Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

1972. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mezőgazdasági technika ’72 Nemzetközi kiállítás Moszkvában Szeptember 6-án nyílt meg a „Mezőgazdasági technika ’72” elnevezésű nemzetközi kiállítás Moszkvában. Ebből az alkalomból Ivan Szinyi- cin traktoripari és mezőgaz­dasági gépgyártási miniszter, a kiállítás szervezőbizottsá­gának elnöke az alábbiakban nyilatkozott az APN munka­társának: japán cég vesz részt a ki­állításon. Minden eddiginél nagyobb mértékben képvi­seltetik magukat az Egyesült Államok és Kanada cégei. A mostani kiállítás hűen tükrözi a szovjet traktorinar és mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének irányzatát és ütemét. A legutóbbi öt év folyamán a Szovjetunió 400 701,'a; T—150 és az MTZ— 80 újdonságok a szovjet trak­toripariban. Szántás közben 9—12 km, vezetés közben 15 km óránkénti sebességre ké­pesek. Bevezettük, illetve bevezet­jük a Kolosz, Nyiva és Szi- birjak típusú nagytermelé­kenységű kombájnok gyártá­sát. Az összehasonlító kísér­DOLGOZÓ KEZEK yendéqül lát 7 y-ELŐZETES Állattenyésztéshez használt magyar berendezés a kiállí­táson — A moszkvai Szokolnyi- ki parkban szeptember 6. és 20. között megrendezésre ke­rülő kiállítás a mezőgazda- sági technika világméretű szemléje, 24 ország, valamint Nyugat-Berlin részvételével. Összesen mintegy ezer cég, vállalat és szervezet vesz részt rajta. Az idei kiállítás még reprezentatívabb, mint az előző, amelyet hat éve rendeztek meg Moszkvában. A kiállított gépek többsége mind technológiai, mind konstrukciós szempontból mi­nőségileg újat jelent. A szocialista országokon kívül sok nyugat-európai és újtípusú traktort, mezőgaz­dasági gépet és készüléket állított elő, 1975-ig pedig további 800 típus korszerűsí­tését és létrehozását irányoz­tuk elő — mondotta a mi­niszter. Az ország történeté­ben sohasem fordítottak még ilyen óriási pénzbeli és anya­gi erőforrásokat a mezőgaz­daság fejlesztésére. A jelen­legi ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági beruházások összege eléri a 128,6 milliárd rubelt. Komoly eredménynek te­kintjük az új talajművelő és vetőgépek megjelenését. Az olyan traktorok, mint a K— letek során a szovjet kom­bájnok a legjobb külföldi gépek termelékenységi sü lt­jén működtek. Ügy gondolom, a külföldi szakemberek érdeklődését felkelti a „Sz.akartvelo” ne­vű teaszedőgép, a világon egyedülálló négykerekű gya­potszedő kombájn, valamint a fű betakarítására és saj­tolására szolgáló gépsor. Lesznek még más, nem ke­vésbé érdekes újdonságok is. — A kiállítás megtekintői­nek szembetűnnek a szocia­lista országok együttműködé­sének előnyei — folytatta I. Szinyiqin. — A KGST-or- szágok vállalatai olyan ter­mékeket mutatnak be, ame­lyeket az egymás közötti termelési kooperáció és sza­kosítás alapján állítottak elő. A kiállítás látogatói megis­merkedhetnek az egyiknem­zetközi műszaki közösség, az Agromas munkájának ered­ményeivel: a Szovjetunió, Bulgária és Magyarország a többi között olyan gépekkel szerepel, amelyek kidolgozá­sát és gyártását ez a közös­ség hangolta össze. Az NDK és a Szovjetunió kiállítási tárgyai között két azonos gép látható. Ez nem véletlen. A IÍSZ—6 típusú répabetakarító gépet a két ország vállalatai közösen dol­gozták és kísérletezték ki, közösen gyártják. A gép üzemelésének automatikus el­lenőrzésére szolgáló készülé­ket Bulgária szállítja. Az új gép kétszer olyan termelé­keny, mint elődje. — összefoglalva: a moszk­vai Szokolnyiki parkban ko­runk legmodernebb, a mai tudomány követelményeinek megfelelő mezőgépeket lát­hatnak majd a vendégek — mondotta befejezésül I. Szi- nyicin miniszter. Borsod Az immár hagyományossá vált „Vendégül lát Borsod” szeptember 21-től október 8-ig tartó rendezvénysoro­zatában a hat megyei ven­déglátóipari vállalat, vala­mint a tizenkét általános fo­gyasztási szövetkezeten kí­vül az idén bekapcsolódik különböző bemutatókkal, ki­állításokkal, a felhasználást ismertető kóstolókkal több kiskereskedelmi vállalat is. A tizennyolc nap alatt Bor­sod megye idegenforgalmi je­lentőségű vidékein, többek között Aggteleken, Tokajban, Sárospatakon, Özdon és Ka­zincbarcikán, több mint százötven rendezvényre ke­rül sor. A centenárium tiszteletére Pest-Buda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából több, a jubileummal össze­függő témájú képzőművé­szeti alkotás készül. Ilyen lesz a centenáriumi emlék­mű, amelyet szeptember 23- án avatnak fel. Kiss István szobrászművész alkotását a Margitsziget déli részén, a szökőkút előtt állítják fel. Két centenáris díszkút is készül. Felújítják a Gellért­hegyi Felszabadulási, illetve a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet, tatarozzák a Széchenyi kilátót, s több évre szóló munka lesz a Mil- leneumi Emlékmű teljes fel­újítása. A centenárium tiszteletére egy sor új kiadvány jelenik meg Budapest történetéről. A Posta Vezérigazgatósága az évforduló alkalmából em- lékbélyeg-sorozatot jelentet meg. A Posta 1973. novem­ber 17-én biztosítja az első­napi bélyegzést. MEGKÖNNYEBBÜLÉS Az alkonyati szürkület­ben egymás kezét fogva ült a pádon a fiú és a lány. A tó tükörsima tükrén hal­ványan vilióztak a túlpart neonfényei. Csönd volt, kellemes nyáreste. Nagysokára szólalt meg halkan a fiú: — Jó itt veled. — Veled is. Űjabb hosszú hallgatás: — Holnap elutazunk. — Igen. — Gyorsan eltelt a Két hét. — Gyorsan. — Látod a csillagokat? — Látom. — Szép csillag. — Szép. — Szeretnék valamit mondani. — Én is tartozom egy vallomással. — Nem merem elkezde­ni. — Én is félek. — Én mást akarok mon­dani. — Én is. — Akkor ki kezdje? — Te vagy a férfi. — Igaz. Nézd őszintén bevallom, hogy én nős va­gyok. Van két gyerekem is. — Nekem meg férjem van. Meg egy gyerek. — Hál’ istennek. — Én is ezt mondom. — Akkor mehetünk? — Menjünk. Szép este van. NEVELÉS KÉRDÉSE Az apuka és az anyuka elmélyültén vitatja a gyer­meknevelés különböző módszereit. Közben észre sem veszik, hogy Pistike eltűnt mellőlük. Az anyu­ka kap először észbe: — Te, hol ez a gyerek? — A mindenségit! Tény­leg hova tűnt? Rövid keresgélés után — Nincs pénzünk. — És sörözni van? — Na elég legyein. Gye­rünk. — Nem! — Szivecském. Menjünk ebédelni, Pistikét meg hagyjuk itt. — Jó, megyek már, csak előbb megverem ezt a ne­veletlen kölyköt. KORÁN KEZDI Az üdülőben körülbelül három óvodára való gye­Nyári törmelék megtalálják a játékárusbó- dé előtt. — Gyere kisfiam, sies­sünk vissza az üdülőbe, mert nem kapunk ebédet. — Anyuka! Vedd meg nekem azt a nagy, kék te­herautót! — Nem veszem. Tegnap kaptál egy pirosat, meg különben is több autód van, mint a Volánnak. — Akkor sírni fogok. — Ne sírjál kisfiam, ha­nem gyere — szól közbe az apuka. — Anyáddal éppen arról vitatkoztunk... de az nem tartozik rád. Menjünk. — Nem megyek. Vegyé­tek meg az autót. rek van. Jól érzik magukat a strand homokján, persze néha kisebb súrlódások is előfordulnak. A négyéves Jancsika éppen legörbült szájjal rohan az apjához. — Apuka! Az Évi oda­jött hozzám, átölelt és megszorított! — Kisfiam. Te már nagy gyerek vagy, miért nem lökted el magadtól? — Hogyne. Mikor olyan jól esett. MAGA NEM VALAMI UDVARIAS... Peugeot fékez a szálloda előtt. A portás pillanat alatt fölméri: XX a rend­száma, tehát külföldi érke­zett. Lehet. hogy bérlője nem akarta ezer kilométe­reken keresztül hajóztatni a Cadillac-jét, azért bérelte ezt. Jó lesz udvariasnak lenni, hiszen a borravaló is ettől függ. Mire a kocsi megáll már széles mosoly- lyal nyitja is az ajtót. — Bonjour Monsieur! — Parlez vous francais? A jólöltözött úriember minden szó nélkül száll ki. A portás még szélesebben vigyorog. — Sprechen Sie Deutsch? Néma hallgatás a válasz. — Do you speak Eng­lish? A külföldi meg se muk­kan, a portásnak viszont már melege van. — Paria l’italiano? Válasz nincs, az egyen­sapka alól patakzik a ve­ríték. Az arcról eltűnik a mosoly, az agy mint egy komputer működik. Hiába, több nyelvet nem tud. Most már komor képpel magyarul káromkodja el magát: — Az isten verje meg ezeket a külföldieket. Hát milyen nyelven tudnak ezek? Az idegen képe váratla­nul földerül: — Hát miért nem így kezdte?! — Zámbó — Dokumentumjáték, kétrészes film a házasságról Peter Weiss: A luzitán szörny (szerda 20.00), doku­mentumjáték, a Katona Jó­zsef Színház előadása felvé­telről. A világhírű író ezt a művét mintegy vádiratnak szánta a fasiszta Salazar-re- zsim gyarmatosító politikája ellen. Weiss a portugál gyar­matosítók négy évszázad so­rán elkövetett szörnyű tet­teiért vádol az író ezzel a művével. A drámát. amit meglehetősen szokatlan elő­adásmódban hozott színre a Nemzeti Színház társulata, Garai Gábor fordította, és megjelent a Nagyvilágban is. Függöny nincs, a szereplők a nézőteret is színpadnak használják, mondanivalójuk még érzékletesebb kifejezése érdekében. A rendező, Ma­jor Tamás maga mondta: „A nézőt egy izgalmas tárgya­lásra hívjuk meg, vegyen részt benne, izguljon velünk, háborodjon fel, rendüljön meg.” A főbb szerepeket Tö- rőcsik Mari, Iglódi István, Horváth József, Suka Sándor, Ungvári László, Györffy György, Rajz János, Zolnay Zsuzsa, Horkai István és Velenczey István alakítják. Házasélet (szombat 20.05), magyarul beszélő francia film 1. részének vetítése. (A má­sodik részt vasárnap 20.10- kor láthatjuk.) 1963-ban ké­szült, és hazánkban is ját­szották André Cayatte ren­dező filmjét, ami érdekes megoldással készült. A két rész egyugyanazon házasságról szól, a megis­merkedéstől a házasságig, majd a válásig. Csakhogy az egyik rész mindezt a férfi, a másik pedig a nő szem­szögéből láttatja a nézővel. Azok a jelenetek, amelyek a férfi szemszögéből nézve egyetértésünket vívták ki, igencsak kérdésesekké lesz­nek, amikor a nő emlék­képeként látjuk viszont. Az első rész címe Jean Marc, a másodiké Francoise. Betört az ősz Bár még teljes nyári zöld­jükben pompáznak a Bükk- hegység fái, az erdei tisztá­sokra már „betört” az ősz. A nagymezői részen, Jávor­kút környékén szirmot bon­tott az őszi kikirics, halvány lila virágai valósággal el­borítják a tisztást. A Bükk- fennsík tölgy és bükk erdő­ségeinek szélén, a répáshutai erdei réteken nyílik a kár­páti siskavirág, míg a Lusta- és a Hór-völgyben a nyár végét jelzi már a szártalan bábakalács tíz—tizenöt cen­tis átmérőjű, ezüstösen fény­lő virága. A mészkőszirtek közötti csurgók, források kör­nyékén kinyílt a fehér vi­rágú posvány csillaghúr és a berki harmatkása apró virága is. * A meteorológiai ősz má­sodik vasárnapja igazi vén­asszonyok nyarával köszön­tőbb be hazánk napfény­ben gazdag vidékén, Szeged környékén. A kedvező szép időt kihasználva ezrek dol­goztak a háztáji paprikaföl­deken. Ezen a vidéken a szö­vetkezeti gazdák ugyanis ház­táji területeiken főleg fű­szernövényt termelnek. Hét­köznapokon a nagyüzemi táblák termését takarítják be, vasárnap pedig a családok apraja-nagyja a „kis birto­kon” szorgoskodik. A Mecsek vidékén mozgal­mas volt a határ. A bara­nyai mezőgazdasági üzemek­ben ez volt az első őszi mun­kavasárnap'. A traktorveze­tők vállalták, hogy az ősz folyamán — november kö­zepéig — tíz vasárnapon dolgoznak majd. Ezáltal egy teljes dekáddal „meghosz- szabbítják” az őszi idősza­kot, s így idejében végezhet­nek a szántással és a vetés­sel, valamint a terménybe­takarítással. A sok esőzés miatt az idén később érik a kukorica, de a korai fajták törése már megkezdődött, el­sőként a 15 000 hektáros Bó- lyi Állami Gazdaságban. A híres baranyai borvidéken, a pécsi, a siklósi, a villányi és a mohácsi dombokon — százak és százak szüretelték vasárnap a korán érő sző­lőfajtákat. ☆ A kellemes, őszies vasár­napon a hajdúsági nagyüze­mekben a talajművelés ke­rült a munkák középpont­jába. A Hortobágy környéki területeken az idei igen jó búzatermés elérésében nagy szerepe volt a múlt év őszén idejében és kifogástalan mi­nőségben végzett munkák­nak. Ezeket a jó tapasztala­tokat most fokozottan igye­keznek hasznosítani. Vasár­nap több száz gép dolgozott a határban. Szennyvízhullám a Dunában Pásztó Péternek, az Orszá­gos Vízminőségi Felügyelet vezetőjének tájékoztatása sze­rint a magyar Felső-Dunán pénteken-szombatan észlelt nagyfokú szennyvízhullám az éjszaka folyamán már Buda­pestnél vonult el. Az osztrák területről érkezett ipari ere­detű vízszennyeződés mérté­kének ellenőrzésére vasárnap a Duna menti vízügyi szer­vek harmadfokú készültség­ben voltak. Délutánra a kisalföldi és a felvidéki folyók hígító ha­tásának* valamint a Duna öntisztító erejének következ­tében a hazai folyószakasz nagymértékben letisztult Ezért az Északdunántúli Vízügy Igazgatóság, valamint’ a Budapesti Vízügyi Igazgató­ság vasárnap estig fokozato­san megszüntette a Duna- víz használat korlátozását. Egyébként a szennyvíz­hullám nem okozott kárt a hazai Duna-szakasz halállo­mányában. Vasárnap dél­után már nem érkeztek oszt­rák területről sem újabb hal­tetemek a magyar Duna-sza- kaszra.

Next

/
Thumbnails
Contents