Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

XXin, évf. 227. sz. 1912. szcpt. 26., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR I A fővárosok együttműködéséért A z esemény, amelynek alkalmából az európai fővá­rosok vezetői összegyűltek a magyar főváros­ban, hogy eszmecserét folytassanak a városfej- 'lőcles közös tapasztalatairól, problémáiról és feladatairól: Budapest centenáriuma. Annak a várostörténeti esemény­nek a jubileuma, amelynek során most száz esztendeje, há­rom addig egymástól külön élő és fejlődő Duna-parti test­vérváros, Buda, Pest és Óbuda egyesült, s egyesülésükből megszületett Budapest. A városegyesülés óta eltelt évszá­zad, nemcsak a magyar főváros történetének volt rendkívül fontos korszaka. E kor egybeesik az utóbbi száz esztendő hatalmas arányú európai — sőt világméretű — urbaniszti­kai fejlődésével. Budapest fejlődése szerves része az egész országban folyó szocialista építésnek, az ország kormányzata megkü­lönböztetett figyelmet fordít a főváros fejlesztésére, rend­szeresen foglalkozik Budapest fejlesztésének alapvető kér­déseivel, s a legjelentősebb beruházásokhoz — például a Metró létrehozásához, a lakásépítéshez — megfelelő anyagi támogatást biztosít. Az országos költségvetésből és Buda­pest saját erőforrásaiból származó anyagi eszközökkel ter­mészetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gazdálkodik. A mai Budapest demokratikus és szocialista arcu­latának jogi kifejezője az új tanácstörvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak népképviseleti, önkormányzati és igazgatási szer­vei. A szocialista városvezetés pedig hathatós eszköze annak a nagy és nemes célnak, amelyet röviden így fogalmazha­tunk meg: „városfejlesztés — az emberért”. Vendégeink, az európai fővárosok vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti el városunk minden lakosát, egész né­pünket, mindazokat, akik bizakodással tekintenek az euró­pai metropolisok képviselőinek találkozója elé. Európa vi­haros történelméből tudjuk, mit jelentett mindenkor, év­századokkal ezelőtt is az országok közötti feszültség csök­kentése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban Virágozhatott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fel­lendülésnek, a társadalmi kiteljesedésnek mindig a hábo­rúk emeltek szörnyű akadályokat, visszavetve az embe­riség fejlődését. E z a történelmi tanulság ma is igaz, talán jobban, mint valaha. Ezért különösen tiszteletre méltó az a cselekvő egyetértés, amely fővárosunk, Buda­pest centenáriumi ünnepségét kedvező alkalomnak vélte a találkozó megrendezésére, hogy megbeszéléseink hasznosan szolgálják az európai fővárosok együttműködését. Budapest lakossága és tanácsa bízik abban, hogy találkozónk ered­ményes ösztönzője lehet további gyümölcsöző kapcsolatok­nak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsönös »megismeréséhez, mozgósíthatja erőinket napjaink oly fon­tos kérdéseinek megoldásához. Az európai országok fővárosai nemzeteik történelme során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudomá­nyos és technikai haladás, a civilizáció és a művelődés szín­helyei voltak. Évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel bennünk, s ma is fontos központjai a szel­lemi életnek, az iparnak, kereskedelemnek, mindenekelőtt pedig az állami életnek. A fővárosokban fejlődött ki leg­hamarabb, s legpregnánsabban a nagyvárosi életforma, va­lamennyi előnyével, hátrányával, problémájával, s e prob­lémák megoldására irányuló törekvésekkel. A z előbbiekből logikusan következik, hogy — bár minden nagyváros egyedi, sajátos „arculattal” rendelkezik — helyzetükben sok a közös vonás. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó fel­tételeket teremthessenek lakosságuk munkájához és pi­henéséhez, azonos problémákkal kell megküzdeniök, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életforma előnyeit, csök­kentsék az urbanizáció ártalmait Városaink alapvető kö­zös érdeke, hogy békés körülmények közt megőrizhessék a bennük felhalmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fej­lődhessenek, egyre jobb, tartalmasabb, emberibb életet biz­tosítva a lakosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szellemének, mely szerint ez ENSZ előmozdítja, „hogy létrejöhessenek az állandóság­nak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek kö­zött a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elveinek tiszteletbentartásán alapuló békés és baráti kap­csolatokhoz szükségesek”. Az Alapokmányban kitűzött cé­lok megvalósítását segítheti az európai országok fővárosai­nak hatékony együttműködése, a fővárosok vezetőinek gya­koribb találkozásai, a városfejlesztés és városvezetés kér­déseiről folyó eszmecsere, szakdelegációk tanulmányútjai, a fővárosok közötti információcsere, egyes általános problé­mák összehangolt kutatása, s a kutatások tanulságainak együttes megvonása. Az Európában, végbemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére — aminek kézzelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai országok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlő­dése — szinte ösztönzést adnak a fővárosok közötti érintke­zés növelésére. M a ez a szándék kölcsönösen erősödik, bizonyos, hogy közvetlen hatással lehet kontinensünk or­szágainak békés egymás mellett élésére. Szilár­díthatja Európa békéjét és biztonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok, egyben kormányzati székhelyek is . Státusuk, gazdasági és kulturális irányító szerepük, anyagi erejük és lehetőségeik, valamint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az or­szágos problémák megoldására, de a nemzetközi helyzet alakulására is. Segíteni az embereket abban, hogy megismerjék saját korukat, a szocializmus győzelmének időszakát TIT meoyei küldfiííéríekezleí Vasárnap tartották a TIT megyei küldöttértekezletét Szolnokon. A tanácskozáson megjelent dr. Majoros Ká­roly, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője és Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az utóbbi négy .év gazdag munkájáról számot adó be­számolót előzőleg írásban megkapták a küldöttek. A megyei elnökség a já­rási-városi közgyűlések ta­pasztalatai alapján örömmel nyugtázhatta, hogy a TIT tagjai önként vállalt kötele­zettségüket a tudományos ismeretek terjesztését — tel­jesítették. Az MSZMP IX. és X. kongresszusának hatá­rozataiból, valamint a tudo­mánypolitikai irányelvekből adódó megyei feladatok megoldását telük telhetőén segítették. Az elnökség mél­tatta azt a nagymérvű tá­mogatást, melyben a párt Szolnokon szervei részesítették a tár­sulatot. A tudományos ismeretter­jesztés tartalmi munkájáról szólva az elnökség beszámo­lója arra hívta fel a figyel­met, hogy a társadalomtudo­mányon belül jelentősen emelkedett e történelmi té­májú előadások száma. S mivel az előadások tartalmi és érzelmi hatásukban is eredményesek voltak, joggal (Folytatás a 3. oldalon.) Ma: Gyorslista az I. Békekölcsön sorsolásáról És szerdán elkezdődött... A kegyelet szobra sarokban A vasárnap sportja A tudomány világából Magyarok a határon Budapest hullámhosszán SZOMBAT-VASÁRNAP Jubileumi rendezvény a Tiszaiiqetben Liqeti napok Kisújszálláson A Tiszaligeti Napok szom­bati gazdag programja után vasárnap reggel ismét bené­pesült a Tiszaliget. nyolc órakor megkezdődtek az at­létikai versenyek. Tíz órára több mint két­ezer fiatal gyűlt össze a Felszabadulási emlékműnél, ahol Lakatos Lajos, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte az ifjúsági nagy­gyűlés résztvevőit és az el­nökség tagjait: dr. Gergely Istvánt, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkárát, Szívós Antalt, a KISZ Szolnok megyei Bi­zottságának első titkárát, Sándor Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, és Csorna Kálmánt, a vá­rosi tanács elnökét. Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, a nagygyűlés szónoka beszédében elismeréssel szólt a jubileumi Tiszaligeti Napokról, amelyeket hagyo­mányosan a fegyveres erők napjának tiszteletére ren­deznek. A nagygyűlésen adták át az összetett honvédelmi ver­seny díjait; a nők kategó­riájában első lett a Patyolat csapata, a férfiaknál a vegy­ipari szakközépiskola csapa­ta került az első helyre. A nagygyűlés után nyílt meg a haditechnikai kiállí­tás a strandon, és közben megkezdődtek a labdajáté­kok döntői is. A ligeti szín­padon a Tisza Táncegyüttes, majd az országos Ki mit tud döntője résztvevőinek egy csoportja szórakoztatta a fiatalokat. A jubileumi rendezvény- sorozat este az ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget. Gazdag és változatos prog­rammal zajlottak az első ligeti napok szombaton és vasárnap Kisújszálláson is. A KISZ városi bizottsága, az MHSZ, az MTS és az úttörő elnökség rendezésé­ben a város ifjúsága méltó­képpen emlékezett meg a fegyveres erők napjáról, nemzeti történetünk gazdag forradalmi hagyományairól, eredményesen szolgálva a honvédelmi nevelés ügyét. A kétnapos program bő választékot kínált látniva­lókban. Szombaton sportren­dezvények, villámtornák nyitották a sort, később «* Sztár-áruház KISZ-esei rendezte divatbemutatóban gyönyörködhetett a közön­ség. Sötétedés után hangu­latos lampionos csónakfel­vonulás, majd medencebál zárta az első napi progra­mot. Vasárnap reggel a ba­rátságtalanra fordult idő miatt az eredetileg a liget­be szánt ifjúsági nagygyű­lést a művelődési házban kellett megtartani. A zsúfo­lásig megtelt nagyteremben Futaki Piroska, a megyei KISZ vb titkára volt a nagygyűlés szónoka. Délután a sportversenyek döntőivel, hajó- és repülőmodellezők bemutatójával folytatódott a program. A művelődési ház­ban a Kilián György Repü­lő Műszaki Főiskola és a helyi ÁFÉSZ kultúrcsoport- ja szórakoztatta a közönsé­get. Űttörők a haditechnikai kiállításon HtfiKk TUDÓSÍTÁSOK HÍREK --TUDÓSÍTÁSOK Kitüntetések a tervgazdálkodás évfordulóján A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket ado­mányozott a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A kitüntetéseket hétfőn délben a Parlament Mun- kácsy-termében Losonczi Fái, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke^ Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Budapesti Művészeti Hetek Hétfőn a Fészek Klubban Fodor Lajos, a Budapesti Művészeti Hetek igazgatója sajtótájékoztatón számolt be az ünnepi eseménysoro­zat fontosabb rendezvényei­ről. Elmondta, hogy az idei művészeti hetek elsősorban a népművészeti hagyomány, a folklór inspirációi irány­zatok bemutatására vállal­koznak, főként Kodály Zol­tán életműve közvetítésével. Fontos feladat ugyanakkor az új kortársi alkotások pat- ronálása. Népgazdaságirányítási tanfolyam 1971-ben kormányhatáro­zat született az államigazga­tás vezetőinek továbbképzé­sére. Ennek értelmében — a Gazdasági Bizottság ál­tal elfogadott program alap­ián — hétfőn Lázár György munkaügyi miniszter Dobo­gókőn. a Nimród Szállóban megnyitotta a népgazdaság- irányítási vezető-továbbkép­ző tanfolyamot. Ez a tanfo­lyam a maga nemében az első. résztvevői minisztériu­mi főosztályvezetők. > Szovjet veteránok látogatása A Magyar Partizán Szö­vetség meghívására hétfőn Budapestre érkezett a hábo­rús veteránok szovjet bi­zottságának küldöttsége. A delegációt — amelyet V. P. Moszkovszki), a bizottság elnökhelyettese vezet — a Ferihegyi repülőtéren Úszta Gyula főtitkárral az élen a partizán szövetség vezetői fogadták. Egy hét múlva nyereménybetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár egy hét múlva, október 3-án délután Kisújszálláson rendezi a nyereménybetét­könyvek 1972. harmadik ne­gyedévi sorsolását. A húzá­son a szeptember 29-ig vál­tott és a sorsolás napján ér­vényes nyereménybetétköny­vek vesznek részt. Móriczra emlékeztek Móricz Zsigmond halálá­nak 30. évfordulója alkal­mából vasárnap emlékün­nepséget rendeztek az író szülőfalujában, Tiszacxécsén. Az Ünnepségen dr. Margó- csy József, a nyíregyházi tanárképző főiskola megbí­zott főigazgatója méltatta a népszerű iró életét, mun­kásságát. Ezt követően meg­koszorúzták az iró szülőhá­zán lévő emléktáblát, és megnyitották Móricz sze­mélyi tárgyaiból rendezett kiállítást. Ékszerkiállítás Csaknem 500 modern for­májú és antik modellt mu­tatnak be az Állami Pénz­verőben hétfőn nyílt ékszer- kiállításon. A pénzverő ed­digi legnagyobb kiállításán a Fővárosi Óra- és Ékszer- ipari Vállalat, a belkereske­delem és több külföldi cég képviselője választja ki és megrendeli a modelleket. A fülbevalók, nyakláncok, gyűrűk iránt fokozódó ha­zai érdeklődést jelzi, hogy öt év alatt csaknem meg­háromszorozódott a vásárlás, s évonte egymillió ékszer kel eL

Next

/
Thumbnails
Contents