Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ára: 1, XXIII. éxtytWS. sz. 1972. okt. 8., vasárnap. /Ve csak nevükben é nyolcosztályos általános iskolai oktatás színvona Iának emelése és az egyes iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos kiegyenlítése az okta■ tásügy továbbfejlesztésének legfontosabb feladata — hangsúlyozza a Központi Bizottságnak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata. Sok minden indokolja ezt, — többek között az, hogy ebben az intézménytípusban alapozzák gyermekeink műveltségét, formálják magatartásukat, alakítják erkölcsi felfogásukat és világnézetüket. Ezért az általános iskolai oktató- és nevelőmunka kihat a közép- és bizonyos fokig a felsőfokú képzésre is. Eredményeink közismertek, s kellő alapot biztosítanak ahhoz, hogy reális számvetést készítsünk az oktatás fejlesztésében, pontosan határozzuk meg, hogy mit akarunk elérni, mire van erőnk, lehetőségünk. Kézenfekvő, hogy a hangsúly nem szervezeti változásokon, hanem a tartalom megjavításán van. Magától értetődő, hogy a legnagyobb feladat a tananyag ésszerű, alapos átalakítása, — de helyi leg, minden intézményben is sokat lehet tenni mind oktatási, mind nevelési vonatkozásban. S nemcsak nagyösszegű beruházásokkal. A nevelés például a leggyengébb pontunk, — pedig ehhez nem kellenek számottevő beruházások. Szükséges viszont annak az elvnek következetes érvényesítése, miszerint az oktatás csak a neveléssel együtt, kölcsönhatásában lehet hatékony. Mondhatnánk, ezt úgy is, hogy a tanári hivatás teljes értékű gyakorlatának kell jobbam, érvényesülnie. J gaz viszont az is, hogy az általános iskolai képzés érdembeli fejlesztése, az intézetek közötti színvonalkülönbség megszüntetése nemcsak évekig tartó erőfeszítést feltételez, hanem tetemes anyagi ráfordítást is. Tiszafüreden például a Zrínyi Ilona általános iskolában több tantermet kellene lebontani és újjáépíteni. Ebben a járásban legalább hetven új tanterem kellene ahhoz, hogy bezárják a szükségtantermeket és megszüntessék a váltakozó tanítást. Ha meggondoljuk, hogy a többi járásban és városban is van mit tenni ilyen vonatkozásban, akkor mérlegeljük reálisan feladatunk nagyságát. Az iskolák közötti színvonalkülönbségek megszüntetésének tárgyi feltétele is van. Tiszaburán például a faluban szétszórt tantermek miatt a szakrendszerű oktatást igen nehéz megszervezni. Nagyon kellene oda egy új általános iskola. S nemcsak az épületek hiánya, hanem a szertárak elégtelen felszereltsége is visszaveti helyenként az oktató munkát. A tiszafüredi járásban például az ellátottsági szint (amit a Művelődési Minisztérium útmutatójában kívánatosnak tartotthoz mérnek) az általános iskolákban mindössze 66 százalékosnak tekinthető. Terveik szerint a hiány Í975 után 15 százalékra esőteken. Vannak azonban olyan jelek, amikből arra lehet következtetni, hogy elképzeléseiket a községi tanácsok bevételi tervének nem teljes teljesítése miatt nem tudják realizálni. Pedig még 1975 után is több mint egymillió forint kellene ahhoz, hogy ne csak az alapvető szemléltető, hanem a tömegkísérleti eszközök is meglegyenek minden iskolában. / lyen körülmények között a Központi Bizottság határozata méltán kell, hogy társadalmi érdeklődést, segítőkészséget és tettekben megnyilvánuló helyi kezdeményezőkészséget váltson ki. Erre jó példák megyénkben is vannak. Több helyen — például Kunhegyesen — bevezették a kabinetszerű oktatást. A szaktantermek kialakítására máshol is törekednek. Tiszafüreden a Kossuth téri iskolában társadalmi összefogással alakítottak ki előadótermet. Az ilyen kezdeményezés azért is becsülendő, mert oktatásügyünk korszerűsítése tízmilliárdokat igényel, — de csupán pénzzel nem lehet mindent megoldani. Tény viszont az is, hogy anyagiak nélkül nem lehet számottevően előbbre jutni. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság említett határozata is kimondja: „Iskolarendszerünk anyagi-tárgyi feltételeit jelentős mértékben fejleszteni kell. Az oktatásügy — társadalmi, politikai jelentőségének növekedésére és jelenlegi helyzetére való tekintettel — fejlesztését a következő időszakban kiemelt társadalmi feladatként kell kezelni, ezért a nemzeti jövedelemből a jelenleginél nagyobb hányadot kell ráfordítani.’’ S zükség is van erre, mert helyi erőforrásból korántsem lehet mindent megoldani. Több hely van még megyénkben is — így például Kócson, Pusz- tataskonyban, a Tiszafüredhez tartozó Rét-tanyán — ahol nem a mai követelmények szerint tanulnak a felsősök. Az ottani nevelők szíwel-lélekkel, s hozzáértéssel végzik munkájukat, mégis alaposabb volna a tanulók képzése megfelelőbb körülmények között. Ezek a megfelelőbb körülmények viszont a tanyai kollégiumok hálózatának bővítését, — tehát tetemes összegeket igényelnek, amire helyi erőforrásokból nincs elég fedezet. Az általános iskolák közötti színvonalkülönbségnek nagyon sok esetben nemcsak tárgyi, hanem személyi oka is van. A hivatástudat nem minden nevelőnél győzi le a jogos, vagy vélt egyéni érdeket. Megyénkben is előfordul, hogy szaktanárok jelentkezését kell figyelmen kívül hagyni, mert csak városokban szeretnének elhelyezkedni, kisebb községekben nem vállalnak munkát. Márpedig aki a tanári hivatást komolyan veszi, ott kellene tanítania, ahol leginkább szükség van rá. Igaz viszont az, hogy ennek a kérdésnek másik oldala: a helyi tanácsoknak is arra kell törekedniük, hogy a társadalmi és az egyéni elvárás közelebb kerüliön egymáshoz. Az a jó, ha legalább kezdetben tanári szállás biztosításával (mint például Abádszalókon, Tiszaszentimrén) vagy más módon elősegítik a tanárok letelepedését és maradását. G ondot okoz oktatásunk fejlesztésében az is, hogy egy-egy területen sok a képesítés nélküli nevelő, -r— a tiszafüredi járásban például kéfszázkilencven közül ötvenkettő. Tavábbtanulásra serkentésük mellett rendszeres segítésük a tapasztalt pedagógusok számára nemcsak kollegiális gesztus, hanem hivatásukkal járó kötelesség. Sok összetevője van tehát annak, hogy az általános iskolák ne csak nevükben, hanem a gyakorlatban is általános — ha úgy tetszik azonos értékű — képzést nyújtsanak. Nem könnyen megoldható munka, de mindenképpen elérhető cél czbillión Béla Kéthetes késés a betakarításban Százhatvanötezer szántanivaló, öt és féleser hektár szőlő a megyében A Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya legfrissebb jelentése szerint az esőzések miatt mintegy kéthetes késés van a megyében az őszi növények betakarításában. Főképpen a cukorrépára és a kukoricára vonatkozik ez. A 73,500 hektár kukorica- vetésből mindössze tízezer hektárnyit takarítottak be a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei. Szárvágás pedig mindössze 8' ezer hektáron történt. Az ugyancsak 8 ezer hektárnyi cukorrépaföldön 3 ezer hektárról szedték ki és szállították el a termést. Ebben az állami gazdaságok jóval előbb járnak, náluk mór e munka közel felét elvégezték. (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége mellett működő „Béke és barátsági munka” társadalmi bizottság elkészítette 1973 végéig szóló munkaprogramját. A testület a Hazafias Népfront V. kongresszusán elfogadott állásfoglalás alapján határozta meg teendőit. A népfrontmozgalom sajátos módszeréivel, az eddiginél szélesebb, változatosabb formában kívánják tájékoztatni a közvéleményt a szocialista országok fejlődéséről, — együttműködésük eredményeiről, lehetőségeiről, a nemzetközi politikai élet eseményeiről. A szovjet—magyar barátság ápolása és további elmélyítése érdekében kiemelten foglalkoznak a Szovjetunióhoz fűződő eseményekkel. Ez év végén megyeszerte ünnepőszi vetések alá 165 ezer hektár földet kell felszántani, amiből 125 ezer hektáron már túljutottak. Megkezdődött az őszj vetés, az őszi árpát 85 százalékban vetették el a termelőszövetkezetek és 100 százalékban az állami gazdaságok. Búzavetés — 137 ezer hektár vetnivalóból — 23 ezer hektárnyin történt eddig, ami azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok egyaránt 17—17 százaléknál tartanak. Megkezdték a lucerna telepítését is, ebben a termelőszövetkezetek előzik meg az állami gazdaságokat 96 százalékos teljesítményükkel. Befejezés ségeken emelékeznek meg a szovjet állam megalakulásának 50. évfordulójáról. Az ünnepségek lebonyolítására a Hazafias Népfront megyei titkársága külön programot készít. A társadalmi munkabizottság ez év őszétől klubösszejöveteleket szervez a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok és a Szolnokon orosz nyelvet tanító pedagógusok részére. A klub programjának kidolgozására és a tartalmi munka rendszeres irányítására, társadalmi vezetőséget alakítanak. Az irányító testület szorosan együttműködik majd és egyezteti munkaprogramját a Barátság klub vezetőivel. A következő hónapok során a bizottság napirendre tűzi a nagyközségekben műkölő népfrontbizottságok béke- mozgalmi barátsági munkárizsaratásnak viszont még nagyon a kezdetén vannak. A napraforgó betakarításban a tsz-ek 70 százaléknál járnak, az állami gazdaságok Végeztek vele. Megkezdődött a szüret is és igen jó termésre számítanak. Mintegy 12 mázsával nagyobb termést ad a szőlő az idén a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy elérik a 35,4 mázsás hektáronkénti átlagot. Végül is a megyében az 5,500 hektár termőszőlőről, majdnem 200 ezer mázsa gyümölcsöt várnak. Pedig ebben már benne van a tisza- kürti körzetben a fagypusztítás, a jászsági jégkár, valamint a peronoszpóra kártétele is. jának helyzetét. A megyei nőbizottsággal karöltve megvizsgálja a nők körében végzett béKe és barátsági munka tapasztalatait. A nemzetközi élet aktuális kérdéseiről változatosabb formában vitafórumokat, — beszélgetéseket szerveznek. Tartalmasabbá, színvonalasabbá kívánják tenni a baráti országok képviselőivel rendezett találkozókat is. A feladatok sorában, Kiemelt helyen szerepel az ifjúsággal való törődés. A mozgalom lehetőségein belül nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalság internacionalista — szocialista hazafiságra való nevelésére. A népfrontbizottságok ezért kezdeményezték a KISZ és MHSZ szervezetek, honvédségi alakulatok, a művelődésügyi szervek eddiginél szorosabb együttműködését. Ma: Szövetségi politika és eszmei harc . ft Huszonötéves a Talajművelési Kutató Intézet & Két perc nyelvművelés 6 A szegénység körei 9 Gyermekrajz-pályázal 9 Defekt 9 Ä pedagógusok napirendjén: Ami a legfontosabb * 9 \ A KGST kilencedik tagállama: Kuba «• Japán—Kína normalizálás vi Üzbegisztán háromszínű aranya 9 Rendet a pályán! 9 Szomszédolás Debrecenben V Őszi változások előtt all a burgonyaszedés, a A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára készülnek HflíÉK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Kitüntették Ilku Pált A Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa Ilku Pál művelődésügyi miniszternek a művelődésügy területén kifejtett munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Aczéi György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Tisztavérű borzderes Elkészült a Városlődi Állami Gazdaság 318 férőhelyes szakosított szarvasmorhalele- pe. A kialakítása 20 millió forintba került. A korszerű szarvasmarhatelepen az ország egyetlen tisztavérű borzderes tehenészetét helyezik el. III. alföldi filmszemle A III. alföldi filmszemle ünnepélyes megnyitóját, szombaton rendezték meg Gyulán, a TIT értelmiségi klubjában, ahol Békés-, Bács- és Csongrád megye filmeseinek 14 alkotását mutatják be, A legjobb kisfil- meket a zsűri a 1973. évi or- ságos szemlére delegálta. Kállai kettős — néptáncfesztivál Tíz neves együttes részvételével szombaton megkezdődött a második Kállai kettős néptánc fesztivál Nagykálló- ban. Ma délelőtt a nagykál- lói járási művelődési központban rendezik meg az együttesek szakmai versenyét. Díjat nyert a Szigligeti Színház A Kaposvári Csiky Gergely Színház, a Veszprémi Petőfi Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház kapta a közönségtől a legtöbb szavazatot azon a vetélkedő sorozaton, amelyet a nyáron rendezett a rádió, a Művelődésügyi Minisztériummal és a Színház- művészeti Szövetséggel közösen — jelentette be dr. Kiss Kálmán a Magyar Rádió- és Televízió elnökhelyettese — szombaton az ünnepi díjkir osztáson. Dr. Malonyai Dezső, Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője értékelte a vidám vetélkedőt, amely — mint mondotta — nemcsak jó szórakozás volt, hanem vallomás a színház mellett és a szakmai szeretet megnyilatkozása i& Megkérte a Magyar Rádió vezetőit, tegyenek meg mindent továbbra is a „nem budapesti” színházak további támogatásáért, újabb szereplési lehetőségek biztosításáért. Ezután Várkonyi Zoltán gratulált az „Ez az én színpadom” sorozat közreműködő művészeinek. Az ünnepség végén dr. Kiss Kálmán átnyújtotta a díjakat a kaposvári, a veszprémi és a szolnoki színház képviselőinek. Ugyancsak ekkor kapta« Nívó-díjat a műsor készítői, köztük Marton Frigyes rendező és Kaposi Miklós szerkesztők is. Huszonöt kiállító, száz alkotás Szombaton Nyíregyházán, a megyei művelődési központban megnyitották a SzabolcsSzatmár megyei képzőművésze« őszi. sorrendben a 17. tárlatát. A kiállításon 25 művész mintegy száz alkotással szerepel. Ez alkalommal mutatják be a megyei képzőművészeti pályázatra beküldött legjobb műveket is. Népművészeti bemutató Tiszafüreden A múzeumi, műemléki és honismereti hónap alkalmából néprajzi kiállítást rendeztek Tiszafüreden a járási művelődési központban. A több hónapig tartó gvűités eredményeként több száz fa- és csontfaragás, kerámia faintarzia érkezett be. A legszebbek Péntek Lajos fafaragásai. Több éves munkával készített szarukürtje a pusztai életet örökíti meg. — Falusi embereket ábrázoló faszobrai rendkívül jól sikerült karakterábrázolások. Kántor Sándor tanítványa, Szűcs Imre fazesasmunkáin a tiszafüredi motívumokat éleszti újjá. Szabó Károly faintarziákkal, Pataky Antal fafaragásokkal szerepelt,
