Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
1972. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 J országos Ecy Szarvasmarha* tenyésztési gondjaink Hazánkban megszokott dolog, hogy a közfigyelem minduntalan különös érdeklődéssel fordul a mezőgazdaság felé. Az ok rendszerint valamiféle gond. Kevés az eső; a háziasszonyok feljaj- dulnak: mi lesz a zöldséggel? Sok az eső; elterjed, hogy nem lesz elég búza. Egy-egy névnapon túlságosan felszaladnak a virágárak. Nem megfelelő a kenyér minősége. A beavatottak azonban tudják, hogy az efféle gondok csak pillanatnyiak, vagy helyi jelentőségűek. Végeredményben nem okoz tartósan országos problémát az sem, hogy mondjuk a szükségesnél kevesebb cukorrépát termelünk, vagy egyes zöldségfélék ára olykor túlságosan ingadozik. A mi, egyébként szilárd, nem is elmaradott mezőgazdaságunknak egy igazi, nyomasztó gondja van, ez pedig a szarvasmarha-tenyésztés. Ez már valóban országos ügy, mert a fogyasztásra kerülő fehérjének 40 százalékát, a mezőgazdaság egész termelési értékének 14 százalékát. a legfejlettebb országokba irányuló (úgynevezett dollárszerző) exportunknak pedig 16 százalékát adja a szarvasmarha-tenyésztés. Ha ezek a számok meginognak, akkor valóban országos probléma jelentkezik, nemcsak az ellátásban, de az ipar működtetéséhez szükséges importban is. A kormány világosan látja a probléma jelentőségét és megkülönböztetett figyelemmel igyekszik a gondokon segíteni. A szarvasmarha-tenyésztők a közelmúltban több módon tapasz, talhatták ezt A felvásárlási árakat 1970. január 1-én emelték. Hoszú ideig hetven százalékos vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a nagyüzemek a szarvasmarha-tenyésztést bővítő beruházásokhoz. A kisember pedig nyolcezer forintot kapott támogatásként, ha tehenet vásárolt. Sajnos azonban már legalább egy esztendeje nyilJászberényben befejezte munkáját az a társadalmi bizottság, amely az idei óvodai felvételekről döntött. A bizottság a beérkezett 814 felvételi kérelemből 773-at fogadott el, 41 kérelmet elutasított. A felvétel szempontjairól a városi tanács művelődésügyi osztálya a következő tájékoztatást adta: A városban egy év alatt nyolcvanöttel nőtt az óvodai helyek száma. A Kiss Ernő utcai óvodát tavaly 800 ezer forintos költséggel korszerűsítették és bővítették. Bevezették a régen hiányolt központi fűtést, új harminckét személyes foglalkozó termet építettek az addig százszemélyes óvodához. Javult az elhelyezési lehetőség az Alkotmány úti óvodában. A negyven személyes intézményt ötven hellyel bővítették, a tanács 584 ezer forintot költött rá. A két óvodában történt bővítéssel 587-re emelkedett az óvodai helyek száma, ilyen adottságok mellett döntött a biwttság a felvételekről. A 773 kérelem elf'gadá- sa egyben azt is jelenti, hogy az óvodai hely kihasználtsága 137 százalékos. Az óvodai felvételekről szóló döntést vánvaló, hogy ezek az intézkedések nem oldották meg a problémát. Minden állami és üzemi erőfeszítés ellenére az elmúlt hat esztendőben 40 ezerrel csökkent a tehénlétszám, ami ennek az üzemágnak a legérzékenyebb mutatója. Tej. és tejtermékfogyasztásunk egy főre számítva már eddig is 40 százalékkal, marhahús-fogyasztásunk 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Ma azonban már ezt az alacsony szintet is csak akkor tudjuk tartani, ha külföldről hozunk be vajat, sőt tejport. A marhahúsellátásra nálunk különösebben nem érzékeny a piac, hiszen „sertéshúsevő nemzet” vagyunk, de az egész gazdaságunk működtetéséhez nélkülözhetetlen exportot már nem látjuk biztosítottnak. — Miért jutottunk ebbe a helyzetbe? A legfőbb — de nem egyetlen — ok, hogy a szarvasmarha-tenyésztés még az elmúlt években végrehajtott korrekciókkal együtt sem jövedelmező, vagy nem eléggé jövedelmező. Az elmúlt esztendők pedig a figyelmet — az üzemek és a kisemberek figyelmét egyaránt — a gazdaságosság felé terelték. Jórészt ennek következtében a háztáji és kisegítő gazdaságokban tömegesen hagyták abba a szarvasmarhatenyésztést. A nagyüzemekben fejlődött az üzemág, de nem annyira, hogy az említett állománycsökkenést pótolni tudta volna. Egyébként is a nagyüzemi fejlesztés sokszor olyan felemás, tes- sék-lássék módon történt. Mivel a tehén inkább vitte, mint hozta a hasznot, nem törődtek vele igazán, így még annyi tejet sem adott, mint amennyire képes lett volna. A rét- és legelőterületek arra alkalmas részét a sokkal jövedelmezőbb gabonatermesztés szolgálatába állították. A szántóföldeken megtermett tápanyag mintegy negyed része egygondos környezettanulmányozás előzte meg. A kérelmek elbírálásakor elsősorban azt vették figyelembe, hogy mindkét szülő vagy csak az egyik dolgozik. Előnyben részesítette a bizottság az egyedülálló édesanyák. az állami gondozott gyermekek és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák három évüket betöltő gyermekeinek felvételi kérelmét. A bizottság 64 ilyen kérelmet fogadott el. Az elutasított negyvenegy kérelmező közül huszonhat olyan gyerek részére, aki jövőre az általános iskola első osztályába lép. februártól iskola-előkészítő foglalkozásokat szerveznek. Jövőre tovább javulnak az óvodai elhelyezések lehetőségei. Elkészül a Hűtőgépgyár száz személves óvodája, elkezdik a pelyhesparti ugyancsak száz személyes óvoda építését, egy évvel később pedig sor kerül annak százötven és ötven helyes bővítésére. Biztató, hogy a város két nagy vállalata jelentős mértékben járul hozzá az óvodai gondok enyhítéséhez. A Hűtőgépgyár évi 150 ezer, az Aprítógépgyár pedig 100 ezer forintot fordít a város óvodáinak fenntartására. szerűen elveszett, mert például a cukorrépafejet leszántották, a kukoricaszárat elégették stb. Az állam kényszerből adminisztratív intézkedéseket is alkalmazott, például megtiltotta egy bizonyos létszámon felül a tehenek levágását, intervenciós úton próbálta felvásárolni a borjakat; de igazi eredményt így sem sikerült elérni. A helyzet romlása mostanáig már odáig fokozódott, hogy nemcsak a háztájiban, de a nagyüzemekben is sok helyen üresen ásítottak egyébként drága pénzen megépített istállók, férőhelyek, vagy baromfival „népesítették” be azokat és a vezetők azon gondolkodtak, hogyan lehetne minél több szarvasmarhától megszabadulni. E helyzetnek a továbbrom- lását a mi országunk egyszerűen nem engedheti meg magának. Tehát „újra kellett gombolni a kabátot”, azaz módszeresen, á gyakorlati szakemberek véleményét megkérdezve és a tudomány eszközeit felhasználva feltárni a helyzetet, megkeresni a fékezés, majd a fordulat elérésének módját. .Már a vizsgálatok kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a probléma rendkívül szerteágazó, komplex. Csak az intézkedések összehangolt sorozatától remélhetünk igazi eredményt. Annyira szerteágazó a probléma, hogy nem csupán a mezőgazdaságot, de az ipart is jelentősen érinti. A Minisztertanács ezért két ütemben tárgyalta meg a kérdést. Tavaly decemberben elvben és általában, most pedig konkrétan és a gyakorlat vonatkozásában. A meghozott határozat és annak ismertetése, magyarázása egyaránt mutatja, hogy országos ügyről van szó. Sorozatunk következő részében a tennivalókat vizsgáljuk meg. Közéleti akadémia Szervezett formában is gondoskodik a Hazafias Népfront a mozgalomba az V. országos kongresszus óta bekapcsolódott vezető tisztségeket is betöltő munkások közéleti képzéséről, a népfront-mozgalommal való alapos megismerkedésről. A bizottságokban a munkások száma a tavaszi népfrontválasztások, illetőleg az országos kongresszus óta a korábbi 15-ről 21 százalékra (szám szerint: 17 850-ról 21 149-re) emelkedett; együttesen a fizikai dolgozók aránya a népfrontban megközelíti az 50 százalékot. A nők száma 28 ezerről 35 ezer fölé emelkedett, és örvendetes, hogy a 30 éven aluli fiatalok aránya is nagyobb lett, a korábbi 13-mal szemben most 18 százalék. Hétfőn — egy hetes programmal — közéleti akadémia kezdődött a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésében a fővárosban, a SZOT Tárogató úti iskoláján. Valamennyi megyéből részt vesznek a tanfolyamjellegű képzésben az elnökségekben dolgozó olyan tisztségviselők — ■ alelnökök — akik munkásként vállaltak népfront-tevékenységet, kaptak bizalmat a mozgalom tavaszi választásain. Aki nem ült még repülőgépen, el sem tudja képzelni, mennyi szépség rejlik a sportrepülésben. ☆ Felbúg a vontatógép motorja, megfeszül a kötél s a Blanik vitorlázógép karcsú teste nekilendül. Sebesen siklik a repülőtér füvén, s észrevétlenül válik el a földtől. Száz—száztíz kilométer/óra sebességgel vontat a motorosgép. Testének tömzsi sziluettje vibrál előttünk a délutáni napfényben. Magasság 40ü méter. Alattunk a Tisza kanyargós ezüst csíkja osztja ketté a várost. Nyolcszáz métert mutat a magasságmérő, amikor a vitorlázógép pilótája, Kalácska István meghúzza a kioldó- kat. Rándul egyet a Blanik teste, s éles jobbra fordulóval siklunk el a motoros mögül. Mint mikor a hajó kifut az óceánra, elhagyva a folyó korlátáit, gépünk elválva a kötéltől, úgy vágott neki szabadon a levegő végtelen tengerének. — Gyönyörű innen a város, s minden felszállásnál új és új dolgokat vesz észre az ember. A repülés mindig csodálatos élménnyel tölt el. Hosszú évek óta vitorlázom, és úgy hiszem, gondolom, eb14 óra 30 perc. Még egy utolsó rövid eligazítás, aztán a rendőrségi kocsik sorra gördülnek ki a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság udvaráról. Szerencsére, most sehol sem történt baleset, és a közlekedési rendőrök éppen azért vonulnak ki, hogy ezután se legyen. Dr. Sar- kadi Imrével, a közlekedés- rendészeti osztály vezetőjével már út közben beszélgetünk. — A mai ellenőrzésünknek a balesetek megelőzése a célja, ami egyik legfontosabb feladatunk. Sajnos, vannak „időszerű” szabálysértések, amelyeket szép szóval, esetleg bírsággal igyekszünk visszaszorítani. Most már korábban sötétedik, a kerékpároknak nagy része még sincs felszerelve megfelelő világítással. Pedig aki erre a járműre ül. annak tudnia kell, hogy első-, hátsó világítás, 6toplámpa, csengő, kézifék nélkül közlekedni nappal is tilos. i ☆ 15 óra elmúlt. A MÁV járműjavítóból megindul a kerékpárosok, motorosok áradata. A kapuban azonban rövid időre meg kell állniuk. Az ellenőrzés tapasztalatai enyhén szólva elszomorítóak. Alig van olyan kerékpár, amelyikről ne hiányozna valami. Mentség persze van. bőven: — Éppen ma lopták el a dinamót. — Nekem is ma szerelték le a stoplámpámat. — Kérem én este úgyse ülök biciklire. Ezek az „érvek” természetesen nem fogadhatók el. de a „vétkesek” most még megússzák egy figyelmeztetéssel. Legközelebb már a bírság következik. Miközben az üzemből özönlenek ki az emberek, az úton szédületes tempóban húz el egy tehergépkocsi. Jócskán túllépte a megengedett 60 kilométeres sebességet. ügyet sem vetve arra. hogy az úttest ilyenkor tele van a munkából haza igyekvőkkel. Az FE 43—24-es rendszám bekerül az egyik rendőr noteszébe. Ugyanúgy egy Jawa-é is — OL 16—32 —, amelynek vezetője szintén autósztrádának nézte az utat. • A papírgyár előtt egy mopedet állítanak meg a rendőrök. — Próbálja ki az első féket. Tulajdonosa szinte nyögve bői soha nem elég, — hallom mögöttem a pilóta hangját. Lassan elfogy a magasság, s a gép orra a repülőtér felé irányul. Huszonnyolc perces repülés után landolunk. ☆ Az MHSZ szolnoki repülőklubjában motoros repülővezető-képzés is folyik. A Tréner Master típusú gépen tanulhatnak a fiatalok. Sierőlködik, a motor meg se moccan. — Hadd nézem meg én is — szól az egyik rendőr. Behúzza a féket, nekiveselkedik, aztán kis híján hasra esik. A fék ugyanis semmit sem fog! A, „jó viccért” ötven forint helyszíni bírság a „jutalom”, és a motoros addig nem indulhat tovább, míg járművét rendbe nem teszi. Öt óra felé jár az idő, visszaindulunk a főkapitányságra. A Tóth Ferenc út torkolatában egy teherautó fékez előttünk váratlanul. Vezetője nyugodtan kiszáll, mit sem törődve azzal, hogy itt tilos megállni. A rendőrök figyelmeztetik, erre a sofőr visszaszáll, és teljesen szabálytalanul megfordul a gépkocsival. Az SE 89—47-es rendszám is a noteszba kerül. ☆ Esteledik, mire Rákóczifal- vára érünk. Előttünk két kislány kerekezik az úttest közepén. Ráadásul az egyiknek a kerékpárja csupán a vázból, kerekekből, kormányból és az ülésből áll. Megszeppennek, amikor a piros tárcsa megállásra inti őket. Fogadkoznak, hogy többet ilyen nem fordul elő, és föllélegeznek, amikor csak figyelmeztetést kapnak. Idősebb asszony közeledik kerékpáron. Világítás nincs. — Ö, édeskéim, én olyan ritkán biciklizek. A lámpa? Délelőtt szerelték le az unokáim. Én nem is szeretek ezen a rossz úton menni. Máskor? Nem is ülök kerékpárra! Köszönöm aranyoskáim, hogy figyelmeztettek. Az egyik utcából két lovaskocsi fordul ki. Hajtóik nem is tagadják, hogy ittak: A napokban már sor került a leadásra kerülő közületi személygépkocsik átvételére. Az értékesítés zavartalan lebonyolítása érdekében a KPM autófelügyelet arról tájékoztatja az érdekelteket, hogy az értékesítés előtt szerezzék be a gépkocsi leadásához szükséges „adatjelentő lapot” az értékesítési joggal felruházott vállalatoknál és szövetkezeteknél. Az adatjelentő lapok beszerezhetőek: a Merkur személygépkocsi ériékesítő válkeres orvosi vizsga után ősztől elméleti kiképzésben vesznek részt, s tavasszal kezdődik a repülés gyakprlata. — Most is szívesen várjuk azokat a harmadikos, negyedikes középiskolásokat, akik motoros pilóták, vagy helikopter vezetők akarnak lenni. A jelentkezési lapokat már elküldtük a középiskolák igazgatóinak -- fejezi be a beszélgetést Kalácska István. — Katona — — Hát délben lehajtottam egy üveg sört. — Az nem baj — mondja a rendőr — azt a szonda már nem mutatja ki. Kimutatja. Igaz, hogy nem a délben elfogyasztott sört, mert a sötétbarna szín közepes fokú ittasságot jelez. A helyszíni bírság száz forint. . — őrmester úr. Nincs nekem egy fillérem se. Mostanában nagyon keveset keresünk ám mi, fuvarosok. Meg engem még sohasem büntettek meg. — Sajnálom, most megbüntetem. — Akkor legalább csak 50 forint legyen. Azt mindjárt ki is fizetném. — A százat is ki fogja. — Azt már nem! — Akkor szabálysértésért följelentem, A másik kocsis „szerényebb”: — Nem tagadom, ittam. Tessék itt a száz forint. Martfűn már szinte kihaltak az utcák. A reflektor fénycsóvájában kerékpáros fiatalember tűnik föl. A biciklin se lámpa, se csengő, se fék. Jegyzőkönyvbe kerülnek az adatok, és bizony ezért is fizetni kelL ☆ Nyolc órára érünk Szolnokra. Sorra érkeznek a többi rendőrségi kocsik is. Az „eredmény” másutt is hasonló. A rendőrök sok száz kerékpárt és egyéb járművet ellenőriztek, sok százszor hangzott el: most csak figyelmeztetem de legközelebb megbírságolom. A jóindulatú figyelmeztetést jó lenne, ha sok százan, sok ezren meg is fogadnák. Hiszen a közlekedési rendőrök az ő életüket óvják... lalat használt személygépkocsi-telepein. Vidéken hozzájuthatnak ehhez a nyomtatványhoz Debrecenben a Debreceni autójavító szövetkezet Széchenyi út 24; és Gyöngyösön a Gyöngyösi Autó- és motorkerékpárjavító szövetkezet Vörö« Hadsereg útja 14. valamint Székesfehérváron a Szövetkezetek Műszaki Szolgáltató Vállalat Széchenyi utca 94. szám alatti telepén. Földeáki Béla Óvodai felvételek Döntött a jászberényi tanács Se lámpa, se csengő, se fék Zámbó Megkezdődött a leadásra kér ölő közületi gzemélygépkoesik átvétele Szellők szárnyán Ellenőrzés még egyszer — a felszállás előtt.
