Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

1972. szeptember 5; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kutyák és medúzák Lendül a fejsze, zümmög a fűrészgép. Ládaanyagnak aprítják az óriás farönköket a mezőhéki Táncsics Tsz fűrésztelepén (Foto: Temesközy) Katonák az építkezéseken Meredek tengerpartra könyökölt az üdülő parkja. A ködbevesző láthatárig kö­vetni lehetett onnan a Vár­nából útnak induló hajók útját. A strand homokja — mint szoknya alján a vilá­gos esik — húzódott a mély­ben. — Ott vannak! — muta­tott le Szabóék bájos kislá­nya két facér magyar asz- szonyra. Olyan negyvenéve­sek lehettek. Lustán heve- résztek a homokban. A kis­lány elmélázva kérdezte: — Olyan fiatal fiúk, olyan szép kocsival miért kezdenek ilyen vén spinókkal? Semmi más nem kavarta fel a vendégek szürke nyu­galmát. Egyszer aztán be­sétált az étkezdébe egy ku­tya. Kovács bele akart rúg­ni ,móresre tanítani, de meg­gondolta magát A kutya odaszaladt egy szakálas, Nyugatról újonnan érkezett vendég asztalához. Megszokott mozdulattal ug­rott fel a székre. A koszt árát neki is befizették. Kovács csak nézte, nézte, aztán a kijárat felé tekintett. Szeme végigfutott azon az úton. melyen ide érkezett. Lassan elmosódott környeze­te. Az emlékezés hajója rö­pítette vissza időben és tér­ben. Megszűnt számára létez­ni a szomszédban ülő öreg bolgár festő, a cicomázásért Virágos kertnek nevezett idősebb hölgy, s mind a töb­biek a medúzákat partra do, báló, tajtékozni kezdő ten­gerrel együtt. Gondolatban futott haza, visszapergetve az eseménye­det. A bolgár határon idegen kiejtéssel köszönt be a vám­őr: „Magyaroknak vámvizs­gálat nincs.” A ragyogó kör­nyezetű bukaresti kemping gondnoka harminc valahány leit guberáltatott a szállásért. Nyugtát nem adott. Bizonyá­ra az istennek számol el ve- le. Az meg úgyis lát min­dent. Mint ahogy az iskolai mondóka is tanította valaha: „Isteh szeme mindent lát, el ne lopd a léniám!” S már itt is a magyar ha­tár. Közös útlevél- és vám- vizsgálat. Szólam nélküli ékes bizonysága annak, hogy az együttműködés meggyor­sítja az előrehaladást. Ebben az esetben szó szerint is, meg képletesen is. Valaha — nem is olyan régen — „közigazgatásilag egyelőre egyesített várme­gyéknek” hívták a határ menti területeket. Valami változást, fegyveres leszámo­lást sejtetett az elnevezés. Pedig nagyon igaz a verssor: „Dunának, Oltnak egy a hangja”. Valaha, valaha... Az emlé­kezés útja tovább visz. Hoz­zátapad a határhoz, visszave­zet a gyermekkorba. Megint áll az őspark közepén a kas­tély. A cselédházak felől nagyszarvú ökröket hajt az öreg Lócskai. Kajla kalapja alól odaszól a miséről érkező gyerekhadnak: „Nem jól ta­nítják veletek. A menyország nem arra van — bök egyet göcsörtös ostornyelével a ma­gasba — hanem itt a kastély kerítésén túl”. A kastély kerítésén túl te­metői csend van. Hangos szó nem zavarhatja a kisasszony nyugalmát. A kisasszony sír­ja évszázados platán alatt van. Magános, idős nő az uradalom gazdája. Vigalmat, zajt nem tűr maga körül. Csak a kutyák ugathatnak. Tizenhatan vannak. A taka­rítónők szerint a kastélyban külön lakosztályuk, s mind­egyikőjüknek porcelán tá­nyérja van. Rendszeresen kapnak húst... Kovácsot a párolgó ebéd zökentette vissza a valóságba. Ránézett a szom­széd asztalnál habzsoló jó­szágra, s azt gondolta, hogy sokkal rövidebbre kellene fogni a világ valamennyi ku­tyájának pórázát, hiszen a part menti hegyeken túl, a beláthatatlan síkságokon még százezerek várják, hogy. éle­tükben legalább egyszer meglássák a tengert. Simon Béla Tv­előzetes Talpalatnyi föld (szerda 9.31). Magyar film az Iskola­televízió filmesztétikai adá­sához. Ma már az oktatás szerves része a tanulók meg­ismertetése esztétikai kérdé­sekkel: az Iskolatelevízió a filmtörténet klasszikus da­rabjainak bemutatásával se­gíti a pedagógusok munká­ját: a Talpalatnyi föld Szabó Pál Lakodalom, keresztelő, bölcső című regényéből, 1948-ban készült, s azóta több felújítást ért meg — sikerrel. Hogy ennek mi a titka, miért őrizte meg a film frisseségét. egy a vá­lasz: a történet hitele és ál­talános érvénye, összefog­laló módon mutatja be a földesúri-tőkés Magyarország elnyomott falusi szegénysé­gének reménytelen, kiszol­gáltatott helyzetét, földéhsé­gét, egyszóval kisemmizett sorsát. Góz Jóska és Juhos Mari története a szegénypa­rasztság történetét hordozza magában,, és a férfi egyéni sorsa: a börtön — ahol a zárka ajtajára az van krétá­val felírva, hogy „szabadul 1945-ben” — szimbolikusan azt is jelenti, amit a törté­nelem juttatott érvényre. A főszerepeket Szirtes Ádám és Mészáros Ági játssza. A fil­met Bán Frigyes rendezte. Hét tenger (csütörtök 18.30). A Földközi-tenger. Az im­már hatodik adásához érke­zett olasz filmsorozat ezút­tal a „kultúra bölcsőjét” mu­tatja be, azt a tengert, ami­nek oly nagy jelentősége volt a., elmúlt évezredek során a környező népek életére. Az országok, a városok, a szi­getek — mind megannyi tör­ténelmi súlyú név: aki haj­dan a Földközi-tenger ura volt, nyugodtan elmondhat­ta magáról, hogy egyben a világ ura is. A film révén — mint az eddigiekben is — beutazhatjuk a tengerparto­kat, s megismerhetjük az ott élő emberek életét. Moszkvai séta (vasárnap 20.30). Szovjet film. 1964 őszén mutatták be hazánk­ban Georgij Danelnya ren­dező filmjét, ami sokban kü­lönbözik a hagyományos já­tékfilmektől. Elsősorban ab­ban. hogy nincs összefüggő cselekménye. Egy szibériai fiatalember novellája meg­jelenik a Junoszty-bam, s ő egy napra Moszkvába uta­zik. Sétája során megismer­jük Moszkvát, az itt élő em­beréket, akik dolgoznak, szó­rakoznak, szeretnek, örülnek és sírnak, — élnek. Aki sokat utazik az or­szágban, vagy akárcsak a megye területén, az számta­lan esetben tapasztalhatja, hogy polgári ruhás építők között szép számmal dolgoz­nak egyenruhás fiatalok is. Katonák. Könnyített szere­lésben. Nincs vezényszó, semmi formaság, csak a ke­mény munka. A tűző napon, a fújó szélben izmos, csoko- ládébama testek hajladoz­nak. Készül a gyár, az út, a vasút, a lakóház. Műszaki katonák ők, akik munkavégzés közben gya­korolják azt, amire a kor­szerű eszközökkel vívott há­borúban, szüksége lenne a frontnak és a hátországnak egyaránt. Olyan munkát vé­geznek a népgazdaságnak, amely számukra egyben ki­képzés is. A modern hadvi­selési elvek ugyanis a hát­ország életének folyamatos biztosítását és a nemzeti va­gyon mentését katonai szak­feladattá tették. A műszaki építő alakulatokhoz bevonu­lok számára ez lényegében a katonai és építési, mentési feladatok elsajátítását jelen­ti. Munkájuk folytán gyara­podik a nemzeti vagyon, de gyarapodnak az ott dolgozó katonák is. Évente sokan szereznek szakmát, a szak­munkások pedig elsajátítják a legmodernebb technológiai eljárásokat. De szép szám­mal akadnak olyanok is,^ akik újabb szakmát tanul­nak. A megyében épülő létesít­mények egyikén találkoztam az építő katonákkal. Szolno­kiakat, Szolnok megyeieket is találtam közöttük. Első­sorban velük beszélgettem. Kovács Lajos Törökszent­miklósiról vonult be. — Segédmunkás vagyok kőművesek mellett. Leszere­lésig szeretnék szakmunkás- bizonyítványt szerezni —­mondta. Ujj Lajos kunhegyesi, Mé­száros László karcagi, Ve­res Béla mezőtúri és Kor- nyik Imre szolnoki, vala­mennyien szintén az építők­nél dolgoznak. Jól érzik ma­gukat, bár a munka egy ki­csit nehéz, de jől jön az az 500—700 forint pénzjutalom', amit havonta kapnak. Mé­száros László takarékba rakja: — Szeretnék megnősülni leszerelés után. — És a szüléimét segítem — mondta Komyik Imre., Legtöbbjük takarékos em­ber, hazaküldik a kapott pénzjutalmat. Fegyelmezet­ten, szervezetten dolgoznak. Ez munkájuknak elengedhe­tetlen feltétele. Jó kollektíva, igazi közösséggé kovácsolod- '■ tak. A brigádok többsége bene­vezett a szocialista verseny­mozgalomba. Szeretik, értik munkájukat Valamennyien tudják, hogy jelentős hon­védelmi feladatot teljesíte­nek. S ha majd egyszer már civilben az áltáluk épített lé­tesítmény mellett mennek el, vagy azon az úton közleked­nek, büszkén gondolhatnak rá; az ő munkájuk is ben­ne van. T. GY. Idegbetegek különleges gyógyítása A már sikeres zene-, festés és táncterápia után most versterápiával kísérleteznek. A betegeknek verseket kell olvasniok, vagy verseket kell írniok, esetleg felváltva a kettőt. Az új módszer egyéni és csoportos kezelésnél egy­aránt alkalmazható. Nagy költők szövegeinek olvasása hasonló felszaba­dultság érzést vált ki a pá­ciensben, mint a szokásos pszichoterápia. Versek írása­kor pedig a betegek sokszor többet mondanak magukról kezelőorvosuknak, mint a direkt kikérdezési módszer alkalmazásakor, mivel a versköltés változatosabbá te­szi a kifejezési lehetőségeket. Nagy szakmai gyakorlattal rendelkező közép vagy felsőfokú ÉPlTÉSZTECHNIKUMI végzettségű szakembert azonnali belépéssel műszaki vezetői munkakörbe felveszünk, „Mezőtúri munkahely” jeligére a kiadóba. Női és férfi betanított és segédmunkásokat HÁROM MŰSZAKOS FOGLALKOZTATÁS­SAL ALKALMAZUNK. Betanítást biztosítunk. Jelentkezés: Szolnoki Papírgyár MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. Hirdessen a Néplapban ! A VOLÁN 7. SZ. VÄLLALAT 18. életévüket betöltött női és férfi dolgozókat KERES kalauz! munkakörbe Jó kereseti lehetőség. Autóbusz járatainkon díjmentes utazás. Női dolgozók részére munkaidőkedvezmény Jelentkezni lehet: Szolnok, MÁVAUT Állomáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents