Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
1972. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Művész-fáklyák Szívet, lelket gyönyörködtető tárlatot láttam. Címlap szerint a túrkevei rajzpedagógusok képzőművészeti kiállítását, — de inkább nevezzük a kevi művésztanárok tárlatának. A látottakhoz jobban illik ez a cím. Ezzel persze nem a pedagógus-fogalmát akarom kisebbíteni, hanem a képzőművész-tanárok alkotásainak igyekszem megadni jogos rangjukat. Hét, Túrkevén élő, a művészi kifejező erő birtoklásával alkotó tanárember állította ki munkáit a Finta Múzeumban. Szentély ez a ház, ahol Finta Sándor és az ugyancsak szobrászöcs alkotásai vannak. Nos, a géniusz otthonában nem történt kegyeletsértés. Mindegyik kiállított mű a tehetség és a szépet kereső jószándék jegyében fogant. A tárlat a pedagógus eszmény képletjegye is. Mintha azt mondaná: „Nézzétek meg gyerekek, fiatalok: áld tanár, aki tanít, mindig az alkotás, az újat és szépet teremtés igényével él és dolgozik”. Ennek a gondolatnak a képekben, szobrokban megvalósult nagyszerűségét tartom a kiállítás — művészi erényein túli — másik jelentős értékének. Iván Sándor két kisplasztikát állított ki. Cyrano de Bergerac-ja olyan hetyke, amilyennek Rostand álmodta; gúnyoros és rendreutasító is. Öreg juhásza nem is öreg és nem is juhász, hanem a nekifáradó mozdulat ragyogó karaktere. Füredi Gábor festményei álmodoztatok, színviláguk megejtő, különösen a Tulipánok. Fehérvári Béla képei harmóniagazdagok, kompanáltságuk biztos mesterségbéli tudásra vall. Mihalik Magdolna monotípiái figyelemre méltóak, sok „nagy” kiállításon láthatunk megajnározott gyengébb munkákat. Zalezsák Ilona is főleg monotípiában jeleskedik, néhány képet tőle is méltán várhatunk szélesebb körű kiállításra is. Gondos Magda gyökérkompozíciókat mutat be: az Ösgyíkmadár és a Szarvas- bőgés erős, hangsúlyozott asszociációkat vált ki a nézőből. Pólya Pál művészfotói is jóval túljutottak már a fényképezés időt töltő, szórakoztató színvonalán. Mindegyik képe kifejező, különösen a Nyugdíjasok című kompozíciója jól eltalált, hangulatos felvétel. Művészi értékein túlmenően is nagy öröm látni ezt a kiállítást, mert arról győz meg, hogy az alkotók munkájuk szépségéből erőt merítenek. Ismerik helyüket a világban, és megpróbálják úgy visszaadni a gondolataikban megérlelt látottakat, hogy abban környezetüknek és önmaguknak egyaránt örömük teljék. — ti — Mit ígcr a tv a jövő hétre ? Október 31-én, kedden délután „Határidő 1972” címmel helyszíni riportműsor számol be az idén kezdődő nagy beruházások és a technikai modernizálás jelenlegi állapotáról. A műsorból kiderül, hogy ezek a beruházások hogyan szolgálják a jobb áruellátást, a lakosság életkörülményeinek javítását. November 1-én, szerdán Antonio Gades, a kiváló spanyol táncművész és együttese szórakoztatja a nézőket, utána „Haza a magasban” cím- •mel Illyés Gyula szerzed estje kerül képernyőre — az író 70. születésnapja alkalmából. November 2-án, csütörtökön Vidocq újabb kalandjai után „Az ember erősebb” címmel Balogh Judit és Szűcs László szibériai filmsorozatának első darabját sugározzák. November 5-én vasárnap sugározzák a szibériai filmsorozat „Ázsia kapuja” című második részét este mutatják be a „Salud Marija” című magyarul beszélő szovjet filmet. V:ía az iskolákról A Hazafias Népfront Szolnok városi Bizottsága tegnap délután „ Szülök akadémiája keretében az iskolaügyről rendezett vitát. A meghívottak (többségükben szülői munkaközösségi elnökök és iskolaigazgatók) előtt Hack Márton, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának alelnöke, majd Szur- gyi Istvánná pedagógus, országgyűlési képviselő beszélt az oktatás fejlesztésére! és a további feladatokról. Kardos Jánosné a pedagógiai társadalmi bizottság tag. ja beszámolt a hallgatóságnak dr. Gosztónyi János művelődési miniszterhelyettes legutóbbi tájékoztatójáról, amelyen „ tervezett oktatásügyi intézkedéseket ismertette. A meghívottak ezután saját tapasztalataik alapján kifejtették véleményüket, javaslataikat az eddig hozott és a későbbre tervezett intézkedésekről. A legjobb javaslatokat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa révén, illetve az országgyűlési képviselő közvetítésével eljuttatják a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseihez. Naptárújdonságok 1973-ra Tegnap „ Vörösmarty téri kulturális központban bemutatták az 1973-as naptárakat. A Képzőművészeti Alap kiadóvállalata 650 000 példányban készítette el a jövő évre szóló újdonságait. E mennyiségnek mintegy a fele — 17- féle színes, reprodukciós fali és asztali naptár — belföldi forgalomba kerüL Az előző esztendeihez képest csaknem 100 ezerrel több példányban kerültek ki a nyomdából az új naptárak, 39 féle összeállításban. Elmondták a sajtóbemuta- tón, hogy'a naptárakból a teljes választék már a boltokban van. Jól halad a mezőtúri szakorvosi rendelő építése. A 11 millió forint költséggel épülő intézetben 17 munkahelyen gyógyíthatják majd az orvosok, nemcsak Mezőtúr, hanem környékének, többek között Túrkevének a betegeit is. Az új épület átadását a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat december 15-re tervezi. FEKETE bA\DOR: XI. PiTBPI eiGTO ,Mo st A reformokat és önállóságot akaró, Kossuth-vezette haladó magyar nemesség előbb-utóbb mindenképpen szembekerült volna a bécsi önkénnyel. S ismerve az udvar konok ellenállását, bizonyosra vehetjük, hogy fegyverhez kellett volna nyúlnunk: a szabadságharc előbb-utóbb, de mindenképpen kitört volna. Az a csodálatos nap, 1848. március 15-e azonban Petőfi Sándor forradalmi szellemének, cselekvő bátorságának köszönhető. „Holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot! & ha lelövöldöznek? isten neki; ki várhat ennél szebb halált?” — e gondolattal aludt el Petőfi a március 14-ről március 15-re virradó éjszakán, miután az éj nagyrészét „imádott kis feleségével” töltötte, a forradalom legelső lépéséről tanácskozva. vagy soha ... A forradalmi napló — mert abból idéztünk — legérdekesebb része a kérdés, amellyel Petőfi „elaludt”: „és ha lelövöldöznek”? Bizony Petőfiék nem láthatták előre, hogy az illetékes hatóságok végül is nem mernek tűzparancsot kiadni. Minden eddigi történelmi tapasztalatuk, kivált az általuk annyira tanulmányozott francia forradalmaké azt bizonyította, hogy a jogaiért tüntető népnek a hatalom golyóval szokott felelni, mint ahogy 1789 júliusában, 1830 júliusában és 1848 februárjában is történt. Azért, mert Petőfi a továbbiakban nem emlegeti éjszakai gondolatait, nem szabad azt hinnünk, hogy másnap reggel már eszébe sem jutott többé a félelem, ellenkezőleg: bizonyosak lehetünk abban, hogy az egész napot állandó forradalmi készenlétben, idegfeszítö izgatottságban, szorongásban csinálták végig. A kételkedés és a bizakodás belső lelki harcát fel kell ismernünk azokban a tudatos száraz, tényközlő mondatokban is, amelyek csak a cselekvésről beszélnek s hallgatnak a lélek belső küzdelmeiről. Idézzük Petőfit, mi történt, amikor reggel előadta szándékát „a sajtó rögtöni fölszabadításáról”: „Társaim bele egyeztek... Vasvári s én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonászott, nem tudta, hogy szurony van benne; egyszere kiröpült a szurony, egyenesen Bécs felé, anélkü.l hogy valamelyikünket megsértett volna. — Jó jel! kiáltánk föl egyhangúlag. A mint a proclamatió elkészült. s indulófélben voltunk, azt kérdem, micsoda nap van ma. — Szerda, felelt egyik. — Szerencsés nap, mondám, szerdán házasodtam meg!” Képzeljük el a jelenetet: Vasvári és Petőfi föl és alá jár a szobában. Az ifjú forradalmár történész bottal hadonászik — az izgatottság letagadhatatlan külső jegyei ezek. Utána a Bécs felé repülő szuronyra „egyhangúlag” kiáltják: „íJó jel!” Mint ahogy a szerdai napot is „szerencsésnek” találja Petőfi házassága miatt. Csakugyan olyan babonásak lettek volna a magyar értelmiség legfelvilágosultabb vezetői, hogy kedvező előjelekben és szerencsés napokban hittek? Nem, ezek a belső feszültségről beszélő apró mozzanatok azt árulják el, milyen nagy el- szánásra volt szükségük, milyen szívesen támasztották meg bátorságukat jelentéktelen mozzanatokkal is. A Pilvaxban — mint tudjuk — Jókai beszélt a fiatalokhoz és Petőfi elszavalta Nemzeti dalát, a verset. amely történelmet csinált. Amikor Petőfi lakásáról négyen elindultak, néhány polgári ruhás titkosrendőr feltartóztathatta volna őket. Most. hogy némi — feltehetően idegesítő, sőt idegtépő — várakozás után elindulnak a 7 egvetemi ifüíság csatlakoztatására, egyetlen fegyveres járőr elegendő volna . szétzavarásukra, sőt a vezetők letartóztatására.. Ki tudná ezt jobban, mint éppen Petőfi? Ha senkinek, Kitérj esztettek a korkedvezményt, módosítót iák szabályait (Hírmagyarázatnuk) Több mint 20 évvel ezelőtt vezették be hazánkban azt a kedvezményt, hogy egyes munkakörökben eltöltött 25, illetve nők 20 év után az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel mehetnek nyugdíjba. A népgazdaság azóta jelentősen fejlődött, szerkezete is alakult, így időszerűvé vált a szabályok és a munkaköri jegyzék korszerűsítése, a kor- kedvezmény kiterjesztése. A SZOT kezdeményezésére 1973. január 1-től mindenek-, előtt azt teszik lehetővé az új rendelkezések, hogy a korkedvezményes munkakörökben a 25 év, illetve nőknél a 20 év letelte előtt is hozzájussanak ilyen kedvezményekhez a dolgozók. Az új szabályok szerint — nyugdíjkorhatár előtt két évvel mehet nyugdíjba a meghatározott szakmákból az a férfi dolgozó, akit legalább tíz évig, illetve az a nődolgozó, akit legalább nyolc évig ilyen munkakörben foglalkoztattak. Minden további eltöltött dt év, nőknél négy év, még egy-egy évi korkedvezménynyél jár. így például az az olvasztár, aki munkakörében húsz évet töltött el, négyévi korkedvezményt kap, tehát 56 éves korában mehet nyugdíjba; ha harminc évig dolgozott, úgy a korkedvezmény hat év. Az új munkaköri jegyzék az eddiginél áttekinthetőbb és pontosabban körülírja, — hogy egy-egy szakmából kiknek jár korkedvezmény. Még a munkafolyamatok műszaki leírásával is hozzásegít ahhoz, hogy mindenütt egyértelműen megállapíthassák: — jár-e a kedvezmény vagy sem. A legjelentősebb változás azonban az, hogy a kor- kedvezményt kiterjesztették a fúrótornyoknál, a csatornák karbantartásánál, a textiliparban, a sütőiparban, valamint a hútöhá- zakban egyes munkakörökben dolgozókra. Továbbra is érvényes a kor- kedvezmény a föld alatt, a sűrített levegőben, a meleg- üzemekben, az ionizációs sugárzásnak kitett munkahelyeken, továbbá a közlekedés, a villamosenergiaipar és a polgári repülés egyes munkaterületein foglalkoztatottakra. E területeken belül is bővítik a kedvezményeket. — Eddig például csak a kohó- és gépipar olvasztárai mehettek korhatár előtt nyugdíjba, 1973-tól a kedvezmény kiterjed a nehéziparban és a KPM- hez tartozó vasúti közlekedésben dolgozó olvasztárokra is. — A földalatti munkát végzők közül hasonló kedvezményt kapnak a termelést közvetlenül kiszolgáló egyes betanított és segédmunkások is. A munkakörök túlnyomó részében akkor érvényes a kedvezmény, ha a dolgozó teljes munkaidejét ott tölti, — bár egyes munkakörökben, mint például az ionizációs sugárzásnak kitett területeken, —• részlege» munka esetén is jár a kedvezmény. Lényeges rendelkezés az Is, hogy a korkedvezményes munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani, sőt a sűrített levegőben dolgozók minden 30 napja 50 napnak számít. A külföldön eltöltött időből csak a bányászokét, a föld alatt dolgozókét veszik figyelembe. A fegyveres erőknél eltöltött szolgálati idő beszámításáról eddig csak a testületi szabályok intézkedtek, ezentúl a nyugdíjjogszabályok is intézményesen gondoskodnak erről. Foglalkozik az új jegyzék a budapesti Közlekedési Vállalat járművezetőinek kor- kedvezmény feltételeivel is. Annak ellenére, hogy a kedvezményt kiterjesztették, előfordulhat, hogy bizonyos üzemekben nem kapnak kedvezményt olyan munkakörökben, amelyekben a népgazdaság más területein ilyen kedvezmény jár. A SZOT felhatalmazást kapott árrá, — hogy a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a korkedvezményt engedélyezheti — ilyen üzemekben, ha a munkakörök azonossága ezt indokolja. neki azzal is számolnia keü, hogy már a Pilvax-beli gyülekezést jelentették a Helytartótanács urainak. Talán azért is siet annyira, nem akar tovább várni a kávéházban. „Egy negyedórát még várjunk” — mondta türelmetlenül, s a negyedóra elteltekor a húszharminc főnyi csapat a szakadó esőben az orvosi egyetemre sietett. Ez volt az a pillanat, amikor a hatalom még cselekedhetett volna, különösebb kockázat és áldozat nélkül. Ha a Helytartótanács urai mégsem adtak utasítást a mozgalom elfojtására, annak két oka volt: féltek saját hadseregük olasz katonáitól, akikről — nem ok nélkül — feltételezték a magyarok iránti ro- konszenvet, s méginkább, sejtelmük sem volt az ifjak valóságos céljairól. Működtek a kémek de rosszul. A Helytartótanács elsősorban azért nem adott ki parancsot a fegyveres elhárításra, mert nem látta át a helyzetet, s mire felébredt, már késő volt. Ebből azonban az is következik, hogy a siker e tekintetben is mindenekelőtt Petőfi érdeme: hajthatalan türelmetlen, habozást nem ismerő sietsége nemcsak alkatából fakadt, hanem tudatos forradalmi számításból — tudta hogv csak órák állnak az ifjúság rendelkezésére. A költő Nemzeti dala, Jó* kai és Vasvári beszédei nyomán az egyetemi ifjúság óriási többsége késznek mutatkozott a harcra. Itt, az orvosi egyetem udvarán állta ki a Nemzeti dal az igazi tűzpróbát, itt bizonyosodott be, hogy mekkora lelkesítő erő árad belőle. A verset már öt negyed század koptatja és néha már nem is gondolunk arra, hogy milyen hatalmas történelmi tett volt egy sokszáz főnyi tömeg elé kiállni a felszólítással: „Talpra magyar, hí a haza!” És „A görgeteg megindult — írja Vajda János — ellenállhatatlanul. A tömegre támaszkodva Petőfiék elszánták magukat a nap méltó megkoronáztatására: a tömeg élén Budára vonultak, „a helytartótanácsot felszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön eltörölje, Táncsi- csot szabadon bocsássa...” Táncsics «Mihály börtönének ajtaja megnyílt s este már győzelmi hangulatban fogadta őt a Nemzeti Színház közönsége. A forradalom színházi előadással ért véget, miután — ez is ritka a történelemben — első napja vér nélkül zajlott le. De a legkivételesebb jelenség maga a költő. Már másnap büszkén írta, versben is: „Napoleon dicsősége, teveled sem cserélek!” Szokatlan e dicsekvés, ám teljesen jogos: a világ- történelemben sok kiváló forradalmár küzdött és sok nagvszerű költő alkotott, de Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett! ■ (Folytatjuk)
