Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 5. duifíeítn^, Csapongó gondolatok egy műsor, az olimpia és néhány apró dolog ürügyén A szokatlanul hosszú cím elsősorban egy, most a megszokottnál halványabbra sikerült műsorhoz kapcsolódik. A Hang-Kép-Magazin nyári szünet utáni első adásáról van s^ó. Többek között. Ha elkalandoznék, annak az olimpia az oka. tehát olybá vegyék, mint a vasárnap délutáni olimpiai rádióközvetítést, ahol nem győztük kapkodni a fülünket. ahol szerencsére gólgól után esett, melyekről a riporterek, s velük mi is örömmámorban úsztunk, még akkor is, ha csak utólag derült ki, hogy az illető gól az uszodában, vagy a zöld gyepen esett-e. Ez a négy óra körüli körkapcsolás talán az olimpiai közvetítések legizgalmasabb pillanatait hozta, éppen a gyors hely- szinváltással. Igazán nem volt könnyű dolguk a riportereknek, no de erről később. Térjünk vissza a magazinhoz. Annál is inkább, mert abban is elhangzott egy jegyzet (Lévai Béla, a Rádió és Televízió Újság főszerkesztője olvasta fel) — Münchenből. Írásának ugyan mindössze annyi köze volt az olimpiához, hogy onnan szólt, s elmondta mindazt, amit itthon is megtehetett volna bárki. Ügy gondolom, ha már Münchenből szól a tudósítás, vagy éppen jegyzet. nem árt neki, ha tényleg müncheni. Akik viszont bőségesen kidolgozzák magukat ott Münchenben, azok kétségkívül riportereink. S a rádió riportere még nehezebb helyzetben van, mint tévés kollégája, aki, ha fárad, megengedheti magának, hogy csökkentse a tempót. Elég, ha álmatagon itt-ott közbeszól. (Legalábbis akad riporter, aki azt hiszi). A rádióban ez lehetetlen. Ott a riporternek mindig beszélnie kell. Lehetőleg mindig érdekeset, újat. Hallatlanul nehéz feladat, ebből adódik, hogy nem mindig egyenletes a színvonal. De tanulmányt érdemelne annak elemzése is, hogy egy-egy riporterünk milyen körmönfont fantáziával teremt feszültséget, tölti ki az üres perceket. Legalább olyan érdekes lenne, mint az a tanulmány, melyről a magazin számolt be. Két vállalkozó kedvű szakértőt ugyanis — a műsor szavaival élve — „szigorúan tudományos” elemzést készített a slágerről. (Hogy doktori disszertációként elfogadják-e, arról lapzártáig nem érkezett hír.) Szó se róla, megér egy-két szót, vizsgálatot, ne adj isten még egy tanulmányt is a slágerirodalom. De nem lehetne kissé szerényebben? Már csak azért is, mert e szigorúan tudományos mű néhány kitételével enyhén szólva vitába lehet szállni. Például azzal, mely szerint azért nem lehet a slágert kiirtani, mert ma még létezik nálunk egy olyan réteg, akit csak a saját kis környezete (szerelem, család, családi ház, stb.) érdekel, a közösség gondjai nem, (ha jól értettem). Tehát, aki közösségi embernek akarja tartani magát, annak nem tetszhet Kovács Kati slágere. Hát nem furcsa? — irömböczky —" VIETNAMI NAPOK A „Kit jó” O A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a 17 éven aluliak száma tízmihió — jelentős tehát a népszaporulat. Közülük ötmillió diák, s 351 ezer az esti iskolások száma. 150 ezer tanító és tanár működik az országban. 1968-ban. Ho Si Minh elnök így jellemezte a helyzetet: „A nevelés területén legyőztük az amerikai ag- resszort.” Ekkor, a hatvanas évek vége felé már komoly sikereket értek el a VDK- ban a „két jó” néven meghirdetett mozgalommal. Nem valamiféle kampányfeladatokat oldottak meg ezzel a versennyel, hanem a háborús körülmények között a maximumot próbálták kihozni tanárból és diákból egyaránt. A „két jó” ugyanis azt jelenti: jól tanítani és jól tanulni. A mozgalom ma is él és fejlődik. Hogyan és hol képezik a tanárokat, milyen a vietnami felsőoktatás? Most nem térhetünk ki arra, hogyan tanul az a tízezer vietnami fiatal, akiket a szocialista országok fogadtak, s akik az adott ország felsőoktatási intézményeiben jórészt ugyanolyan követelményeknek és ugyanolyan körülmények között tesznek eleget, mint a hazai diákok. A VDK-ban összesen öt tanári képesítést nyújtó pedagógusképző intézmény működik, három Hanoiban és kettő vidéken. Hanoiban — a kitelepítésekig — természettudományi, bölcsészettudományi és idegen nyelvű „egyetem” működött. Az idézőjel magyarázata: szerepüket tekintve a mi tudományegyetemeinknek felelnek meg ezek az intézmények, ugyanis az innen kikerülő tanárok a gimnáziumainknak megfelelő VIII—X. osztályban taníthatnak. A négyéves képzési időt tekintve viszont inkább a mi pedagógiai főiskoláinkhoz hasonlíthatók. Egyedül az idegennyelvi egyetemen öt év a tanulmányi idő. Itt négy nyelv, az orosz, a kínai, az angol és a francia közül választhatnak a hallgatók. Vinh-ben van még egy természettudományi és bölcsészeti egyetem, s Viet Bac-ban egy pedagógusképző, amelynek elsősorban a nemzetiségi oktatás a feladata. Az öt, legmagasabb pedagógiai képzettséget nyújtó intézményben évente több mint négyezer hallgató végez. Ehhez jönnek még a mi felsőfokú tanítóképzőinknek megfelelő intézetekben végző tanárok és tanítók, akik a vietnami kétfokozatú általános iskolákban taníthatnak. Az általános iskola I—IV. osztályában az a tanító taníthat, aki a hét osztályos általános iskola elvégzése után legalább még két évig tanul. Az általános iskola második fokozatában (IV—VII. osztály) azok taníthatnak, akik a hetedik osztály elvégzése után még hároméves tanítóképzőben folytatják tanulmányaikat, illetve azok, akik a középiskola (VIII—X. osztály) befejezése után kétéves tanárképzőben tanulnak. A hegyvidékeken, a nemzetiségi oktatás fejlesztésére számos gimnázium működik. A nagy gondot itt az jelenti, hogy a lakosság szétszórtan él, s gazdaságilag sem eléggé erősek ezek a vidékek. Van két nemzetiség, amelynek — a hasonlóság alapján — egy közös nyelvet alkottak (thay-nung nyelv), ezt az I—II. osztályban tanulják a gyerekek, majd III-tól már a vietnamit. A nemzetiségi oktatás célja kettős: felnevelni a nemzetiségek saját szakembereit, majd segítségükkel nemcsak a nemzetiségek kulturális felemelkedését, hanem a hagyományok ápolását és megőrzését is biztosítani. Mondták, hogy minderről a saját szemünkkel is meggyőződhetünk. Hogy nem sikerült, nem rajtunk és rajtuk múlott. Az északi területekre a bombázások miatt mostanában még futólag sem ajánlatos ellátogatni. Marafkó László Vége. Háborús „csendélet” egy haiphongi iskola udvarán — a bombaköpeny helyettesítette a csengőt a legutolsó bombázásig... Nyárias meleg a Mátrában Pompás kirándulóidő fogadta vasárnap a Mátra vendégeit. A nyárias melegben több ezren szórakoztak a hegyek között. Különösen élénk volt a forgalom Mát- rafüreden, valamint a pa- rádi völgyben és az „ország tetején” — Kékestetőn — is, sokan a mátraházai sástónál töltötték a hét végét. Újkori „szobori népünnepély" A Pusztaszer és Sövényháza határában lévő Millenniumi emlékműnél vasárnap zajllott le a hagyományos Árpád-emlékünnepség. Anonymus feljegyzései szerint a helybeliek által „szobori népünnepélynek” nevezett esemény színhelyén tartották honfoglaló őseink az első országgyűlést, s ugyan- ott kezdődött meg a második honfoglalás, a földosztás is. Feldíszített külön,buszokon, és más járműveken mentek a környező községek, Szatymaz, Paks, Kistelek, Sándorfalva lakói. Szeged és Hódmezővásárhely dolgozói közül is nagy számban vettek részt az ünnepségen. Együttesen mintegy tízezer ember gyűlt össze a virág- és lobogódíszbe öltöztetett emlékműnél, ünnepi beszédet Péter János mondott. Velence: fesztivál Véget ért a 33. velencei filmfesztivál, amelyen mintegy 30 ország 90 filmalkotását mutatták be. A fesztivál hagyományai szerint nem hirdetnek ki győzteseket, a nemzetközi zsűri azonban minden alkalommal Arany Oroszlán díiakkal jutalmazza a legjobb filmeket, rendezőket és színészeket. Vasárnap a záróünnepségre Velencébe érkezett a 83 esztendős Charlie Chaplin is, aki Leone olasz elnök felesége kezéből vette át az Arany Oroszlán díjat a filmművészet terén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért és humanizmusáért. 1972. szeptember 4-én harminc éve, hogy meghalt Móricz Zsimgond. Képünk Móricz Zsigmond síremléke a Kerepesi temetőben, amelyet tegnap délelőtt az évforduló alkalmából megkoszorúztak. A megemlékezésen megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Dobozy Imre főtitkár, Boldizsár Iván, a Magyar Pen Club elnöke, valamint irodalmi élgtünk más -jeles képviselője Üvegházak szellőztetése Komoly gondot jelent a kertészeti üvegházakban a kielégítő szellőzés, amikor a nap igazán melegen süt. A kérdés megoldására automatikus üzemű szellőztető berendezést terveztek. A berendezés lelke egy fordulatszámváltó motor. A motort termosztátok vezérlik. A külső hőmérsékletet érzékelő termosztát a megszabott hőmérsékleti érték felett vagy alatt indítja a motort, amely kinyitja vagy zárja az üvegház minden oldalán elhelyezett szellőztető ablakokat. Túlmelegedésnél a szellőzó ablak nyitásával szabályozza a motor a belső légállapotot. A szabályozás folytonos, így az előírt légállapot folyamatosan biztosítható, az üvegházban felszerelt hagyományos fűtőberendezés üzeme mellett is. A belső hőmérséklet csökkenésével az ablak fokozatosan záródik. A kubai gyermekgyógyászat Kubában a forradalom győzelme óta a gyermek- gyógyászat gyorsan és korszerűen fejlődött. A kormány létrehozta és kiterjesztette az ingyenes egészségügyi hálózatot és erőteljesen szorgalmazta a gyermekorvosok képzését. Az új gyermekszakorvosok munkája közé tartozott az egész társadalmat érintő védőoltások végrehajtása; ez a „hadjárat” egyes betegségeket, köztük a gyermekparalizist egycsapás- ra szinte kisöpörte Kubából. A gyermekgondozó rendelők a megelőzést szolgálják, és az újszülött és koraszülött csecsemők szakszerű ápolását végzik. Az ország minden kórházában felszereltek már ilyen rendelőt. 1969-ben minden 1000 élve született csecsemőre 40 halva születés vetett árnyat. 1971ben éz a szám 34-re csökkent. 1972 első negyedében még alacsonyabb volt. A kubai gyermekeket a vérhas és egyéb bélbetegségek fenyegették leginkább. 1962-ben még több mint 4000, 1970-ben már csak másfélezer 1 éven aluli csecsemő esett ilyen betegségek áldozatává. A javulás a magasabb korúak között még szembetűnőbb: 1962-ben az 1—4 év közötti korosztályban minden 100 ezer gyermekből 65-tel végzett a vérhas. 1970-re ez a szomorú szám 8-ra csökkent. Ma a születések több mint 90 százaléka kórházban zajlik le és minden terhes asz- szony átesik a szakvizsgálatokon. A vizsgálatokat a forradalom óta kiépített egészségügyi hálózat végzi. Táv-röntgen Ez év tavaszán még világ- viszonylatban is különlegességnek számító berendezést helyeztek üzembe egy tokiói kórházban: olyan készüléket, amellyel akár 700 kilométer távolságból is elvégezhető a röntgenvizsgálat. Japán egy röntgen-átvilágítást a test meghatározott részein, miközben a sugárernyőn kapott álvilágítási képet egy készülék kábelen át továbbítható elektromos jelek sokaságára bontja fel. A megfigyelőhelyen a jelek hasontávolabbi helységéből telefonvonalon érkeznek a képjelek a tokiói kórház műszer- asztalának katódsugárcsövére, amely előtt a szakorvos ül, aki, ha szükségesnek tartja, képmagnón is rögzítheti a hozzá eljutó képi információt. A távoli helységben automatikus berendezés végzi a ló folyamat során állnak össze ismét összefüggő és jól tanulmányozható képpé. A jó szakorvosok világszerte a nagy egészségügyi intézményekben koncentrálódnak. A táv-röntgen segítségével mód nyílik arra, hogy a távoli, orvossal rosz- szul ellátott helyek betegeiről a legjobb specialisták készítsenek diagnózist. Halpikkely — mint biológiai naptár Már régóta ismert, hogy a halak növekedési ciklusai a fatörzseken található évgyűrűkhöz hasonló apró gyűrűket hoznak létre a pikkelyeken. A FAO európai belhalászati bizottsága most egységes állandókat dolgoz ki, amelyek segítségével számítógépes módszerrel meg lehet határozni a halrajok növekedését és életkorát. Ólom súlyosbítja a fertőző betegségeket Óiommérgezésben szenvedő betegeknél a viszonylag ártalmatlan fertőző betegségek is halálos kimenetelűek lehetnek. A New Orleans-i egyetem orvosi karán végzett vizsgálatok kimutatták, hogy patkányoknál és főemlősöknél a szervezetben levő, önmagában még nem veszélyes ólommennyiség jelentősen növeli a baktériumos méreganyagok hatását. Ólom jelenléte esetén a különben kitűnően tűrt toxinmennyisé- geknél keringési zavarokat tapasztaltak. Néhány gyermek, akiknek ólommérgezését ólomtartalmú falfesték okozta, nem az ólommérgezésben, hanem az ezzel véletlenül párosult bakteriális fertőzés következtében halt meg.
