Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR NXIU. évf. 245. sz. 1912. okt. 11., kedd. Kevés az orvos indenekelőtt néhány statisztikai adat: a tavaly de- JfJ cember 31-én készített nyilvántartás szerint Magyar- országon 24 281 orvos dolgozik. Az előző évhez vi­szonyítva javult a települések orvosellátottsága. Szolnok megyében a nyilvántartás szerint 658 orvos gyógyít, dol­gozik, közülük 27 a nyugdíjas, 52 pedig nem a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó intézményekben tevékenykedik. Mit je­lent ez? Amíg országosan 10 ezer lakosra 24.4 orvosi állás jut — vidéken 19.4 — addig a mi megyénkben mindössze 17.7. Hasonlóan rossz a helyzet nálunk a tízezer lakosra jutó orvosok számában is. Azok közé a megyék közé tar­tozunk (Borsod, Szabolcs, Békés), ahol folyamatos orvos- \ hiánnyal küzdenek. A 770 állásra megyénkben 579 orvos jut, vagyis minden 100 dolgozó orvosra 133 állás. Mi az oka ennek? Egyrészt az orvoshiány nem csupán Szolnok megyei gond: évente körülbelül 900 fiatal végez az orvostudományi egyetemeken. Többségük a nyugállományba vonulók munkahelyeit veszik át, mások az egészségügyi hálózat fejlesztésével kapcsolatos új állásokban helyezkednek el. Az orvoshiány pótlására így azután alig van orvos. Ezek az objektív okok. Vannak azután szubjektív tényezők is. Szolnok megye nem túlságo­san vonzza a végzett fatal orvosokat, hogy itt telepedjenek le. Miért? Erre most nem tudunk választ adni, érdemes lenne kutatni, keresni és megtalálni az okot. Ha az „ellen­szenvnek” megalapozott, valóságos és nem vélt oka van, akkor azt meg kell szüntetni. f eltétlenül a vidéki orvoshiány okai közé kell sorolni, hogy a falusi körzeti orvosi munkát csak végső esetben választják a fiatalok. Egyrészt, mert a köz­ségek nem tudnak mindig olyan munkakörülményeket, la­káskörülményeket teremteni számukra — így van például Jászjákóhalmán, ahol két körzetnek nincs orvosa —, mint amilyeneket szeretnének. Másrészt gyakran túlzott igényeik is vannak a fiatal orvosoknak. Az utóbbi két évben foko­zódott a fluktuáció is. így van ez a jászberényi és a török­szentmiklósi járás néhány községében. A kis lélekszámú, szét­szórt település, rossz közlekedési viszonyokkal rendelkező községekben megszokott jelenség, hogy a körzeti orvosi ál­lások nehezen tölthetők be. Űjabban azonban már van kör­zeti orvosi hiány Mezőtúron, Karcagon, Kunhegyesen és Kenderesen is. Az általános és körzeti orvoshiánynál még nagyobb gondot jelent a megyében a szakorvoshiány. A megyében dolgozó orvosoknak mindössze 58,7 százalékának — 371 or­vosnak •— van szakképesítése. Sajnos e tekintetben sem érjük el a 66.1 százalékos országos átlagot. Mi ennek az oka ? A jogszabályok szerint szakorvosi képesítő vizsgát csak az tehet, aki meghatározott munkaterületen, főfoglal­kozású orvosként négy-négy és félévi kórházi gyakorlati idővel rendelkezik. Szolnok megyében csak egyetlen több profilú, szako­sított^ nagy kórház van, ahol a meghatározott Orvosstátusz lehetővé teszi jelentősebb számú szakorvos képzését. A me­gye többi kórháza aránylag kis ágyszámmal rendelkezik. Mivel az orvosi állások száma az intézményekben az ágyak számától függ, ezekben a kórházakban egy-egy osztályon csak egy-két orvosi állás van, tehát csak egy-egy szak­orvos képzésére nyújtanak lehetőséget. A Szolnokon létre­hozott kórház-rendelőintézeti egység következtében orvos váltópárok jöttek létre, így csaknem kétszer annyi szak­orvos képzésére van lehetőség, mint korábban. így remény van arra, hogy idővel az eddiginél több orvos tesz majd szakvizsgát. A kórházi orvos-hiány azonban annak is köszönhető, hogy az intézetek a karcagi kivételével túlzsúfoltak, rosszak a munkahelyi körülmények, nincs elegendő orvoslakás, orvosszállás. Mindez nem vonzza a fiatalokat. Az is az igazsághoz tartozik, hogy vezető beosztású orvosok sem fo­gadják szívesen fiatalabb kollégáikat. A megyei tanács vb egészségügyi osztálya az idén 50 orvosi állás betöltésére hirdetett pályázatot ez évben végzett orvosok részére, összesen 28 jelentkező volt, de az állásokat végül csak huszonketten fogadták el. Az egyetemi pályá­zatok lezárása óta a jászberényi kórház — rendelőintézet­hez újabb 5 orvost sikerült letelepíteni. A Karcagra meg­hirdetett 23 állásra csak két pályázat érkezett, de később mindkét jelentkező visszavonta jelentkezését. A megyei tüdőbeteggyógyintézetbe tavaly a tanácsi ösztöndíjasok kö­zül csak egy orvost sikerült irányítania az egészségügyi osztálynak, az idén a meghirdetett hat üres állásra pedig egyetlen jelentkező sem akadt. rpulajdonképpen ezekről a gondokról, pontosabban a / megye orvosellátottságának helyzetéről tárgyal töb­bek között ma délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Amellett, hogy válaszolni próbálnak majd né­hány nagyon fontos és aktuális kérdésre, minden bizony­nyal több nagy jelentőségű határozatot is hoznak az orvos­ellátottság javítására, amelyeknek végrehajtása valameny- nyiünk érdekét szolgálják. V. V. ,,Ünnepi" műszaki könyvek Minden eddiginél gazda­gabb választék, megduplázó­dott érdeklődés jellemzi az idei műszaki könyvnapokat. A műit évi 170 ezer pél- dányszámboz képest az idén 312 200 néldánvhap jelentek meg » köryvnani könyvek. A szakkiadók ezúttal első­sorban nem tudományos szakkönweket. hanem alap­fokú ismeretterjesztő köte­teket jelentettek meg hír­adástechnika, az automatika, a gépészet, a közle­kedés, a matematika, *z elektronika, a számító- gén-teehnika témaköréből. Az eddig legkeresettebb, legsikeresebb „ünnepi” ki­adványok: a Matematikai kislexikon, a Barátom a magnó, a Rádiőkaocsolásnk I„ az Amatőrfihnes zseb­könyv, a Fémdíszmnvek. la­kásdíszek, bizsuáruk, a Mi és a lakásunk című mun­kák. FÉLIDŐ AZ ŐSZI BETAKARÍTÁSBAN Köszönet a diákoknak — A legjobbak dolgozlak vasárnap is — Baj van a rizsszárítással Ülést tartott a megyei operatív bizottság Hétfőn, dr. Hegedűs La­jos elnökletével ülést tartott a Szolnok megyei betakarí­tási operatív bizottság. Ar­ról tájékoztatták a résztve­vőket, hogy félidőhöz ért megyénkben a betakarítás és a vetés. A kukoricát 45 szá­zalékban törték le, a cukor­répa 65 százalékét szedték fel, s befejezéshez közeledik a napraforgó „szürete” is. A búza felét szintén elvetet­ték, ám csali 40 százaléknál tart a rizs aratása. A megyei adatok nem mutatnak .rosz- szat, csakhogy a még kint lévő termény is sokkal több, mint a múlt év őszén ilyenkor volt. Cukorrépából például megyei átlagban 380 mázsás hektáronkénti ter­mést várnak, sőt az újszászi Szabadság Tsz-ben 600 má­zsát becsülnek, noha Mező­túron csak 310—320 mázsás átlagra számítanak. A megyei átlag 6ok min­dent takar. Hiszen Szelevé- nyen még nincs búzavetés, s Alattyánon répát még alig szedtek fel. Mégis azt ta­pasztalják, hogy a vasárnapi munkát sem a lemaradó gazdaságok igénylik, hanem éppen a legjobban szerve­zett üzemek. Ezen a vasár­napon például a tiszaföld- vári Lenin, Szabad Nép, a rákóczifalvj Rákóczi Tsz és á törökszentmiklósi közös gazdaságok 42 járművet fog­lalkoztattak. A Volán 7—13 között 349 saját és 15 közü­leti gépkocsit adott az őszi termények fuvarozására. Az operatív bizottság külön is köszönettel szólt a diákok munkájáról, A megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya 14 munkanap letölté­sét engedélyezte az oktatási intézményeknek, s már ed­dig tizenhétezerhétszáz diák és nevelő 6 napig dolgozott átlagban a megyében, A Jászsági Állami Gazdaság­ban például — a megye leg­nagyobb szőlőtermesztő üze­me —1 a diákoknak köszön­hető, hogy megfelelő időben történt a szüret. Ez idő szerint az őszi munkákkal a kunszentmár­toni járás. Mezőtúr és a szolnoki járás déli részé­nek gazdaságai vannak a legnagyobb hátrányban, mi­után itt voltak a legnagyobb esőzések. Nem tartja az ope­ratív bizottság arányosnak a rizs betakarítását. A je­lenlegi 40 százalék ellené­ben 65 százaléknál tarthat­nának, csakhogy a kombáj­nokat sokszor állásra kény­szerítik azzal, hogy a gabo­naipari vállalat nem tudja folyamatosan felvásárolni a terményt. Főképp a Mátravidéki (hatváni) Cukorgyárat azért bírálták, mert későn kezdett a répaátvételbez. s kunma­daras! átvevőhelyén nagy a torlódás. Ebben viszont a termelőgazdaságok is luda­sak, mert amíg az egyik napszakban alig fut be szál­lítmány, a délutáni órákban szinte megrohamozzák a fo- , gadóhelyet. A cukorgyárak szükség átvevőhelyeket is lé­tesítettek, Jászapátin például a vásárteret 17 ezer forin­tért bérbevették a nagyköz­ségi tanácstól. A gép és gépalkatrészellá­tás nem késlelteti az őszi munkát. Az állami gazdasá­gok megyei főosztálya és a tsz-szövetségek viszont a ■ műtrágyaellátásért hibáztatja az AGROKER Vállalatot. Összetett műtrágyából nem tudják a kért tételeket szál­lítani, holott a korszerű me­zőgazdaság éppen ebből használna nagyobb mennyi­séget. A Karcagi Állami Gazdaság és a Középtiszai Állami Gazdaság például csak a 47 illetve a 39 szá­zalékát kapta meg a kért foszforműtrágyának. Az operatív bizottság kéri a termelőszövetkezeti és ál­lami gazdasági munkásokat, vezetőket, hogy a hátralévő őszi vasárnapokat is töltsék munkában, mert csak Így lehetséges a nagy termés biztonságba tétele. Az üzemi vezetők figyelmét pedig ar­ra hívja fel, hogy gondos­kodjanak a határban dol­gozó emeberekről, jussanak meleg ételekhez, vasárnapi pótlékhoz, mindahhoz, ami a nyári munkák idején a dolgozókat megilleti. A bizottság megvizsgálta az őszi zöldségfélék, gyü­mölcsök betakarításának, ér­tékesítésének helyzetét is. A MÉK Szabolcs és Pest me­gyéből vásárolt burgonyát a megye ellátására, miután az „itthoni” termés nem fede­zi a szükségletet. Ugyancsak Szabolcsból hozattak almát is. Sokáig gond volt a hagy­ma átvétele, hiszen a szer­ződött 548 vagon vöröshagy­mával szemben 887 vagon­nal termett. A MÉK ígé­rete szerint decemberig va­lamennyit átveszik és fel­dolgozzák. Péter János külügyminisz. tér hétfőn hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyűlés 27. üléssza­kának munkájában. Péter János, aki csaknem három hetet töltött az ENSZ közgyűlésén, október 11-én szólalt fel az általános vitá­ban. New York-i tartózkodá­sa alatt a magyar külügymi­niszter felkereste Waldhei- met, az ENSZ főtitkárát és Trepczyinskit, a közgyűlés elnökét. Megbeszélést folytatott Gromikóval, a Szovjetunió külügyminiszterével — vala­mint Rogers-szel. az Egyesült Államok külügyminiszteré­vel, továbbá eszmecserét foly­IIidrog°oIógt:s 'mérnök képzés a miskolci egyetemen Az Országos Vízügyi Hi­vatal és a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem szo­cialista együttműködési szer­ződést kötött. A szerződés kiszélesíti a vízügy és az egyetem együttműködését az oktatás és a tudományé» ku­tatás területén. A folyó tanévtől kezdődő­en az egyetem megkezdi a hidrogeológus mérnökök képzését és hidrogeológus szakmérnök továbbképző tanfolyamot szervez. A vég­zett hidrogeológus mérnö­kökre jelentős feladatok há­rulnak az ország felszín alatti vízkészletének feltárá­sa, kitermelése és hasznosí­tása terén, valamint a fej­lődő országok által egyre na­gyobb mértékben jelentkező szakértői igények kielégíté­sében. A szerződést tegnap ünnepi rektori tanácsülés keretében Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke és dr. Simon. Sándor, az egyetem rektora írta alá. tatott hét másik ország, első­sorban európai államok kül­ügyminisztereivel. Tárgyalá­sain a kétoldalú kapcsolatok és az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán szereplő kérdések mellett az európai biztonsági konferencia előkészítéséről és a Közel-Keletről volt szó. Péter János ugyancsak hosszabb megbeszélést folyta­tott U Thant volt ENSZ-fő- titkárral. A kormány nevé­ben magyarországi látoeatás. ra meghívta — Waldheim ENSZ-főtitkárt, a ki a meg­hívást elfogadta. Ugyancsak a kormány meghívására ké­sőbbi időpontban üdülésre hazánkba utazik U Thant volt ENSZ-főtitkár. B. L. Péter János külügyminiszter hazaérkezett New Yorkból HÍREK ^TUDÓSÍTÁSOK— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Pártmunkás- küldöttség utazott Bulgáriába A szófiai pártbizottság meghívására hétfőn reggel budauesti pártmunkás-kül­döttség Utazott a bolgár fő­városba. A küldöttség veze­tője Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára. A küldöttség búcsúztatá­sakor a Keleti pályaudvaron jelen volt Katona Imre, a budapesti pártbizottság tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Je­len volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Nénkörtái-caság bu­dapesti nagykövete. Tűz a síkvölgyi kórházban Vasárnap a korareggeli órákban veszedelmes tűzhöz riasztották a tatabányai tőz- oltókat. A város mellett le­vő síkvölgyi kórház tető- szerkezete borult lángba. összesen hat rohamkocsi és 35 tűzoltó dolgozott a tűz lokalizálásán. A tűzoltók megfeszített munkával a déli órákra fel­számolták a tűzgócokat. Az épület tetőszerkezete és az alatta levő manzard-sor tel­jesen leégett. A becsült anyagi kár mintegy másfél- millió forint. A gyulladást valószínűleg kéménytűz okozta. A felelősség megál­lapítására a rendőrség vizs­gálatot indított. Vasárnapi műszak Nagy erővel folyik a be­takarítás és az őszi talaj­előkészítés a karcagi Má­jus 1. Termelőszövetkezet­ben. Vasárnap. a pihenőnap ellenére teljes létszámmal dolgoztak a tsz-tagok. Csak ezen a napon 10 hold rizst arattak, ebből 20 holdat kézi erővel takarítottak be. Kukoricából 180 kh termése került góréba. A talaielőké- szíté« vasárnapi eredménye 200 kh őszi mélyszántás és 60 kh vefőszánfás. A mun­kacsúcs közepette a kor­mányprogram „megvalósítá­sán is dolgoznak. Egy 500 férőhelyes szarvasmarha- telep létesítését tervezik. Je­lenleg a közgazdasági elő­készítésnél tartanak. A te­lep építését 1974—75-re ter­vezik. Újjáalakulnak i\i úttörő parlamentek A tiszafüredi járásban öt éve működik az úttörő par­lament, a tagok „kiörege­dése” miatt azonban min­den évben újjáválasztják. Az idei újjáalakuló köz­gyűlésre ma délelőtt 9 óra­kor kerül sor a tiszafüredi Járási | Hivatal nagytermé­ben. Napirenden szerepei a vezetőség és a munkabizott­ságok megválasztása, három szekcióban tárgyalnak a megyei és az országos par­lamentre való felkészülésről, végezetül pedig a járás kiil- lötteként a nyáron Észtor­szágban járt úttörő beszá­mol élményeiről és észt népdalokra tanítja a részt­vevőket. Szolnokon a Tisza Antal úttörőházban ma délután 15 órától tartja ülését a váro­si úttörő parlament. Szüret a Hegyalján Tokajhegyalja nogyüzemi szőlőskertjeiben hétfőn meg­kezdődött a szüret. A törté­nelmi borvidéken évszáza­dok óta az országban a leg­későbben szedik le a fürtö­ket. hogy a nemes bort adó aszúsodóst elősegítsék. Az idén a rekonstrukció során kialakított nagyüzemi kor­donművelésű táblákon, vala­mint a kistermelők szőlői­ben több mint tízezer hold­ról szedik le a termést. Magyar—bolgár barátsági hét Magyar—bolgár barátsági hét kezdődött vasárnap Csongrád megyében. A „Köszöntjük Dimitrov ha­záját. Bulgáriát” jelszó je­gyében csaknem félszáz ese­ményre, kiállításra, fiimve- íílésre. a bolgár nép életét ismertető előadásra kerül majd sor. .. .... ,

Next

/
Thumbnails
Contents