Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 7; A százéves Budapest Gazdasági és kulturális központ e am A perui parasztok többet termelnek Több figyelmet a gyökérzetre szovhozban a szeméstermés átlaga hektáronként 13 mázsáról 18 mázsára emelkedett. Az új agrotechnika alkalmazása révén növekedett a burgonya és a zöldségfélék terméshozama is. A közös program igen fontos újításaként az Iszki- tyimszkij szovhoz áttér az automatikus irányítási rendszerre. A szükséges irányítástechnikai és programozó szakembereket a helyi iskolák képezik ki. Az automatikus rendszer bevezetése lehetővé teszi, hogy a gazdaság újabb munkaerők bevonása nélkül jelentősen megnövelje zöldség-, burgonya-, hús- és tejtermelését. moldavai gépgyártás mindössze 12 éves múltra tekint vissza. A fejlődés óriási ütemű volt; a 12 év alatt 40 jelentős gépgyár kezdte meg a termelést. Termékeik között elektromos kútszivattyúk, öntő-, élelmiszeripari és borászati gépek és berendezések szerepelnek. A tervek szerint a moldavai gépipar termelését az 1971—1975-ös 9. ötéves terv időszakában megkétszerezik. ter mély bevágást — mintegy „metszetet” — készítenek a talajba. Ilyenkor szakemberek vizsgálják meg a gyökérzet talaj behatolását, terebélyesedését, és sok más jellegzetességet. Őszi íilmújdonságok Üj filmmel jelentkezik Bacsó Péter. „Forró vizet a kopaszra!” című színes, szatirikus alkotása két ember kapcsolatát mutatja be. A mai témájú film főszereplői Gyarmati István, Szabó Lajos, Pásztor Erzsi és Hau- mann Péter. Hogyan lesz Tokaji Gáspár köztiszteletnek örvendő számlaellenőr csalétek egy veszélyes banda számára? Erről szól Keleti Márton „Fuss, hogy utolérjenek!” című színes, zenés vígjátéka. Operatőre Hildebrand István, zeneszerzője Fényes Szabolcs. Joseph Heller nálunk is nagysikerű szatirikus regényéből „A 22-es csapdájá”- ból az amerikai Mike Nichols készített filmet. A háborúellenes alkotás főszereplői között ott láthatjuk Anthony Perkins-t, s Orson Welles-t is. A hét évig tartó per után ártatlanul kivégzett Sacco és Vanzetti története elevenedik meg Giu- liano Montaldo rendezte színes. szinkronizált olasz filmben, amelyet szeptember 21- én mutatnak be a mozik. A nálunk is népszerű angol gyermekszínész, Mark Lester játszik a „Melody” című angol filmben. Egy esti egyetemen tanuló építömunkás és egy egyetemista lány szerelméről és házasságáról szól a „Fiatalok” című szovjet film. Izgalmas szibériai tigrisvadászaton derül fény egy gyilkosságra a szovjet „A tanú eltűnik” című filmben. Ugyancsak szovjet krimi „A bűnügyi nyomozó”, amelyben egy meghiúsult takarék- pénztári rablásra derül fény. Híres rendező, Jerzy Pas- sendotfer alkotása az „öljétek meg a fekete bárányt!” című lengyel film. a „Meteorvadászok” című fantasztikus, színes NDK—lengyel film hősei, akik már a XXI. század emberei. Szepességi rejtély Érdekes leletről közölt fényképekkel illusztrált tudósítást a Zivot című szlovák képes hetilap. Az ólub- loi járás Plavec nevű községében nemrég a templom alatt sírt nyitottak fel. öt felnőtt ember és egy gyer- meg csontvázát találták meg benne. — ezenkívül más leletre is bukkantak: egy kisebb és egy nagyobb, légmentesen lezárt, ólmozott edényre. Az egyik koporsó fedelén, amely még nem korhadt el teljesen, a következő felírást olvashatták: „de Palecsa ... anno 1801,.,” (a község neve és a halál éve) a szöveg többi része olvashatatlanná vált. Szakértők jelenlétében bontották fel a zárt edényeket. A kisebbikben egy emberi szívet találtak, amely rendkívül épségben megőrződött az elhelyezése óta eltelt 171 év alatt. Megállapították, hogy a szívet annak idején gyakorlott sebész vette ki a testből. Her end A Magyar Posta szeptemberben nyolcértékű sorozattal népszerűsíti az 1839-ben alapított porcelángyár termékeit. Zombory Éva, a bélyegek tervezője Herenden kézimunkával alakított és festett gyönyörű tárgyakat vonultat fel. A 40 és 80 filléres, valamint az 5 forintos vázákat mutat be. Az első a jellegzetes madár („Rot- schild”), a következő „Viktória” mintával díszített, a harmadik 1860-ban formált barokk váza, amely a gyár régi épületét ábrázolja. A második értéken látható édességtartó királyi ajándékul szolgált. Ferenc József az angol trónörökösnek adta. Mintája kínai motívumokból alakult, hasonlóan az 1.20 forintos címletein bemu-. A városegyesítés után elsősorban az ipar indult fejlődésnek, a gyors népesség- növekedés is főként az ipari munkaalkalmak bővülésének köszönhető. Az európai fejlődéstől csaknem egy évszázaddal elmaradt, feudális Magyarország a múlt század derekán egy időre Európa „Amerikája” lett. Itt támadt hirtelen a legnagyobb szükség bátor vállalkozókra és ügyes szakmunkásokra. S itt kínálta a nincstelen paraszt-népesség a legolcsóbb, — csaknem gyarmati színvonalon — napszámosmunkaerőt. A budapesti ipar nagymértékben külföldi le- ányvállalkozásokból származott, s egy majdnem teljesen nyersanyaghiányos környezetben pusztán a jó közlekedési lehetőségekre és az olcsó munkaerőre alapozva, néhány évtized alatt olyan ipari polikultúra alakult ki, amelyben úgyszólván minden ágazatot megtalálunk. A gyors budapesti fejlődés rikító ellentétbe került az ország más területein tapasztalható stagnálásával. Még a felszabadulás után is sokáig, Budapest adta az egész magyar ipari termelés több mint 40 százalékát. A szocialista politika szem- befordult ezzel a túlkoncentráló tendenciával, igyekezett és igyekszik minél több munkaalkalmat teremteni vidéken, a létesítményekkel megközelíteni a kínálkozó munkaerőt. Ugyanakkor, különösen az utolsó évtizedben igyekszik a budapesti ipari polikultúrát az ország természetes adottságainak megfelelően, ahogy a közgazdászok mondják, „szelektíven fejleszteni”. Ma a budapesti ipar a magyar ipari termelésnek „csupán” egyharma- dát adja. Volumenét tekintve, persze, ez is jóval több a korábbi 40—45 százaléknál! És különös jelentőségre tettek szert azok az iparágak, amelyek fajlagosan kevéssé nyersanyag-, inkább munkaerő-igényesek. Tehát a már említett közlekedés- gépipari ágakon kívül a távközlési, finommechanikai iparágak, a vegyipar, különösen a gyógyszeripar, az elektromos és elektronikai ipar. Változatlanul tartja rangját az ősi és hazai adottságokon alapuló budapesti élelmiszeripar is. Kevesen tudják, hogy Budapest mezőgazdasági város, sőt, Magyarország legnagyobb mezővárosa. Néhány ágazatban, az intenzív állattenyésztésben, az exportunkban, is jelentős virágtermesztésben nagyszerű eredményeket ért el Budapest mezőgazdasága. Talán nem szükséges részletezni Budapest szerepét az ország kulturális életében. Itt széliéi a Magyar Tudotatott „Gödöllő” mintához, amely Erzsébet királyné asztalának étkészletét ékesítette. A 2 forintos bélyegről megismerjük az „Empire” készlet mintáját, ebben hagyományos formákat, díszítőelemeket fejlesztettek tovább. Apró, kék virágok füzére díszíti a 4 forintos bélyeg „Apponyi” tálját. Utolsónak említjük meg az 1 forintoson lévő tányér arany díszítőszegélyét, a „Mirama- re” mintát. A finom rajzolatú. különleges mintát újra látjuk a sorozathoz készült emléklapon, amelynek feliratából megtudjuk, hogy az akkor három éve működő kis üzem 1842-ben lépett a nyilvánosság elé az „Első Magyar Iparmű Kiállításon”. Az emléklapot a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége tagjai szerezhetik mányos Akadémia, itt működnek filmgyáraink, vezető színházaink, könyvkiadóink. Itt Vem az országos sajtó, a rádió és televízió központja. Budapesten a legmagasabb a továbbtanulási arány. Az általános iskola elvégzése után itt áll a tanuló ifjúság rendelkezésére a legszélesebb és a legdifferenciáltabb középiskolai rendszer. A tíz egyetemen és egyetemi rangú főiskolán mintegy félszázezer diák tanul, az ország minden tájáról. Budapest mint „iskolaváros” is tehát országos jelentőségű. De nevezhetnénk Budapestet fürdővárosnak is. Hetvenöt gyógyforrása, a legkülönfélébb hőfokú és összetételű vizeket ontja. Olyanokat, amelyek közül másutt egyetlenre is világhírű gyógyfürdőhely települne. Nem utolsó sorban ez a magyarázata annak, hogy Budapest Európa egyik legkeresettebb turisztikai centruma. Évente két és fél—három millió külföldi keresi fel, s ezek általában jó élményekkel mennek haza. A turistaforgalom évről évre növekszik, ez azonban nem csupán gyógyvizeinek, nem is elsősorban a sokat emlegetett magyar vendégszeretetnek és magyar konyhának köszönhető, hanem talán némiképp a természeti adottságokra is épümeg, részükre további örömet is nyújt ez a kiadás, mert hosszú idő óta először készül újra színes képeslevelezőlapon carte-maximum, és így sokszorozódik a színpompás sorozat minden szépsége. Svájci értékelés Szeptember elsejére, az Idény kezdetére Bemben megjelent a Zumstein katalógus, amelyet a magyar gyűjtők iránymutatónak tekintenek az európai bélyegek értékelésénél. Az előszó rámutat arra, hogy az érdeklődés a régebbi kiadások iránt fokozódott, ugyanakkor az utolsó évtized sorozatai szinte változatlan áron kaphatók. Az előszóban írottak jellemzőek a magyar bélyegekre: Az 1871. évi kőnyoma- tos 3 krajcáros 1300 (tavaly 1200) frank, a réznyomatos sorozat több címleténél tíz százalékos értéknövekedést észlelhetünk. lő, különösen szép városképnek, s nem utolsó sorban értékes közgyűjteményeinknek és műemlékeinknek. A középkor óta sokszor emlegetik mind Budát, Pest-Budát, Budapestet, mind Európa legszebb városát. A műemlékekről szólván: Budapestnek nincs egy világrangú műemléke, vagy műemléki városrésze. A történelem itt rengeteg katasztrófával járt. Hiszen, csak legutóbb, az 1944—15-ös ostromban is elpusztult az épületek több mint negyede, mégpedig jórészt a városmagban. Mint műemléki együttes jelent Budapest különlegességét az európai fővárosok között: neandervölgyi település föltárt nyomai; egy római kori nagyváros középületeinek, templomainak, lakóházainak maradványai; a Várnegyedben egy későromán és gótikus alapokon fölépült barokk város; a XIX. század építészeti stílusainak egy-egy kimagasló alkotása, karakteres építészeknek ke- ze nyoma, mint Ybl és Lechner; s magának az együttesnek a harmóniája; egy sajátságos módon a történelem változásait idéző „építéstörténeti skanzen” Óbudán, Budán s a pesti városmagban az, ami a hozzáértőt csakúgy vonzza ide, mint a laikust. Az emberi sorsot, tragédiákat és elszánt újrakezdéseket idéző köveivel, s hozzá mai élénkségével Budapest, alighanem, Európa egyik legérdekesebb városa. Mesterházi Lajos (Folytatjuk.) Nemzetközi barkács-kiállítás Kiállítások, fesztiválok színesítik a szeptemberi köz- művelődési programot. Különös érdeklődésre tarthat számot a nemzetközi bar- kácskiállítás, amelyet szeptember 22. és október 2. között rendeznek meg a fővárosban. Ez lesz az első ilyen jellegű nemzetközi seregszemle hazánkban. A Budapesti Nemzetközi Vásár egyik pavilonjában bemutatásra kerülő kiállításon a legkülönfélébb szakkörök — rádió adó-vevő, fa- és fém- megmunkáló, fotó- és film, valamint női barkácsoló szakkörök — szerepelnek majd a legkiválóbb munkáikkal. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának novoszibirsz- ki intézetében kísérleteket folytatnak a tudósok és a termelők tudományos-technikai együttműködési programjának kidolgozására. Az intézet egyik kutatócsoportja az Iszkityimszkij szovhoz szakembereivel karöltve egész sor értékes újítást dolgozott ki. Folyik a szibériai természeti viszonyai között a magas terméshozamú kukorica- és búzafajták elterjesztése, amelyeket az akadémia kutató laboratóriumának növénynemesítői tenyésztettek ki. A kísérletek eredményeképpen ebben a A moldavai nehézipar A Kisinyevi Traktorgyárban elkészült az új univerzális traktor, amely lehetővé teszi a cukorrépa-termelés teljes gépesítését, a vetéstől a betakarításig. A tervezők máris újabb gépen dolgoznak, amely nagyobb teljesítményű lesz és a répa-, szőlő-, gyümölcstermelők, valamint az erdőgazdaságok igényeit egyaránt kielégíti. Az új traktorok azért keltettek igen nagy feltűnést, mert a A növényzet gyökérrend- szerének az ismerete és rendszeres vizsgálata legalább annyira fontos, mint a „felépítmény” tanulmányozása — vélik a mezőgazdasági kutatók. A dolgok természeténél fogva erre jóval kevesebb lehetőség nyílik, s csak a növény megbolygatása révén keresztülvihető. A kísérleti táblákon akként végzik a gyökérvizsgálatot, hogy árokásó kanalas kotróval legalább másfél méAz ogyesszai Szelekciós- Genetikai Intézet munkatársai évek óta behatóan tanulmányozzák a kultúrnövények gyökérrendszerét. Jelenleg gyakorlati módszereket dolgoznak ki a növények szelektálására — gyökerük erős. sége szerint. A MŰEGYETEM Automatikus irányítás szovhozban Amikor Peru legnagyobb cukortermelő haciendáját a „Casagrande”-t, amely egy nyugatnémet tőkeérdekeltséghez tartozott 1969-ben kisajátították és a földmunkásoknak átadták, a nyugatnémet lapokban baljós közlemények jelentek meg az agrárreformról, amelyek a termelés és a termelékenység visszaesését jósolták. Azóta a „Casagrande” új tulajdonosai — a termelőszövetkezet 4500 tagja — bebizonyították, hogy mire képesek, amióta a kizsákmányoló nyugatnémet nagytőke nem ül a nyakukon. .Már 1970-ben a szövetkezeti gazdálkodás első évében a „Casagrande” földjein — amelyek kiterjedése 200 négyzet- kilométerrel nagyobb mint a lipcsei kerület az NDK-ban — 1798 millió tonna cukornádat termeltek. A cukorprodukció 183 357 tonnára emelkedett, ami 1969-el szemben mintegy 68,5 százalékos emelkedésnek felelt meg. 1971-ben már 2117 millió tonna cukornádat termeltek és dolgoztak fel. Ez 226 684 tonna cukrot jelentett, ami további 23,6 százalékos emelkedésnek felel meg 1970-hez viszonyítva. „A parasztok mindenütt bebizonyították, hogy jobban és többet termelnek mint a kapitalisták” állapította meg Peru földművelésügyi minisztere.
