Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

!972. október 27.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Ipari kommunista akíívaiilés Szolnokon

(Folytatás az 1. oldalról)

Az ipari kommunista ak~ tivaülés vitaindító előadásában Tóth János, a megyei pártbizottság titkára először a népgazdaság fejlődéséről, az ipari termelés országos eredményeiről számolt be. Ezután részletesen szólt az élelmiszergazdaság idei eredményeiről. Elmondta, hogy megyénk mezőgazdasági dolgozói rekord búzatermést takarítottak be. A Szolnok megyei 32,9 mázsás hektáronkénti búzatermései átlag olyaij eredmény, amely a mezőgazdasági üzemek vezetőinek tehetségét, szorgalmát bizonyítja. Előadását így folytatta:

— A mezőgazdaság anyagi-technikai ellátásában fontos helyet betöltő gépjavító és szolgáltató vállalatok, gyáregységek vezetőitől, dolgozóitól, az élelmiszeripari üzemek vezetőitől, az üzemanyagellátás szervezeteitől, az építőipari vállalatoktól azt kérjük, hogy kezdemé- nyezően, a mezőgazdaság igényeihez még szorosabban igazodva szervezzék meg munkájukat Teljes értékű támogatást biztosítsanak, és a szükséges feltételeket teremtsék meg az ipar, építőipar, ( közlekedés oldaláról agrárfejlesztési programunk megvalósításához. Hangsúlyozta hogy az

Tóth János vitaindító adását tartja

előipar fejlődésének biztosítása, elősegítése ma is, a jövőben is a megyei párt- és állami szervek tevékenységének középpontjában áll.

Ezután az ipari termelés növekedését jellemző megyei tapasztalatokat ismertette. Elmondta, hogy megyénk ipara a múlt évben az országosnál valamivel gyorsabban fejlődött.

Növekedett az export

— Az idén az első háromnegyedévben elért 4,9 százalékos ipari növekedésen belül a minisztériumi iparvállalatok, gyáregységek termelése 4,9 százalékkal emelkedett, az ipar tanácsi szektorában jelentős termelésfejlesztés következett be, ami 14,1 százalékos növekedési eredménynek minősíthető. Ez azt jelenti, hpgy a megye gazdaságiiban nő a tanácsi ipar társadalmi, gazdasági súlya és szerepe.

A termelés volumenének alakulásában a megyei ipar történetében egyedülálló jelenséggel találkoztunk az 1—III. negyedév eredményeiben. A szövetkezeti iparban a termelés mennyisége nem érte el az előző év azonos időszakának szintjét, az árbevétel pedig egy százalékkal elmaradt attóL

— Iparvállalataink, ipari szövetkezeteink több fontos termelési ágban jelentősen bővítették a termelést. Kénsavból 24 százalékkal, szuperfoszfátból 7, háztartási villamos hűtőszekrényből 21, égetett téglából 16, papírból 5 százalékkal volt magasabb a termelés, mint egy évvel korábban. Növekedett a külkereskedelemnek értékesített termékek aránya. Az összes értékesítésből az export 11 százalékra emelkedett a múlt évi 10 százalékos részesedési aránnyal szemben. Kiemelkedően jónak értékelhető a Hűtőgépgyár, az Aprítógép- gyár exportjának növekedése.

— Fontos gazdaságpolitikai célunk, hogy a lakosság részére végzett ipari javító-szolgáltató tevékenységet, szélesítsük. Már jelenleg is nehezen pótolható az elmaradásunk.

Mindenekelőtt a szövetkezeti iparra vonatkozik megyénkben, hogy fejlesztésre vár a javító-szolgáltató tevékenység. A lakosság többségét, minden rétegét érinti ez a probléma. A szövetkezeti iparban dolgozó elvtársaink munkáját elsősorban annak alapján bíráljuk el, hogyan elégítik ki a szolgáltatások iránti igényeket.

A beszámoló további része az építőiparral és a beruházásokkal foglalkozott elemzően és kritikusan:

— Az 1972-es év első felében befejezésre tervezett, fontosabb beruházásból tízet nem adtak át illetve módosították a határidejét. A tervezők, beruházók és kivitelezők szerepe, felelőssége egyformán fennáll ezekben a kérdésekben. Nem tartjuk kielégítőnek a lakásépítkezések helyzetét ütemét sem. Az I—III. negyedévben befejezett lakások szama 1578, több mint egy évvel ezelőtt. Az épülő lakások száma azonban az időszak végén — különösen az épülő állami lakások száma — jóval kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Az állami építőipari vállalat 754, idén átadásra tervezett lakásszámából a harmadik negyedév végéig 395 lakást adott át... Sürgetjük a hatékony intézkedéseket a gyorsabb cselekvést, a szemléletváltoztatást és a feladatokkal való azonosulást a kivitelező szervezetekben, különösen az állami építőipar vezető beosztású dolgozóinál.

küldtek vissza, szinté» hasonló probléma miatt.

A beszámoló ezután az idei, első félévi gazdálkodási eredményeket elemezte, majd az új telepített üzemekről, gyáregységekről beszélt. A vitaindító következő témája a munka- és üzemszervezés volt;

— Valamennyi ipari, építőipari üzemben előtérbe került a termelés — az üzem- és munkaszervezés javítása —, a munka tudományos megszervezésének ügye. A szervezési kultúra iránti igény felkeltése érdekében több irányú munka folyik. Az eddigi tapasztalatok, eredmények eltérőek, különbözőek. Nem egyforma és kellő intenzitással folyik a munkaég üzemszervezési tevékenység. Több vállalatnál még helyzetük áttekintéséig, saját fealdataik megfogalmazásáig sem jutottak el.

A munka- és üzemszervezés termelő erő

Néhány olyan tapasztalatunk is van, amely arra utal, hogy a munka- és üzemszervezésnek közel sem tulajdonítanak olyan jelentőséget, mint a beruházások, a termelőberendezések fejlesztésének, a termelés technikai oldalának. Az is jellemző sok helyre, hogy tudományosko- dóan, nagy tervek és nagy pénzek feltételeivel akarnak csak ebben a témában haladni. Elfelejtik azt az egyszerű igazságot, hogy a termelésben résztvevő munkás munkaidejének minden percében szervezi, tervezi munkáját. Az egyszerű, gyakorlati elképzelések, javaslatok elfogadása. ösztönzése nagyon sokat segítene ebben.

Tóth János ezután a vezetés, irányítás feladatairól szólt. Rámutatott arra, hogy napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a középvezetők oktatásának, képzésének szükségessége. Beszédét a

legfontosabb feladatok ismertetésével fejezte be. — Ezek: minőségjavítás, az exporttermelés tervszerűsége, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére hozott határozatok végrehajtása, nagyobb gazdálkodási és pénzügyi fegyelem. — Javasolta, hogy a vállalatok, szövetkezetek bontakoztassák ki a gazdálkodásra, és az egyes termékekre is kiterjedő gazdaságossági hatékonysági vizsgálatokat. A közlekedési dolgozók az őszi csúcsforgalom szervezett, zavartalan és gyors lebonyolításának érdekében összpontosítsák erőiket. Az inar és az építőipar kapcsolódjék be a megye agrárprogramjának megvalósításába. Gondosan készítsék az 1973. évi terveket. A pártszervek és szervezetek ellenőrző munkájukkal segítsék az idei tervek megvalósítását.

Tízen szólaltak fel

Az előadás fölött az elnöklő Hegedűs Lajog megnyitotta a vitát. Elsőnek Szimoni- desz Lajos, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója kért szót. Elmondotta, hogy a Vegyiművek jelentős fejlődést ért el a gazdasági irányítás megváltozott rendszerében. Nőtt a termelés, jelentős az árbevétel-növekedésük, — a nyereség pedig ebben az évben körülbelül kétszerese lesz az előző évinek. A dolgozók jövedelme az utóbbi három évben mintegy 15 százalékkal emelkedett. Beszélt az új üzemekről, a szuperfoszfát granulálóról, a mosószergyárról és a nemrég munkához Kezdett új, kétszáz tonna kapacitású kénsavgyárról. Megemlítette azt is, hogy a Vegyiművek nagy fejlesztés elé

karcagi gyáregységének igazgatója az egykori gépállomásból lett üzem fejlődéséről szólt. Elmondta, hogy a fejlődő és jelenleg is korszerűsítés alatt álló gyár 1968—72. között megháromszorozta termelési értékét. s felkészült arra — jól képzett szakmunkás gárdával — hogy korszerű szerszámgépeket készítsen.

Karich Nándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára köszöntötte ezután a kommunista aktívaülést. Felszólalásában elmondta, hogy a KGM 52 vidéki telepe, gyáregysége közül pontosan tíz van megyénkben. Hangoztatta: az új gyáregységekben is legfontosabb feladat a munka termelékenységéA minőség döntő tényező az értékelésben

Szünetben

Tóth János ezután a munkatermelékenység és minőség emeléséről, javításáról, a kitűzött célok végrehajtásáról szólt:

— A megyei ipar egészére jellemző, hogy az országossal ellentétben a termelésnövekedés jelentős részben a létszámnövekedésből származik. A termelékenység alakulásában a negyedik ötéves terv időszakára vonatkozó elképzeléseink, előirányzataink — nem valósultak meg A termelékenység növekedésének 1970. évi ütemétől elmaradtunk. 1971-ben a teremlés növekedéséből a termelékenység emeledésével fedezett hányad 33.3 százalék volt, az Idén az első félévben pedig 53 százalék. Némi javulás tehát az idén már tapasztalható. A termelékenység alakulása az ipar egyes szektoraiban, üzemeiben eltérő, nagy

különbséget tapasztalhatunk egyes üzemek, szövetkezetek között.

— Az ipari termelés minősége sem kifogástalan, több vállalat termékeivel szemben merült fel minőségi kifogás, reklamálás. így a Tisza Cipőgyár Szovjetunióba szállított termékeire sok a panasz. Az elmúlt évben szállított cipők 1.8 százalékánál, az idei első félévi szállítmányoknál a cipók 2.2 százalékánál lettek észrevételt. — S még néhányat a legutóbbi hetek eseteiből. Ugyancsak a Tisza Cipőgyár 14100 pár lábbelit szállított Svájcba. A teljes szállítmány visszaérkezett A mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezet 9000 pár korcsolyacipőjéből 6700 párat küldtek vissza minőségi hibák miatt. A mezőtúri Ruházati Ktsz 490. Ausztriába küldött fiú öltönyéül 341-et

néz a következő ötéves tervben, amelyre máris felkészültek, s örömmel vállalják az új feladatokat.

Urbán István, a szolnoki városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője arra hívta fel az aktívaülés szolnoki résztvevőinek figyelmét, hogy a megye- székhelyen már teljesen kiszorultak a termelés fejlesztésének extenzív lehetőségei. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a dolgozó emberek szakmai tudását, felkészültségét növeljük. Jó érveket sorakoztatott fel, hogy a középvezetők képzésének szükségességét bizonyítsa. Elmondotta, bár az utóbbi időben rendszeresen megszervezik a középvezetők szakmai-politikai továbbképzését, a vezetésre azonban nem készítik fel meafelelően őket.

Molnár Ferenc, a SZIM

nek növelése, a termelő- eszközök okosabb és szervezettebb hasznosítása. Gondolatébresztő országos adatot is mondott: az iparágban

1.36-os műszakban dolgoznak, noha a termelőeszközök jobb kihasználásához feltétlenül szükséges lenne a két vagy három műszak.

Kukri Béla, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a helyiipari vállalatok fontosságáról és szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a gazdasági irányítás új rendszerének első két évében a tanácsi vállalatok lassabban indultak, de 1972-re már jelentős fejlődést értek el. Az élőmunka hatékonysága különösen javuló tendenciát mutat, ugyanakkor azonban nem kielégítő a műszaki fejlesztés és normakarbantartás. Foglalkozott a szövetkezeti

iparban bekövetkezett stagnálás, megtorpanás okaival is.

Csala János, a Karcagi Általános Szerelőipari Szövetkezet elnöke a középüzemmé fejlődött, s az állami iparral jelentősen kooperáló szövetkezetről beszélt. Elmondta, hogy új, korszerű munkahelyükön — nemeég avatták ipartelepüket — alapvető feladatnák tekintik a munka- és üzem- szervezést. Máris összefogtak a munkaidő jobb kihasználása, a vezetők továbbképzése érdekében.

Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára két alapgondolat köré csoportosította

mondandóját. A dolgozó ember épsége, egészsége érdekében felhívta a tanácskozás figyelmét: bár a

munkahelyi balesetek száma az idén csökkent, — a súlyos, halálos balesetek száma nőtt az elmúlt évekhez vizonyítva. A szakszervezet nem tartja jónak és célratörőnek a balesetek kivizsgálását sem. Számos helyen és esetben nem a veszélyforrások felfedése a legfontosabb vizsgálati kérdés, hanem az, mennyiben hibáztatható a balesetet szenvedett dolgozó. Felszólalása második részében az üzemi demokrácia fejlesztésének sürgető feladatát elemezte.

Legyen büszke gyárára a munkás

Dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára így kezdte felszólalását:

— Célszerűnek és okosnak tartjuk, hogy időközönként szót váltsunk fejlődő iparunk eredményeiről,

gondjairól. Szükséges a véleménycsere, a tapasztalatok kicserélése és megismerése. Olyan az iparunk, mint az élet. Van benne jó is, rossz is, kevésbé rossz is.

Felszólalt dr. Gergely István

Mindezekről van, kikkel szót váltani: mert kialakult az a vezetőgárda, amely jól irányítja iparunkat.

— Nehéz ilyen szerteágazó témához szólni. összefoglalásra nem is vállalkoznék. Itt mondtuk ki, milyen megyénk ipara. Szerteágazó, differenciált. Nem minden termelőegység, nem mindenki egyformán és egyidő- ben indult. Vannak országoshírű vállalatok, amelyekről öröm beszélni, amelyekre büszkék vagyunk akkor is, ha terméküket használjuk. S ezekre büszke a munkás, az alkotóember is. Aztán vannak közepesek, megbízhatóak, de még fejleszthetők. És vannak gyengébbek. Ezért mondjuk ki bátran: homogénebbé kell

itenni iparunkat. Igazodjanak a közepesek, a gyengébbek a jókhoz, a legjobbakhoz. Hogyan lehetséges ez? Három tényezőt emelnék ki: az első a személyi feltételek megteremtése. Amikor ezt mondom, nemcsak a gazdasági, politikai, társadalmi vezetésre gondolok. Az alkotó kollektívára. Ahol minden ember a helyén van. s ahol a maga helyén mindenki kulcsembernek számít.

A másik fontos dolog a tárgyi feltételek megteremtése. Azt valljuk, ahol a termelésfejlesztés forrásait a termelés növelésével teremtik meg, okosan gazdálkodnak, a jövőnek is éinek. A tárgyi feltételek biztosításán tehát nem helyes mindig csak sok pénzt, jelentős állami támogatást érteni.

Végül a munkahelyi légkör. Része ez az ország köz- érzetének. Mint ahogyan van megyei, üzemi, családi légkör,’ ugyanúgy van országos is. Ez pedig az üzemi nélkül nem lehetséges. Visz- szakanyarodnék oda: ahol a munkásemberek a helyükön vannak, ahol a maga posztján mindenki kulcsember, akár vezető, akár beosztott, ott jó hangulat és jó munka lehet. S hogy az van — bár nem tagadjuk, helyenként, esetenként vannak hibák is — mi sem bizonyítja, mint az, hogy szocialista iparunk olyan színvonalra emelkedett, hogy szocialista mezőgazdaságú,

fejlett ipari országgá váltunk.

A mi iparunk munkásosztályunk politikai,-, gazdasági munkahelye is. Ebben parancsnokolni különös felelősség. Siker és sikertelenség forrása ez az igazság. De ezért az iparfejlesztésért, fejlődésért dolgozni: szép és nagy feladat.

Mit várunk a tanácskozástól? Azt, hogy az észszerű cselekvés folytatódjék, így például a munkatermelékenység növelésében. Munkatermelékenység növelése nélkül nincs kiegyensúlyozottan fejlődő gazdasági élet. Az intenzív fejlesztés rendkívül sok erőfeszítést követel. Ebben nagyon lényeges a munkatermelékenység növelése. Dicséret és tisztelet annak a tíz, tizenöt gyárnak, amelyik elérte az országos mutatókat.

Csak néhány mondatot még. így a minőségről. Fejlődésünk velejárója a termékek minőségi versenye. Szó esett itt a cipők minőségéről. Azt mondom, hogy cipőben a Szovjetunióban és Svájcban is fognak járni, és itthon is, ha a Tisza Cipőgyár nem is szállít. Be kell látnunk, hogy csak a minőségjavítással lehet a piacot megtartani. Ahhoz, hogy a piacon megfelelő áron el tudjuk adni, versenyképes terméket kell kínálni.

A felszólalásokat hallgatva arra gondoltam, az önvizsgálódás, az önkritika a saját feladatok meghatározása és végrehajtásának értékelése — ez a legfontosabb követelmény. Csak altkor tehetünk szóvá hibákat, másokét, ha elemezzük a magunk által végzett munka színvonalát. Szólnék még az emberekről való gondoskodásról is. A mi vezetőinktől mindig azt várjuk el, hogy a munkásembert, mint tulajdonost, rnin.t fogyasztót és mint termelőt nézzék. Az a tapasztalat, hogy azokat a vezetőket ismerik el hosszútávon, akik így irányítják munkásaikat.

Gyors ütemben szép iparhálózat fejlődött ki megyénkben. Kívánom, hogy érezze jól magát mindenki gyárainkban, üzemeinkben a maga helyén. Segítsük az előrehaladást, de ne feledjük el, hogy segíteni csak az igyekvőn lehet. Ezért szólítjuk meg az elmaradozókat, ezért illetjük őket időnként kritikával. Kívánjuk a megye iparvállalati vezetőinek és dolgozóinál«:, hogy munkájukat szakmai és közéleti megbecsülés övezze, s megelégedett vevőközönség dicsérje.

Macző László, a Tisza Cipőgyár igazgatófőmérnöke a beszámolóban is említett minőségi problémákról szólt. Megemlítette, hogy a gyár dolgozóinak munkáját olyan külső és belső tényezők nehezítik, mint a rossz anyag- ellátás, s az elégtelen bér- színvonal.

Bordás László, a KISZÖV elnöke így kezdte felszólalását:

— A beszámoló kritikáját elfogadjuk, a javításért dolgozunk. Mindazokkal a problémákkal. amelyekről itt most szó esett, behatóan és elemzően foglalkozunk novemberi küldöttközgyűlésünkön is.

Az ipari kommunista aktíva Tóth János válaszadásával és Hegedűs Lajos zárszavával ért véget

S, J,