Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

1972. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A haza szolgálatában A Tisza menti Regionális Tízmű és Vízgazdálkodási Vállalat elvállalta a szolnoki kisegítő iskola patronálását. Nyár óta több ezer forint értékű, különböző társadalmi munkát végeztek az iskolában, legutóbb pedig 250 pár váltócipőt vásároltak a tanulóknak. Az ember életének igazán aktív szakasza három-négy évtized. Ebből már több mint kettőt a hadseregben töltött el Pásztor Kálmán főtiszt. Fegyvemeken született, egy­szerű parasztszülők gyerme­ke. Kedvesen fogad, hellyel kínál, s közben elnézést, tü­relmet kér, míg néhány do­logban intézkedik. Irodája „forgalmas” hely, állandóan cseng a telefon, különböző problémákkal keresik. S ő higgadtan, körültekintően, megértőén intézkedik. Van benne valami vibráló nyugta­lanság, sugárzik róla a2 ál­landó tenniakarás. Ha nem ismerném jó ideje, és nem egyenruhában lenne, inkább középiskolai tanárnak néz­ném, mint katonának. Nem­csak szines-ízes mondatai miatt, hanem mert az a pe­dagógus típus, aki hallgatói­ban az embert keresi. Aki nem a kényszer nagykalapá­csával, de a magyarázatok ötvösmunkájával terjeszti a tudományt. Amikor kettesben mara­dunk, csendesen beszél, látha­tóan feszélyezi, hogy magáról kell vallania. — Mikor lett katona? Ne­héz volt-e a kezdet? — 1950-ben vonultam be, két év múlva lettem tiszt. Azóta itt teljesítek szolgálatot a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolán. A kezdet ne­héz volt és ma sem könnyű A diákok es ésíség- védelméről Ülést tartott a K1\LB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnapi ülésén az iskolaegészségügy helyze­téről dr. Kontra György, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára, a vizs­gálatot irányító munkabi­zottság vezetője terjesztett elő jelentést. Az elmúlt ok­tatási évben, hét megyében 354 iskolában vizsgálták a népi ellenőrök a tanulóifjú­ság egészségvédelmének, a gyógyító-megelőző egészség- ügyi ellátásnak, az egészsé­ges életre nevelésnek és ezek feltételeinek alakulását. A népi ellenőrök 172 orvos, 725 pedagógus és 3391 tanuló részletes véleményét is ki­kérték. A vizsgálat tapasztalatai szerint tanulóifjúságunk egészségügyi helyzete eléri az átlagosnál fejlettebb or­szágok színvonalát. Számos tekintetben azonban még távolról sem használjuk ki az oktatási rendszerünkben és egészségügyi intézmény- hálózatunkban rejlő nagy le­hetőségeket. A gyorsabb elő­rehaladást szervezeti, szem­léletbeli és irányítási gondok akadályozzák. teljesíteni hivatásom. Elmon­dani könnyű, de végigcsi­nálni? Az ember először hir­telen akar mindent. Persze nem minden sikerült, nem is sikerülhetett Folyamato­san tanultam meg, hogy a nevelőmunka apránként ter­mi gyümölcseit, de végül is meghozza. Sok tényezőből áll össze az eredmény. A pa­rancsnok munkája csupán egy ezek közül, de szinte meg­határozó. Uj alkotásokkal bővült a Damjanich Múzeum képzőművészeti gyűjteménye Örömmel tudósítjuk olva­sóinkat arról, hogy a Művelő­désügyi .Minisztérium igen je­lentős alkotásokat vásárolt meg a Szolnoki Galéria ki­állításáról a Damjanich Mú­zeum számára. Több ízben láttuk kiállítva itt Szolnokon, Budapesten és másutt is Simon Ferenc B. F. portréját. A kitűnő munka, modelljének ismeretében kü­lönösen kedves számunkra. Ugyanígy Chiovini Ferenc ta­láló G. iM. portréjá”-t is kö­zelebb hozza hozzánk az, hogy személyét, munkáit is ismer­jük annak, akiről készült. Ugyan hol lehetne megfele­lőbb helyen ez a két mű, vagy Chiovinj Ferenc önarcképe, mint itt Szolnokon. Ami ide­gen környezetben, mások szemében pusztán csak egy portré, műalkotás, az itthon, a „hazai” közönség szemé­ben sokkal többet jelent. Gácsi Mihály munkáival többször találkozhatunk or­szágos bemutatókon, Tv Ga­lériában, sőt külföldön is, mint Szolnokon. A Szolnoki Galériában láthattuk együtt az utóbbi évek legjelesebb munkáit, és sajnáltuk igazán, hogy a múzeumnak mind­össze a régi Dózsa-sorozat, a Szobrász, és a Dürer-termi kiállítás meghívója van még. (Tegyük hozzá, hogy utóbbi a művész ajándéka.) A minisz­térium képzőművészeti főosz­tálya most átadta a múzeum­rak a Noé, a Fizikai kísérlet és a Lovag, Halál, Ördög la­pokat, amelyeket a jövőben többször lesz alkalmunk meg­tekinteni. Bokros László tevékenysé­ge a művésztelep alkotói kö­zött az utóbbi években talán a legkevésbé Ismert. Amióta nem állít ki a területi szerve­zet tavaszi és téli tárlatain, alkotásaival csak műtermé­ben, vagy néhány rajzával la­punk hasábjain találkozhat­nak a szolnoki érdeklődők. Ezért örültünk különösen Árterület című festményének, amellyel legalább a múzeumi Tudom róla, hogy sokat ta­nult, ismereteit folyamatosan szerezte. Ma is nagy gondot fordít önművelésére; szak- irodalmat, szépirodalmat ol­vas. Ahhoz, hogy feladatait képes legyen magasszinten el­látni, ma is tanulni kell. — Munkával, tanulással teltek az évek — mondja. — S az évek során rajzolódott ki egyre világosabban mind­az, amit hivatásnak neveznek: formálni a katonafiatalok jel­lemét, gondolkodásmódját. Szívvel-lélekkel és tudással tanítani. Megértetni hivatá­sunk lényegét, hogy életünket a nép szolgálatába állitottuk. Érzelmileg, lelkileg felkészí­teni a fiúkat a szakmai fel­adatokra, elmagyarázni sok­szor egymás után, hogy mit és hogyan kell tenniök. — Mielőtt az ember lezárná életének egy szakaszát, szám­vetést csinál: mit és mennyit tett. Vajon Pásztor Kálmán főtiszt hogyan készíti el ezt az összegezést? — Azokon a munkaterüle­teken, ahol eddig szükség volt rám, úgy érzem, meg­álltam a helyem. Igaz, voltak és vannak hibáim is, de igye­keztem és igyekszem kijaví­tani őket. öt kitüntetént kap­tam eddig. Büszke vagyok va­lamennyire, de soha nem elé­gedtem meg magammal. Olyan ember, olyan kato­na, aki egyformán figyel min­denre, amihez a katonának köze van: a kiképzésre, a szolgálatra, a technikára. S minden feladatát teljes em­berséggel végzi. Ezért övezi szeretet, tisztelet. — Tóth Gyula — kiállításokon reprezentálható művészete. Nagy István munkásságát csak korábbi szobrai jelezték a múzeum gyűjteményében. Legutóbbi gyűjteményes ki­állításán, s azóta is többször leírta a kritika, milyen fon­tos éppen az ő művészetének bemutatásakor, hogy ne egy- egy kisplasztikát lásson a né­ző, hanem több munkát együtt. Csak így érvényesül igazán Nagy István művészi koncepciója. A most kapott Európa elrablása szobrot re­méljük rövidesen újabb dara­bok követik. Valamely nagyobb lélegzetű művésztelepi kiállításhoz, akár csak két évtized tevé­kenységének érzékeltetéséhez szükséges azoknak a művé­szeknek a munkáit is bemu­tatni, akik ma már nem dol­goznak a kolónián. Benedek Jenő több évig volt a mű­vésztelep tagja, mégis mind­össze egy munkája szerepelt a múzeum anyagában. A Szol­noki Galéria kiállításán lát­hatták a látogatók Művészek című alkotását, amelyet most a minisztérium megvásárolt a Damjanich Múzeum számá­ra. Hadd említsük meg, hogy A TV jövő heti műscrábcl Vitéz László és a többiek A tévé október 3-án, ked­den közvetíti azt az óbudai amphiteátrumban felvett bábjátékot, amelyet Kemény Henrik, a népművészet mes­tere ad elő. A műsor címe: „Vitéz László és a többiek’’. „Badacsony azóta” címmel riportfilmet láthatunk, amely a híres borvidék dalait, régi „szertartásait” idézi és be­pillant a modern bortelmelő nagyüzembe is. Este a Bu­dapesti Művészeti Hetek programjában a moszkvai rádió és tv szimfonikus ze­nekarának hangversenyét közvetítik felvételről. Október 5-én, csütörtökön kezdődik Dumas ,,A három testőr” című regényének há­rom részes változata „D’Ar- tagnan” címmel. „Fele-fele” — ez a címe a szovjet és a magyar televízió közös ko­molyzenei műsorának. Október 6-án, pénteken a Budapesti Művészeti Hetek keretében bemutatják Ne­meskürti István „György ba­rát” című háromrészes tévé­filmjének első epizódját. Ezt követi Leonard Bernstein újabb ismeretterjesztő hang­versenye „Berlioz elindul” címmel. Majd a tv iromá­ny ós, művészeti figyelője, a „Jelentés” kerül képernyőre. Október 7-én, szombaton a Nobel-díjas magyar szárma­zású fizikus, Gábor Dénes portréfilmjét vetítik, majd Mozart B-dúr szimfóniáját közvetítik a bécsi szimfoni­kusok előadásában. Vezényel: Kari Böhm. Az éjszakai elő­adás Claude Chabrol 1959- ben készíteti francia filmje: „Unokafivérek teljesebbé téve a megye ve­zető múzeumának anyagát, a megyei tanács művelődésügyi osztálya az évi Tavaszi Tár­latról átadta Meggyes László Halász a Zagyván* festményét, s a Galéria kiállításáról Fa­zekas Magdolna Portré-ját. Ez utóbbi, .Meggyes Lászlót áb­rázoló mű szép darabja a múzeum frissen kialakult, a művésztelep alkotóit megörö­kítő alkotásainak. Mindezekhez tegyük még hozzá a Magyar Nemzeti Ga­léria grafikai osztályának ajándékát, amellyel az élő magyar művészeti anyagot kívánta gazdagítani. 128 sok­szorosított grafikai alkotást adott át a Damjanich Mú­zeumnak, amelyben a jelen magyar képzőművészet jó- néhány jeles alkotója szere­pel. A beérkezett anyag feldol­gozása, nyilvántartása folya­matban van. Először kisebb egységenként, különböző té­makörök szerint, majd a kö­vetkező évben megrendezés­re kerülő Üjszerzeményi ki­állításon közönségünk is meg­ismerkedhet a Damjanich Múzeum új képzőművészeti anyagával. Egri Mária A telekkönyvben hivatalos nevén Mirhó-telepmek volt bejegyezve, az emberek — ha szóba kerül — csak úgy mondták, hogy a jászalsó- szentgyörgyi cigánynegyed. A község egyik csücskébe be­ékelődő telep évtizedeken át otthona volt a községben élő több száz cigánynak egy-egy földbe ereszkedő kunyhóban három-négy család zsúfoló­dott össze. A községi tanács vb 1971. szeptember 29-i ülésén intéz­kedési tervet hagyott jóvá, amely a cigánylakosság hely­zetének és életkörülményei­nek javítását szolgálta. Az intézkedési terv kimondta/ el Kell kezdeni a Mirhó-telep felszámolását. A telep most üres. Szemét­kupacok, az idő múlásával dacoló bűz és egy lakatlan putri sejteti, hogy egykor a község cigánylakosságának több mint 80 százaléka lakott a telepen. Vajon hová lettek a telep lakói és valóban minden vo­natkozásában megszűnt-e a Mirhó-telep? Tavaly óta a községben négy lakás épült a Mirhó-te- lepről beköltözött sokgyerme­kes cigánycsaládok részére. Magánerőből és OTP-hitel igénybevételével ugyancsak négy lakást vásároltak, és ezzel 18-ra emelkedett a köz­ség belterületén a cigánycsa­ládok lakta házak száma. La­kóinak egy része igazodik a megváltozott körülmények­hez. — lakásukat, udvarukat rendben tartják, nyolc ház­ban van televízió, tizenkettő­ben pedig rádió. A községi könyvtárnak hu­szonegy gyerek és tizennégy felnőtt cigányolvasója van, a gyerekek 45, a felnőttek 25 könyvet olvastak el egy év alatt. Néhány család előfizet valamilyen napilapra, egy- egy mozielőadásra negyven— ótven cigány megy el. Eevre több azoknak a száma, akik állandó munkát vállalnak, a Petőfi Tsz-ben és a Faipari Ktsz-ben több cigány dolgozó a törzsgárda tagja. A községi tanács öt olvan idős embernek ad havi 384 forintos szociális segélyt aki­nek nincs eltartásba kénes hozzátartozója. Az idén rend­kívüli segélvben két cigány- család részesült, ftvómr^szati segélyt öt csa’ád kapott. ☆ Az egykori cigánvnegyed- ből beköltözött családok egy része még nem tudott szakí­tani a régi életformával. K. A. Ady Endre úti házában öt család, — összesen tizennégy személy él. A lakás a község belterületén van, az ott lakók , életkörülményei azonban alig ""különböznek a volt Mirhó-te- Tepi állapotoktól. Más betelem pült családok háza tája elha­nyagolt, az udvarok piszko­sak, a WC-ket lebontották. Sokan csak alkalmi mun­kát vállalnak, gyakran vál­toztatnak munkahelyet Ta­lán ezek „számláját” is ter­heli az a statisztika, amely kimutatja, hogy az elmúlt egy év alatt 16 lopást jelen­tettek be a helyi hatóságok­hoz, hogy még mindig gyako­ri a döglopás, és hogy elsza­porodott a mezőgazdasági ter­mékek dézsmálása. Elgondol­koztató például, hogy G. J.- né felelősségrevonáskor saj­nálkozva ugyan de határo­zottan jelentette ki: — olyan cselekedetnek tekinti a dög­sütést, vagy a „bengészést”, (mezőlopást), amiről nem te­hetnek, ami hozzátartozik életükhöz, és ami nélkül sze­gényebb lenne a „cigány sors”. ☆ Az általános iskolának negyvennyolc cigánytanulója van, közülük tizenheten nap­közisek. Az idén öt tanuló végezte el a nyolc osztályt, négyen szakmunkás tanuló­ként folytatják az iskolát. — Rontja a tanulmányi eredmé­nyeket a sok hiányzás. Az is­kola mulasztási átlaga 29.9 óra, a cigánytanulóké 83.4 óra. Az elmúlt tanévben a hat­száz tanulóból tizenhét bu­kott, közülük tíz cigánytanu­ló volt. Óvodába két cigány- gyerek járt többen kérték gyermekük felvételét, amikor közölték velük a térítés ösz- szegét, visszaléptek. A tan­kötelezettség elmulasztása miatt egy év alatt 13 esetben indítottak — cigányszülőkkel szemben szabálysértési eljá­rást •& A községi tanács vb ez év augusztus 9-én megtartott ülésén megállapították: befe­jezték a Mirhó-telep felszá­molását. Mint lakott terület valóban megszűnt a Mirhó- telep. A valóságban azonban még sokat kell tenni azért hogy azok a körülmények is megszűnjenek. arneVek szük­ségessé tették az eípümri nyo­mornegyed felszámolását. Illés AntaJ Meggyes László festőművész; háttérben Fazekas Magdolna Portré című festménye Mjgnűat a „Mirhó-telep

Next

/
Thumbnails
Contents