Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 26. Zsindelytetős torony- templom az Avason A miskolci városképet meghatározó műemlék az Avason épült toronytemplom. A jellegzetes négyszögletű, nyolc . támpillérrel erősített, fa körüljáró galériával és sisakkal ellátott létesítményt a rajta lévő felirat tanulsága szerint 1557-ben építették, a torony, amely tűzfigyelésre is szolgált, 1685-ben, a nagy miskolci tűzvész idején elégett, majd korhű állapotban helyreállították. A két szintes, dongaboltozatos, bárdolt tölgyfagerendákból készített, hatszögű sátortetővel ellátott épület a város egyetlen zsin- delyes épülete. A Miskolci Avasi Református Egyház- község. az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával, a már korhadt tetői szerkezetet kicserélte, s korabeli stílusát megtartva, zsindellyel fedte. Két ács a szomszédos Kelet-Szlovákiá- ban tanulta meg a zsindelykészítés „technikáját”. „Szállingóznak” a darvak Az idei ősz szokatlan időjárása megbolygatja a madárvilág életének megszokott ritmusát. Az Országos Természetvédelmi Hivatalba befutó jelentések szerint egy hónappal késik a vándormadarak nagytömegű vonulása. A darvak is csak „szállingóznak”. Az alföldi Kardos- kúton a napokban 100—150 felbukkant belőlük, de ez jóval kevesebb a megszokottnál. A madárinvázió csúcsideje azért tolódik el, mert a már útrakelt vándormadarak megváltoztatják az évszázadok óta kialakult északkeletdélnyugati útirányt, amely a Balti tenger menti szetyep- péktől Európán át egyenes vonalban a spanyol tájakig, vagy tovább, Afrikába vezeti az állatokat. Idén — a kontinens rendellenes időjárását meghatározó hűvösebb- melegebb légtömegeket követve — a vándorlás helyett csak bizonytalanul kóborolnak. A bányászattól a mezőgazdaságig Metróépítés Budán - Erdőtelepítés robbantással - Nyomelemek a mezőgazdaságnak Óbudán a Mátyáshe' gyen, mar- ványtábla hirdeti Mikoviny Sámuel emlékét, aki 1700 és 1750 között élt, dolgozott, bányagépeket konstruált, s akiben az utókor a magyar bányászati szakoktatás megteremtőjét tiszteli. Még hozzá nemcsak itthon, hanem külföldön is. Az intézet, a Várpalotai Szénbányák és az Országos Bányagépgyártó Vállalat által közösen konstruált VOB páncélpajzsot például a Ruhr — vidékre exportálja; Jugoszláviában lignit lefejtését készíA japán tüinegspektrográffal ritkafeni jelenlétét kutatják. Az épület az ország egyik legnagyobb ipari kutató intézetének, a Bányászati Kutató Intézetnek ad otthont. Szellemi és gyakorlati alkotóműhely. Munkatársai — élükön dr. Martos Ferenc igazgatóval, a műszaki tudományok doktorával, — nemcsak alap- ós alkalmazott kutatásokat végeznek, hanem az egyes kutatási eredmények gyakorlati bevezetésével és kivitelezésével is foglalkoznak. tették éló mérőműszereikkel és mérési módszereikkel; az NDK-ban homokelőkészítő mű kivitelezésében vettek részt saját terveik alapján; Marokkóban, ezüstérc-telep feldolgozási technológiájára készítettek tanulmányt, közreműködtek szakértőként az üzem létesítésénél és berendezték, valamint beállították a vegyészeti minőségellenőrző laboratóriumot is. Uregfestméayek A Magyar Posta novemberben újabb képzőművészeti sorozatot bocsát ki, ezúttal hét bélyeg a XIX. — XX. század festett üveg ablakait ;;<i ;on-. a . kimutatja be. A negyven filléres érték Rippl-Rónai József; Múzsák című képét ábrázolja, amely a budapesti Ernst múzeumot díszíti. mám* >■ ac&c»* MAGVAK POSTh 40 MAGVAK PÖSTkóO KKi : ÍMGSY1ÍÍ posm 1ft MAGVAK POSTh 1l> Rippl-Rónai a pasztell legnagyobb magyar művelője volt, de foglalkozott a grafika minden ágával. 1961-ben, születésének 100. évfordulóján arcképe bélyegem jelent meg. A következő érték a Postamúzeum kincsét Sebestyén Ferenc: íródeákját ábrázolja. Ugyanitt látható Perez Jenő; Árpád hírvivője című alkotása, amely az 1.50 forintos értékre került. Az 1 forintos bélyegen két neves magyar festő, Lotz Károly és Székely Bertalan közös műve; Kivándorlás Egyiptomba tűnik elénk, az eredetiben a Mátyás templomban gyönyörködhetünk. Sztehló Lili több templomot díszített. Jézus születése c. képét a győri Dóczy kápolnából kölcsönözték a 2,50 forintos címletre. Kemstok Károly a debreceni megyeháza részére Árpádot és két vezérét festette meg (4 forint). Budapest kedvelt vacsorázóhelye a Mátyás pince, ahol Haranghy Jenő alkotása „Mátyás király megleckézteti a fényűző főurakat” sok vidám este hátteréül szolgált már, most a sorozatot fejezi be. A szép üvegfestményeket Zom bori Éva alkalmazta bélyegre, az ó terve alapján készült júniusban az e sorozathoz tartozó „BELGICA” blokk. Az új kiadással egy- időben a festmények színes levelezőlapokon is megjelennek így alkalom nyílik carte- maximum készítésére. Számos más ország postája is büszkélkedett már bélyegen a hazai üvegfestészet kiváló alkotásaival, a legutóbbi időben angol, francia. német, svájci sorozatokon találkozhattunk a képzőművészet ezen ágával. Elsősorban *^GSTteS: intézményeivel működnek együtt, — a szovjetunióbeli makajevkai kutatóintézettel közös tanulmányuk a fokozott biztonságú robbanógyutacs, — de mind szélesebbek és sokrétűbbek kapcsolataik a tőkés országok kutatóintézeteivel is. Például néhány nyugat-német, illetve angol kutatóintézettel. Már a névből is — Bányászati Kutató Intézet — következik, hogy feladatuk a bányászat műszaki fejlesztése, de az intézetben elért eredmények jó része alkalmas a bányászat határterületein való felhasználásra is. Ezek a határterületek igen sokfélék, és a laikus számára néha egészen meglepőek. Mert az még csak hagyján, hogy határ-, illetve felhasználási terület a Metró építés, a mélyépítés, ám az első pillanatban majdnem hihetetlennek tűnik, hogy a BKI eredményei felhasználhatók a bányászattól mindenképpen távolinak tűnő festék- gyártsában, a mezőgazdaságban. Kifejlesztettek például egy eljárást ásványi nyersanyagnak rendkívül finom — a milliméter ezredrészével mérhető — szemnagyságú őrlésére. Ez az eljárás alkalmas szennyeződés nélküli porfestékek előállítására, mezőgazdasági porzóanyagok és vegyipari porzó- és töltőanyagok előállítására. Egy másik «£■*«£ a műtárgyak gyors és biztonságos süllyesztését. A Japánból beszerzett nagyteljesítményű tömegspektrométer olyan anyagvizsgáló berendezés. mellyel színképelemzéssel azt is ki tudják mutatni, ha egy tonna anyagban egy milligramm — tehát egy milliárdnyi — idegen anyag van. Ez a vizsgálati módszer lehetővé teszi egy felvétellel gyakorlatilag majdnem az egész periódusos rendszer elemeinek nagypontosságú vizsgálatát. Olyan elemeknek is, mint kadmium, lítium, gadolinium, yttrium, europium, stb., melyeket általában ritkafémekként, illetve nyomelemekként ismerünk. S mi köze ennek a mező- gazdasághoz? Annyi, hogy egyre nagyobb követelmény, hogy a növényi és állati tápszerekbe, a műtrágyába, a fehérjékbe bevigyenek különböző ritkafém nyomelemeket, melyek biológiailag igen hasznosak. Manapság igen, sok szó esik a környezetvédelemről. Vannak e témakörbe vágó közhasznú találmányok is. Például a borsodi víztárolónál a lázbérci víztisztító üzem az intézetben kidolgozott víztisztítási eljárást alkalmazza. Az ipari hulladékgázok levegőt szennyező kéndioxid tartalmának lekötésére és hasznosítására is szabadalmazott eljárást dolgoztak ki. Különlegi es robbantástechnológiai eljárásukat sokfelé alkalmazzák, és nemcsak a bányászatban. Ezzel a módszerrel robbantották a Fővárosi Elektromos Művek egyik épületét, a Lágymányosi Dohánygyárat, a várban a volt Teleki palotát, — de ugyan ez a módszer felhasználható a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban is. Az erdő- telepítéseknél a lyukakat egyszerűen kirobbantják. Az erdőirtás is olcsóbb így, mint a hagyományos eljárással. És jó szolgálatot tett a Metró építésénél is. Annál is inkább, mert a budai sziklás talajban az alagútépítést a pesti oldalon alkalmazott fúrással már nem lehetett volna megoldani. Tegyük hozzá: a csatornákat sem kell már ásni — robbantani is lehet. Bruckner József Az Ázsiában folytatott kísérletek eredményei arról tanúskodnak, hogy • azok az új rizsfajták, amelyeket a vetőmagvak rádiumbesugár- zásos kezelése útján hoznak létre, sokkal hamarabb érnek be és magasabb hozamúak, mint a legjobb mai rizsfajták. Az ázsiai kontinens számos országában a növénynemesítők 1965 óta szorosan együttműködnek abban a kutatási programban, amelyet a Nemzetközi Rizstanács, az ENSZ Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Szervezete, valamint a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség támogatásával folytat új rizsfajták létrehozására rádiumsugárzás kezelés útján. A rádiumsugárzással lényegében mutációkat hoznak létre kedvező irányban befolyásolva a rizs tulajdonságait. A sugárzásbiológusok és rizskutatók munkájának eredményeképpen számos új fajtát kísérleteztek ki a Fülöp-szigeteken, Ceylonban, Indiában, Pakisztánban és Bangla Desh- ben. Ezek közül három fajtát már a rizstermelők rendelkezésére bocsátottak és még az idén termesztésre adnak át legalább öt új fajtát. Növénynemesítés és matematika A növénynemesítőknek gyakorlati segítséget nyújtanak azok a matematikai modellek, amelyeket a Belorusz Tudományos Akadémia Genetikai és Citológiai Intézetében dolgoztak ki. Ezek segítségével a keresztezésre legalkalmasabb, legtöbbet ígérő változatokat választhatják ki a növények közül. A matematikai modellek lehetővé teszik, hogy a növénynemesítésben ne csupán a kutatók személyes tapaszr talataira támaszkodjanak, hanem előre lássák a hibridek kialakulásánál végbemenő genetikai folyamatokat. A belorusz tudósok által ajánlott módszerekkel különböző új mezőgazdasági növényfajtákat lehet előállítani. a modellek különösen eredményesek a rozzsal, lóherével, lucernával folyta-1 tott munkánál. A marhatartás és a számítógép 600 ezer dán tehenet ezentúl a számítógép által kidolgozott irányelvek szerint etetnek majd. Dániában — csakúgy, mint más országokban — a parasztok túlságosan sok táplálékot adnak a teheneknek. Az új rendszer Hír a sörivóknak Az idei komlótermés minden elképzelést felülmúlt az NSZK-ban, első becslésegítségével több mint 75 millió koronát takaríthatnak meg. A számítógép havonta részletesen közli minden egyes paraszttal, milyen mennyiségű és minőségű takarmánnyal kell ellátnia teheneit. a komló minősége is jobb, mint valaha. Ebben nagy részük van a komlótermesek szerint kereken 300 000 mázsa komlót takarítottak be az országban. 1971-ben 245 000 mázsát. Ugyanakkor löknek is. A sör alapanyagául szolgáló komlótermés 50 százalékát exportálják. Az EGK almatermése A hatvanas évek közepéig folyamatosan nőtt az almatermésű gyümölcsök iránti kereslet. Ennek természetes következményeként az Európai Gazdasági Közösség szinte valamennyi tagállamában a termelők új telepítésekkel igyekeztek fokozni a termelést. Egy idő után azonban elérték a telítődési fokot, amikor is a keresletkínálat összhangja megbom- lani látszott. Mindez 1966- ban jelentkezett első ízben, s 1969/70-ben érte el a tetőpontját az EGK viszonylatában. A termelői árak erős esésének ellenére, habár csökkent mértékben, de továbbra is folytatódtak az új telepítések. Afrika hústermelése Afrika hústermelése az elkövetkező tíz év alatt jelentősen növekszik, sőt még talán exportfeleslegek is képződnek. A hústermelés növekedése elsősorban marhahústermelés alakulásának köszönhet-. Az egyéb húsféleségek termelése összességében változatlan marad. Ezen a téren tehát az elkövetkező időszakban még további tartalékokkal kell számolni. A hústermelés globális mennyisége 1980-ban várhatóan 4 millió tonna lesz, ebből exportra kb 140 ezer tonna jut. A hústermelés növekedése döntően a nemzetközi élelmiszer-terme- lésj program realizálásának tudható be. A korábbi tényadatok szerint a hústermelés mennyisége az 1964/66. évi 2,3 millió tonnáról 1970- ben csak 2,7 millió tonnára nőtt. A többlettermelés tehát elsősorban a nemzetközi támogatás javára írható. A többlettermelés eredményét a hazai fogyasztás növelésére fordítják és ezzel az egy főre jutó húsfogyasztás mennyisége évi 9,3 kg- ról 10,8 kg-ra nő, ___^ / R ádiumsugárzást kap a rizs