Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 7, Az olimpiai eszme jegyében A hazafiak négy fronton támadnak Ismét megindultak a küzdelmek a müncheni olimpiai játékokon. Megint a másodperceké, a góloké, pontoké a szó. Nem tét nélküli küzdelmek ezek, persze —, de vér nélküli küzdelmek! Mégha esztelen terroristák huszonhat órára csatatérré változtatták is a sport nagy nemzetközi színterét —, most mégis a sportolás szelleme, az olimpiai szellem kerekedik felül! A véres tragédia semmivel sem magyarázható, sem­mivel sem igazolható. A békeszerető emberek szerte a vi­lágon, a haladó emberek, a tudományos szocializmus esz­méinek és gyakorlatának hívei pedig különösképpen, nem hisznek a terrorban. Nemcsak hogy nem hisznek benne, de határozottan elítélik azt. A terror nem lehet a szabadsá­gért és függetlenségért vívott harcok eszköze. A terror: az imperializmus fegyvertárának egyik gyakran használt esz­köze. Elég, ha a vietnami népet, az indokínai térséget pusz­tító terror-bombázásokra gondolunk. Ami pedig megfelel az imperializmusnak, amit a népek elnyomói látnak hasznosnak, az nyilvánvalóan alkalmatlan az anti-imperialista ügy elősegítésére. Kétségtelen, hogy a palesztin népnek megoldásra váró, jogos sérelmei vannak. A kérdés rendezésének azonban nem ez a módja. München­ben nem anti-imperialista harcosok küzdelmének, hanem esztelen terroristák felháborító garázdálkodásának volt ta­núja a világ. Az olimpiai gondolat egyenlő a béke és a barátság esz­méjével. Ettől az ártatlan embereket sújtó terrorizmus tel­jesen idegen. Az egész világ együttérzését és részvétét nyil­vánította az ártatlan áldozatok hozzátartozóinak — és egyetért az olimpia folytatásával. Nemcsak azért, mert iz­galmas, szép és érdekes látványban van része. Hanem azért is, mert az olimpiai eszme, a béke és barátság gon­dolata diadalmaskodik a haladással szemben álló esztelen és brutális terror felett. Folytatódnak az olimpiai játékok (Folytatás az 1. oldalról) dán hajnalban, valamivel három óra előtt állt az új­ságírók elé, hogy minden kommentár nélkül közölje: a kétórás repülőtéri lövöldö­zés következtében, amely a biztonsági alakulatok és a nyolc arab terrorista között zajlott le, kilenc izraeli sportember, négy támadó, valamint egy rendőr halt meg. Három terrorista — valószínűleg sebesülten — fogságba esett. Később hozzátette: „valami csekély” lehetősége van annak, hogy egy, esetleg két embert si­kerül megmenteni az élet­nek. Ez azonban majdnem yalószínűtlen. A bajor rendőrség — mint az ADN és az AFP írja — nagy kockázatot vállalt az­zal, hogy elhatározta: tüzet nyit a túszaiakkal távozni készülő terroristákra. Gen­scher, nyugatnémet szövet­ségi belügyminiszter így magyarázta a döntést: a ge­rillák ,.nem hagytak kétsé­get aziránt, hogy fenyegeté­seik komolyak. Két túszt azonnal meg akartak ölni.” Merck bajor belügyminiszter viszont — a DPA szerint — a dolog lényegére tapintott, amikor azt mpn.dta: ha a terroristák szabad utat kap­tak volna az arab fővárosok felé, „ez biztos halálos íté­letet jelentett volna a túszok számára”. Világos volt ugya­nis, hogy Izrael hallani sem akart alkuról. Alighanem — mint felté­telezik — Izrael hajthatat- lansága állt a fürstenfeld- (arucki rendőrakció mögött. Noha hivatalos közlés a repülőtéri vérfürdő történe­téről nincs — a nyugatné­met hatóságok a tragikus igazságot amúgyis több órán át nem merték kimondani — a szemtanúk elbeszélései­ből az alábbi kép áll össze: A nyolc terrorista és a kezüknél-lábuknál összekö­tött túszaik két helikopteren indultak el a repülőtér felé. Földet érés után váratlanul ismét a levegőbe emelked­tek, körülbelül 30 percen át köröztek Fürstenfeldbruck fölött, majd ismét leszálltak — ezúttal már a rendelke­zésükre bocsátott Boeing— 727 mintájú Lufthansa-gép mellett. Két terrorista az első helikopterből kiszállt, fellépett a Boeing fedélzeté­re, majd miután ellenőrizte, minden rendben van-e a gé­pen, visszaindult a helikop­ter felé. Ebben a percben eldördültek a lesben álló rendőrök és mesterlövészek fegyverei. Óriási pánik tört ki; a helikopterekből sorra ugráltak ki a benn ülők. Az izraeliek nyilván nem lehet­tek közöttük, hiszen nem­csak kezük-lábuk volt ösz- szekötve. hanem fogva tar­tóik egymáshoz is kötözték őket Azok a terroristák, akiket a rendőrgolyók nem értek el, fegyverüket a he­likopterek, a túszok ellen fordították. Percek múltán gránát robbant az egyik he­likopterben és sorozatok szántották keresztül-kasul mindkettőt. A tűzoltók hiá­ba próbáltak a lángoló gé­pekhez férkőzni, a tűzharc­ban meg sem tudták köze­líteni a helikoptereket. A repülőtéri csata a szem­tanúk szerint — a lángoló gépek világánál — mintegy két órán át tartott, s a harc lényegében csak tegnap reg­gel ült el, amikor a bajor rendőrök az utolsó, menekü­lőben lévő támadót is körül­kerítették majd agyonlőtték. Tegnap délelőtt a münhe- ni olimpiai stadionban gyász­ünnepséget tartottak a ter­rortámadás áldozatainak em­lékére. Az ünnepséget Bee­thoven Eroica-ja vezette be, majd Avery Brundage, a NOB elnöke, Willi Daumee, a nyugatnémet szervező bi­zottság elnöke és Lalkin, az izraeli olimpiai bizottság el­nöke beszélt. Jelen volt Hei­nemann nyugatnémet állam­fő és Brandt kancellár is. A világ fővárosaiból sorra érkeznek Münchenbe, illetve Jeruzsálembe a részvéttáv­iratok. Kormányok, kor­mányfők miniszterek fejezik ki felháborodásukat a tör­téntek miatt s együttérzésü­ket az áldozatok hozzátarto­zóival. Nyugati hírügynökségek helyszíni tudósításaiból az tűnik ki, hogy Izraelben lincshangulat uralkodik. Már akkor is, amikor a túszokat biztonságba hitték, a Davar című félhivatalos lap hábo­rút hirdetett a palesztin ge­rilla-szervezetek elled, s az­zal fenyegetőzött, hogy Izrael — a történtekért felelősnek mondott arab kormányok helyett — vállalni fogja a „terror-szervezetek tagjai­nak, támogatóinak felszámo­lásával” járó felelősséget. Az izraeli lapok egy része Nyugat-Németország hiányos biztonsági rendszabályaiban arab kormányok nem mu­tatkoztak segítőkésznek”, hozzáfűzte azonban: az NSZK tisztában van azzal, hogy „a kicsiny terrorszer­vezeteket a kormányoknak alig, vagy egyáltalán nincs módjuk befolyásolni”. Idézte Ahlers Brandt kancellár te­lefonbeszélgetését Szidki egyiptomi miniszterelnökkel, aki ugyancsak nem tudott segíteni. Az olimpia szervezőinek „lazaságára” vonatkozó bírá­latok újabb tápot kaptak at­tól a hivatalos müncheni köz­léstől, hogy a nyolc terro­rista egyikét kertészként al­kalmazták az olimpiai falu­ban. A Neues Deutschland szer­dai száma ezt írja: „Tettük­kel a terroristák nem utolsó­sorban a velünk baráti .vi­szonyban lévő arab államok­nak okoztak súlyos károkat. Ismeretes, hogy az NDK szembe száll az izraeli ag­resszióval és az arabok ol­dalán áll. Síkra száll emel­lett a közel-keleti konflik­tusnak a Biztonsági Tanács határozatán alapuló politi­kai rendezése mellett. Az olyan terrorcselekmények azonban, mint amilyen a müncheni. természetesen sem az igazságos rendezés­hez nem járulhatnak hozzá, sem azt nem segíthetik elő, hogy az izraeliek által meg­Elszállították az olimpiai faluból a palesztin terroristák által tegnap a korareggeli órákban meggyilkolt két izraeli sportember holttestét látja a történtek okát, az olimpia szervezőire hárítja a felelősséget. A viszonylag jelentéktelen számú arab kommentár kö­zül a kairói Egyptian Ga­zetet arra figyelmeztet, hogy amíg a palesztinai arab nép törvényes jogait helyre nem állítják, a világ számíthat a münchenihez hasonló ak­ciók ismétlődésére. Heikal, az A1 Ahram jelenleg Olasz­országban tartózkodó főszer­kesztője az II Globo című lap munkatársának kijelen­tette: „Sajnos, azok, akik reményüket vesztve élnek, kétségbeesett cselekményeket hajtanak végre.” A „Palesztin forradalom hangja” elnevezésű kairói rádióállomás a nyugatnémet kormányra hárította a tel­jes felelősséget s jelezte, hogy az NSZK a jövőben a „Fekete szeptember” terro­ristáinak „fő célpontjává” válik. A szerencsétlen rendőrak­ció okozta eseménysorozatot, illetve azok visszhangját nyugatnémet részről azzal próbálják kompenzálni, hogy az itteni hatóságoknak — mint Genscher belügyminisz­ter mondta — „nem volt más választásuk”. Ahlers kormányszóvivő szerint „az Háromszáz­ezer vegyipari dolgozó sztrájkol Olaszország­ban A kétszázezer olasz vas­utas szerda hajnalig tartó egynapos sztrájkja után há­romszázezer vegyipari dol­gozó lép hamarosan országos sztrájkba a kollektív szerző­désről folytatott tárgyalások megszakadása miatt. Az őszre várt olaszországi sztrájkmozgalom tehát egyre inkább kibontakozik. Rómá­ban a kiskereskedők sztrájk­ja érinti súlyosan a lakos­ságot: a fővárosban három napig zárva tartották az élelmiszerboltokat, mivel a kiskereskedők elfogadhatat­lannak tartják az infláció megfékezésére a kormány által elrendelt árrögzítést. Négy jelentősebb támadó hadműveletet hajtottak végre a nap folyamán a dél-viet­nami népi felszabadító fegy­veres erők. Három ezek kö­zül a Központi Fennsíkon, a negyedik Quang Tri vidékére esett. Plfcikutól 10 kilométerre a saigoni hadsereg különlege­sen kiképzett alakulatainak támaszpontját, a várostól 37 kilométerre pedig a rezsim csapatainak egyik előretolt állását támadták meg. Mind­két esetben — saigoni becs­lések szerint — zászlóalj nagyságú erőkkel hajtották végre az akciót: A védekező saigoniak mindkét alkalom­mal kérték és megkapták az amerikai légierő támoga­tását. A Központi Fennsíkon lezajlott harmadik akció Kontum tartományi székhely térségére esett. Itt a felsza­badító erők tüzérségi előké­szítés után — amelynek so­rán 25o lövedék robbant — gyalogsági támadást indítot­tak a Ngo Trang-i tüzérségi támaszpont ellen, amely a 14. számú országúton, Kontumtól nyolc kilométerre fekszik. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint heves harcok voltak az északi Quang Tri tartományi székvárosban és környékén. A saigoni alaku­latok Hűé térségében kísér­letet tettek a városba nyu­gat felől vezető útvonalak el­lenőrzésének visszaszerzésére. B—52-es amerikai nehéz­bombázók 21 hullámban, ösz- szesen mintegy 65 géppel tá­madták a dél-vietnami felsza­badított területket és a fel­szabadító érők feltételezett állásait a gyalogsági össze­csapások színhelyének térsé­gében, vagyis: a Központi Fennsíkon, Quang Tri-nál, Hűé és Da Nang között, va­lamint Saigon térségében. Ez utóbbiból arra lehet követ­keztetni, hogy a főváros kör­zetében is voltak Összecsa­pások, jóllehet erről nem számoltak be. Az NDK és a finn kormány ie veszi egymással a diplomáciai kapcsolatot Az NDK és a finn kor­mány képviselői között Ber­linben és Helsinkiben lefolyt tárgyalások sikeres befejezé­séről közleményt adott ki a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztériuma. A közlemény szerint a tár­gyalások eredményeként pa- rafálták az egyezményt, amelynek értelmében a Né­met Demokratikus Köztársa­Kölcsönös elégedettség a szöuli értekezleten szállt arab területek felsza­baduljanak... A politikai gyilkosság az olimpia szín­helyén súlyos csapást mér a játékok jó szellemére”. Az ugyancsak NDK-beli „Berliner Zeitung” „szégyen­letes bűntényről ír”, amely az olimpiai mozgalomnak, a sportolóknak súlyos károkat okozott. „Mi marxisták el­utasítjuk az egyéni terrort, a terrort, mint a politikai harc eszközét, mert terrorral semmilyen politikai eszme sem szolgálható.” A MAGYAR OLIMPIAI KÜLDÖTTSÉG NYILATKOZATA A XX. nyári olimpiai já­tékokon szereplő magyar küldöttség részvétét kifeje­ző nyilatkozatban ítélte el az izraeli sportolók elleni terrorista akciót. Hangsú­lyozta, hogy az ilyen csele­kedetek kárt okoznak az imperializmus elleni harc­nak, a társadalmi haladás és a békés nemzetközi kap­csolatok ügyének, megcsú­folják az olimpiai gondola­tot. A magyar sportolók a további versenyeken is min­dent megtesznek a népek közötti barátság és együtt­működés nemes eszméjének érvényesüléséért. Szöulban véget ért Japán és Dél-Korea kétnapos minisz­teri értekezlete. A záróköz­lemény szerint Japán vállal­ta, hogy 1972-ben összesen százhetven millió dollár gazdasági segélyt nyújt a szöuli rezsimnek. Mint a kölemény mondja, mindkét fél egyetértett abban, hogy a feszültség csökkenése a ko­reai félszigeten hozzájárul Ázsia békéjéhez, s reményü­ket fejezték ki, hogy Korea békés egyesítésére ,.a közel­jövőben sor kerül”. Dél-Korea arra kérte Ja­pánt, hogy Észak-Koreával való kapcsolatainak fejlesz­Emberrablás Buenos Airesben 500 000 dollár váltságdíjat követelnek azok a gerillák, akik kedd délelőtt elrabolták Buenos Aires külvárosában Juan Vgn de Pannét, a hol­land Philips cég argentin leányvállalatának elnökigaz­gatóját. Az emberrablók kö­vetelését tartalmazó levelet az 55 éves üzletember fia ta­lálta meg Van de Panne gép­kocsijában. A levélben a ge­rillák azt is követelik, hogv a Philips cég teljesítse a válla­lat dolgozóinak követeléseit. Az emberrablás ügyében hi­vatalos nyilatkozat még nem hangzott el. Az argentin rend­őrség nagyszabású hajtóva­dászatot indított. Újabb halálos áldozat Ismét bombák robbantak szerdára virradó éjjel Észak- Irországban. Az újabb me­rényleteknek egy halálos és több sebesült áldozata van. William Whitelaw, — az észak-írországi ügvekkel meg­bízott brit miniszter kihasz­nálta az átmeneti viszonyla­gos nyugalmat és helíkopter- körutat tett az Ír Köztársa­ság határa felett, hogy sze­mélyesen ellenőrize a hely­zetet. tése során „tanúsítson megfe­lelő diszkréciót”, nehogy fel­borítsa a hatalmi egyensúlyt Észak és Dél között. Tokiói megfigyelők szerint a szöuli gazdasági megállapodás azt jelenti, hogy Japán fokozato­san átveszi az Egyesült Álla­moktól Dél-Korea gazdasági megsegítésének terhét. ság és Finnország nagyköve­ti szinten felveszi egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Parafáltak egy másik egyez­ményt is a két ország kö­zötti kapcsolatok rendezésé­ről. A két állam a köztük eset­leg felmerülő vitás problé­mákat kizárólag békés eszkö­zökkel kívánja rendezni és az ENSZ alapokmányának megfelelően lemond az erő­szak alkalmazásáról vagy az erőszakkal való fenyegetés­ről. Az egyezmény hatályba lé­pése után a két állam tár­gyalásokat kezd a második világháború befejezése óta megoldatlan kérdésekről. HELSINKI Szerdán Helsinkiben sajtó, értekezleten ismertették a finn kormány hivatalos köz­leményét a tárgyalások sike­res befejezéséről, valamint a parafáit egyezményekről. Japán kolonializmussal vádolta Nixont Az Aszahi Simbun c. ja­pán lap azzal vádoja Nixon amerikai elnököt, hogy a csa­patkivonások ellenére a há­ború eszkalációjának politi­káját folytatja Dél-Vietnam- ban. A lap szerint ezt bizo­nyítja; Nixon a vietnami had­színtérre összpontosította az amerikai hadsereg tüzéreié­nek nagyobbik részét, bele­értve hatvanhat hadihajót, köztük nyolc reoülőgépanya- hajót. kétszáz B—52-es ne­hézbombázót és ezer vadász­bombázót. A csapatkivonások ellenére még mindig száz­húszezer amerikai katona ál­lomásozik Dél-Vietnamban és a környező országokban. Az eszkaláció módszeréhez tartozik az is, hogy új fegy­ver-típusok bevetésével — az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb méretű pusztítást végez Vietnamban. E tények alapján a japán lap arra a következtetésre jut. hogy Nixon akciói a kolonia- lizmus újjáélesztését célozzák Indokínában. n MINDENFELŐL VARSÓ Varsóban ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. A len­gyel párt legfelsőbb vezető­szerve megvizsgálta a nyers­anyag- és anyagtakarékosság­gal kapcsolatos népgazdasági feladatokat. Javasolta a kor­mányszerveknek, mielőbb dolgozzanak ki határozato­kat arra, hogy a dolgozó kollektívák fokozottabban le­gyenek érdekeltek a nyers­anyagok és általában az anyagok takarékos felhasz­nálásában. ATHÉN Papadopulosz görög mi­niszterelnök elfogadta, Khri- szosz Xantopulosz-Palamasz ügyvezető-külügyminiszter le­mondását. A hetvenéves dip­lomata egészségi állapotára való hivatkozással mondott le tisztéről. _, **,, DACCA Szerdán reggel négynapos hivatalos látogatásra Daccá- ba utazott Adam Malik in­donéz külügyminiszter. Ab- dusz Szamad. a Bengáli Népi Köztársaság külügyminiszte­re bankettet adott a vendég tiszteletére. Malik hangsú­lyozta Indonézia azon jószol­gálati szándékát, hogy támo­gatja és elősegíti a fiatal ál­lam ENSZ-felvételét. Az in­donéz külügyminiszter „ideiglenes fejleménynek” nevezte a Kína vétója nyo­mán kialakult helyzetet. LISSZABON A szerdára virradó éjsza­ka Rio de Janeiróba utazott Marcello Caetano portugál miniszterelnök, hogy részt vegyen azokon az ünnepsé­geken, amelyeket Brazília függetlenségének 150. évfor­dulója alkalmából rendeznek.' A portugál kormányfőt a külügyminiszter Rui Patricio is elkísérte. 1’

Next

/
Thumbnails
Contents