Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
1972. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Japán - a Kuilima után Mióta véget ért Honolulu szigetén, a Kuilima luxusszállodában Tanaka japán miniszterelnök és Nixon találkozója — százszámra jelennek meg a nemzetközi sajtóban a találgatások: milyen lesz az új helyzetben Japán külpolitikája? A találgatásoknak természetesen egyetlen próbájuk van: a tények. Annyit azonban mindenképpen le ■ lehet szögezni, hogy a stratégia leglényegesebb, legdöntőbb kérdésében a helyzet a belátható jövőben aligha fog változni. Japán eddig az Egyesült Államok első számú szövetségese volt és bármilyen fontos részletváltozások következzenek is be a távolkeleti szigetország helyzetében és politikájában — Japán alapvető stratégiai elkötelezettsége nem változik. Tény marad ugyanis, hogy Japán a világ második legnagyobb mpnopoltőkés országa, amelynek gazdasági kapcsolataiban az Egyesült Államokat még igen sokáig nem helyettesítheti semmilyen más ország. Éppen ilyen tény marad az is, hogy Japán az úgynevezett „amerikai atomernyő” alá húzódott — ez viszont feltételezi a Tokió politikájának alapját alkotó japán—amerikai katonai „védelmi szerződés” további fenntartását. Mindehhez még azt is hozzá lehet fűzni: nem bizonyos. hogy Japán kilépése az „atomernyő” alól feltétlenül pozitív hatással lenne Tokió politikájára. Ebben az esetben ugyanis Japán, mint a világ második legnagyobb tőkés hatalma, önsúlyánál fogva szinte feltartóztathatatlanul elindulna az önálló japán atomhatalom megteremtése felé — annál is inkább, mert Kínának is van atomfegyvere, s ez óhatatlanul megnövelné a japán militarista erők nyomását. Minden változást tehát, amely a belátható jövőben bekövetkezhet, ennek az alapvető stratégiai elkötelezettségnek a keretein belül lehet csak elképzelni! Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a változások nem lehetnek nagyon komolyak: a nemzetközi és az ázsiai helyzet enyhülése esetén ugyanis az alapvető stratégiai elkötelezettség háttérbe szorul. Ha viszont a helyzet élesedik, — akkor szükségszerűen újra előtérbe lép a katonai kapcsolat, amelynek lényegén a mono- póltőkés Japán kormányai a belátható jövőben nem kívánnak változtatni. A Tilák és kombinációk középpontjában álló egyik legfontosabb kérdés Japán és az Egyesült Államok közismert gazdasági ellentétei: a két ország külkereskedelmi forgalmának mérlege évi 3 milliárd dollárnyi többletet mutat Japán javára. Ez természetesen erősen terheli az amúgyis deficites ame- rkai kereskedelmi mérleget és állandóan irritálja azokat az amerikai trösztöket, amelyeknek mind az USA belső piacán, mind pedig a világpiacon meg kell küzdeniük a japánok versenyével. Ebben a vonatkozásban úgy látszik, a következő egyAz észt égőpala A szovjethatalom éveiben Észtország jelentős égőpala kitermelővé vált. A múlt évben több mint 20 millió tonnát bányásztak ki. Mint fűtőanyagot a Baltikumi és az Észtországi Hőerőművekben hasznosítják. A helyi vegyipari üzemek ötvenféle, különböző műanyagot állítanak elő belőle. Értékes alapanyaga a műtrágyának, amelyet a lett, litván és a Leningrád környéki mezőgazdaságban használnak fel. A palabányákat állandóan korszerűsítik. Ebben jelentős részt vállalnak a szovjet köztársaságok üzemei. A közelmúltban Ukrajnából 35 köbméteres puttonyú, 65 méteres gémű exkavátorok érkeztek. A donyeci bányászok a legújabb konstrukciójú szénkombájnokkal ismertetik meg észt kollégáikat. — APN — két esztendő a kompromisz- szumos kísérletek sorozatát hozzá majd. A kompromisz- szum egyik oldalán áll a Tanaka által vezetett új japán kormánynak az az ígérete, hogy az amerikai deficit csökkentésére évi egymilliárd dollárral több árut vásárol majd Japán az Egyesült Államoktól. A kompromisszum másik oldalán ezért Japán azt várja. hogy a politikáját érintő washingtoni lépések előtt az Egyesült Államok konzultál Tokióval. Tanaka a találkozón így fogalmazta meg: reméli, hogy megnyílik „az állandó dialógus” korszaka a két ország között. A világgazdasági kérdésekkel összefüggenek, de azoknál drámaibbak és látványosabbak a Tokió külpolitikai vonalában várható esetleges változások. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy az eddigi, egyoldalúan amerikai kötelezettségű japán külpolitika sokoldalúvá változik. Október végén Tanaka Pekingbe utazik és ettől a találkozótól sokan a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok létrehozását várják. Hasonlóképpen várható a már jelenleg is erőteljesen fejlődő szovjet- japán politikai és gazdasági kapcsolatok ütemének fel- gyorsulása. A japán külpolitika tehát nyitottá válik — s ez önmagában nem feltétlenül sérti az amerikai érdekeket. A nagy kérdés csak az, hogy ennek a többoldalú, nyitott külpolitikának a gyakorlati kidolgozása során Japán megmarad-e a bevezetőben említett alapvető stratégiai elkötelezettség határai között! Magyarán: hogy a dolog legmélyebb lényegét illetően az Egyesült Államok szövetségese marad-e. E pillanatban az erőviszonyok és a szándékok ismeretében erre a kérdésre még igennel lehet válaszolni. Hogy ez a korszak meddig tart és megszűnése milyen változásokkal járna — azt még Nixon és Tanaka sem tudták a Kuilima Hotel karosszékeiben. Gyártmány újdonságaink a brnói vásáron Magyarország immár hagyományos vendégnek számít a Brnói Nemzetközi Vásáron. Ebben az évben összesen 1688 rrr-t foglalnak el kiállítóink. A külföldi érdeklődők nyolc szak- kiállításon (hat szakcsarnok és két szabadterület) tekinthetik meg a magyar gyártmány-újdonságokat. A szeptember 8—17 között r.yitvatartó brnói vásáron 17 vállalatunk jelentkezik. A magyar szerszámgépipar bemutatásra kerülő gyártmányai sorából az ERÍ— 250 típusú pálya vezérlésű rövidesztergát emelnénk ki. A gép megfelelő NC vezér-, léssel csatolva alkalmas derékszögű munkafolyamatokon túlmenően kúp, profil esztergálásra és menetvágásra is. A szocialista országok közül Magyarország az egyetlen, ahol 100 MHz-s oszcilloszkópokból széria- gyártás folyik. A TR—4653 típusú nagyfrekvenciás műszerrel, amely 0—100 MHz Erekvenfa határig működik, az idén először jelenünk meg a nemzetközi piacon. A készülék teljesen tranzisztoros kivitelben készül és a felhasználási területe szinte korlátlan. Az építőipari remekműA G—116 típusú dömper képviseli Brnoban a magyar járműipart nek is beillő Z pavilonban állítják ki a magyar vegyipari berendezéseket. Ezek között Különös érdeklődés elé tekint a granuláló gép, amely különböző szerves és szervetlen anyagok darabolására. fellazítására alkalmas. A berendezés elsősorban gyógyszerek, sók. kristályosanyagok. hidrosz- kopikus. pasztaszerű és plasztikus anyagok, valamint nedves porok granu- lálására használható. A magyar járműipar, ezúttal a G—116-os típusú dumper reprezentálja majd. A konstrukció nagyméretű azonos nagyságú kerekei és az azonos tengelynyomást biztosító súlypontelhelyezés, a 8+2 sebességű hajtómű a vonóerő leghatékonyabb kihasználását biztosítja mindenféle terepen. Hidraulikus szervokormány, pneumatikus fék teszi biztonságossá és könnyűvé a 20 tonna összsúlyú gépet. Magyar—perui gazdasági megállapodás Dr. J. L. Brousset perui gazdasági miniszterhelyettest aki hazánkban járt, hivatalában fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A látogatás után aláírták a magyar—perui gazdasági ve- g'yesbizottság jegyzőkönyvét. A képen a jegyzőkönyv aláírása ( MTI fotó — Vigovszki Ferenc felv. — KS) A Batam onopőli ii in A Bata-cégnél uralkodó munkakörülményekkel akartunk foglalkozni, amikor a franciaországi CGT Bőripari Szakszervezetével együtt Párizsban megrendeztük a Bata dolgozói különböző országokból jött képviselőinek talákozóját. 1945-ben Csehszlovákiában államosították a Bata-gyárat — ám ezen a néven tovább fut a tőkés világcég, amely akkor 31 különböző országban 45 cipő- és cserzőgyárat, valamint 3000 kiskereskedelmi üzletet tartott ellenőrzése alatt. 1970-ben a Bata cég 84 országban működött, 4770 üzlettel, 300 millió pár termeléssel, 75 000 dolgozóval. Elmondhatjuk, hogy a Bata messze a legnagyobb kapitalista világszintű tröszt a cipő- és borszektorban. Szervezete az egyik legjellegzetesebb példája a vertikálisan integrált sok nemzetiségű társaságoknak, ahol a termelés valamennyi fázisa megvalósul, a nyersanyagtól, az eladásig. A Bata-cég gumiültetvényekkel és feldolgozó üzemekkel rendelkezik, több szerszámgépgyártó és berendezéseket gyártó üzeme van (Kanadában, Angliában, Franciaországban és Indiában.) 1970-ben a Bata birtokában volt — és azóta ez a szám bizonyosan nőtt — körülbelül 15 cserzőüzem és 70 cipő- vagy cipőkellék-gyártó üzem, valamint több kutatólaboratórium. A Bata cég zoknikat és más textilcikkeket is gyárt (pl. Franciaországban), jelentős üzlethálózattal és elosztó láncolattal rendelkezik körülbelül 100 országban. Saját termelésén és hálózatán túl, a Bata cég számos országban kis- és középüzemeket tart ellenőrzése alatt, akár közvetlen szerződések, akár képviselet formájában. A lehető legmagasabb nyereségért A Bata birodalom nagyon jó ipari és pénzügyi szervezettel rendelkezik, amely 90 társaságból áll. Ezek alakilag önállóak, ugyanakkor területi központokhoz tartoznak, de közvetlenül függnek a kanadai Batawa igazgatóságtól. Időszakonként az egész világ Bata vállalatainak igazgatóit behívják a „vezérkarhoz” (Warldcon) hogy ösz- szehangolják tevékenységüket világ-, területi és országos szinten, és a különböző területeket érintő csoportpolitika alapján. Ilyenek: termelés, kutatás, adminisztráció, eladás, szakmai képzés, technikai képzés, a személyzettel való kapcsolat, valamint a kizárólagosan a Bata birtokában lévő termelési technikák különböző vonásaival kapcsolatos kérdések (például bizonyos gépeken történő termelés) — és végül a dolgozók kizsákmányolása céljából a lehető legmagasabb nyereség megvalósítása érdekében. Azokban az országokban, ahol a Bata cég működik, vállalatai általában a legmodernebbek, a legkorszerűbb technikát és technológiai eljárásokat használják. Szociális síkon, a Bata monopólium politikáját hagyományos jellegű paternaliz- mus — főnöki atyáskodás a dolgozók fölött — jellemzi, amihez kapcsolódnak a dolgozók megosztására irányuló kísérletek és a szakszervezetellenes megtorlások minden olyan esetben, amikor a dolgozók és a szakszervezetek a követelések és az osztályharc álláspontjára helyezkednek. A módszerek Milyen módszereket használ Bata ezen a területen? — Megkísérel olyan, az osztályegyüttműködésen alapuló szakszervezeteket teremteni, melyeket a vállalat vezetősége ellenőriz. Ha lehetetlen egy ilyen házi szak- szervezet megalakítása, Bata azon igyekszik, hogy vállalatánál többféle szakszervezet működjék, hogy így kihasználhassa a szakszervezeti megosztottságot és rivalizálást. — Az úgynevezett „emberi kaposolatok”-on alapuló rendszer bevezetése, hogy minden módon meg lehessen akadályozni, illetve — ha lehetőség van rá — semlegesíteni a szakszervezeti tevékenységet. — A technikai apparátust és a művezetőket felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljanak a dolgozókra. — A szakszervezeti vezetők korrumpálása, különösképpen a fejlődő országokban. — Ha a patérnalista politika nem ér célt, akkor elbocsátások, provokációk. Hogy szociálpolitikáját a vállalatoknál elfogadtassa, Bata minden alkalmat és lehetőséget felhasznál. Eszközök egész sorát mozgósítja. Olyan, intézményeket teremt, melyek lehetővé teszik a Bata féle paternalizmus gyakorlását: Üdülő- és szabadidő központok, vállalati sportcsapatok, kulturális- bázisok, közös utazások és látogatások szervezése a vállalatok partnereihez, tanulmányi csoportok szervezése a csoport más üzemeibe stb... Különleges helyet foglal el a vállalati munkaadói sajtó. Időszaki kiadványokat terjesztenek a vállalati politika propagálása céljából, csoportszinten is, az állítólagos „Bata-család” propagálására. Mindezeket az információkat a párizsi találkozáson hallottuk, de azt is megtudtuk, hogy a Bata-féle szociálpolitika nem változott meg a második világháború előtti időhöz viszonyítva. Másik példa a Bata-féle szociálpolitikára: bizonyos üzemekben a dolgzóknak nincsen joguk, a munkaidő befejezése előtt egy fél órával a mosdóba menni. Hozzá kell tenni, hogy Bata nem csinál magának nagy gondokat a munkásai miatt. Egyetlen példa: egy munkást, aki 25 évig keményen és éhbérért dolgozott az üzemben, aki hozzájárult a Bata-va- gyon növeléséhez, egy Batát és kutyáját ábrázoló képpel lepték meg ... A munkaegység minden szinten fontos Néhány küldött elmondta a párizsi összejövetelen, hogy az igazgatókat nyugtalanítja ez a találkozó. A tulajdonosok aggodalma jó jel, azt jelenti, hogy jó úton haladunk. A mostani találkozó előtt csak igen kevés információnk volt Batáról, de most már van — és átadjuk őket a Bata-monopólium valamennyi szakszervezetének. A párizsi találkozó jó és gyümölcsöző volt. Minden küldött (kb. 20) felszólalt és minden felszólalás után vita alakult ki közöttük. A vitában, kitűnt, mennyire szükséges a Bata-cég dolgozóinak és szakszervezeteinek egysége, mégpedig minden szinten, országosan, területileg és a monopóliumnál is, hogy szembeszállhassanak a munkások szégyenteljes kizsákmányolásával. A párizsi találkozó végén egyhangú felhívást fogadtak el. a Bata-cég valamennyi dolgozójához és szakszervezetéhez, és állandó összekötő bizottságot szerveztek a monopólium szakszervezetei között, minden földrész számára egy-egy felelőssel. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Bata-dolgo- zók képviselőinek ez az első találkozója, mely különböző országok küldötteit hozta össze, jól sikerült. Most egy még szélesebb körű találkozás előkészítésén szándékoznak dolgozni. Antoine Herreró a Ruházati Nemzetközi Szövetség főtitkára KÜLPOLITIKAI
