Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
A megítélés mércéje * A magyar népgazdaság szerkezeti változását, meg- /% ájulását mindenekelőtt az a tény jelzi, hogy az ország a második világháború előtti, gyengén fejlett agrárszintről a közepesen fejlett ipari országok sorába emelkedett. Húsz év adatsorait vizsgálva olyan számok tanúskodnak erről a strukturális átalakulásról, mint az, hogy villamosenergiából csaknem ötszörösére, cementből 3,5-sze- resére, nitrogénműtrágyából 27-szeresére nőtt a termelés. Alapjaiban módosultak a gazdaság egyes ágazatainak arányai; az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez gyorsan nőtt, a mezőgazdaságé — az agrártermelés erőteljes emelkedése közepette i— viszonylag mérséklődött, és az utóbbi esztendőkben, a korszerűséget jelző világirányzatokkal párhuzamosan növekszik az úgynevezett harmadik szektor (szolgáltatások, infrastruktúra) részaránya is. A gazdaságfejlődésnek ez a hosszútávú mozgásiránya arra mutat, hogy a struktúra módosulása — legalábbis a fő folyamatokat tekintve — a korszerűség nemzetközileg elfogadott követelményszintjéhez igazodik. Mindez, — amint az iménti feltételes közbevetés is jelzi —, a szocializmus építésének egész történelmi korszakára érvényes strukturális mozgás. Közben azonban az ágazati és a termékszerkezetben adódhatnak és adódnak is feszültségek. ellentmondások. Ahhoz azonban, hogy ezeket a gondokat valósághűen ábrázolhassuk, érdemes még elidőznünk a gazdaságszerkezet fogalmánál, egyetlen pontra irányítva vizsgálódásunk reflektorfényét, s ez: a megítélés mércéje. E pillanatban és a kérdések-kérdése, a kulcsprobléma, amelynek megoldásával a kormányzati és ágazati irányítószervek is foglalkoznak. A mércével kapcsolatos kérdőjelek két tényezőből erednek. Az egyik tömören íg, összegezhető: bár a nemzetközi gazdaságfejlődés jelez bizonyos hozzávetőleges strukturális változási irányt, általánosan elfogadott mértékegység voltaképpen nincs, sőt, két egyforma ország sincs, ahol a szerkezeti fejlődés hajszálpontos azonossággal, részletegyezéssel haladna. Ilyen módon tehát — bár a nemzetközi folyamatok jelzőrendszere korántsem mellőzhető —, pontos tételes útmutatást innen aligha várhatunk. Az imént jelzett két tényező második dossziéját fellapozva: azzal is számolnunk kell, hogy az ágazati és termékszerkezet korszerűségéről a hazai árak sem adhatnak minden tekintetben megbízható tájékoztatást, mert hiszen a különööző támogatások, dotációk ina még sok esetben eltérítik a termelői árakat az úgynevezett értékaranyos, tehát a gazdaságosságot valósághűen j^lző szinttől. M indemellett természetesen nem mondunk és nem 's mondhatunk le arról, hogy a gazdaság szerkezetét folyamatosah változtassuk, korszerűsítsük. Igazodási pontként végeredményben két, egymással szorosan összefüggő jelenségcsoportot kell mozgásában, módosulási folyamataiban vizsgálnunk. Az egyiket, némi egyszerűsítéssel, műszaki színvonalnak nevezhetjük; ez természetes mértékegysegek segítségével hasonlítja össze egy-egy ágazatunkat, termékünket a világpiac azonos produktumaival, önmagában ez az összehasonlítás még csak féligazságokról tudósíthat, hiszen nem felelhet a rendkívül fontos kérdésre, arra tudniillik: mennyibe kerül nálunk és ott ennek a műszaki szintnek az előállítása. Erre, tehát a jövedelmezőségi egybevetésre a közgazdasági elemzés módot ad, s így a két, szorosan összefonódó vizsgálódás nyújthat bizonyos igazodási irányt, korszerűsítési mércét. Ebből egyenesen következik, hogy a gazdaság szerkezete nemcsak akkor tekinthető korszerűnek, ha — eszményi állapotban — mondjuk csupa világszínvonalon álló terméket produkál, de akkor is, ha ezt jövedelmezően, verseny- kepesen, viszonylag kis költségráfordítással teszi. S ez a kettős értelmezés ad most már áttekintési alapot ahhoz is, amiért a gazdaságszerkezet változtatása napjainkban előlépett vezércikkek témájává, elsőrendű gazdaságpolitikai feladattá. A népgazdaság fő szerkezeti változásának irányait alapjábanvéve meghatározzák a negyedik ötéves terv úgynevezett központi fejlesztési programjai — például a földgáz-program, a textilipar rekonstrukciója, a számítógép-gyártás, a közúti járművek termelésének gyors növelése. Emellett vagy ezen belül azonban szerkezeti gondokat. aránytalanságokat jeleznek a gazdaság közismert feszültségei. A külkereskedelmi mérleg hiánya a jövedelmező export csomópontján, a beruházási feszültség a kelleténél költségesebb fejlesztés síkján jelzi a mélyebb — strukturális — gondokat. Mivel a gazdaságszerkezet, mint említettük, a műszaki szyivonadat es a jövedelmezőséget egyaránt tükrözi, változásának folyamata a gazdasagot teljességében, minden részletében átfogja, tehát a megoldást célzó intézkedések is sokrétűek. Kiindulópontként a kormány elrendelte, hogy — a központilag kidolgozott irányelvekre alapozva —, a minisztériumok készítsenek gondos vizsgálatokkal, elemzésekkel intézkedési terveket a gazdaságszerkezet korszerűsítésére, a termelés jövedelmezőségének javítására. Ebbe a sorba illeszkedik az az intézkedés is, amely a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát hivatott emelni, s a gazdaságszerkezet témaköréhez kapcsolódnak a beruházási feszültségeket feloldó, általában a beruházási döntési rendszert felülvizsgáló elemzések es ésszerűsítését célzó határozatok isv S zakmai körökben gyakran közelítik meg olymódon ezt a feladatcsoportot, hogy vajon központilag, illetve vállalati szinten keíl-e a megoldáshoz hozzákezdeni? A pontos válasz csak ez lehet: itt is, ott is, Nyilvánvaló, hogy a népgazdaság ágazati szerkezetét mindenekelőtt központi döntésekre alapozva lehet változtatni, korszerűsíteni, bár még itt sem iktatható ki a vállalati közreműködés, hiszen köztudomású, hogy jónéhány nagyvállalat voltaképpen egész ágazatokra kiterjedő hatáskörrel működik. Ami pedig a struktúra különösen fontos tényezőjét: a termékszerkezetet illeti, ebben rendkívül tág lehetőség nyílik a vállalati kezdeményezésre, az önállóság felelős értelmezésére. j T. A. Igények és lehetőségek A kommunális ellátás helyzete Szolnokon A szolnoki Városi Tanács ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a szolnoki Városi Tanács. A* ülésen két napirendi pont szerepelt: az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló program, valamint a tanács várospolitikai bizottságának jelentése a város kommunális ellátásának a helyzetéről és a fejlesztés irányának a meghatározásáról. Mindkét napirendi pont I fölött aktív vita alakult ki. Az ifjúsági törvényhez például kilencen szóltak hozzá és sok hasznos javaslat hangzott el. A kommunális ellátás szinte minden településen és szinte mindig aktuális téma. Szolnokon különösein az, hiszen a város a felsőfokú szerepkörre kijelölt városok között ebben a tekintetben — mint a tegnapi tanácsülésen is elhangzott — ugyancsak közepes helyet foglal el. A ma embere szabadidejének jó részét legszívesebben a „zöldben” tölti. Ebből a szempontból Szolnok nem áll rosszul, 1965-ben nem egészen 200 ezer négyzetméter zöldterület tartozott a városhoz, ebben az évben pedig már több mint másfél millió négyzetméter. A probléma csupán az, hogy a város belső területein ennek ellenére sincsenek nagyobb parkok, és létesítésükre gyakorlatilag nincs is lehetőség. örvendetes viszont, hogy d játszóterek száma az utóbbi hét évben több mint tízszeresére emelkedett, (1065-ben öt volt, idén már ötvennyolc játszó.ér van Szolnokon.) Az energiaellátásban — gáz, villany — a megye- székhely országosan is az elsők között van. Hazánkban például őt olyan város van, ahol az egy háztartási fogyasztó gázfelhasználása meghaladja évente az ezer köbmétert. Ezek közül az egyik Szolnok. A városi tanács már, évekkel ezelőtt kidolgoztatta a vízmű fejlesztésének programját, megvalógításá- hbz azonban egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő pénz. Az új, napi 45 ezer köbméter kapacitású vízmű ezért előreláthatóan csak az V. ötéves terv második felében készül el. A szenyvízelvezetés ennél is sokkal súlyosabb gondokat okoz. A lakásoknak alig több mint egynegyede van bekötve a szennyvízcsatornahálózatba, ráadásul a szennyvíz tisztítatlanul ömlik a Tiszába és a Zagyvába. A Tiszaliget metén például ezért tilos a fürdés. Egyre inkább szükséges lenne szennyvíztisztító építése, pénz azonban erre sincs. Szolnok közlekedési csomópont, az átmenő forgalom már most jelentős — nem egyszer problémákat is okoz és a következő években ugrásszerűen emelkedik tovább. tJj utakat kellene építeni, a régieket korszerűsíteni, de az anyagi lehelő- / ségek ennek a fontos feladatnak megoldását is korlátozzák. A város gondjai közül csak néhányat említettünk, amelyek sajnos azt bizonyítják, hogy Szolnok nem mindenben éri még el azt a szintet, amely a felsőfokú szerepkör betöltéséhez szükséges volna. ☆ Óvoda és iskolaépítő társadalmi munkások kitüntetéséről határozott a városi tanács ülése. A város alapításának kilencszáz éves jubileuma tiszteletére indított városfejlesztési mozgalomhoz elsők között csatlakozott a papírgyár, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalat. A papírgyár saját beruházási eszközeiből hétszázezer forintos költséggel, ötven hely- lyel bővítette a Vöröshadsereg úti óvodát. . A Nagy alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kollektívája úttörőfogiaikoztató termet építtet társadalmi munkában az Abonyi úti iskola részére. A városi tanács két ipari üzem, illetve vállalat több dolgozójának a „Társadalmi Munkáért” kitüntető jelvényt adományozta. Feloszlatták a Bundestagot KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Ma: Magyarok a határon túl Nagyobb létszámú tagozatok Egy évvel ezelőtt jelent meg az ifjúsági törvény Világgazdasági hírek Húsz év után a Kiliánon Az eladóművész A 22-es csapdája Magyar-HDK együttműködés Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes és dr. Herbert Welz, az NDK miniszterelnök-helyettese Berlinben pénteken jegyzőkönyvet irt alá a két fél között Berlinben szeptember 18-a és 22-e között lefolyt megbeszélésről. A jegyzőkönyv megállapítja, a magyar küldöttség mostani látogatása is bebizonyította, milyen hasznosak az ilyen jellegű tapasztalatcserék és konzultációk a tudománypolitika megvalósítására. A két baráti ország között a jövőben még hatékonyabbá és eredményesebbé válik majd a tudományos és műszaki együttműködés. Dr. Ajtai Miklós, NDK- beM látogatását befejezve, a küldöttség tagjaival együtt pénteken délután hazautazott. Búcsúztatására a schö- nefeldi repülőtéren megjelent dr. Herbert Weiz, az NDK miniszterelnök-helyettese, Gunter Prey tudomány- ügyi és műszaki fejlesztési miniszter, valamint a berlini magyar nagykövetség felelős munkatársai. ga—a—.um »iiii mii—— Üli .TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK IIHÓHI VSUK Iliid K Elutazott a mongol gazdasági delegáció Tárgyalásainak befejeztével péntek este elutazott hazánkból a Mongol Népköz- társaság gazdasági delegációja, amely a magyar— mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 6. ülésszakán vett részt. A küldöttséget Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál- jának első elnökhelyettese, a kormányközi bizottság mongol tagozatának elnöke vezette. Külkereskedelmi delegáció Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter vezetésével a kuwaiti kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására pénteken delegáció utazott Kuwaitba. A kuwaiti megbeszélések befejezése után külkereskedelmi miniszterünk a magyar—iráni miniszteri vegyesbizottság második ülésszakára Teheránba utazik. A miniszter iráni látogatása idején nyitják meg a tehe- ráni önálló magyar kiállítást is. Dr. Biró József Iránból Irakba látogat, ahol a gazdasági miniszter meghívására a bagdadi nemzetközi vásár megnyitásán vesz reszt. Fogadás a bolgár nagykövetségen Todor Dacsev vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségének katonai és légügyi attaséja — a bolgár néphadsereg napja alkalmából pénteken délben koktélt adott a nagykövetségen. Megjelent Csérni Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke. Marjai József külügyminiszter-helyettes, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, a társ fegyveres testületek több vezetője. Jelen volt Sztoio Szata- noev bolgár nagykövet, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos más vezetője, katonai és légügyi attaséja. Bélyegritkaságok árverése A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége vasárnap különleges „gyors-csere” bélyegaukció színhelye lesz. A szöi'etség budapesti Vörösmarty utcai székházában délelölt 10 órakor kezdődő árverésen klasszikus magyar bályegritkaságokra, levelekre, külföldi bélyegkülönlegességekre licitálhatnak az érdeklődök. Megkezdődött a szarvasbőgés A hűvösre fordult szeptemberi időjárással, a csillagászati ősz beköszöntővel — a szokásosnál valamivel későbben — megkezdődött a szarvasbőgés a borsodi erdőkben. A Putnok környéki úgynevezett Szörnyű-völgyben, a zempléni hegyvidéken, Telkibánya és Kőkapu környékén, valamint a szel- cepusztai rezervátumhoz tartozó színi erdőségekben 10—14-es csoportokban szólnak az „erdei orgonák”. A népfront szolnoki járási bizottságának ülése A Hazafias Népfront szolnoki járási bizottsága tegnap ülést tartott. Náhóczky Istvánná, a népfront járási bizottságának elnöke ismertette a két napirendi pontot. majd Telek. Istvánná, az MSZMP járási bizottságának titkára beszélt a nőpolitikái határozatok végrehajtásáról. Elmondta, hogy a legnagyobb eredményeket a nők közéleti tevékenységbe «aló bevonásává! érték cl, továbbra is probléma azonban a dolgozó nők kettős leterheltsége és az, hogy kevés a gyermekintézmények száma, E miatt sok asszony nem tud munkát vállalni. Másik gond, hogy a férfiakéval azonos munkáért a nők még mindig kevesebb bért kapnak. A martfűi Tisza Cipőgyárban például a női művezetők fizetését a határozat megjelenése után kétszáz forinttal felemelték, de az még igy is kevesebb, mint a hasonló munkakört betöltő férfiaké. Második napirendi pontként a népfront V. kongresz- szusa állásfoglalásának alapján elkészített négy évre szóló munkaprogram elfogadása szerepelt, Névadójukról emlékeztek Az Állami Déryné Színház Borsod megyében vendégszerepei, ahol Szigligeti Ede Lilicmfi című színdarabját mutatják be a szin- házkedveló közönségnek. A társulat tagjai pénteken Miskolcra tátogattak és megemlékeztek névadójuk, Déryné halálának 100. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a művészek felkeresték a miskolci Szent Anna temetőt, s megkoszorúzták Déryné, Széppataki Róza sírját.
