Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 26. A szovjet és az orosz iro­dalom ma egyfajta rene­szánszát éli nálunk. S egy- re-másra kerülnek kiadásra, feldolgozásra olyan modern hangvételű alkotások is, melyek nemcsak a hazai. de a világirodalomnak is érté­kes darabjai. A héten két figyelemre méltó — a gyer­mekiélek rejtelmeit elemző- — hangjáték hangzott eU Kereszt refeszílés A rendező Huszárik Zol­tán. akinek költészet iránti érzékét már filmjeiből is­merjük. Az író Andrej Bje- lij, akit nálunk csak mél­tatlanul kevesek ismernek. S végül a játék: regényből készült, de nincs benne pró­za. térben és időben egy­mást váltó képeivel olyan, mint egy filmköltemény, de láthatatlan; poetikus képzeletszárnyalásra kész­tető, holott próza. Nem véletlen, hogy Hu­szárik Zoltán hangjáték ren­dezésre vállalkozott. Alka­tilag alkalmas arra. hogy megoldja Bjelij regényének komoly erőfeszítésre készte­tő. nehéz feladatait. Ez a darab a gyermeki lelkivilág mélyen járó elemzése. lát­szólag szabad asszociációk összhatásának pontos ki­mérése — Bjelij lényegének megértése. Maga a regény a tudat születésének törté­nete. tele életrajzi elemek­kel. mely az íróról is sok mindent elmond. Bjelij, aki­nek apja matematika pro­fesszor volt, akiben a ra­cionális gondolkodásra ne­veltetés a zene és költészet mindenek feletti hatalmá­nak elismerésével viasko­dik; művészetről, világról vallott nézeteivel, lelkének belső vívódásait tükrözi. Olyannyira, hogy víziói, me­seképei és a reális való ke­veredése sajátos hangulatú játékot teremt. Huszárik kitűnő partnerre akadt Tahi Tóth László sze­mélyében, Ö is érti és érzi ezt a világot, teljes átélésre képes. A rádióra alkalmazó Marsall Lászlót illeti még dicséret. A modern hangvételű, ár­nyalt feldolgozás viszont hallatlan koncentrációkész­séget kíván. Nem elég hall­gatni, el kell merülni ben­ne, hinni, érezni kell a sza­vakat. Szinte gyermekként kell befogadni — ám gyer­meknek lenni felnőtt fejjel, nem könnyű dolog. De érde­mes. Hogy a körülöttünk csetlő-botló, születő értel­met, a ma négy-öt éves, már nagyon is gondolkodó emberkéket jobban értsük. Rndolf’o Valentyin Raszputyin az író (nem azonos száz évvel korábban élt, hírhedt név­rokonával) egy megkapó gyermekszerelem érzéke­nyen reagáló ábrázolásával a felnőtt ember önmaga vál­lalását keresi. Vajon nem hasonlítunk-e egy kicsit mindannyian Rudolfhoz? kialakult egyéniségünkkel, (melyben egy jóadag rög­höz kötöttség, változtatni nem mérés bújik meg), élet­ideáinkkal, (mely már nem is annyira idea, inkább an­nak földi mása), szóval mindazzal, amink van, iri­gyeljük lot, a 16 éves bak­fist, akinek egyben feltét­lenül igaza van: ő még nem alakult ki, belőle még minden lehet. A remek kis hangjáték, Hámori Éva Ez is az is cí­mű összeállításának legjobb darabja, úgy késztet gon­dolkodásra, hogy észre sem vesszük. Szinte bosszanko- dással vegyes érdeklődéssel fogadjuk lo kezdeti éretlen­kedéseit, de a végén már vele érzünk együtt; úgy, hogy tudjuk: húsz éven túl már csak Rudolf szerepe jut nekünk, s a kissé keser­nyés szájíz. —; trömböczky — Magyarok a határon túl írókkal négyszemközt „Az első szót hosszú hall­gatás után leírni, mérlegel­ni, kimondani nem könnyű.” Fábry Zoltán író és publi­cista, a szlovákiai magyar kortárs irodalom legjelentő­sebb képviselője írta e so­rokat az Űj Szó 1948. decem­ber 15-i számában. Mit je­lenthetett a majd négyéves kötelező hallgatás után ez a „megszólalhatás” ? Mács Jó­zsef akkor még diák volt, ma Madách-díjas író, Lovi­csek Béla — aki ma szin­tén ismert magyar író Szlo­vákiában — ifjú ember. A harmadszori újrakezdésnél azonban ők is ott voltak már. — Ez a harmadvirágzás — magyarázta Mács József — a szlovákiai magyar iroda­lom harmadszori újrakezdé­se a magyar nyelvű lapok indulásához kapcsolódik. A háború után, amikor hábo­rús bűnök miatt kollektív vád alá helyezték az egész szlovákiai magyarságot, nem­csak irodalmunk nem volt, nem lehetett, de jószerével még magyarságunk sem. Ak­kor mondta Fábry: Ha iro­dalmunk lesz, magyarság- tudatunk is lesz. Ma már azt mondhatjuk: van irodal­munk, és van magyarsá­gunk is. Nem féltéglás és nem nacionalista magyarság- tudatunk. — Kik voltak az elsők, akik írásaikkal jelentkeztek a harmadvirágzás kezdetén? Költőként a lapokban elő­ször Dénes György jelentke­zett, ő jelentetett meg elő­ször kötetet is, a „Magra várók”-at. Aztán követték a többiek: Ozsvald Árpád, Gyurkó István. Költészetük kettős forrásból táplálkozott: a munkáshatalom fölötti örömből és a jogi osztottság utáni egyenjogúság magasz­tos érzéséből. Ezt az első költőnemzedéket követték a prózaírók is. Olyanok, akik már az első szlovák köztár­saságban tevékenykedtek, mint Egri Viktor, Szabó Bé­la. Melléjük sorakoztak fel az ifjabb prózaírók, mint Petrőczi Bálint, Duba Gyula, Lovicsek Béla és én. Mi szintén az első írónemze­dékhez tartozóknak valljuk magunkat, a mi írói mun­kásságunkra is az előbb em­lített két tényező hatott. — Irodalmi életünkben azután — vette át a szót Lovicsek Béla — 1959-ben már egy újabb költőnemze­dék jelentkezett. Nyolc fiatal költő — köztük Zs. Nagy Lajos Madách-díjas, Tőzsér Árpád — antológiája jelent meg. ök ugyanazt az utat járták, mint az első költő­nemzedék, ugyanabból a va­lóságból táplálkozott költé­szetük, de már szélesebb ská­lán szólaltatták meg versei­ket. Van azután a szlovákiai magyar költészetben egy harmadik nemzedék is. Egy­szemű éjszaka kötetükkel meglehetősen sok vitát vál­tottak ki. — És a prózában? — Sajnos, ott nem dicse­kedhetünk ilyen gyakori je­lentkezésekkel — mondta ismét Mács József. — A mi nemzedékünk után határo­zott prózaírói egyéniséggé vált a fiatal nemzedékből Gál Sándor, ő is Madách- díjas, de egyébként verse­ket is ír, és a legfiatalabbak közül Kovács Magda. Pró­zában sajnos nem olyan ke­csegtető az utánpótlás. Mács Józsefnek eddig hat kötete jelent meg, ezek kö­zül kétségtelenül a legna­gyobb sikert Adósságtörlesz­tés című regénye aratta. Lo­vicsek Béla szintén több si­keres regény és színpadi mű szerzője. „Civilben” mind­ketten újságírók, a Hét szer­kesztői. — Mi az oka annak, hogy itt az írók hivatásos mun­katársaik a különböző la­poknak? — kérdeztem. — Nagyon egyszerű az ok — válaszolt Mács József. — Mács József és Lovicsek Béla a Hét legújabb számát nézi A szlovákiai magyar írók írásaikból nem tudnak meg­élni, a körülmények rákény- szerítenek minket arra, hogy foglalkozást válasszunk. Ezért a magyar írók, költők többsége a szlovákiai ma­gyar lapoknál dolgozik. Ez még a legjobb megoldás, mert mégiscsak írás, és ha írás és írás között van is kü­lönbség, valahol egy ponton a kettő összetartozik. — Rosszabbul fizetik Önö­ket, mint a szlovák vagy cseh írókat? — Ez nem ilyen egyszerű — magyarázta Lovicsek Bé­la. — Prózáért ívenként át­lagosan 1000 koronát fizet­nek, 2500-as példányszám megjelenésénél. Ez egy nor­ma. Ugyanez a normájuk a szlovák íróknak is. Csakhogy míg a mi könyveink ötezer példányban jelennek meg, tehát ívenként két normát kapunk, addig a szlovák írók művei 20—30 ezer pél­dányban is. A cseh íróknak 5 ezer példány a normájuk, de az ő műveiket a szlová­koknál is lényegesen na­gyobb példányszámban ad­ják ki. Innét van a nagy különbség. Amíg mi mond­juk egy hétíves regényért 5000 példányos megjelenés esetén 14 ezer koronát ka­punk, addig egy ismert szlo­vák író hétíves regényért 30 ezres példányszámnál 84 ezer koronát Természetesen ez azért lehetséges így, mert nekik sokkal-sokkal nagyobb a felvevő piacuk, mint a miénk. — És a művek kiadatása nem ütközik akadályokba? — Ilyen tekintetben talán jobb helyzetben vagyunk, mint az anyaországi írók. Nekünk, ha a művet elfo­gadják, legrosszabb esetben egy évet kell várnunk, amíg megjelenik. — Min dolgoznak jelenleg? — Hat hónap alkotósza­badságot kaptam a szlo­vák irodalmi alaptól, melyből négyet a szlovák írók alkotóházában töltöt­tem. Az utolsó javítgatáso­kat végzem új regényemen, mely az 1950-es években ját­szódik. A cselekményt há­rom ember körül mozgatom: a hősei egy szlovák nő, aki pártfőiskolán előadó és két újságíró, egyik, aki munkás­levelezőből lett újságíróvá, a másik már tanult, ember. A figurák lehetőséget ad­tak arra, hogy a szlovákiai magyar újságírás kezdeti esztendeit és későbbi éveit epizódokban bemutathassam. A kéziratot a közeli napok­ban kell átadnom a kiadó­nak — mondta Mács József. — Legutóbb megírtam Forgószélben című háromré­szes regényemet. Ebben a trilógiában egy magyar család életén keresztül mu­tatom be azt az elmúlt öt­ven évet, amelynek forgó­szelei annyiszor megpörget­ték az itt élő magyarságot. Az említett Forgószélben cí­mű regényemen kívül át kell dolgoznom egy drámá­mat, melyet a kassai magyar színház erre az évadra mű­sorára tűzött. Ez a dráma a szlovák nemzeti felkelés idején egy határmenti ma­gyar községben játszódik — válaszolt Lovicsek Béla. — Már korábban, de itt tartózkodásom ideje alatt is volt alkalmam több köny­vet elolvasni a szlovákiai magyar írók művei közül. Valamennyi műben az itteni földhöz való ragaszkodást, ennek a földnek a szeretetét, a sorsával való féltő törődést éreztem — szóltam. — Ehhez viszont elenged­hetetlen a mindennapos szo­ros kapcsolata az írónak népével. — Mint újságírók az or­szágot járjuk, de az írószö­vetség gyakran küld minket városokba, községekbe író— olvasó találkozóra. Varga Viktória Következik: Tisztelgés Stószon. Pódiumfesztivcd Vasárnap befejeződött Székesfehérvárott, a székes- fehérvári színjátszó napok címmel megrendezett orszá­gos, pódiumfesztivál. A fesz­tivál utolsó napján három együttes mutatkozott be: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főnix egyetemi játékszíni társu­lata „Hegyes, zöld karók” címmel tartott bemutatót. A zalaegerszegi megyei mű­velődési központ irodalmi színpada „Kortesbeszéd” címmel adott elő pódiumjá­tékot, a debreceni Alföldi Ifjúsági Színpad pedig „Ren­det!” címmel tartott bemu­tatót. Este a Vörösmarty szín­házban megtartott gálaesten B fesztiválon legjobban sze­repelt együtteseknek Gubics István, a székesfehérvári Városi Tanács általános el­nökhelyettese nyújtotta át a tanács díjait. Penicillin és alkohol A gyógyszer szedésével kapcsolatos előírásokat min­den esetben be kell tarta­nunk, ha az orvos elfelejtené közölni, milyen feltételek mellett szedhető egy gyógy­szer, okvetlen kérdezzük meg. .Mindig tudnunk kell, vajon a javasolt gyógyszert étkezés előtt, után, közben vagy az étkezési időtől füg­getlenül kell szedni. Az al­koholtartalmú italok például bizonyom esetben elősegíthe­tik a gyógyszerek felszívó­dását (nyugtatok, altatók stb.) máskor viszont csök­kenthetik a gyógyszer hatá­sát, esetleg teljes egészében hatástalanná tehetik. Megfigyelték például, hogy a tabletta formájában sze­dett penicillin mellett szigo­rúan tilos az alkoholtartal­mú italok fogyasztása, mert teljes egészében semlegesíti az egyébként igen hatásos antibiotikumot. A tabletta formájában fogyasztott pe­nicillin bevétele után csu-' pán néhány óra múlva le­het alkoholt fogyasztani, vagyis akkor, amikor meg­győződtünk róla, hogy az antibiotikum teljes egészé­ben felszívódott. Víz alatti tartályhajó Egy amerikai cég az alasz­kai lelőhelyek nyersolajá­nak elszállítására kidolgoz­ta egy 170 000 tonna befo­gadóképességű vízalatti tar­tályhajó műszaki tervét. A tartályhajó hosszúsága 275 méter, szélessége 42,5 méter, magassága 26 méter, sebes­sége 18 csomó. Atomerő- berendezéssel működik, ez hozza mozgásba a két hajó­csavart. A számítások azt mutat­ták, hogy a költségeket te­kintve a nyersolaj víz alat­ti tartályhajókkal történő szállítása gazdaságilag igen kifizetődő. Víztisztítás — napenergiával Nagyméretű, napenergiá­val üzemelő víztisztító ké­szüléket állítottak üzembe Üzbegisztánban, a Kizil- Kum sivatagban. A naponta körülbelül 4 ezer liter olcsó ivóvizet szolgáltató készülék üzemeltetése a téli időszak­ban is hatékonynak bizo­nyult. A gazdaság, amelynek területén a napenergiát hasznosító berendezés mű­ködik, ezzel nagyot lépett előre ivóvízproblémáinak megoldásában, hiszen a si­vatagi területeken egy köb­méter ivóvíz önköltsége el­éri a 100 rubelt Az új ké­szülékkel sótalanított víz ennél 50-szer olcsóbb. Hol a hiba? Korszerű hibakereső mű­szerek csupán egy-két évti­zede állnak a technika ren­delkezésére. Kezdetben a meglehetősen terjedelmes és költséges üzemű röntgensu­Ezenkívül az üzbég szak­emberek a nyájjal együtt mozgó pásztorok számára praktikus, naponta 10 liter ivóvizet adó hordozható ké­szülékeket is konstruáltak. Az utóbbiak gyártása a Buha- rában létrehozandó első, a napenergia hasznosítására szolgáló készülékek előállí­tásával foglalkozó szovjet üzem feladata lesz majd. Ezenkívül napenergiával működő szamovárok, főzőla­pok és más a pásztorok, a geológusok és az építők számára igen szükséges ké­szülékeket is gyártanak az új létesítményben. modell. Nem nagyobb egy középméretű táskarádiónál (215 x 125 x 260 mm), súlya 3,2 kg (a táplálására szolgá­ló kis nikkel-kadmium ak­kumulátor nélkül). A készü­garas vizsgálóberendezés volt az egyedüli belső anyaghiba felderítő eszköz, amelyet később a sokkal könnyebben kezelhető ultra­hangos készülék váltott fel. A képen ez utóbbi műszer­típus legkorszerűbb változa­ta látható, az angol gyárt­mányú „Sonatest TE—9” lék hatósugara acélban 3—13 mm-ig terjed, egyéb fémek­nél jóval mélyebben fekvő hibákat is felderít. A vizs­galat eredménye a kalibrált képernyőn jelenik meg, a szakember számára sok mindent elárulnak a kis hordozható készülék mérési adatai. Kopásálló csípőízületi protézis A jelenleg használatos, 10 —15 évig használható mes­terséges csipcízület tartósab- bá tétele érdekében amerikai tudósok az erre a célra ed­dig alkalmazott ultranagymo- lekulájú polietilénhez 25 szá­zalék grafitot kevertek. Az új anyagot, mely tízszer las­sabban kopik a tiszta polieti­lénnél — mint azt az illi- noisi egyetem orvosi kará­nak egyik tanára az ameri­kai ortopédsebészek chicagói kongresszusán elmondotta — az állati szövetek jól tű­rik. Felteheti, hogy meg­felelő kikísérletezés után em­bereknél is eredményesen tudják majd alkalmazni a grafitot tartalmzó mestersé­ges csípőízületet, melynek élettartamát 40 évre becsü­lik. Európa leghosszabb hídja A svédországi Kalmar vá­rosban épül az európai kon­tinens leghosszabb hídja. A híd hosszúsága több mint 6 kilométer, szélessége pedig 13 méter lesz. A hidat 155 pillér fogja tartani. A pillé­rek magassága azokon a he­lyeken, ahol nagy tengerjáró hajók fognak áthaladni e hídnyílásokon, a víz felszí­nétől számítva 36 méter lesz. A tervezőmérnökök szerint a híd a másodpercenként 54 méter sebességű, viharos szélnek is ellent fog állni.

Next

/
Thumbnails
Contents