Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
Nagyobb súllyal A KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága a közelmúltban összegezte a felsőoktatási intézmények hallgatóit érintő egyetemi szabályzatok érvényesítésének tapasztalatait. Két esztendő telt el a felsőoktatási intézmények életében jelentős változásokat hozó rendeletek bevezetése óta. Az eltelt idő lehetővé tette az eddigi tapasztalatok reális felmérését, a következtetések levonását, társadalmi, gazdasági életünk fejlődése pedig megkövetelte, hogy az intéző bizottság meghatározza a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteinek további feladatait. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyes volt a hallgatók fokozottabb bevonása az intézetek irányító testületéinek tagjai közé. A hallgatók képviselői általában megálltak a helyüket a felsőoktatási intézmények tanácsaiban, részvételük segítette a viszonyok jobb megismerését és a feladatok reálisabb meghatározását. Ennek megállapítása mellett azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a képviseleti rendszer több lehetőséget nyújt a hallgatóknak, hogy hallassák véleményüket, mint ameny- nyit eddig valójában érvényesítettek. A lehetőségek egy részének kihasználatlanul hagyása általában nem az oktatók ellenállása, hanem, a hallgatók képviselőinek és maguknak a hallgatóknak a közömbössége miatt következett be. , « A képviseleti munka egyik fogyatékossága, hogy többnyire csak a különböző testületi üléseken való részvételre korlátozódik és nem válik sokrétű intézeti közéleti tevékenységgé. A választók és a képviselők kapcsolata a választás után esetlegessé válik. A küldöttek az üléseken nem mindig képviselik megfelelően a hallgatói kollektívák véleményét, s nem számolnak be rendszeresen végzett munkájukról társaiknak. A nem. megfelelő képviselet és az érdektelenség természetesen összefügg, egyik a másikból következik. Ha a hallgatók nem kapnak megfelelő tájékoztatást az ügyeikben döntő ülésekről, javaslataik sorsáról és különösen, ha még a döntések végrehajtása is elhúzódik, csökken az érdeklődésük az intézet belső ügyei iránt. Pedig már most is olyan kérdések tartoznak az ifjúsági szövetség ellenőrzése alá, melyek igen közelről érin-, tik a hallgatókat: az ösztöndíj odaítélése, a rendkívüli szociális segélyek elosztása, a kollégiumi irányítás és felvétel, a végzősök minősítése. A hallgatók jogainak további bővítése, és ezzel párhuzamosan a képviseleti rendszer tökéletesítése ismét napirenden lévő, sürgető feladat. A KISZ jogait a szociális kérdések mellett a tanulmányi kérdések szélesebb körére is ki kell terjeszteni. A tanulmányi és vizsga- szabályzat érvényesítésének főbb tapasztalatai szerint a hallgatók és a tanszékek kapcsolatai általában csak a vizsgarend összeállítására korlátozódnak, s például a tanulmányi programok összeállításába már kevés intézet vonja be hallgatóit. Pedig az oktatás és a számonkérés módszereiről, a nevelőmunkáról, a tankönyvekről — jegyzetekről, a szakmai gyakorlatokról, a hallgatók sok hasznos megjegyzést, közvetlenül hasznosítható javaslatot tudnának tenni és tesznek is, ahol lehetőséget kapnak véleményük elmondására. A z iskolának az ismeretek megtanításán túlmenő feladata, hogy tanulóit az állampolgári, közéleti tevékenységre is felkészítse. Különösen feladata ez a felsőoktatási intézményeknek, melyeknek hallgatói már felnőttek, teljes jogú állampolgárok. A közéleti tevékenységre — mint bármi másra — a szükséges ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlat képes legjobban felkészíteni az embereket. A hallgatók ezt a nélkülözhetetlen gyakorlatot elsősorban úgy szerezhetik meg, ha tevékenyen részt vesznek intézetük belső életének, alakításában. B. A. Nőtt a biztosítottak száma Több segélyt fizettek Mérlegen a társadalombiztosítás A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szolnok megyei Igazgatósága mint minden esztendőben, most is elkészítette az előző év mérlegét. A szolnoki igazgatóság társadalombiztosítási feladatokat ellátó tevékenysége, a MÁV-bizto- sítottak kivételével, a megye valamennyi lakosára, azaz 226 124 emberre kiterjed. 1971-ben az előző évhez viszonyítva 6,3 százalékkal nőtt a biztosítottak száma. A növekedést az új gyáregységek, telephelyek létesítése eredményezte. Bővült a betegségbiztosítási szolgáltatások köre is. A termelőszövetkezeti tagok és családtagok részére lehetővé tették a műfogsor és fogkorona szolgáltatását. Az ingyenes csecsemőkelengye helyett pedig bevezették a 400 forintos segélyt. A betegségi készpénzsegélyeket táppénz, szülési, temetési, gyermek- gondozási, csecsemőkelengye és rendkívüli segélyek formájában fizették ki. A segélyfolyósítások összességükben emelkedést mutatnak. 1970-hez viszonyítva 5 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma, az egy napra eső táppénz összege pedig 4.4 százalékkal. 9.5 százalékkal emelkedett a szülések száma, a gyerekágyi segély összege pedig 11 százalékkal. Jelentősen csökkent viszont a termelőszövetkezeti tagok és családtagok szüléseinek a száma (3.1 százalékkal kevesebb.) A statisztikai adatok is mutatják, hogy tovább folytatódik az egy családra jutó átlagos gyermekszám csökkenése. Egyre ritkább a három és a többgyermekes család. 1971-ben 57 30o nyugdíjas volt a megyében (a MÄV dolgozók nélkül), ez háromezernégyszázzal több, mint az előző évben. Ennek megfelelően emelkedett a nyugdíjként kifizetett •összeg is, mintegy 51 ezer forinttal. A termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék viszont kevesebb. \ Ennek az az oka, hogy az idős tsz-tagok közül is egyre többen igyekeznek a nyugdíjjogosultsághoz szükséges tagsági időt megszerezni. A biztosítottak létszámának növekedésé maga után vonja a nagyobb gyógyszerfogyasztást (5.3 százalékos). Örvendetes, hogy évről évre javul a megye gyógyszerellátása. A drágább, költségesebb gyógyászati segédeszközök (ortopédcipők, hallókészülékek, tolókocsik) iránt fokozódott az érdeklődés. A viszonylag kisebb értékű szemüvegek, fogpótlások iránt csökkent a kereslet. A biztosítottak igénybe vehetik • a gyógy vízfürdőket és az ehhez kapcsolódó kiegészítő kezeléseket is. Megyénkben továbbra is Szolnokon, Jászberényben, Törökszent- miklóson, Karcag-Berekfür- dőn és Gserkeszöllőn biztosítanak gyógyfürdőzést. Az igénybevételek azonban különösen az utóbbi két helyen jelentősen csökkentek. 1970- ben 43 782 fürdőjegyet igényeltek, 1971-ben már csak 38 168-at. Uta: Heti világhíradónk S. oldal Sikeres volt Még egyszer a mezőtúri műszaki napofcrol Satu, fűrész, reszelő Az ifjú lakatosok kisújszállási vetélkedőjéről számol be Sóskúti Júlia 3. oldal Nyelvművelő tanácsok Verseng a nagytőke Avar János politikai beszámolója 4. oldal Kincset érő kezek Tiszai Lajos publicisztikája 5. oldal XIX. Vásárhelyi Őszi Tárlat Rideg Gábor beszámolója 6. oldal A tökéletlen hal Üjabb történet a gyermekrajz- pályázathoz 7. Oldal Jászkun Kakas Szatirikus melléklet 8—9. oldal Kevés a müncheni játék Előzetes a magyar—osztrák labdarúgómérkőzésről Tegnapi sporteredmények Hétvégi sportműsor 11. oldal Jó ütemben halad az őszi vetés a megyében. A kenyérgabona több mint fele már földbe került. A gazdaságok minőségileg jól készítették elő a talajt, így alapozva meg a jövő évi termés feltételeit. Most legfontosabb: a kedvező időjárás kihasználása. Képünkön: vetik a búzát a karcagi Lenin Tsz-ben, ahol az ősszel több, mint 2,5 ezer holdon kerül majd földbe a mag. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK Magyar—mongol árucsereforgalom Tordai Jenő és D. Ceren- szanasaa külkereskedelmi miniszterhelyettesek szombaton Budapesten aláírták az 1973-ra szóló magyar— mongol árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében Magyarország jövőre kötöttárukat, gyógyszereket, a mongol ipar részére alkatrészeket, berendezéseket és egyéb árukat szállít, s Mongóliából elsősorban gyapjút és bőrárukat vásárol. Budapest — Rómában Sok száz nagyméretű fotó, tucatnyi makett, grafika és metszet a kelléke annak a nagyszabású kiállításnak, amellyel Budapest bemutatkozik Rómában. Az október 24-én — az olasz főváros egyik előkelő csarnokában a Mercati di Traiano-ban — nyíló kiállítás újabb állomása Budapest és Róma kapcsolatainak, viszonzása az elmúlt esztendőben nálunk, az Iparművészeti Múzeumban megrendezett római napoknak. Az 500 négyzetméter alap- területű Budapest-kiállítás a kétezer éves város történelmi múltjától napjainkig mutatja Budapest fejlődését, nagyolva 1900 esztendő, s részletesen ábrázolva az elmúlt 100 év, szőkébben az elmúlt negyedszázad történetét. Hétszáz éves Ózd Ózd lakossága szombaton ünn_oelte a város fennállásának hétszázadik évfordulóját. A város, amely a legújabb kutatások szerint már kétezer évvel ezelőtt „eljegyzete” magát a vas- gyártással, ma Borsod megye és egyben az ország egyik legjelentősebb nehézipari központja. Az ünnepség keretében — a Martin-kemencék szomszédságában lévő Szabadság kertben — Csépányi Sándor az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója felavatta Kisfaludi Stróbl Zsigmond új alkotását, a dolgozó kohász bronzszobrát. Az avatóünnepségen részt vett a szobor alkotója is. Ezerarcú madárvilág Félévszázados szünet után első alkalommal nyílt önálló madárkiállítás tegnap „Ezerarcú madárvilág” címmel a Nemzeti Múzeumban. A Természettudományi Múzeum rendezte kiállításon a világ mintegy nyolcezer madárfaja közül úgy válogatták ki a száz bemutatásra kiszemelt. kitömött állatot, hogy átfogó képet adjon a madárvilág gazdagságáról. Régi színjátszók a ma< műkedvelésért Tegnap este a kunszentmártoni művelődési házba azok az öreg színjátszók látogattak el a művelődési ház meghívására, akik hajdan különböző színjátszó együttesekben tevékenykedtek. Az eszmecserén több hasznos javaslat hangzott cl a művelődési ház tevékenységének javítására. és arra, hogyan lehetne a műkedvelő mozgalmat meg- kedveltetni a nagyközség fiataljaival. Chagall-kiállítás Szombaton a Műcsarnokban, megnyílt Marc Chagall kiállítása. A világhírű művész munkásságát bemutató tárlatot Rosta Erükre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke nyitotta meg. Az ünnepségen megjelent Uku Pál művelődésügyi miniszter, továbbá társadalmi, művészeti életünk számos kiválósága. Ott volt Gerard Amanrich, a Francia Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Is. A november 5-ig nyitva- tartó kiállítás anyagát Chagall és családja, / valamint francia, angol, svájci magángyűjtők, továbbá a párizsi modern művészetek múzeuma és a Biblithéque Nationale kölcsönözték a Műcsarnok számára,. Légiszerencsétlenség Moszkvában közölték, hogy október 13-án, helyi idő szerint 21.50 órakor a sereme- tyevói repülőtér körzetében szerencsétlenül járt egy utasszállító repülőgép, amely Leningrádból tartott Moszkvába. Az utasok és a személyzet tagjai halálukat lelték. A szerencsétlenség okainak kivizsgálására kormánybizottságot küldtek ki. „Zúgjon dalunk” „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg” címmel új akció kezdődik országszerte. A célja az, hogy a munkásdalokra irányítsa a figyelmet. A Művelődésügyi Minisztérium, a Kórusok Országos Tanácsa, a SZOT és a Magyar Televízió illetékes osztályai által szervezett akció programjába tartozik a munkásmozgalom magyar vonatkozású. Ismeretlen dalainak felkutatása, megörökítése, kompozícióvá történő feldolgozás, valamint népszerűsítése, kórusok, folk-beat együttesek, szólisták közreműködésével Szombaton az országban elsőként megalakult a „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg” munkásdalgyűjtő akció Pest megyei operatív- bizottsága. Ványai Ambrus — emlékünnepség Két napig tartó ünnepségsorozattal emlékeznek meg Dévaványán Ványai Ambrus — Dózsa György egyik kancellárja — életéről. munkásságáról. Az ünnepségsorozat tegnap a községi könyvtárban megtartott üléssel kezdődött. V. Kovács Sándor egyetemi tanár méltatta Ványai Ambrus tevékenységét, aki annakidején a község lelkésze volt. s mintegy ötszáz gyalogharcossal csatlakozott Dózsa seregéhez. Ma a községi könyvtár falán leleplezik a Ványai Ambrus emlékét megörökítő márvány- táblát.
