Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

XXIII. évf. 247. sz. 1972. okt. 19., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR A tájékozottság forrásai i párt vezető szerepének megvalósításához, a jó po- /| litikai vezetés' ez széleskörű, megbízható infor­mációkra van szükség. Az érintett pártszervezetek­nek az adott vállalat, intézmény működésének, életének min­den fő mozzanatáról megbízható tájékozottsággal kell ren­delkezniük. Milyen forrásokból szerezhetik a pártszervezetek a döntéshez szükséges információkat? Első helyen kell megemlíteni a dolgozók véleményének számbavételét, tapasztalatainak felhasználását. Vannak a po­litikai vezetésnek olyan összetevői, olyan területei, amelyek­ről a pártszervezetek másképpen nem is kaphatnak tárgyi­lagos, valósághű információt. Ilyen például a dolgozók han­gulata, politikai-ideológiai nézeteik, véleményük különféle intézkedésekről, és a munka tárgyi és személyi feltételei­vel összefüggő kérdéseknek egész sora. f Italában azoknak az embereknek a véleménye a yj legőszintébb és a legtárgyilagosabb, akik a mun­kapadoknál dolgoznak. Többek között azért is. mert a legkevésbé őket befolyásolják a különböző szubjek­tív, egzisztenciális szempontok. A pozícióféltésből fakadó meggondolások és a vélemények ennek alapján történő meg­fogalmazása itt kap a legkisebb mértékben teret. A dolgozók véleményének megismerésére sokféle eszköz áll rendelkezésre. A személyes, csoportos beszélgetésektől a szociológiai vizsgálatok kérdőíves rendszeréig számos módja lehet ennek. A legfontosabb, a politikai munka sajátossá­gainak legjobban megfelelő a személyes beszélgetés. Ezt a formát semmi nem pótolja. Erről azért is kell szólni, mert az utóbbi időben meglehetősen divattá vált a kérdőíves rendszerű felmérés, helyenként szinte egyedülinek és min­denhatónak tekintik. E módszer eltúlzott alkalmazása el­bürokratizálja a politikai munkát, falat emel a vezetők és a dolgozók közé. Végső fokon káros azért is, mert egyol­dalúvá teszi az információs forrást, és ezen keresztül el­torzítja azt. A dolgozók véleményének tolmácsolásában nagy szere­pük van a tömegszervezeteknek. A szakszervezeti bizottsá­gok, ifjúsági szervezetek a dolgozók meghatározott rétegei­nek, csoportjainak hangulatát, nézeteit/ közvetítik, sajátos érdekeiket képviselik. Ezért ezekre is nagy figyelmet szük­séges fordítani. j z információnak fontos forrása a szakvezetéstől ka- pott tájékoztatás. Ez, ha üzemi pártszervezetről van szó, többek között ki kell terjedjen az iparág és a termelési profil általános helyzetére, a termelési, a piaci feltételekre, a vállalat műszaki, közgazdasági helyzetére, a gazdálkodás tárgyi és személyi feltételeire. A pártszerveze­teknek rendelkezésükre állnak különféle írásos anyagok, do­kumentumok, tanulmányok, statisztikai anyagok, de képvi­selve vannak valamennyi lényeges kérdést tárgyaló meg­beszélésen, tanácskozáson is. Az információ forrásaihoz kell sorolni a szakvezetők rendszeres — a szervezeti szabályzat­ban biztosított — beszámoltatását is. Itt kell megjegyezni, hogy a pártszervezet és a szak­vezetés kapcsolata nem korlátozódhat a párttitkár szemé­lyére vagy csak a vezetőségre. Olyan eleven együttműkö­désre van szükség, amely kiterjed az egész pártszervezetre. Ezért a leglényegesebb és átfogóbb beszámolók legcélsze­rűbb fóruma a taggyűlés. Kisebb horderejű ügyekben a párt­vezetőségnek. a mindennapos folyamatos munkáról- pedig a titkárnak adott információ biztosíthatja a pártszervezet — es ezen keresztül a dolgozók — tájékozottságát. természetesen nem arról van szó, hogy a pártve- £ zetőség az így kapott információkat mechaniku­san továbbadja, vagy azt saját álláspontjának rangjára emelje. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek a kapott információkat feldolgozzák, politikailag elemezzék, értékeljék, alakítsák ki álláspontjukat és az információ to­vábbadásának módját, más szóval, fogy az egyes rétegeknél, csoportoknál hogyan magyarázzák és vegyék számba a vár­ható reagálást stb. Tehát korántsem holmi közvetítésről van 6zó. S ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyakor­latban nemcsak az okoz gondot, hogy az információk nem­ritkán megrekednek valahol a vezetés szintjén és nem jut­nak el a dolgozókhoz, hanem az is. hogy sokszor mechani­kusan, minden politikai áttétel nélkül kerülnek továbbí­tásra. A pártszervezetek informáltságának egyik lényeges for­rása a párttagság és a párton kívüli szakemberek aktív köz­reműködése. A részükre adott hosszabb vagy rövidebb időre szóló, általános vagy konkrét megbízások nélkülöz I tetlen elemei a helyes tájékozódásnak és állásfoglalásnak. Tanul­mányaik, megjegyzéseik, a velük való gyakori véleménycse­rék jól kiegészítik a vezetéstől kapott információkat. Nélkülözhetetlen forrása az információnak a felsőbb pártszervek által adott tájékoztatás. Különösen olyan he­lyeken fontos ez — és általában ez a gyakoribb, — ahol jobbára a pártbizottság, a csúcsvezetőség szintjén dőlnek el az érdemi kérdések. Itt fokozott jelentősége van annak, hogy érdemben és időben kapjanak tájékoztatást az alap­szervezetek, mert csak az irányító pártszervek ismerik a dön­tés alapos és sokoldalú indokait, politikai összefüggéseit. ■bármennyire is meghatározó szerepe van a politikai ££ vezetésben a sokoldalú és tartalmas tájékozódás­nak, helyzetismeretnek, önmagában mégsem ele­gendő. Nem helyes tehát, ha a helyzetfelmérésben minden energia kimerül, és a politikai vezetés megreked a munka e fázisánál, nem jut el a megfelelő elemzésig (az informá­ció esetleges, kevésbé lényeges, vagy időszerűtlen elemeinek kiszűréséig) és a határozat' kzatálig, a döntésig. Elég gyako­ri „betegség” az is, hogy akkor is gyűjtik az információkat, amikor elégséges Ismereteik vannak. Ez a végnélküli adat- gyűj'-Ss is csak arra jó. hogy elodázza a döntést, alibiül szolgáljon és azt az illúziót keltse, mintha a kérdéssel újból és még „alaposabban” foglalkoznának. Soha nem téveszt­hetjük szem elől, hogy az információ mindig csak eszköze és nélkülözhetetlen feltétele a helyes döntésnek, de soha nem pótolhatja azt! K*. L Yályi Péter miniszterelnök- helyettes vezetésivel kormányküldöttség utazott Moszkvába Ma: A hajrá marad? A szocializmus építésének gazdaságpolitikája Sirokkó Szicíliában A világ mezőgazdasága Bélyegsarok Fátyol az üvegen Híradás a jelennek és a jövőnek A porta rendje Petőfi élete Tegnap Vályi Péternek, a minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével kor­mányküldöttség utazott Moszkvába a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésszakára. A tanácskozá­son részt vesz dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Sze­kér Gyula nehézipari minisz­ter, Bálint József. az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának veze­tője. továbbá az Országos Tervhivatal és az együtt­működésben érintett minisz­tériumok vezető munka­társai és szakértői. Az ülésszakon megvitat­ják az együttműködés hely­zetét a külkereskedelem, a gépipar, a számítástechni­ka, valamint az építőipar és a belkereskedelem terü­letén. A kormányközi bi­zottság napirendjén szere­pelnek az 1975. utáni együtt­működés kérdései is. A küldöttség búcsúztatásá­ra a ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a miniszterta­nács titkárságának vezetője. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A MALÉV menetrend-sze­rinti gépével tegnap megér­kezett Moszkvába a ma­gyar gazdasági kormánykül­döttség. Az ülésszak ma délelőtt plenáris üléssel kezdődik a KGST-titkárság épületében. A seremetyevói repülőté­ren Vályi Pétert és a kísé­retében lévő személyisége­ket szovjet részről Mihail Leszecsko miniszterelnökhe­lyettes. Nyikolaj Faggye jev, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának titkára, és más hivatalos személyisé­gek fogadták. Magyar részről jelen volt Rapai Gyula, hazánk moszk­vai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete is. Eqy biztosítottra 3523 forint jut Kevesebb beteg, több gyógyszer Negyvenkilenc millió táppénzre Nem sietnek nyugdíjba 1972 első felében a tavalyi­hoz képest tovább növeke­dett Szolnok megyében a tár­sadalombiztosításra jogosul­tak száma. (6.7 százalékkal). A nagyarányú emelkedésnek az az oka hogy januártól a társadalombiztosítást az össz­lakosságra kiterjesztették. — Mostmár a kiskereskedők­nek. kisiparosoknak, kisgaz­dáknak sem önkéntes, ha­nem kötelező a betegségbiz­tosítás. A vizsgált időszakra jel­lemző, hogy csökkent a meg­betegedések száma. Míg 1971 első félévében a dol­gozók 4.2 százaléka volt táppénzes beteg, 1972-ben eddig csak 4 százaléka. Az átlagkereset növekedése viszont maga után vonta az egy napra kifizetett táppénz összegének növekedését. (10.5 százalékkal magasabb). — A félévben eddig 49 millió fo­rintot fizettek ki táppénzre, ami 7 millióval több mint a múlt év első félévében. Százötven gyermekrajz A megyei gyermekraj z- pályázat második fordulóját még nagyobb érdeklődés kí­sérte, mint az elsőt. Száz­ötvennél több illuslztrácia érkezett Végh György Neve- sincs című meséjéhez a me­gyei könyvtárba, s a szín­vonal is emelkedett. Igv annál feltűnőbb, hogy az el­ső forduló díjazottjai kö­zül hárman ismét a legjob­bak közé kerültek: Papp János (Tiszabura, 4. osztálv). Kardos Marianna (Szolnok. Beloiannisz úti Iskola. 2. osztály) és Fehér Györgvi (Szolnok, szandaszőllősi is­kola, 7. osztály). Rajtuk kí­vül jutalomkönwet kapnak még: Rerta Róbert (JSszki- sér. Fő utcai iskola. 3. osz­tály), Kómár Erika ÍSzolnok. szandaszőllősi iskola. 5. osz­tály) ős Somogyi János (Szol­nok. Abonyi úti iskola, 7. osztály). Lezárult az ÖT>tö7Óc! idény A) Középtismvidéki Víz­ügyi Igazgatóság hat megyét A betegségek számának csökkenése nem eredményez­te a kevesebb gyógyszerfo­gyasztást. Az Idén 2.5/millió gyógy­szervényt váltottak be, így minden biztosítottra átla­gosan két vény jut. A fél­évben 53 millió forint ér­tékű gyógyszer készletük volt a megye gyógyszertá­rainak. Ez a szám különösen akkor tűnik nagynak, ha tudjuk, hogy egy vény értéke 20.87 fillér, (tavaly még csak 19.72 fillér vol). — összességében emelkedett tehát a gyógy­szerek ára. Ebben az játszik közre, hogy az utóbbi évek­ben szinte havonta, hetente jelenik meg valamilyen úi, nagy hatású de drágább gyógyszer. Egy százalékkal emelke­dett a munkaviszonyban álló nőknél a sziiilések száma. Ja­nuár 1-től lépett életbe az a kormányrendelet, amelv a 3 és több gyermekes családok­nál gyermekenként 100 fo­érintő területén lezárták az öntözési idényt, megkezdték az úszó szivattyútelepek, ön­tözőrendszerek levontatását a javító és karbantartó bá­zisokra. A vízügyi igazgató­ság területén növényi kultú­rák öntözésére mintegy 300 millió köbméter vizet hasz­náltak fel áprilistól szeptem­ber végéig. Az őszi levonulással egy- időben megkezdték az elő­készületeket a kiskörei víz­lépcső öntözővizének haszno­sítására. Kidolgozzák az 1973-ban üzembe lépő Jász­sági és Nagykunsági főcsa­tornák vízszogláltatási prog­ramját. A tervek szerint ugyanis 1973. április 5-én megérkezik a víz a főcsa­tornák első szakaszaiba. Népzenei találkozó Kecskeméten A folklórzene hivatásos és tudományos művelői, népi énekesek, zenészek, írók és költők részvételével ötöd­ször rendeztek népzenei ta­lálkozót Kecskeméten, Ko­rinttal emelte a családi pót­lék összegét. A rendelet azt is tartalmazza, hogy a két gyerekes családban, ha az •egyik betölti a 13 évet, a másik gyerekre továbbra Is adnak családi pótlékot, (ipa­ri dolgozóknál 150 forint. — termelőszövetkezeti dolgozók­nál 100 forint). Januártól 7.7 millió forint­tal fizettek ki többet csa­ládi pótlékkénl mint az előző évben, azaz összesen 46 millió forintot. Az idén 4.5 százalékkal ke­vesebb volt a nyugdíjigény­lés. Ennek az a magyaráza­ta. hogy nagyon sokad a nyugdíjkorhatár után is to­vább dolgoznak. összegezve az 1972 első fél­évi társadalombiztosítási ada­tokat: 3523.— forint jut egy biztosítottra. Ebből'az összeg­ből 1668 forint a nyugdíjra, 800 forint a betegbiztosításra, 415 forint a családi pótlékra. 165 forint gvermekeondozási segélyre és 475 forint az or­vosi ellátásra esik. dály Zoltán szülővárosában. Az eddigi népzenei szimpo- zionokon elméleti értékű se­gítséget nyújtottak a nép­dalmozgalomnak, a szerdán megtartott 1972. évi népze­nei találkozó résztvevői pe­dig a néodalterjesztés kor­szerű módjait vitatták meg. Foglalkoztak az ifjúság énekzenei igényeivel, a nép­zenét felhasználó klubok or­szágos hálózatának kiépíté­sével. A népzenekutatók, nénzenészek. neves írók. köl­tők. tizenkét oktatási intéz­ményben ankétokon találkoz­tak ezen a nanon Kodály városának ifjúságával. Török vendégek a Cukorgyárban Az EOOSZ vendégeként több szakember társaságá­ban hétfőn tíz napra ha­zánkba érkezett a török ru- knrtoari szakszervezet főtit­kára. A vendégek kedden a Szolnoki Cukorpvárba láto­gattak. T)r Teetö««v Kál­mán israzgató fáíékozfaOa őket a cukorgyárról, a gyár szakszervezeti bizottságának JANUÁRTÓL KÓDRENDSZER Gyorsabb postai kézbesítés A Minisztertanács határo­zata alapján a Magyar Posta 1973. január 1-én bevezeti a postai irányítószám-rend­szert. A küldemények roha­mos növekedése mialt ugyanis a posta csak az irá­nyítószámok használatával tudja a küldeményeket idő­ben továbbítani és kézbesíte­ni, ugyanakkor ez teszi lehe­tővé a posta belső munkájá­nak korszerűsítését gépesí­tését is. A Magyar Posta a számos európai országban már évek óta sikeresen al­kalmazott — irányítószám­rendszer kedvező tapasztala­tait is felhasználja. A küldemények gyors fel­dől gozását elősegítő irányító­számok alkalmazására — a közlekedésföldrajzi, az állam- igazgatási, a gazdasági és a forgalmi szempontokat fi­gyelembe véve — négyjegyű számokból álló kódrendszert dolgozott ki a posta. Ma­gyarország minden jelentő­sebb lakott helvének önálló irányítószáma lesz. titkára pedig a szakszerve­zet szervezeti felépítését és hatáskörét ismertette. Utá­na üzemlátogatás volt, majd a vendégek szociális és kul­turális létesítményeket, munkáslakásokat néztek meg és szocialista brgiádok- kal találkoztak. A török vendégek tegnap Szerencsen voltak, ma pe­dig Hatvanba látogatnak. Hét végi ügyelet A KIOSZ megvei vezető­sége tegnapi ülésén a többi közt megtárgyalta az orszá­gos és a megyei választ­mány ülésére való felkészü­lés tennivalóit. A többi közt arról is szó volt, hogy — a lakossági szolgáltatások ki­terjesztéséért — a szolnoki kisiparosok szombati és va­sárnapi iigveletet szerveznek különböző (villany-, vízveze­ték-szerelő stb.1 szakmák­ban. Az ügyeleti időbeosz­tást a közel lövőben elkészí­tik és arról rendszeresen tá­jékoztatják a lolrosságot. A -vezetőségi ülésen a TCTO*-^ rnoTőtér; körzeti csoportja is beszámolt az utóbbi idő­szakban végzett munkájáról»' TUDÓSÍTÁSOK aKfs-TUDÓSÍ TÁSOK - HittÉK

Next

/
Thumbnails
Contents