Alfven, Gerhard Herzberg, Alla Maszevics és mások. A Lengyel Tudományos Akadémia 100 ösztöndíjat alapított fiatal külföldi — mindenekelőtt a fejlődő országokat képviselő — csillagászok számára, hogy lehetővé tegye számukra a kongresszuson való részvételt. száma több mint huszonhat- ezer. Az analfabétizmustól a kibernetikáig nehéz utat tettünk meg. Mint korábban, napjainkban is sok száz üzbég aspiráns végzi munkáját a legjobb szovjet egyetemeken. Közös kutatásokat végzünk orosz, ukrán, ka- zah, tadzsik, türkmén, kirgiz tudósokkal és intézményekkel. Akadémiánk több mint kétszáz nagyüzemmel tart gyümölcsöző kapcsolatot. Abid Szadikov az Üzbég Tudományt» Akadémia elnöke Az OZMOSZ legfőbb haszna — két esztendővel ezelőtt esett róla először szó — hogy keretében megteremtődött a taggyárak igazán mindennapos kapcsolata: állandó telex és telefonösszeköttetés épült ki a vállalatok között. Bárhol, bármire szükség van hirtelen és a hazai környezet nem tud esetleg azonnal segíteni, máris megy a körtelex a termelés zavartalanságát veszélyeztető hiányzó alkatrész, nyersanyag, sőt: szakember, vagy szaktanács után. Ami nincs Budapesten pillanatnyilag, abból lehet, hogy éppen felesleg van Berlinben, Prágában, vagy Varsóban. S ez a gondolat eddig igazolódott is. A tagvállalatok képviselői — akár egy világcég igazgató tanácsa — rendszeresen KGST. Valóban, tagjai, jelenleg, a legnagyobb lengyel, csehszlovák, NDK és bolgár építőgépgyártó vállalatok az egyetlen, de a hazai építőgépgyártást nyolc gyáregységével és 4 ezer emberével vitathatatlanul reprezentáló magyar ÉLGÉP mellett. Nemrégiben megkezdődtek a tárgyalások egyes szovjet gyárak belépéséről. Az OZ- MOSZ lengyel tagja pedig román vállalatokkal tárgyal, úgyhogy — hova-to- vább — valóban, jogos lesz a hasonlat az OZMOSZ-ra: fiók KGST. ra, hogy a 70-es években a párhuzamos fejlesztés és gyártás elkerülhető legyen. Bár ez az állandó kölcsönös fejlesztési tájékoztatás — nemcsak a gyártmány, hanem a gyártmányfejlesztésről is — inkább néhány év múltán hozza majd meg a maga kézzelfogható hasznát, az azonos profilú gyárak között „rövidre zárt” együttműködésnek azonban szinte naponta elkönyvelhető eredményei jelentkeznek máris. Így például a taggyárak rendszeresen tájékoztatják egymást felesleges raktár- készleteikről. Tedex-börzét tartanak, ennek eredményeként jelentős mértékben javíthatják az anyaggazdálkodásukat. Vagy: megszervezték egymásközt az alkatrész felújítási technológiák ingyenes cseréjét. Aztán: ha valamelyik karbantartó műhelyben kitalálnak valamilyen új fogást, akkor már másnap megy a telexen aa új megoldás leírása. Zakopáne után Az építőgépgyártásban a 70-es évekig mindenki gyártott és fejlesztett mindent. A szocialista építés — az iparosítás, a városiasodás — egyszerűen, feltételezte az építés gyorsütemű gépesítését valamennyi szocialista országban. Nem volt idő odafigyelni, hol tart a másik, mit adhat a másik, hiszen nagy volt annak a valószínűsége, hogy ha. már van is valakinek valamije — daru, földgép, felvonó, betonkeverő — arra, az első szakaszban, bizonyosan magának is óriási szüksége van. így mindenütt meg kellett teremteni előbb az éní- tás ipari bázisát, azt magas színvonalra, nagy teljesítő- képességűre fejleszteni — s most már ezzel a bázissal mindenütt lehet integrálódni. Ezért — ebben az ágazatban — a szakosítási munka lényegében 1971 őszén kezdődött, s ezt még megelőzte a 60-as évek végén egy hatalmas profiltisztítás és tipizálás valamennyi érintett országban. Mindezzel többé-kevésbé 1972-re lettek készen a KGST 9-es szekciójának szakemberei. Az első lépcsőben — Zako- pánéban — 69 gép sorsa felett döntöttek: melyiket, ki gyártsa ezután, egyedül a többieknek is. Ez a döntés nem folyt természetesen vita nélkül’: rpa már világos, hogy könnyebb — bármelyik ágazatban — gyártás szakosítást bevezetni a fejlesztés szakaszában, mint amikor már gyártanak valamit. A felszerszámozott, jól begyakorolt sorozatgyártásról nehéz lemondani és nehéz is eldönteni, melyik ország, melyik gyára kapja meg végül is a szakosodás jogát. Éppen ezért ebben az ágazatban is lépésről-lépésre halad majd a szakosodási program teljesítése, hiszen ráadásul rengeteg a különböző rendeltetésű, kisebb-nagyobb gép is. Különben, Zakopanéban az ÉLGÉP. a többi között szakosodott a 60 és 100 tonnás toronydarura, a 160 kg-os felvonóra, a 3 és 5 köbméteres hidraulikus be- tónfogadóra, 1000 literig a betonkonténerre, a betonkeverő kocsira és a 60, illetve 120 köbméter/óra teliesít- ményű betongyárra. Nem kis részben ebből is következik, hogy az ÉLGÉP idei szocialista exportja kb. 15—20 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, A. flexi-sztori A szakosodási program, amelyet Zakopánéban elfogadtak az érintett országok, s nem kevésbé az OZMOSZ-ban kialakult szoros kapcsolat biztonságossá teszi a jövőt az ÉLGÉP számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell nap mint nap új megoldásokon gondolkodni, új lehetőségeket keresni, vagy a jelentkező új gondokat megoldani. Az ÉLGÉP például az utóbbi években kifejlesztett egy korszerű vibrátort, (talaj tömörítésnél és betonozásnál használják), amelynek ma már a miniatürizált változatát is elkészíthették, hála az EVIG-ben elkészült kisebb motornak, illetve a kohászat által produkált kisebb öntvényháznak. A vibrátort különösen az egyik alkatrésze miatt, az ún. flexibilis tengelye miatt, használná nagyon szívesen a szovjet és az NDK építőipar. Sőt, ma már nemcsak többezer vibrátort várnak a gyártól (szakosodhatna is erre a termékre a gyár), hanem több tízezer flexi tengelyt is — szólóban. A hazai gumiipar és a dróthúzóművek azonban jelenleg nem tud több nyersanyagot adni az ÉLGÉP-nek a flexi-ten- geiygyártás bővítéséhez. Most keresik a megoldást, de nemcsak Magyarországon, hanem a Szovjetunióban és az NDK-ban is. Érkezett is nemrégiben egy javaslat a Szovjetunióból: a tengelyhez szükséges _ gumi részeket ők tudnák szállítani, tehát a magyar gumiipar többlettermelésére nem lenne szükség. Ha ebben megegyeznek és dróthuzalt is sikerül szerezni akkor itt a szakosodás legkorszerűbb változata — a részegység szakosodás szerveződhet meg a szovjet, az NDK és a magyar építőgépgyártók között. Ez az integráció elmélyítésének mindennapos gondja (más ágazatban is) a nyersanyag, a szakértelem, a megoldás, a termelő kapacitás legjobb eredményt adó kombinációját — és a mindenki számára legelőnyösebb kombinációját megkeresni és megszervezni. Gerencsér Ferenc Űj város Üzbegisztánban: Navoi összeülnek megbeszélni a közös munka eredményeit és az újabb teendőket. Ilyenkor egyeztetik a fejlesztési programokat is és ez a nemrégiben megkötött szakosítási egyezmények mellett szintén biztosíték ar-
