Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

1072. október S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Ili van Szolnokon, a Kisgyepen..." Az iskola előtt frissen fes­tett tábla: MÁVAUT helyi járat megálló. A járdán fel­nőttek, piros nyakkendős kis­pajtások topognak — hűvös az október eleji reggel. Tegnap fél nyolc előtt né­hány perccel befordult a sarkon az első farmotoros Ikarusz, s megállt a várako­zók előtt. A buszból egyen­ruhás MÁVAUT-dolgozók szálltak ki, a gyerekek sza­ladtak hozzájuk a virágcso­korral és csak annyit mond­tak: köszönjük. A várakozók közül valaki megjegyzi: ezt is megértük végre, itt a megálló. Valaki hozzáteszi: ez nem megálló, inkább az indulás. Mert ide­je már, hogy a Kisgyep is elinduljon... & A Kisgyep. Szolnokon min­denki hallott róla. A legtöb­ben el is tudják igazítani a kérdezősködőt: — Menjen ,át az új vas­úti hídon, aztán ami jobbra van az a Kisgyep. De vi­gyázzon, mert rossz híre van. — A városban valóban rossz híre van még mindig. A „köztudatban” jobbára az él, hogy „ott volt az a va- gonfosztogató banda”. Sokan viszont azt sem tudják, hogy ez a terület is a megyeszék­helyhez tartozik, és itt is emberek élnek, mint a város más részein — csak egy ki­csit mostohább körülmények között — Ez a terület a harmin­cas években katonai gyakor­lótér volt, és ide járt a vá­ros kisebb gulyája. Még ré­gebben víz borította s a hagyomány szerint Damja­nich honvédéinek át kellett Úsztatni a Búgét. Apám me­sélte, hogy annakidején in­nen csak ladikon lehetett el­jutni Jászkisérre. A víz az­óta eltűnt, maradt a szipá- kás föld, amin jóformán semmi sem terem meg és — maradtak az emberek. Pontosabban nemcsak ma­radtak, hanem még jöttek is. — Ezelőtt harminc évvel jó ha ötszázan laktak itt, azok is szétszórtan. most majdnem háromezren. Ügy érzem, hogy a város más ré­szeihez viszonyítva keveseb­bet törődtek a Kisgyeppel. Szurrr.ai Sándor, a Délibáb utcai iskola igazgatója — eh­hez az iskolához tartozik a Nyúl utcai iskola is — év­tizedek óta jól ismeri a Kis- gyepet. Nemcsak a múltját, hanem mai gondjait is. És évtizedek óta kilincsel, agi­tál. szervez, azért, hogy ez a terület se legyen égy ki­rekesztett világ. Nincs köny- nyű dolga annak, aki itt, ilyen célokért küzd; nem egv ember volt már, aki szívvel, lélekkel harcolt a település ..egyenrangositásáért”, de egy idő után belefáradt. Egy ré­gi tanácstag mondta: — Nézze, nekünk már olyan sokat ígérték és sem­mit sem kaptunk. Csoda, hogy belefásultam? át Járjuk az utcákat. Az egyik oldalán mindegyiknek van már járda, a legtöbb helyre gépkocsival is be tehet jut­ni. Kísérőm, Gortva Elek, a Szolnok megyei AÉV brigád­vezetője, tizenhét év óta dolgozik Szolnokon. — Én annakidején ügy jöt­tem ide, hogy itt is telep­szem meg. Négy gyerekem van, most jutottam el addig, hogy építkezzem. Az alapok már készen vannak. Tagja vagyok a városi népfrontbi­zottságnak, így kétszeresen is kötelességemnek érzem, hogy segítsek amiben tüdők. A brigádunk vállalta, hogy társadalmi munkában lebe­tonozza az óvoda udvarán lé­vő szennyvízaknákat és el­készítettük az udvari játé­kok betonalapjait is. Szíve­sen segítenénk egy zöldséges holt építésében is, vág. bár­mi másban, amire en.nek a telepnek leginkább szüksége van. Csak segítenének mások is úgy, mint a VOLÁN. Hqsz­szú évek óta vajúdó problé­mát oldottak meg néhány hét alatt: most már a busz is bejár hozzánk. ■ír „Most már a busz is be­jár hozzánk.” Sokan talán mosolyognak ezen, de a kis- gyepiek életében mégis je­lentős ez az esemény. Sár­ban, esőben, hóban, fagyban gyalog indultak be eddig a „városba”, nem egyszer há­tukon cipelve a beteg kis­gyereket. A busz persze csak egy kis lépcső, a kisgyepiek mégis úgy örülnek, mint amikor bevezették a vil­lanyt és a vizet, mint ami­kor 1960-ban megnyílt a kéttantermes általános is­kola, — amit jórészt társa­dalmi munkával építettek — vagy amikor elkészült az óvoda. Ezzel nagyjából fel is so­roltam, ami a Kisgyep „el­látását biztosítja”. Igaz, van még két elavult vegyesáru- bolt, és egy kocsma. De az már harminc évvel ezelőtt sem a jó híréről volt neve­zetes. Valamikor volt egy mosó is az iskolában tar­tották a filmvetítéseket — de rég megszűnt A könyv­tár az egyik tanterem, de nincs alkalmas időpont, ami­kor kölcsönözni lehetne, mert délelőtt az általános is­kolások, utána viszont a dol­gozók iskolájában tanulók veszik birtokukba. *Az egyetlen művelődési, szórakozási lehetőség ott­hon a rádió, a tévé — már akinek van —, illetve aki Mint ismeretes, 1972. szep­tember 30-án lejárt a közüle­ti gépjárművek átrendszámo- zására megadott végsó határ­idő. Vasárnap, már csak az új hatósági jelzéssel ellátott gép­kocsik vehettek részt a köz­úti forgalomban. A megyé­ben számon tartott 1036 közü­leti gépjárműből szeptember 30-ig 045'öt vizsgált felül a Szolnok megyei Bendőrfőka- pitányság közlekedésrendé­szeti alosztálya. Az üzemelte­tők 91 jármű sorsát nem ren­dezték. A felülvizsgált gépkocsikat három kategória szerint so­rolták. Az elsőbe tartozó 392 jármű szolgáltatási feladato­kat lát el. A fekete alapú, fehér betűs AT jelű rend­számtáblán kívül az első aj ­tókon a kocsi rendeltetését ía feltüntették —- az előírás sze­rint. — az üzemeltetők. — A második kategóriába tartozó 338 közületi gépjárműnek csak a forgalmi engedélyét Néhány éve a NEB vizsgá­latot folytatott Szolnok me­gyeben a maeánlnkáséDités helyzetéről. Megállapították, hogy a házak többsége nem felel meg a korszerű idények­nek. sokan régi tervek szerint építkeznek. A megyei tanács építésügyi os?*nlva akkor pályázatot írt ki modern, újtípusú lakóhá­zak tervének elkészítésére. A pá’vaművekből 20 tervből ál­ló katalógust állítottak össze, és a tervfajtákat megküldték veszi a fáradságot, az be­mehet a „városba”. ☆ A körzeti tanácstaggal, pontosabban a 41-es körzet tanácstagjával, Gál Jánossal véletlenül találkoztam, mert éppen a „városban,” járt. — Ha van Időm, akkor be­kerekezek, aztán fél napot bent töltök, hátha sikerül valamit kikotlászkodnom. Most éppen azért mentem, hogy az utat is tegyék rend­be, mert már a busz is be­jár ide. Való igaz, hogy a Kisgyep is fejlődött, de Őszintén szólva nagyon ke­veset. Ezt a buszjáratot pél­dául már nyolc évvel ezelőtt kértük. — Én 1936-ban költöztem ide, de azóta nem sok min­den változott. Hogy mi min­den kellene? Nincs egy kpl- túrház, nincs egy rendes bolt, nincs orvosi rendelő, nincs egyetlen sportpálya sem. Szóval sok minden. És néhányan hiába lelkesedünk, meg az itt lakók rr.ár-már ue'v tűnik, hiába segítenének. ☆ A November 7. felüljárón szép sorban halad vagy har­minc tíz év körüli gyerek. Az egyiktől kíváncsiságból kérdezem, hova mennek: — Hát a Délibáb utcai iskolába, mert nekünk nincs tornatermünk, — Hova jártok iskolába? — A Nyúl utcába. Itt van Szolnokon, a Kisgyepen. Záinbó Árpád éa*vényesítették, 215-öt pedig kivontak a forgalomból. A függőben lévő 91 gépko­csi üzemeltetőit a közlekedés­rendészet írásban értesíti ar­ról, hogy ha október 15-ig nem rencjezik járműveik sor­sát, a hatósági .jelzéseket 16- án be kell szolgáltatni. Né- hány vállalatnak több jár­műve is várja, hogy utólag intézkedjenek ügyében. Pél­dául a TJTASZ AB 24—84 rendszámú; a tiszaf öld vári Szabad Nép Tsz a BA 64—03- as rendszámú gépkocsijának forgalmi engedélye október 1- tól érvénytelen. Vasárnap a BE—KPM jár­őrei 329 járművet ellenőriz­tek. A nap folyamán 8 súlyo­sabb szabálysértési ügyben jártak el. Három járműveze­tőt marasztaltak el szeszes­ital fogyasztása miatt, né­gyen pedig a 14/1972. (IV. 221 kormányrendelet módosításá­ban foglallak ellen vétetlek. a. községek, városon tanácsai­nak is, A katalógus tervei nagy népszerűségnek örven­denek. A tartalmilag gazda­gabb, formailag szebb, a nie­der igényeket jobban kielégí­tő lakások közül eddig mint­egy 20-at építettek fel, A szolnoki járási hivatal­ban 30 terv talált már Pandá­ra, Mezőtúron 12-t adtak el, és van olyan hely, ahonnan újabbakat igényelnek. Az új tervek alapján mintegy' 80— 90 lakás építéséhez kezdtek már hozzá a megyében. Már új jelzéssel közlekednek a közületi gépjárművek Hová „tűni“ 91 gépkocsi Közkedveltek az új típusú lakástervek f Újítási hónap A Szolnok megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, a MESZQV elnöksége és a KPVDSZ Szolnok megyei Bi­zottsága a nagy'- és kiskeres­kedelmi. valamint a vendég- tátóipari dolgozók részére ok­tóberben újítási hónapot szervez. A bevezetésre alKal- mas újítást benyújtó dolgo­zókat jutalmazzák. Az újítási hónap kereté­ben október 11 és 21 között megrendezik a XII. KPVDSZ kulturális napokat. Megyeszerte gazdag, változa­tos programot állítottak ösz- sze. „Érdekeinket védi a szakszervezet” címmel szak- szervezeti tisztségviselők, ak­tívák részvételével beszélge­tést, megyei szavalóversenyt, a nők—fiatalok helyzetéről kerekasztal-beszélgetést, kul­turális területen dolgozó ak­tivisták részére megyei ta­nácskozást, szocialista bri­gádvetélkedőt, ismeretter­jesztő előadást, író-olvasó ta­lálkozót, irodalmi estet, tár­lat-, színházlátogatást, ki­állítást és élménybeszámolót rendeznek többek között. Tornacsarnok variálható elemekből Előregyártott, — variálható épületelemekből épít korsze­rű tornatermeket tornacsar­nokokat a szombathelyi ter­melőszövetkezetek önálló épí­tőipari vállalkozása. A hét első „előregyártott” tornater­met a csepregi és az őriszent- péteri iskolákban adták át. A Jászsági Állami Gazdaságnak száz dolgozója szüre­tel, mégsem győznék saját erejükből a 726 hold szőlő le­szedését tán még a hó leestéig sem. Előbb a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, majd a Kossuth utcai általános iskola tanulói siettek egyhetes munkával a gazdaság segít­ségére, legutóbb pedig a Kállai Éva Gimnázium és Szak- középiskola „vendégeskedett” a szőlőben teljes létszámmal. (Képünkön Szabó Ilona és Görbe Ida, az I/a. osztály tanulói.) Várják még szüretre a Tanítóképző gyakorló iskolájának növendékeit, illetve több katonai alakulat honvédéit. A vendégszüretelők munkájával elégedett a gazdaság: napi 3 mázsa szőlő a diákok átlagteljesítménye. Az igyekezet ju­talma sem marad el, mázsánként 27 forint munkabért fi­zetnek ki a tanulóknak, Fejlesztési Bank Ebben az évben kezdte meg működését a magyar bankrendszer legfiatalabb in­tézménye, az Állami Fejlesz­tési Bank. Az új pénzintézet megalapítása szorosan össze­függ a bankrendszer elmúlt évi korszerűsítésével. A mai gazdaságirányítási rendszer­ben ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a folyó termelés és a beruházások hitelezésé­nek szervezeti szétválasztása — az előbbi a Magyar Nem- t zeti Bank, az utóbbi a Ma­gyar Beruházási Bank fel­adata volt — idejét múlta. E felismerés konzekvenciái tükröződtek a bankrendszer reformjában: a vállalatok ál­ló- és forgóeszköz-hitelezésé­nek feladata a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe került, a Magyar Beruházá­si Bank 1972. január elsejé­vel megszüntette működését s helyét a pénzintézetek so­rában az Állami Fejlesztési Bank foglalta el. U f műn k ti in elosztás E változtatások lényegeben a hank- és a beruházási rendszer összhangját terem­tették meg. Beruházásaink ugyanis pénzforrások és dön­tési körök szerint két cso­portba sorolhatók: állami és vállalati beruházások. Ezek aránya megközelítően azo­nos. Ebben az esztendőben például a* állami beruházá­sok pénzügyi előirányzata mintegy 50 milliárd forint, míg a vállalati beruházáso­ké ennél csak valamivel ma­gasabb. A bankrendszeren belüli új munkamegosztás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalati beruházásokat a Magyar Nemzeti Bank, az ál­lami beruházásokat —- az egyedi nagyberuházásokat, a célcsoportos és egyéb álla­mi beruházásokat —, vala­mint a központi döntések alapján fejlesztési kölcsönnel megvalósuló beruházásokat most már az. Állami Fej­lesztési Bank finanszíroz­za. Az Állami Fejlesztési Bank egy tovább' pénzinté­zeti, banki teendője a" rész­ben vagy egészben költség­vetési forrásból képződő köz­pontosított fejlesztési ala­pok — pl. az idegenforgalmi alap, « Balaton-íejlesztési és a Velencei-tavi fejlesztési alap — kezelése. A beruházások közgazdasági ellenőrzése Az. új pénzintézet szerepe a beruházások pénzügyi le­bonyolításában az előd-intéz­ményéhez, a Magyar Beru­házási Bankéhoz képest te­hát csökkent, ugyanakkor mái vonatkozásban jelentő­sen bővült. Az Állami Fejlesztési Bank létrehozását elrendelő kor­mányrendelet szerint a bank feladata a' központi döntésű beruházásoknál — már az előkészítés szakaszában — az előirányzatok, az alapve­tő számítások részletes vizs­gálata. A központi fejlesztési programok műszaki-gazdasá­gi koncepcióit, beruházási terveit általában az ágazat­irányító minisztériumok s az úi létesítmények beruházói dolgozzák ki. Az Állami Fej­lesztési Banktól a kormány- szervek koránt sem azt vár­ják hogy a költségelőirány­zatok számszaki helyességét ellenőrizzék, hanem minde­nekelőtt azt, hogy a tervezett beruházások közgazdasági megalapozottságát vizsgálja, akadályozza meg az, alá ter­vezést. a felesleges költeke­zést, hatékonysági számítá­sokkal tárja fel a gazdasá­gosabb megoldásokat, kezde­ményezze a gazdaságtalan beruházásokra tett javasla­tok visszautasítását. Nyilvánvaló, hogy az álla­mi beruházások döntéselőké­szítésének e fokozott köve­telményei nem elégíthetők ki egj*ik napról a másikra. Mindenesetre biztató. hogy az új pénzintézet döntéselő- k ószít őssel összefüggő adott­ságai kedvezőbbek az előd- intézményénél. Az a lényeg: a fejlesztési bank tevőlege­sen résztvesz a finanszírozá­si hatásköréi?« tartozó beru­házások előkészítésében. költség élői rány zalainak, gaz­daságosságának ellenőrzésé­ben. Elektronikus adatfeldolgozás Az Állami Fejlesztési Bank — a kormányhatározat ér­telmében a beruházási te­vékenység pénzügyi informá­ciós rendszerének a köz­pontja. Ezzel összefüggő fel­adata: olyan átfogó infaraá- eiós rendszer kiépítése én működtetése, amely döntési hatáskörtől és pénzügyi for­rástól függetlenül lehetővé teszi a teljes beruházási te­vékenység pénzügyi értékelé­sét és elemzését. A beruhá­zások teljes körét felölelő elektronikus adatfeldolgozás­ra épül az Állami Fejletté­in Bank kózgazdasági-elam/.ő tevékenysége. Erinek közvet­len. célja a beruházások ki­vitelezésének —•. a beruházási teljesítésnek — számbavéte­le, a teljesítést befolyásoló tényezők vizsgálata rendsze­rek információ-szolgái látás a gazdaságirányítás központi szerveinek, beruházási-prog­nózisok kerítése. Az Állami Fejlesztési Banknak másmilyen közgaz­dasági feladatai is vannak. Beruházási rendszerünk, me­chanizmusunk része az ér­vényben lévő közgazdasági szabályozó rendszernek; jo­gi és intézményi keretei is ahhoz alkalmazkodnak. Az Új pénzintézet feladata a be­ruházás) mechanizmus mű­ködésének, az előkészítés, a finanszírozás konkrét ta­pasztalatainak. a különböző szabályozók beruházási te­vékenységgel összefüggő jogi szabályozás koordinálása, kezdeményezése, szükség ese­ten javaslatok kidolgozása a közgazdasági szabályozás egyes elemeinek, módosítá­sára. összegezésképDen az álla­pítható meg, hogy az Állami Fejlesztési Bank egyrészt pénzintézeti funkciókat tölt be, másrészt olyan közgaz- dasagi-eiemző munkát végez, amely a gazdaságirányítás feladataihoz kapcsolódnak és azokkal összefüggő állami döntéseket készítenek elő. & L Bemutatkozik: az Állami

Next

/
Thumbnails
Contents