Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

1972. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 „Meddő Öcsi” levelei ÉPÜLŐ AUTÓPÁLYA A jogellenesen külföldön tartózkodó Tóth Lászlót, volt szolnoki tanárt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek találta folytatóla­gosan elkövetet izgatás bűn­tettében, ezért négy évi sza­badságvesztésre és hat év­re a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Ki ez a Tóth László? ☆ Az öregasszony egyedül él az egyszobás. konyhás lakásban emlékeivel. Az urát valamikor úgy nevez­ték a faluban, a „báró”. Negyven- holdjuk volt, nagy házuk, cselédek dolgoztak a földjükön. Rég volt. A há­zukat annak idején államo­sították, most ott van a községi bölcsőde. Miből él? Járadékot kap a tsz-től ha­vonta 312 forintot, a na­gyobbik fia is küld négy­százat, abból éldegél. — Elég a havi hétszáz forint? — Mi kell már nekem, öregasszonynak ? — Rendes ember a fia, ha ennyi pénzt adott az apja sírjának rendbehozására. — Nem a magáéból adja. A kisebbik gyerekem ami­kor itthon volt, akkor itt hagyott nekem 30 ezer fo­rintot. Abból fizet mindent az idősebbik. A kisebb kül­földön van, hivatalosan küldte ki az állam. Tanár. Egyszer volt itthon szabad­ságon, amikor a pénzt adta. Azóta nem tud jönni, mert sok a munkája. «• Tóth Lászlót, az Országos Pedagógiai Intézet volt ad­junktusát, német—angol szakos tanárt a Magyar UNESCO Bizottság megbí­zásából 1966-ban az afrikai Sierra Leonéba küldték szakértőnek. Amikor kikül­detése vége felé járt, kérte, hosszabbítsák meg külföldi tartózkodását. Nem engedé­lyezték azzal, hogy néhány év múlva ismét mód lehet kiküldetésére. Ezután 1969 decemberében levelet írt, amelyben bejelentette, nem óhajt hazatérni többé. Idő­közben a felesége és a két gyermeke meglátogatták, ők is megtagadták a hazatérést A Pesti Központi Kerületi Bíróság mondott távollétük­ben ítéletet felettük 1971- ben: Tóthot két, feleségét másfél évi börtönre ítélte. Azt, hogy disszidált, „el­felejtette” tudatni az édes­anyjával, mint ahogyan ar­ról sem szólnak képeslapjai, — szinte kizárólag csak la­pokat ír — mi az a magas állás, amit állítólag betölt. Pedagógus körökben an­nak idején meglehetősen nagy csodálkozással fogad­ták, hogy éppen Tóth Lász­lót küldték ki UNESCO megbízással Afrikába. Ko­rábban ugyanis Szolnokon tanított, az akkori Sípos-téri általános iskolában, majd a Verseghy Ferenc Gimná­ziumban. Pedagógiai tevé­kenységével nem voltak elé­gedettek. Egyesek tehetséges embernek tartották, de szer­telennek, nem megfelelőnek pedagógiai módszereit. Má­sok nem ismerték el „szak­mai handa-bandázását”. Nem elégítették ki őket Tóth László zavaros elkép­zelései, semmitmondó szo­ciológiai kutatásai. Szolnokról az Országos Pedagógiai Intézetbe került, ahol rövidesen, talán éppen munkájának minősítéseként, a „Meddő öcsi” nevet ad­ták neki munkatársai. V Egy ideig kérkedő levele­ket írt, sőt fényképeket is küldött. Tény, hogy annak­idején az UNESCO által biztosított fizetéséből — 1300 dollárt kapott havonta — jól élt. Amikor szabad­ságon volt idehaza család­jával, csupán három napot töltöttek a szülőknél, a töb­bit a Pilisi hegyekben. „Ügy éltek, mint az őrgrófok. Fo­gadásokat adtak. tették a nagyot” — mondják róluk a rokonai. Akkor adott oda 30 ezer forintot az anyjá­nak Tóth, hogy legyen az idős asszonynak pénze. Te­hette: több mint százezer forintja yolt itthon taka­rékban és Afrikában bank­ban csaknem egymillió fo­rint értékű dollár, amit az UNESCO-tól kapott fizetésé­ből spórolt össze. Volt te­hát pénze, volt miből ad­nia. Azóta azonban nem küldött egy fillért sem. Csak képeslapokat ír jóta- mácsokkal: „Megértettük a helyzetedet. Hát igen! Fel a fejjel, hittel, kitartással előre.” Nagy segítség ez egy hetvenhat éves magányos öregasszonynak. íír Jöttek azonban Tóth Lászlótól disszidálása után másfajta levelek is. Eleinte azoknak írt gyalázkodó so­rokat,, akikre haragudott. A levelek hangja azután egyre nyíltabban uszító, társadalmi rendszerünk el­len izgató, a kommunistákat és a Szovjetuniót pocskon­diázó lett. Később már nem­csak ismerőseinek írt Az egész ország területére, a magyar lapokból kiollózott, általa ismeretlen címekre küldte a szocialista rend­szert szidalmazó, ellenállás­ra és sztrájkra uszító nagy­képű sorait. A felháboro­dott állampolgárok a leve­leket átadták a rendőri szerveknek. Az írásszakér­tők megállapították, hogy álnevek ide, vagy oda, az írás azonos Tóth László írásával. A levelek — meglehető­sen nagy számban — Hous­tonból, Los Angelesből, sőt a nyáron Münchenből, Zü­richből, Vancouverből ér­keztek. Érdekes módon, GÉPKOCSITULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! Előregyártott vasbetonból készült gépkocsitárolók értékesítését meg kezdtük! Egységár: 10 500 Ft/db. Érdeklődni: BVM SZOLNOKI GYÄRA Értékesítési és Szállítási Osztálya Szolnok, Panel út. Telefon: 13-510 amikor Münchenből írt, ugyanabban az időben Sa- lemből is küldött egy lapot. A levélben arra szólított fel egy balatonkörnyéki tsz- elnököt; „Állj be kémnek”, V Tóth László egyik rokona mondta: „Elvette az eszét a pénz, hitvány, rongy em­ber lett. Amikor tudatta velünk, hogy disszidál, arra hivatkozott, nem hajlandó hazajönni, mert kis pénzből nem tud megélni.” — És most mivel foglal­kozik Tóth László? — Az a gyanúnk. rossz kézbe került odakint, lehet, hogy a CIA beszervezte. — Miből gondolják? — Tudunk arról, hogy amikor kint maradt, állást kapott Houstonban egy egyetemen. Az első előadá­sán megjelent az egyetem rektora is, aki azonnal az előadás után magához hi­vatta. és azt mondta neki: miféle Hitler-bérenc volt maga, hogy ilyen előadást tartott? Az én intézetemben ilyen szellemű oktatásra és ilyen tanárra nincs szükség. Erről az egyetemről kidob­ták. Próbálkozott munkát keresni Houstonban, Los Angelesben, de nem sike­rült neki. Azt a pénzt, amit mint UNESCO-szakértő ösz- szegyűjtött, felélték, és nem tudta, mi lesz velük, ha nem kap állást. Azóta csak annyit tudatott velünk a fe­lesége, hogy a férje nyug­díjas álláshoz jutott, de hogy mi az, arról egy szót se írt. Véleményünk szerint csak úgy kapott állást, ha elvállalja ezt az aljasságot. Egyébként nekünk a címét sem írta meg, a lapok Sa- lemből érkeznek. Abból sejtjük, hogy ott élnek. ír Milyen Tóth László leve­leinek stílusa. hangneme? Érződik bennük a tehetet­lenség, a düh, a gyűlölet irántunk, akik nyugodtan élünk idehaza hazánkban. A megfogalmazáson nem lát­szik, hogy aki írta, egyete­met végzett, művelt ember. Nagyon is primitíven pró­bál izgatni, ezért levelei nem mások, mint átlátszó (poeskondiázások, gyalázkt»- dások. Tóth gazdái — ha vannak ilyenek — nem ép­pen jó lóra tettek, amikor megbízták őt ezzel a tevé­kenységgel. Eredményt nem érnek eL Magyarországon elzárkóznak az emberek az effajta írásoktól, nem ér­dekli őket. Ök itthon van­nak és élik azt a minden­napok valóságát, amit Tóth oly kétségbeesett igyekezet­tel aljasul kiforgatni, meg­hazudtolni igyekszik. Ide­haza megvetik tevékenysé­gét. Ha nem így lenne, aligha kerülhetett volna bí­róság elé Tóth László ügye, éppen az állampolgárok be­jelentésére és segítségével. Varga Viktória IXcmré" ünnepélyes ke­retek között adták át a for­galomnak az M7 út Török­bálinttól Martonvásárig ter­jedő jobb oldali szakaszát. Az elkészült balatoni gyors- forgalmi út bal pályája után az épülő jobb pálya Székesfehérvárig 1973-ban nyílik meg. Budapestet a Balatonnal összekötő utunk a legna­gyobb átlagforgalmú. Télen, nyáron üdülők, kirándulók, autósok ezrei keresik fel a tavat. A régi balatoni út, amely településeken vezet keresztül, szintben keresz­tez más utakat, vasutakat, elavult, korszerűtlenné vált. Teljesítőképessége kimerült. Nem tudta már lebonyolí­tani a forgalmat. A vegyesforgalmú, két­nyomú út teljesítőképessége 1200. Ez azt jelenti, hogy egy óra alatt 1200 jármű haladhatott az úton. A két­nyomú autóút teljesítőké­pessége (mint amilyen most az M7 út forgalomban lévő bal pályája) 1400. A szint­beni kereszteződés nélküli, osztott-pályás gyorsforgalmi autópálya teljesítőképessége ennél jóval nagyobb! Nyo­monként 1400! Maury arországon az utóbbi években ugrás­szerűen nőtt a gépkocsik száma. (1985-re például már másfél, kétmillió személy- gépkocsival számolnak!) út­jaink, melyeket jórészt még a lófogatú járműveknek épí­tettek — elavultak, az autó- forgalomnak nem felelnek meg. A közlekedés távlati fej­lesztési terve a következő tizenöt évben 620 kilométer autópálya és 600 kilométer autóút építését tervezi, meglévő 25 ezer kilométer­nyi országutunk mellé. Hogy tervezik az utat? Nevezetesen, hogy tervez­ték az M7 utat? Mielőtt a tervezésre ke­rülne a sor. úthálózat fej­lesztési javaslatot dolgoz­nak ki. Tanulmány-tervet arról, hogy hol haladjon az út. Figyelembe veszik a te­rep alakulását, meredeksé­gét, geológiai adottságát, a talaj fizikai tulajdonságait; keresik hol hidalhatok át legjobban a meglévő utak, vasutak, völgyek, folyók. Balatonfőkajárnál például nem kis gondot okozott a vasút áthidalása, mert a kö­zelben sportrepülőtér, olhj- vezeték, magasfeszültségű villanyvezetékek, öntözésre alkalmas vízvezeték volt az akadály. A hálózatfejlesztési javas­lat a Közúti Közlekedési ■Tudományos Kutató Intézet­től származik. Azt mondják az M7 vonalvezetése csak­nem teljes egészében egye­zik az eredeti elképzeléssel. — Elegáns, nyújtott, szép ívelésű. A konkrét tervezés az Azonnali belépéssel es jo kereseti lehetőséggel alkalmasunk: — MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐ — hegesztői vizsgával rendelkező — DARUS GÉPKOCSIVEZETŐT — lehetőleg K—64 darukezelő vizsgával — GÉPÉSZ ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUST — műtrágya- és növényvédőszer-raktárba nagy tapasztalattal rendelkező RAKTÁROST — felsőfokú mezőgazdasági képesítéssel NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANACSADOT — valamint UDVARI SEGÉDMUNKÁST és MARABU—IV. kazánhoz FŰTŐT. Jelentkezés: SZOLNOKON A MEGYEI MEZŐGAZ­DASÁGI ELLÁTÓ VALLALATNAL Szolnok. Kombájn n. UVATERV. az Üt- Vasút Tervező Vállalat munkája. A íerv kétszer kétnyo­mú autópályát ígért. Előbb a bal pálya épült meg 108 kilométer hosszban, Siófo­kig. 1963-tól 1971-ig több szakaszban adták át. 1973-ra Székesfehérvárig megnyitják a jobb pályát is. A későb­biekben. mert a kétszer két­nyomú út teljesítőképessége 1978-ra kimerül — kétszer három nyomává szélesítik. Az autópálya — üzem. Karban kell tartani. Hatvan kilométerenként — Marton- vásáron és Balatonaligán — egy-egy autópályafenntartó, üzemeitető telepet építenek. Az úton el kell látni a pályát, a rajta haladó jár­műveket és az utasokat. A járművekről 30 kilométeren­ként töltőállomás gondosko­dik. Rövidebb-ho&szabb sza­kaszonként vízzel, mosdóval, büfével, éteremmel pihenő­Épül az autópálya A felüljárókat, hidakat ele­ve úgy építették, hogy az út befelé egy nyommal szé­lesíthető legyen. A Török­bálint—Budapest közötti autópálya készer négy nyom­vonalú lesz. Erről nem gon­doskodott a tervezői előrelá­tás, itt bontani kell. A to­vábbiakban Balatonkeresz- turig, majd Letenyéig ível az M (magyarroszági) 7, az E európai úthálózat) 96-os útvonala, hazánk első autó­pályája. Az utas, az autós, az útból csak a felületet látja. Nem is hinné, hogy mi minden rejlik a felszín alatt. Az M7 alatt egy kisebb várost kiszolgáló 70 kilométeres csatorna-hálózat vezeti le a beszivárgó vizet. Megmoz­gattak 10 millió köbméter földet, felhasználtak 1,8 mil­lió köbméter építési anya­got. A burkolat alá „ágya­zatot” helyeznek, a föld­munkára kérget, előre ve­gyített homok-cément keve­réket. A felső burkolattal is mennyi művelet! A beton elosztástól a hosszirányú egyenetlenségeket elsimító diagonál finiserezésig, a csú­szósság elleni rovátkázásig. Az M7-en két milliméternél kisebbek az út felületi hul­lámzásai. Meneti« őzben sikerült kiküszöbölni az első szaka­szon még bőven előforduló felületi hámlást. Növelték a beton húzószilárdságát, csökkentették a vízfelvéte­lét, s az utolsó rövid sza­kasz már légpórusos megol­dású. A jobb pálya teljes egészében ilyen lesz. két helyeztek. Az ÁFOR, a vendéglátó vállalatok most „kapcsolnak”. A balatoni út mellé érdemes építkezni. Az útközben elakadt személygépkocsikon az Autó­klub segélyszolgálata, az or­szágúti „sárga angyalok” se­gítenek. Mondják,, egy-egy vasárnap az M7-en a nyolc kocsi egyenként 20—30 eset­ben segít az üzemzavarral küzdőknek. Az úton termé­szetesen csak kisebb, másfél órán belül javítható hibákat tudnak elhárítani. Mivel az M7-esen nincs még országúti segélytelefon, a sárga angyalok diagramm szerint járják az utat. A se­gélykocsik évente összesen egymillió kilométert tesznek meg. A korszerű elválasztott pá­lyán szintbeni kereszteződés nélkül, rövid idő alatt, rövi- debb pályán éri el úticélját a gépjármű. Az M7 nyolc és fél kilométerrel rövidebb az M70-nél, a régi balatoni út­nál. Tervezési sebessége 120 km. Ez azt jelenti, hogy a járműnek minden szakaszon el kell érnie a. 120 km/óra sebességet. Csökken az üze­melési költség, a benzinfel­használás, a gépkocsikopás. A* M7-eSmég épül. Ami jellemzője lesz a kétszer két (három) nyomú útnak, még nem áll a már forgalomban lévő (s oda—vissza forgal­mat lebonyolító) bal pályára. Ha elkészül a másik pálya is, jól belátható kényelmes úton haladhatnak a jármű­vek. K. M. f Gepida sírok a VI—Vili. századból A Mohács—Eszék közötti út mellett épült hatalmas ál­lattenyésztő üzem földmun­kái régi kultúrák emlékeit hozták felszínre: Egy VI— VIII. századi temető került napvilágra, amelynek teljes feltárása az idén fejeződött be. Az ásatás során mintegy 700 sírt bontottak fel a ré­gészek, mint kiderült: gepi­dák temetkeztek itt. Az ásatás vezetője dr. Kiss Attila régész alig háromszáz méterre a síroktól — a Duna árterületének szegélyén — cseréptöredéket vett észre a szántásban. T-alakú kutató­árkot nyitottak itt, és mind­járt az első próbálkozás si­kerrel járt: az árokrendszer mindkét szárán földbe vájt lakóházak nyomaira buk­kantak. Eddig már hat há­zacska alapjait ásták ki. A kőből rakott tűzhelyek, va­lamint a körülöttük heverő cserép- és üvegtöredék mel­lett néhány használati tárgy is előkerült: fésű, orsógomb. Feltártak egy jókora gabo­natároló vermet is. A Duna menti falucska a VI—VIII. században létezett, lehetséges tehát, hogy azok a gepidák lakták, akiknek sír­jait a közelben feltárták. Bi­zonysággal ezt csak jelentő­sebb emlékanyag összegyűj­tése utáa lehet megállapí­tani, . : ■ 1

Next

/
Thumbnails
Contents