Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-06 / 210. szám
1972. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Exportra készül a kazán a szolnoki Vas- cs Faipari Szövetkezet üzemében. A Landler Jenő úton tavaly átadott üzem bemutató-kazánhazában, a helyszínen vizsgálhatja meg a megrendelő a kazán minőségét „Ötlet- roham66 Munkába álllak az ifjú szakemberek Több vállalatnál az úgynevezett ötletroham tudományosan kidolgozott módszerével igyekeznek minél több dolgozót bevonni az üzemi problémák megoldásába. Lényege, hogy egy-egy alkalommal nem túlzottan nagyszámú — maximálisan 8—10 emberből álló — csoport elmondja ötleteit, de fontos szabály, hogy egyetlen ötletet sem szabad kritizálni, érvényesülnie kell a képzelet szabad csapongásának, s törekedni kell az ötletek kombinációira. Természetesen a vállalati vezetők. feladata, hogy az ötleteket elemezze, szelektálja, s a hasáriosókaí ■ a legalkalmasabb formában felhasználja. Legutóbb a Láng Gépgyárban rendeztek munka- és üzemszervezési ötletrohamot, műszakiak és közgazdászok részvételével. Néhány gondolat az ott elhangzottakból: progresszív bérezéssel összekapcsolva vezessék be a két vagy többgépes munkarend- szert; külön programot dolAz idén csaknem 11 700- an végeztek hazánk 82 felsőoktatási intézményének nappali tagozatain. Összesen 3100 pedagógusjelölt. továbbá 1276 leendő orvos, fogorvos, gyógyszerész. s mintegy 400 közgazdász fejezte be tanulnia nyait. A műszaki egyetemeken és természettudományi karokon frissen végzettek száma elerj a 2100at. Aiz ifjú diplomások közül 2184-en már korábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vál lalatokkal, intézményekkel. Pályázattal vagy egyénileg tehát körülbelül kilenc ós félezren léphettek munkába. Számukra összesen 14 000 álláshelyet hirdettek meg. S/ái pedagógusnak százharminc állás A pályakezdő pedagógusok számára a különböző oktatási intézményekben együttvéve 3700—3800 álláshelyet hirdettek (a tanácsok és szaktárcák által meghirdetett álláshelyek egyharmada fővárosi és megyeszékhelyi. kétharmada a falvakba, községekbe és kis városokba szólt. Száz pedagógusra nagyjából 130 állás jutott. Ezen belül kedvezőtlenebb helyzetben pályázhattak a középiskolai tanárok. A 938 pályázatra jogosult kezdő középiskolai tanár részére 611 középfokú munkaheV állt rendelkezésre. Emellett természetesen ők is pályázhattak az egyetemeken meghirdetett osztott, felsőtagozatú általános iskolákba is. Jellemző. hogy a végzős középiskolai tanárjelölteknek több mint a fele nem vette igénybe a pályázati lehetőséget. „Hiánycikk“ a közgazdász gozzanak ki nagytermelékenységű, s a legkorszerűbb gépek jobb kihasználására; vezessék be az úgynevezett hálóterves elemzést a készletgazdálkodásban ; hirdessenek pályázatot az újítóknak a termelésszervezés javítására. Változatlanul keresettek a mérnökök. A műszaki egyetemen most végzett 1783 mérnök jelöltből 587 már korábban társadalmi ösztöndíjjal kötelezte el magát- Pályázhatott 1196 hallgató. — őket 1322 fővárosi, 429 többségük azonban egyénileg helyezkedett el. .Hiánycikk'’ a szakemberek listáján a közgazdász is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mintegy 400, most végzett ,közgazdásfcból 319-en pályázhattak (68-an ösztöndíjasok voltak), számukra 1230 munkahelyet hirdettek meg — kétharmad részét a fővárosban. összesen 628 hely várta az állam- és jogtudományi karokon végzett 296 fiatal diplomást. Az agrártudományi egyetemeken 703 fiatal diplomázott, közülük 254 társadalmi ösztöndíjasként. A 449 elhelyezhet tő fiatal agrárszakember számára 1038 állás állt rendelkezésre, ebből 954 vidéken. A mezőgazdasági főiskolákon, felsőfokú technikumokban 524 végzett pályázó hallgatót 776 munkahely várta. Az elhelyezhető 1137 orvos, fogorvos, gyógyszerész számára 1361 munkahelyet bzitosítottak, túlnyomrészt vidéken. Érdekesen alakultak a műszaki főiskolákon végzett ifjú szakemberek lehetőségei. 1431 pályázatra jogosult fiatal részére 950 munkahelyet hirdettek meg fele arányban Budapestem. Azonban csupán 60 —65 százalékuk vette igénybe ezt a lehetőséget, tekintélyes részük maga keresett megfelelő munkahelyet. A keres kedelmi -\rendég- Iátóipari, külkereskedelmi, valamint a pénzügvi számviteli főiskolán az idén 605 végzős vehette i°énvbe a pályázati lehetőségeket: számukra 1466 munkahelyet ajánlottak fel. főleg a fővárosban. megyei-városi és 527 vidéki munkahely várta. — Valami elindult Két hete sincs, hogy lapunkban írtunk az óvodai gondokról és az ezzel a témával foglalkozó NEB- vizsgálat tapasztalatairól, amelyek egyáltalán nem nevezhetők kedvezőnek. Akkor feltettük a kérdést: MegváltOzik-e a kép, kiegyenlítődnek-e a vállalati hozzájárulások a NEB-vizsgálat hatásaként? Reményünket fejeztük ki, hogy — talán. Ez a remény — úgy tűnik — nem volt alaptalan, mert már a cikk megjelenéséig több vállalat ajánlott fel jelentős anyagi támogatást erre a célra. örvendetes, hogy a vállalkozókedv nem csökkent, tegnap például a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyára kötött megállapodást a városi tanáccsal. A megállapodás szerint a gyárban ötven kisgyermek elhelyezésére alkalmas óvodát létesítenek. Nemcsak helyiséget biztosítanak, hanem az óvodát teljesen be is rendezik, és „üzemkészen” még ebben az évben átadják rendeltetésének. A fenntartási költségeket a városi tanács vállalta magára. Legkésőbb a télen újabb ötven apróság járhat óvodába, ismét ötven szülőnek lesz eggyel kevesebb gondja A papírgyár, a betonelemgyár, a vasipari vállalat, az Alföldi Kőolajfúrási és Feltáró Üzem, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a Honvédelmi Minisztérium, a Kéményseprő Vállalat, a vízügyi igazgatóság, a megyei bíróság és a Tejipari Vállalat után a GANZ-VILL is jelentős anyagi segítséggel igyekszik enyhíteni az óvodai gondokon. Az említetteken kívül azonban még nagyon sok vállalat, szövetkezet — közülük még egynek a nevével sem találkoztunk az idézett listán — és intézmény van Szolnokon, amelyektől joggal el lehetne várni hogy tegyenek a köz eme asztalára is. Annál is inkább, mert az ott dolgozó szülőknek is vannak óvodás korú gyermekeik... Z. A. Kukoricatermesztés új módszerrel Jó néhány hete Szolnok megyei termelőszövetkezeti vezetők látogattak Bajára, — hogy megismerkedjenek az ottani kukoricatermesztési rendszerrel. A programot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Szervezte azért, hogy a megismerés után a szövetkezetek szerződést kössenek a Bajai Állami Gazdasággal, azaz területükön ebben a rendszerben termesszenek kukoricát. — Az érdeklődés nagy volt, a határozat annál mérsékeltebb. Eddig még egyetlen egy tsz sem szánta rá magát a kooperációra. Pedig szükség lenne rá! A svámok masukért beszélnek A bajai rendszerben harmincezer hektáron lehet kukoricát termeszteni. Eddig 15 ezer hektárt köttötek le a társuló gazdaságok. Az eredmények kimagaslóak. A termésemelkedés 1972-ben 71- hez viszonyítva 8—10 mázsa hektáronként. A Bajai Állami Gazdaság rendszerét a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is támogatja. Miért? Évente 55 millió dollárért hozunk be külföldről abraktakarmányt. — Ennek a hatalmas összegnek a csökkentése csak egy módon, a zárt rendszerű termesztéssel lehetséges. — Az idén hazánkban 56 millió mázsa kukorica termett, kétszerese az öt évvel előttinek. A termésátlagok emelésének egyetlen módja ilyen színvonalon a zárt termesztési technológia. Ha a bajai rendszerben termelne az ország kukoricát, az idén bevetett területen, (1.4 millió hektáron) akkor nem kellene évente 55 millió dollárért abraktakarmányt behozni. Tehát nemcsak üzemi, de népgazdasági érdekek is fűződnek a zárt technológia bevezetéséhez. Eddig azt néztük, miért segíti az állam a rendszerben való termelést. Most azt vizsgáljuk meg,’hogyan segiti? Kedvezmény a gépvásárlásnál Az az üzem, amelyik szerződést köt, soronkívül megkapja a termesztéshez szükséges gépeket, illetve a megvásárláshoz a hitelt. Harminc százalék saját erő mellett 70 százalékos középlejáratú hitelt kap. Ezenkívül két-há- rom éves .forgóalaphitel is megilleti. Magyar, valamint szocialista országokból való gépek dolgoznak a bajai rendszerben, szemben a bábolnai és a szekszárdi rendszerrel. Ez az egyik legnagyobb előnye. Hiszen sokkal biztosabban lehet számítani a gépek pótlására, az alkatrészellátásra, mint kapitalista országokból származó gének esetében. A technológia, amit a Bajai Állami Gazdaság ad. nem adaptált technológia, hanem a kooperáló gazdaságok adottságait, lehetőségeit figyelembe véve dolgozzák ki. így biztosabban lehet számítani a termésemelkedésre. Miért nem kooperálnak ? Megismerve a rendszert, sok Szolnok megyei termelőszövetkezeti vezetőben felmerült az a gondolat, hogy mindenféle segítség nélkül meg tudják valósítani ezt a technológiát. Hiszen nincs másról szó, mint nagyobb adagú műtrágyáról és az előre eltervezett munkák időben történő elvégzéséről. Ez igaz isi csakhogy a jó munkaszervezésen túl álló- és forgóeszköz kell, amit nem biztos, bogv meg tud szerezni az adott gazdaság olyan előnyösen, — mintha kooperációba lépne. Nem is beszélve arról, hogyha már minden megvan a technológia végrehajtásához, akkor annak mozgatása ütközhet akadályokba. Nem arról van szó, hagy nem tudnak eleget a szövetkezeti vezetők a kukoricatennesztés- ről hanem arról, hogy a mindennapi problémák megoldása közben egyszerűen nincs annyi idejük, egy kultúrával — jelen esetben a kukoricával — foglalkozni, mint amennyit kellene. Ez nem is várható el, mert más ágazatok rovására menne. — Tehát nem a minőségi követelményekkel van baj. hanem az idővel... A Bajai Állami Gazdaságban tizennégy, a kukoricatermesztés elemeire — (növényvédelem, talajelöké- szités, sth.) specializált szakember foglalkozik a termesztéssel. Hosszú idő óta az állami gazdaság megközelítően 10 ezer hektáron termel kukoricát, tehát a tapasztalatok nagyok. A technológia végrehajtása felett ők őrködnek. ök szervezik a munkát, ami a már említett eredmények szerint sikerre vezet. Talán sajnálják a Szolnok megyei üzemek vezetői a fizetséget, a terméseméi kedés 15 százalékát? Az elmúlt öt évből választott három évhez viszonyított termésemelkedés 15 százaléka nem sok. Ha utána számolnak a vezetők, arra a következtetésre kell jutniuk, hogy megéri. Ezen a Bajai Állami Gazdaság nem fog meggazdagodni. A szerződő feleknek nyújtott segítség költségeit éppen hogy fedezi ez a 15 százalék. Húzódozás a menyében A bajai rendszerrel, de más zárt termesztési rendszerrel kapcsolatban is pasz- szívitás vehető észre Szolnok megyében. A felsorolt okokon kívül a tartózkodás még egy- gyel magyarázható, amire talán gondolni sem szabad. — Félnek az önállóság elvesztésétől. Azok a Szolnok megyei üzemek teszik ezt, ahol a legoptimálisabb a koncentráció ebben az időszakban. Hatezer kataszteri hold a termelőszövetkezetek átlagterületete. — Erről a tartózkodásról áprilisban a termelőszövetkezetek kongresszusán szólt dr. Di- tnény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter is. Kérte a tsz-ek érdekképviseleti szerveit, segítsenek ennek a nézetne« a felszámolásában. Próbálják megértetni az üzemekkel, hogy a jelenlegi színvonalat csak egy módon lehet túlszárnyalni: a termelési kooeprációval. Szó sincs arról, hogy a gazdaságok önállóságát bárki is megsértse. Egészséges szerződéses kapcsolatban nincs aláás fölérendelt fél. Nos, eddig a két Szolnok megyei területi szövetségnek nem sikerült meggyőzni erről a tagszövetkezeteket. Ezekben a hetekben nagyon kedvező szerződéses feltételekkel döngeti a Szolnok megyei üzemen kapuit egv gazdaság. Kíváncsian várjuk, mehallgat.ásra talál-e?! Egy biztos, a bajai kukoricatermesztési rendszer még le nem kötött 15 ezer hektárjára lesz jelentkező. Ha sokáig húzzák az időt a Szolnok megyeiek, nélkülük. Ezért hát jó lenne, mielőbb dönteni, kihasználni a kooperáció nyújtotta előnyöket, — aláírni a szerződést! Gyulai György Tornacipő — iskolaköpeny Mezőtúri helyzetkéü A Művelődésügyi .Minisztérium szorgalmazására egyre több iskolában válik kötelezővé az egységes köpenyviselet. Ez a rendelkezés természetesen feltételezi, hogy a kereskedelem megfelelő köpenyválasztékkal áll a vásárlók rendelkezésére. Mezőtúron alaposan felkészültek a várható köpenykeresletre. — Áruházunkban, amely Mezőtúr legnagyobb áruháza — havonta öt-hatmilliót forgalmazunk — többféle fazon között válaszhatnak az általános és középiskolás vásárlók. És az árak sem haladják meg a 130—160 forintot Hasonlóan, különböző mellék- forrásokból sikerült elérnünk, hogy a sok helyen hiánycikk, nek számító tornacipőből nálunk jelenleg is minden számból kapható. Amennyiben a kereslet emelkednék, újabb tartalékok állnak rendelkezésünkre — nyilatkozott az áruház igazgatója. Nap raf o rg ó-sz ü rét A szemek kövérek, gazdag az idei termés
