Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1972. oktábef 5£ Brigád­vasárnap A szocialista brigádmozga­lom egyik céljának megva­lósításához, a közös kultu- rálódás szórakozás elősegí­téséhez „brigádvasámapok” rendezésével járul hozzá a győri Rába Művelődési Köz­pont. Az első „brigádvasár­napot” október 29-én rendez­ték neves fővárosi művé­szek közreműködésével a Kötöttkesztyűgyár, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat, az ÉPFU. és a Lenszövőgyár szocialista brigádjainak rész­vételével. „Vörös“ dokumentumok Már csaknem hiánytalan tanácsköztársasági plakát­illetve röplapgyűjteményt őriznek a bajai múzeum­ban. Az értékes „vörös” do­kumentumok most újabb — a Magyar Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossá­ga által kiadott — munkára felhívó röplappal gyarapod­tak. A forradalmi röplapra annakidején egy régi bajai ház falában bukkantak, mi­kor lebontották, a Tanács- köztársaság bajai kutatói szerint annakidején „vörös repülőgépek” szórtak ilyen röplapokat Észak-Bácskában, Zetkát nyert a győztes A vasárnap megtartott megyei döntővel befejeződött a 12 hetes Hajdú Bihar me­gyei KRESZ vetélkedő. A versenyben csaknem 400-an vettek részt. A fődíjat — 175-ös Zetka motorkerékpárt — Tarr Zoltánná a balmaz­újvárosi takarékszövetkezet könyvelője nyerte. Ezenkí­vül még húsz díjat adtak ki. V árosfejlesztés Karcagon Karcag kiterjedt határú, nagy belterületű, ugyanak­kor napjainkban még cse­kély városias maggal ren­delkező város. Központjá­nak beépítése zárt, illetve zártabb jellegű, nagyobb­részt földszintes épületek­kel. Az emeletes épületek aránya alacsonyabb. A hori­zontálisan szétterpeszkedő városi belterületet szétszór­tan elhelyezkedő tanyavilág veszi közre. Az infrastruktúráról Sajátos történelmi fejlő­dése, a legutóbbi időkig érvényesülő egyoldalú ag­rárjellege, s ennek követ­keztében a város fejlettség­ben örökölt elmaradottsága, a népesség térbeli elhelyez­kedése és számos más kö­rülmény hatására, a város jelenlegi infrastukturális ellátottságának színvonala nem elégíti ki a lakosság igényeit Különösen alacsony a város közművesitettsége. E tekintetben Karcag az or­szág leggyengébben ellátott városainak csoportjába tar­tozik. Az 1970-re vonatkozó adatok szerint, a háztartási áramfogyasztók száma 6682 volt: havi átlagban egy háztartás áramfogyasztása 39 kWó volt. Ennél alacsonyabb fajlagos fogyasztási értéket a megye városai közül csak Kisújszálláson és Túrkevén figyeltek meg. Vezetékes gázfogyasztást mindössze 214 háztartás élvez. A háztar­tási propán-bután . gázfo­gyasztók száma 3184 volt. Egy háztartás átlagos havi fogyasztása mind a vezeté­kes, mind a propán-bután gázból Karcagon némileg meghaladja a megye váro­sainak fajlagos fogyasztási mutatóit. A vízhálózatba a város lakásállományának csak 38 százaléka van be­kapcsolva: ezer közül is a csak udvari kifolyóval ren­delkező lakások aránya meghaladja az egyharmadot. A város mindössze 6.7 ki­lométer hosszúságú zárt közcsatomahálózattal ren­delkezik, s e hálózatba be­kapcsolt lakások száma 171. A város közelmúltbeli fej­lődésével, gazdasági jellegé­nek progresszív irányú át­alakulásával nem kielégítő mértékben és színvonalon fejlődött a lakosság minden­napi szükségleteit kielégíte­ni hivatott közintézmény ellátás hálózata, s annak mennyiségi „fogadókészsé­ge”. Ehelyütt csupán ennek néhány vonatkozására sze­retnénk rámutatni. A város lakosságát 1970- ben hét általános orvosi körzetben öt körzeti orvos és két körzeti ápolónő látta el. Ez azt jelenti, hogy egy körzeti orvosra az országos átlagnál kétszerte több — átlag 4926 lakos — ellátása, gyógykezelése jutott. Te­kintetbe véve a lakosság kor- összetételében az öreg, illet­ve öregebb korsztályok ma­gasabb arányait, az általá­nos körzeti orvosi ellátás helyzete még kedvezőtle­nebbnek minősíthető. Míg a városban az egy általános körzeti orvosra jutó átlagos napi forgalom 54 fő, a me­gyében átlag 49 fő. A városban 1970-ben mindössze két állandó jel­legű bölcsőde működött 40 hellyel. Az óvodák száma a megfigyelt időszakban 7 volt, 531 összhellyel: ebből a szükséghelyek száma 41 volt. Ily módon száznyolc gyermek jutott 100 óvodai helyre. Az 1970—71-es tan­év elején nyilvántartott 2835 általános iskolai tanulót 152 pedagógus oktatott 85 tan­teremben. A tantermek kö­zül 16-ot váltakozva hasz­náltak, 5 pedig szükségmeg­oldásként jöhet csak számí­tásba. Az általános iskolák jelenlegi tantermi viszo­nyait vizsgálva, hozzávető­leges becslések szerint is, azoknak a felét elavultnak, vagy nem megfelelőnek le­het tekinteni. A városban működő in­tézmények közül többen nemcsak a helyi lakosság szükségleteinek kielégítését, hanem a város vonzáskör­zetében élő népesség ellá­tását is biztosítják. így pél­dául a város közelmúltban épült 440 ágyas kórháza mintegy 65—70 ezer ember gyógyellátásáról, gyógykeze­léséről gondoskodik. Regio­nális jellegű intézményeknek tekinthetjük a város két középfokú tanintézetét is: a Gábor Áron Gimnáziumot és szakközépiskolát, valamint a Mezőgazdasági Technikumot és szakközépiskolát. Az előb­biben, az 1970—71-es tanév elején 582 volt a tanulók száma: ebből 238-an szak­középiskolai tanulók. A ta- Liulókat 19 osztályban 30 tanerő oktatta. Az utóbbiban ugyanebben az időpontban 231 volt a tanulók száma, közülük a szakkö­zépiskolások száma 180 volt. Regionális és országos ér­deklődésre tarthat számot a Győrffy István alapította Nagykun Múzeum, mely a maga nemében egyedülálló kulturális intézménye nem­csak a városnak, hanem — méltán mondhatjuk —, az országnak is. Kedvező irányú változást figyelhetünk meg az elmúlt évtizedben a város lakásál­lományának számszerű gya­rapodásában, s ennek hatá­sára, a lakosság lakáshely­zetének javulásában. Tíz. év alatt 2.5 százalékkal növe­kedett a lakásállomány. Míg 1960-ban a 100 lakásra jutó lakosok száma 362 volt, tíz évvel később már 334-re csökkent. Drámai órák Zágráb fölött Kiadták a müncheni terroristákat Kézigránátos repülőgéprablók Vasárnap reggel az izraeli ITIM hírügynökség jelentése szerint a nyugatnémet Luft­hansa egy Boeing 727-es típu­sú repülőgépét arab légi­kalózok eltérítették. A hír- ügynökség közlése szerint a gép úton volt Bejrút és An­kara között. A Lufthansa Tel Aviv-i szóvivője közölte, hogy az eltérített gép közép­európai idő szerint vasárnap reggel 7.40 órakor leszállt Nicosiában. A légi kalózok, hír szerint, a pilóta értésére adták, hogy Münchenbe akarnak utazni, az olimpiai játékok alkalmá­val lejátszódott véres esemé­nyek után letartóztatott pa­lesztin terroristák kiszabadí­tására. Az eltérített gépen 7 fő­nyi személyzet, 13 utas, egy nyugatnémet, egy angol, egy amerikai, va­lamint egy spanyol uta­zik, a többiek arabok. A légiKalózok, amikor a gép török légitérbe repült, utasították a pilótát szálljon le Nicosiában, üzemanyag­felvételre. Ekkor az egyik légikalóz kézi­gránáttal a kezében a pi­lóta mellett állt. A Boeing 727 az üzemanyag­felvétel után elhagyta Cip­rust, majd — a Lufthansa szóvivője szerint — az elté­rített gép újabb üzemanyag felvétele céljából Zágrábban landolt. Amikor a késő délelőtti órákban újabb jelentések közölték, hogy a Boeing 727- es elindult Zágrábból Mün­chen felé, a hírügynökségek azt is tudni vélték, hogy 500 felfegyverzett rendőr várja a gép leszállását a müncheni repülőtéren. Kora délutáni jelentések szerint, a géprablók München repülőtere fö­lött megpillantották a várakozó, erős rendőri készültséget és ezért pa­rancsot adtak a Zágráb­ba való visszatérésre. Később közölték, hogy a Lufthansa-gép a zágrábi re­pülőtér fölött köröz. A gép­rablók ultimátumot intéztek a nyugatnémet hatóságokhoz és ebben, követelték, hogy délután 3 óráig a három, Münchenben fogva tartott társuk érkezzék meg a zág­rábi repülőtérre. Brandt nyugatnémet kancellár rendkívüli mi­nisztertanácsot hívott össze a géprablók köve­telésének megvizsgálásá­ra. Dr. Merk bajor belügymi­niszter később sajtóértekez­leten közölte, hogy Held ba­jor igazságügyi miniszter hajlandó eltekinteni a mün­cheni véres események há­rom életben maradt tettese elleni büntetőeljárástól, és engedélyt ad szabadon bocsátásukra. Mindhár­mukat a müncheni re­pülőtérre szállították, ahonnan, a bajor bel­ügyminisztérium egy újabb közleménye sze­rint, elindultak Zágráb felé. A Boeing 727-es gép üzem­anyaga négy és fél órás re­pülésre volt elegendő, de a három palesztin, géprabló mindaddig nem engedélyez­te a landolást, amíg a Mün­chenben szabadon engedett három terrorista társuk egy kis lökhajtásos repülőgépen meg nem érkezik a jugosz­láv városba. Takarékossági okokból parancsot adtak a két hajtómű egyikének ki­kapcsolására. Már csak néhány percre elegendő üzemanyag volt a nyugatnémet utasszál­lító gép tartályaiban, amikor végre megérke­zett a bajor fővárosból a Fekete Szeptember elne­vezésű mozgalom három tagját szállító különgép. A várakozás óráit a tár­gyalások 120 perce követte, a fényszóróktól élesen meg­világított zágrábi repülőté­ren, majd a Münchenben szabadoi), bocsátott foglyokat átvitték a nyugatnémet Bo­eing 727-es utasszállító re­pülőgép fedélzetére. Az NSZK zágrábi főkon­zulja ezután szintén felszállt a Boeing 727-re. hogy a ti­zenhárom utas szabadon bo­csátásáról alkudozzék. Űjabb félórás tárgyalás következett. Azután vasárnap este a Lufthansa-gép a hétfőnyi személyzettel, tizenhá­rom utasával a három gépeltérítővel és a Feke­te Szeptember palesztin szervezet három kiszaba­dított tagjával a fedélze­tén felszállt. (Hétfői Hírek) A jövedelem alakulása Eltérő képet mutat az iparban, illetve a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak jövedelmi viszonyainak ala­kulása. 1970-ben a város ipari szervezeteiben foglal­koztatott munkások átlagos havi keresete 1873 forint volt, szemben a Szolnok megyei szinten megfigyelt 1907 forintos átlaggal. Kedvezőbben alakultak 1970-ben a megyei átlaghoz viszonyítva a jövedelmi vi­szonyok a város mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei­ben. Karcagon az egy fog­lalkoztatottra jutó évi ré­szesedés — munkabér — 23 373 forint volt: ezzel a fajlagos mutatóval a város, Szolnok után a második he­lyet foglalta el a megye városainak sorában: a me­gye átlaga 18 994 forint volt. Mint a fentiekből kitű­nik. a város lakossága élet- körülményeinek alakulása szempontjából a döntő prob­lémát az infrastrukturális ellátottsági viszonyok nem kielégítő színvonala jelenti. E vonatkozásban a legna­gyobb a lemaradás az or­szágos átlaghoz, illetve az ország városaihoz viszonyít­va. A lakosság életkörülmé­nyeinek alakulása szem­pontjából másik két döntő vonatkozásban — a foglal­koztatottsági viszonyok és a jövedelmi színvonal tekinte­tében — a hatvanas évek derekától lényeges előreha­ladás történt. Az országos színvonalhoz való felzárkó­zás, kiegyenlítődés folyama­ta jól kibontakozott és szá­mottevő eredményeket fi­gyelhetünk meg. (Folytatjuk) dr. Kőszegfalvi György Galaktika a laboratóriumban Elméleti kérdésekkel fog­lalkozó szibériai csillagásza­ti fizikusok egy csoportja Alekszej Fridman vezetésé­vel elhatározta, hogy végre­hajtja az óriási csillaghal­mazok. a galaktikák fejlő­désével kapcsolatos felada­tokat- Kiderült, hogy a ga­laktikákban végbemenő sok folyamatra azokhoz hasonló matematikai egyenleteket lehet alkalmazni, amelyek segítségévei leírják a plaz­ma „viselkedését”. Ez a kö­rülmény vetette fel a gon­dolatot, hogy plazma-beren­dezéseket alkalmazzanak a hatalmas csillagrendszerek­ben végbemenő folyamatok modelljeinek elkészítésére. Az „FP—l”-nek („forgó plazma”) nevezett első ilyen berendezést Irkutszkban hozták létre. Ebben a plaz­ma egymást keresztező elektromos és mágneses me­zőkben forog. A plazma­sűrűség eloszlásának és for­gási sebességének speciális sajátosságait a legérdeke­sebb csillagrendszerekre, a spirális galaktikákra is jel­lemző spirális elágazások megjelenése fejezi ki. A viharok és a tájfunok súlyos károkat okoznak a part menti államoknak. Va­jon lehetséges a tájfunve­szély idejében jelzésén túl, pusztító erejének csökken­tése is? Ezen a problémán dolgo­zik most az Egyesült Álla­mok tengerészeti tudomá­nyos kutató intézete. Az egyik terv például figyelem­be veszi, hogy orkánok ke­letkezésénél a vihar köz­pontja, az úgynevezett „szem” körül vízgőzből álló felhők tömegei forognak és keringenek- Ha ezt a közpon­tot sikerül lehűteni, akkor az orkán fokozatosan meg­szűnő, heves záporrá válik. Laboratóriumi kísérletek so­rán kiderült, hogy az ezüst- jodid kristályai ugyanolyan hatást gyakorolnak a gőzök­re, mint a jégkristályok. Ezért, ha repülőgépről, az orkán központjához minél közelebb bizonyos mennyi­ségű ezüstjodidot dobnak le, akkor a felhővé tömörült gőzök fagypontra hűlnek le. Ez pedig az évszaktól függően azt fogja jelenteni, hogy megered az eső vagy a hó. Századunk „góliátjai” Napjainkban nem egy olyan exkavátor dolgozik a világon, amelynek 50—100 ezer tömörköbméter a napi teljesítménye, de már a 200 zet tovább a kitermelt anyag útja a tehervagono­kig, vagy a lerakodóhelye­kig. A legújabb konstruk­ciók marófejeit több ország­ezer köbméteres marókere­kes kotró tervei is készen állnak. Az exkavátor „lelke” a hatalmas forgó marótárcsa, amelynek kemény vágóélű „puttonyai” kétirányú moz­gást végezve vájnak bele a megmozgatandó rétegbe. Szállítószalagokon, rakodó­szalagokon, surrantókon ve­ban már olyan szerkezettel is ellátták, amely esős, téli időben előmozdítja a tapadó anyagok kiürítését. Égy-egy „góliát” energia- szükséglete egy kisebb tele­pülés áramellátására is ele­gendő lenne. Diesel-motoros „erőmű” látja el energiával a hatalmas gépkomplexu­mokat. Kutató hajók a tavakon Az óceán, a tenger, a tó vizének áttetsző voltát na­gyon jól meg lehet határoz­ni azzal a műszerrel, ame­lyet az óceánológiai intézet tudósai terveztek. A mű­szert az Onyega-tóban pró­bálják ki. A műszer minden bonyo­lultsága mellett egyszerűen kezelhető. Az egy méteres kapszulát, amelyben az ob­jektív van, a hajó fedélze­tétől speciális sodronnyal engedik a vízbe, ahonnan mindent, amit „lát” továb­bít az öníró-berendezésnek. Az atomata berendezések önállóan regisztrálják az áramlások sebességét és irá­nyát, tanulmányozzák a víz­tömegek dinamikáját, meg­határozzák az ipari szenny­vizek elterjedtségének fokát. A tudományos expedíció tagjai között vannak hidro- lógusok, hidrokémikusok és hidrobiológusok- Az eddig végzett vizsgálatok alapján már eléggé teljes képet al­kottak az Onyega-tó produk­tivitásáról. Most azt terve­zik, hogy más intézmények tudósaival együtt megtalál­ják a tónak mint jó vizet tartalmazó hatalmas tároló­nak és az értékes halfajták „legelőjének” legésszerűbb hasznosítási útjait. Hotel a Himalájában 130 kilométeres körzetben nincs megfelelő vízforrás, sem országút, sem másféle út, csak hegyi ösvények. Körös-körül csak gránitszik­lákat és jégborította hegye­ket látni, a legmagasabb hőmérséklet pedig mínusz 10 fok, az átlagos hőmér­séklet mínusz 3o Celsius-fok. Egy japán vállalkozó e kedvezőtlen körülmények ellenére szállót épített ezen a kietlen vidéken. A Himalájában épült szál­ló csak abban különbözik a hagyományos hotelektől, hogy minden lakosztályban oxigénkészülék van, mivel az épület csaknem 4000 mé­terrel a tengerszint felett fekszik és egyes vendégek­nek megfájdulhat a fejük az oxigénhiány miatt. Orvosi ellátás, óvodai helyzet Megszelídítik a tájfunt?

Next

/
Thumbnails
Contents