Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

XXIII. évf. 235. s^s. 1972. okt. 5., csütörtök. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egységes műveltség ír rjfent divatossá vált kétféle műveltségről, vagy még pontosabban egymással szembe állított kul­túráról és civilizációról beszélni. A kultúrsznobok pedig egyenesen kettéhasadt tudatot emlegetnek, mintha a világ kétféle embertípusra vált volna: egyesekre — a keve­sekre —, akik elsajátították és őrzik az emberiség gazdag kulturális örökségét, és masokra, akik „csak” szaktudással rendelkeznek. Mondani sem kell. hogy ilyen szélsőséges eseteket na­gyítóval kell keresni, továbbá, hogy az emberiség kulturális örökségébe nemcsak az eposzok, a drámák, a szobrok és a képek tartoznak, hanem a kőbaltáktól a papírig fejlődött technika eszközei és eljárásai csakúgy, mint a szobrok vagy a művészi épületek és készítésmódjuk — tehát a szakisme­retek is. A kultúrának és a civilizációnak a polgári eszme­világból eredő szembeállítását az emberiség története cá­folja. Az egyetemes kultúrgyarapodás fejeződik ki a civi­lizációnak egy-egy korszakban elért fokában. U‘ rgyáriakkor lehetnek és vannak is különbségek az emberek műveltségében kortársak között is. Ezek a különbségek részben természetesek, részben el­fogadhatatlanok. Természetes, hogy nem egyforma az em­berek képessége, érdeklődése, különböző foglalatosságot folytatnak. Ám elfogadhatatlanok az olyan különbségek, amelyek a társadalom osztálymegoszlásából erednek, és a tulajdonos-munkavégző ellentétét, a kizsákmányolást akar­ják fenntartani. Márpedig a műveltség monopóliuma ezt a célt szolgálja. Amikor a felszabadulás után iskolarendszerünket át­alakítottuk, a fő cél éppen az volt, hogy a műveltséghez mindenki hozzáférjen. Az általánosan kötelező iskola egy­séges műveltségi alapot adott mindenkinek, és megnyílt az út a középfokú és főiskolai, egyetemi tanuláshoz a munká­sok és parasztok tömegeinek gyermekei, sőt a felnőttek előtt is. / skolarendszerünk ezután alapjaiban megfelelt a várakozásnak. Az idő azonban halad, a tudomá­nyok, a szakterületek fejlődtek, s ma nagyobbak a műveltségi igények is. A mai ember — már csak a te­levízió révén is — sokkal több hírt és újdonságot fogad be a világból, s hogy ezeket helyére tudja tenni, több ismere­tet, nagyobb tájékozottságot, műveltséget igényel. Elérkezett fiz idő. hogy továbbfejlesszük helyes alapokon haladó okta­tási rendszerünk munkáját. Ez a felismerés vezette a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot arra, hogy alapos vizsgála­tok után a Központi Bizottság megtárgyalja az állami okta­tás helyzetét, és határozatot hozzon a továbbfejlesztésre. A határozat részletesen kitér az oktatás egész területére és valamennyi fontos kérdésére. •»smert, hogy a magasabb iskolába — így általános- jl ból középiskolába, vagy onnan egyetemre — azonos érdemjeggyel kerülő tanulók gyakran na­gyon különböző eredményt mutatnak fel. Ezt a különbsé­get csak az egységesebb képzési színvonallal lehet csökken­teni. De nemcsak ezen a téren — s ezen belül az iskolák felszereltségében, az oktatók munkájának színvonalában — van mit tennünk az egységes műveltség megalapozásáért. Ennek a célnak nem mond ellent a szakképzés — így a szakközépiskolai, vagy a szakmunkásképzés — színvonal­emelési igénye. Az oktatás tartalmát és módszereit kell fej­leszteni, hogy még képzettebb szakemberek kerüljenek kd az oktatás műhelyeiből, olyanok, akik egyszensmind általá­nosan tájékozottak, az új ismeretek befogadására nyitottak. Eredményes párbeszéd Huszonötezer ember do qozik majd a meoye gépiparában A KGM minis/ erhehettes nck látogatása Tegnap Szolnokra és Mező­túrra látogatott dr. Heiczman János, a kohó- és gépipari miniszter helyettese és a mi­nisztérium több vezető mun­katársa. A megyei tanácsnál Soós István és Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnökhelyet­tesei fogadták a vendégeket, majd a miniszterhelyettes és munkatársai Mezőtúrra utaz­tak. A Villamos- és Gép­technikai Cikkek Gyárában a város vezetői — Móricz Bé­la, a pártbizottság első tát» kára, Molnár Ernő tanácséi- nök-helyettes üdvözölte az érkezőket. A gyár vezetői, munká­sai nevében Sándor Gábor vállalati igazgató mondott rövid köszöntőt, és bemutat­ta a 20 éves üzemet, amely­nek annakidején mindössze 300 négyzetméternyi termelő területe volt, és morse-játé- kokat, sípokat, T-dugókat gyártottak. Csak összehason­lításként: ma az üzem, mint tanácsi vállalat — a KGM felügyelete alá tartozik — tizenhatszorosát termeli az 1954. évinek, álló és forgó­eszközük értéke mintegy 27 millió forint. Az igazgató hangsúlyozta, hbgy a KGM segítette a vállalatot állan­dó, stabil profil kialakításá­hoz. A VBKM vállalatai át­adták a mezőtúriaknak a segédérintkezők és a jelző­lámpák gyártási profilját. Ma már új nyomógomb-csalado­kat gyártanak, jelentősek nemzetközi kapcsolataik, így például 1970-ben és 1971-ben 35 millió forint értékű ter­méket exportáltak Lengyelor­szágba. Elmondta Sándor Gábor azt is, hogy megkezd­ték a termelési, anyaggaz­dálkodási programok, ügy­viteli rendszerek gépesítését, amelyhez a KGM-hez tartozó Csepel Autógyár adott segít­séget a KISZORG szervezése mellett Az üzemlátogatás során azután a vendégek megtekintették a gyár kis „számítóközpontját”, és meg­nézték a szereidét, az alkat­részüzemet, a bakelitpréselő üezmrészt is. A látogatás során kiderült, hogy dr. Heiczman János is­merős Mezőtúron, többször járt a városban, így például az idén is előadást tartotta Mezőtúron megrendezett .or­szágos gépesítési tanácsko­záson. Ebéd után Szolnokon a me­gyei tanács épületének vb- termében közös munkameg­beszélést folytattak dr. Heiczman János miniszterhe­lyettes és munkatársai Szol­nok megye vezetőivel. Részt vett a tanácskozáson dr. Gergely István, a me'O'ei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke. Árvái István, az SZMT vezető titkára, vala­mint a megyei pártbizottság és a megyei tanács több más vezetője, munkatársa. Tavaly decemberben már tartottak hasonló megbeszé­lést a KGM és Szolnok me­gye vezetői a megyében, lé­vő gépipari vállalatok, szö­vetkezetek helyzetéről. Köl­csönösen tájékoztatták egy­mást azokról a kérdésekről, amelyek a gépipari ágazat­ban a megye további fejlő­désével kapcsolatban, külö­nösen fontosak voltak. A tegnapi tárgyalás tehát mintegy folytatása volt a de­cemberben megkezdett pár­beszédnek. Fodor Mihály megyei ta­nácselnök a megbeszélésen, röviden szólt a megye ipa­rának jelenlegi helyzetéről: így többek között megemlí­tette, hogy a megyében a jelenlegi középtávú tervidő­szakban létesülő ipari beru­házások értéke mintegy 4,9 milliárd forint, s ebből leg­nagyobb arányú a gépipari beruházás, körülbelül 2 mil­liárd forint. A megyei tanács a gépipari beruházásokat több mint 117,5 millió fo­rinttal támogatja az iparfej­lesztési alapból, de jelentős a fővárosi iparkitelepítési, a szolgáltatásfejlesztési alapból nyújtott juttatás is. A terv­időszak végén körülbelül 25 ezer ember dolgozik majd megyénkben a gépiparban. Részletesen szólt a most ké­szülő beruházások helyzeté­ről is. így megemlítette, hogy még az idén megkezdődik a ter­melés a Hűtőgépgyár jász- árokszáUási gyáregységében, amelyre az üzem komplex klí­maprogramja épül. A gyár­nak ezen a nyáron el kellett készíteni a komplex klíma­programot, melyet kiegészíté­sek után a miniszter első he­lyettese már jóváhagyott. — Megszületett az intézkedés is (Folytatás a 3. oldalon.) Tél ősszel Hdeg marad az idő Az évszakhoz képest szo­katlanul hideg idő javulása­ra — sajnos — egyelőre nem lehet számítani. A Brit-szigetektől Dél-Skandi- návián, a német—lengyel síkságon és a Baltikumon át leszálló légmozgási zóna — anticiklon — húzódik a Szov­jetunió középső része irá­nyába. A Kárpát medence az említett anticiklon és a Délkelet-Európa fölötti eső- zóna közötti átmeneti terüle­ten fekszik, és a hőmérsék­let emelkedésére egyelőre nincs kilátás. A napi középhőmérséklet általában 6—8 fokkal marad el a sok évi átlagtól, kedden éjszaka a Kékestetőn példá­ul mínusz 4 fokot mértek. Szolnokon ugyanakkor 1,3 Celsius fokot mutatott a hő­mérő. A tegnapi középhő­mérséklet 6,8 fok volt, ami 7,8 fokkal alacsonyabb a százéves átlagnál. Éjszaka több helyen talajmenti fagy volt, és ha a szél eláll, ak­kor isanét számolni kell to­vábbi fagyokkal. Ilyen hi­deg október , eleje az elmúlt száz év alatt csak 1959-ben volt, akkor október 4-én éj­szaka szintén 1,3 Celsius fo­kot mértek. A termőföld védelméről, az áruértékesítésről Rákóczifalvára és Martfűre látogattak a Szolnok megyei képviselők — Két programmal ké­szültünk' fel a képviselő elv­társak látogatására — mond­ta tegnap dr. Bereczki Lász­ló, a rájkóczifalvai termelő- szövetkezet elnöke. — Az egyik változat napsütéses időre szól, a másik arra, ha netalán esne az eső — tette hozzá. — Ragaszkodunk a napsütéses változathoz — HÍflUk -TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Akadémia fiatal anyáknak A fiatal anyák sokszor ke­rülnek tanácstalan helyzetbe gyermekük táplálkozásával, nevelésével, betegségével kapcsolatban. Jogi kérdések­ben sem egyformán tájéko­zott mindenki. Ezért szervez­te meg Szolnokon a Haza- fias Népfront városi bizott­sága, a városi Vöröskereszt, a városi tanács egészségügyi osztálya és a megyei műve­lődési ház a Fiatal anyák akadémiáját. Filmvetítéssel egybekötött, hat előadásból álló sorozattal kívánnak se­gítséget nyújtani a gyermek helyes neveléséhez. Kiállítások Tiszafüreden Tegnap délután könyvtör­téneti kiállítás nyílt Tisza­füreden, a Kiss Pál Múzeum­ban. Ugyancsak tegnap dél­után nyitották meg a tisza­füredi művelődési központ­ban a járás területén - élő, vagy onnan elszármazott népművészek kiállítását. Ez az utóbbi esemény volt egy­úttal a „Múzeumi, műemlé­ki és honismereti hónap” já­rási rendezvénysorozatának megnyitója. A népi műemlékek védelméről A műemlékvédelem cen­tenáriuma, valamint a mú­zeumi hónap alkalmából Hajdú-Bihar, Heves, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye szakembereinek részvételé­vel kétnapos tájegységi tudo­mányos tanácskozás kezdő­dött szerdán Nyíregyházán a népi műemlékek védelméről. Mint a megnyitón elmondot­ták, az ország műemlékei­nek körülbelül 12 százalékát a néni műemlékek teszik ki. A felülvizsgálatok, átminősí­tések után 1008 olyan népi műemlék maradt, amelyeket meg kell menteni, s ehhez az Országos Műemléki Fel­ügyelőség anyagi támogatást is nyújt. Megnyílt a bőr- és cipőipari múzeum Tegnap átadták rendelte­tésének Szombathelyen a Kavaria Cipőgyárban a bőr­és cipőipari múzeumot, A megnyitón Morvái László, a Bőripari Tudományos Egye­sület titkára ismertette, hogy az új múzeum az ország egyetlen ilyen intézménye. Húsz esztendei szívós gyűjtő­munkával hozták létre, s eb­ben különösen nagy érdeme­ket szerzett Várnai Imre. ré- g: cipős szakember. Az anya­got a világ minden tájáról gyűjtötték. A tanácstörvény végrehajtásáról tárgyaltak Tegnap összeült a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára — elsőként a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalata­it elemezték. Erről dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke tartott tájékozta­tót Ünnepi megemlékezés A Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezető­sége és a Magyar Néphadse­reg központi klubjának pa­rancsnoksága — ^ Csehszlo­vák Néphadsereg Napja tisz­teletére — tegnap ünnepi megemlékezést tartott Cse­pelen, a Radnóti Miklós Mű­velődési Házban. Részt vett az ünnepségen Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka is. Megjelent a jubileumi emlékbélyeg Szolnokon a városi tanács művelődésügyi osztályán Za- kár Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese és Márton Emőné jubileumi szervező tá­jékoztatta a tömegszerveze­tek és a társadalmi szervek vezetőit a jubilumi emlék­bélyegek forgalomba hozá­sával kapcsolatos javaslatok­ról. Ismeretes, hogy a város 900. évfordulójára emlékmű­vet állítanak, s költségeihez emlékbélyegek vásárlásával járulnak Szolnok lakói. A tájékoztatót követően a KISZ városi bizottsága és a Vöröskereszt városi szerve­zete aktívhálózatán keresz­tül megkezdte az emlékbé­lyegek forgalomba hozatalát. Október 15-től a szakszerve­zet, a Hazafias Népfront, a KISZÖV, a KIOSZ és vala­mennyi termelőszövetkezet aktívája is megkezdi a bé­lyegek árusítását. szólt közbe Gócza József or­szággyűlési képviselő, a jász- kiséri Kossuth Tsz elnöke. Derültség követte óhaját, no­ha minden jelenlévő megér­tette, miért lenne jobb, ha teljesíthetnék kívánságát. Végül is úgy nyitotta meg dr Bene Zoltán a Szolnok megyei képviselőcsoport ülé­sét a rákóczifalvai tanácshá­zán, hogy az ablakon kinéz­ve minduntalan szitált az eső. A képviselők azonban a fűtött szobában is együtt ma­radtak a sáros határ gond­jaival. Az élelmiszergazdaság helyzete volt a megbeszélés témája. Országos és megyei örömeivel, gondjaival. Az előbbihez dr. Bene Zoltán rövid jelentése adott alapot. Részt vett azon a megbeszé­lésen a Parlamentben, ame­lyen Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke elmondta, mi­vel foglalkoztak az ország- gvűlés mezőgazdasági bizott­ságának ülésén. A megyei példákhoz nem kellett jelentés. Gócza Jó­zsefen kívül Fábián Márton és Burka Ilona képviselő is tsz-ben dolgozik. Egyikük a karcagi Május 1. Tsz elnöke, másikuk a jászboldogházi Aranykalász Tsz baromfi­gondozója. Szó esett a ter­mőföld védelméről. — Megkértem a Központi Statisztikai Hivataltól az adatokat — mondta Fábián Márton. — Nos, 1968 és 1972 között 3,5 százalékkal fo­gyott a szántóföld az ország­ban. Igenám, csakhogy ez 100 ezer hektárokat jelent. Könnyű utánaszámolni, hogy­ha továbbra is ilyen meg­gondolatlanul bánunk a ter­mőfölddel. egyszer csak el­fogy az országban. Törvényt alkottunk pedig erről. Még­is az az igazság, hogy egy major, egy műhely, egy rak­tár kijelölésénél, nem is be­szélve egy gyártelepítésről, indokolatlanul pocsékoljuk a földet. Sokkal kisebb helyen is megférnének ezek a léte­sítmények. A mi termelőszö­vetkezetünk vezetősége rá­jött erre. Az utóbbi kilenc év alatt majdnem ezer hold­dal növeltük a termőterüle­tet. Egyszerű dolgokkal. Fel­szántottuk a lebontott ta­nyák helyét, elhagyott gye­peket, elmoc sarasodon föl­deket vontunk be a terme­lésbe. És tudják, milyen jö­vedelmet adnak? Ha ez ki­esne, csak úgy tudnánk pó­tolni, ha legjobb földjeink 70 mázsa búzát teremnének. . Márpedig ez nyilván lehetet­lenség. De az is, hogy sokáig így menjen a földpocsékolás. A termékértékesítés is szó­ba került. Azon az alapon, hogy a rákóczifalvi tsz-ben 6 millió forint értékű hagy­ma eladatlan, mint az elnök panaszolta. — Ilyen baj mindig volt, s talán mindig is lesz, bár nagyobb tervsze­rűséggel sok minden elkerül­hető — vélekedik Nánási László. Megszólalnak a mun­kásképviselők is. K rasznai Károlyné, a Tisza Cipőgyár képviselőnője arról érdeklő­dik. milyen a tsz-szövetségek érdekvédelmi munkája. Or­bán József cukorgyári mun­kás pedig a munkás—paraszt szövetségről, közelebbről a két osztály jövedelméről sze­retne többet hallani. Dr. Bene Zoltán foglalja össze ezt a vitát: — Nem kényes kérdés ez, hiszen nincsenek ekörül tit­kok. legfeljebb túlzások és mende-mondák. Abban vi­szont állást foglalhatunk, hogy erről az országgyűlés nyilvánossága előtt is szólni kell. Ezzel azonban még csak ez a vita ért véget és nem a képviselőcsoport napi mun­kája. Martfűre indultak to­vább. a Tisza Cipőgyárba, hogy a munkások életével is ugyanilyen alaposan megis­merkedjenek. B. ül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents