Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
1972. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos közoktatáspolitikai aktíva a Parlamentijeit Chilei szakszervezeti delegáció Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) Aczél György rámutatott: — Rendkívül fontos, hogy milyen központi intézkedések születnek az oktatás fejlesztésére, de a siker végső soron azon múlik, mit tesznek azok. akiknek mindennapi munkája az oktatásnevelés; akik nap mint nap találkoznak tanítványaikkal, a tanulóifjúsággal, lesz-e elég öntevékenység, kezdeményezés bennük, hogy a határozat alapján cselekedjenek, s ne várjanak mindent felülről. Ezután a közoktatáspolitikai határozatban megfogal- ' mázott célok realitásáról szólt, és vázolta az oktatásügynek a két világrendszer harcában betöltött szerepét, majd a szocialista oktatásügy céljait fejtette ki: Az oktatásügy fejlesztésének alapvető kérdésére adott szocialista válasz: olyan sokoldalúan művelt, elméletileg és gyakorlatilag képzett szakemberek nevelése, akik gazdagodnak a kultúra által és gazdagítják a kultúrát; akik a dialektikus materialista világnézet és a szocialista erkölcs alapján gondolkodnak és cselekednek; akik a valóság változásait, a történelem menetét a marxizmus—leniniz- mus, a szocializmus szellemében képesek megítélni; akik a szocialista társadalmi, közösségi élet aktív résztvevői, a szocialista építés részesei. Az előadó ezután kitért a határozat megvalósításának tartalmi, tárgyi és személyi feltételeire, majd az egyes iskolatípusok fejlesztéséről szólt. Részletesen foglalkozott a továbbiakban az oktatásügy központi szerveinek leglényegesebb feladataival, majd tartalmi kérdésekre áttérve így folytatta: — A jövő követelményeit nem teljesíthetjük úgy, hogy megkísérlünk mindent tételesen megtanítani, amire 25 —30 év múlva szükségük lesz napjaink fiataljainak. Ez lehetetlen. Lehetetlen mindenekelőtt azért, mert nem tudjuk pontosan, mir« lesz szükségük, s lehetetlen azért is, mert nem csupán a jövőre kell felkészülniük, hanem a mára is. — Vita folyik az iskolában nyújtandó egységes műveltség és differenciálás problémáiról. Van olyan nézet, amely szerint az alapozó, általános iskolában nyújtandó egységes műveltség nem tűri a differenciálást. Mi úgy véljük, hogy bizonyos standard ismeretkörökön túl — amelyek alapot szolgáltatnak a szakismeretek, vagy az egyes tudományágak irányában — tekintettel kell lenni az egyéni hajlamok, képességek kibontakoztatására is. Az előadó a továbbiakban beszélt az osztályozás kérdéséről, majd az iskolai kísérletekről szólva megjegyezte: — A tartalmi fejlesztés nem nélkülözheti a koncepció kialakítása után a kipróbálást, majd bevezetésük feltételeinek gondos megtervezését. Nagyon fontos ezért, hogy rövidesen kialakuljon a kísérleti iskolák hálózata és ösztönzést klójának a kísérletezésre, az új módszerek kutatására más iskolák pedagógusai is. A Központi Bizottság titkára részletesen, foglalkozott a megyei tanácsok és a helyi művelődési apparátusok feladataival, majd a pedagógusokról szólva hangoztatta: — Központi Bizottságunk határozatának megvalósításához nélkülözhetetlen a pedagógusok egyetértése, tudatos tevékenysége. Minden okunk megvan rá, hogy bízzunk abban: a nevelők megértik céljainkat és mun- jkájukat, hivatásukat azok elérésének szolgálatába állítják, fejlesztik tudásukat, felkészültségüket, s a jó ügy érdekében nem sajnálják erejüket, idejüket sem. A referátum nagy teret szentelt az iskolák belső életének, a tantestületi demokratizmusunk. Aczél György részletesen beszélt a határozat végrehajtásának az iskolákban megvalósítandó időszerű feladatairól. Kiemelte a túlterhelés csökkentésének követelményét, a bukásokkal összefüggő problémákat, majd így folytatta: — Ha a gyerekekben felébresztjük az érdeklődést a tudás iránt, akkor életük végéig érdeklődő emberek lesznek. olyanok, akik fogékonyak az új iránt. Akkor képesek lesznek arra, hogy a nehezebb tananyagot is megtanulják. Aki pedig az iskolában megszokja a tanulást, a munkát, dolgos ember lesz felnőtt korában is. Az iskolai nevelés feladaA művelődésügyi miniszter rámutatott, hogy a Központi Bizottság ülését követő nyári tanítási szünet után elérkezett az ideje a határozat megismertetésének, a jó végrehajtáshoz szükséges egységes értelmezés kialakításának, a feladatok területi és iskolai kibontásának. Ezután így folytatta: — A középfokú oktatási intézmények a párthatározat értelmében a területi tanácsok hatáskörébe kerülnek. Lázár György elvtárssal egyetértünk abban, hogy tanácsi irányításuk feladata egy helyre összpontosuljon, a lényegesen, megerősítendő művelődésügyi osztályok kezébe kerüljön. Minden esetleges félreértés elkerülésére hozzáteszem: az általános felügyeletet a művelődésügyi osztály operatív irányítása alatt működve tanácsadással, információk közvetítésével segíti a tartalmi feladatok színvonalas megoldását. — A Központi Bizottság határozata különös súlyt helyez az általán,os iskolák fejlesztésére és a közöttük lévő színvonalbeli különbségek csökkentésére. Ennek tesz eleget a kormány azzal, hogy 1973. I. félévében napirendre tűzi az alsófokú oktatás fejlesztését. Előterjesztésünkben ki kell térnünk az óvodai ellátottság szintjének emelésére, az általános iskolai szakrendszerű oktatás kiterjesztésére, az intézmények közti különbségek csökkentésére, az iskolák felszerelésének kiegészítésére, a körzeti iskolai és diákotthoni hálózatnak a célcsoportos beruházási elv alkalmazásával történő fejlesztésére, továbbá a gyermekvédelmi és a gyógypedagógiai intézmények fejlesztésére. A párthatározat alapján A munkaügyi miniszter egyebek között aláhúzta, hogy az ipari és mezőgazda- sági szakközépiskolákban az új képzési célnak megfelfő tantervi változtatásokkal, a szakma gyakorlati követelményeinek elsajátításához szükséges oktatási idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy mindenekelőtt az elméletigényes szakmákban szakmunkásokat képezzelek. Ezért össze kell hangolni a szakmunkásképző intézetekben és a szakközépiskolákban folyó képzés tartalmát és a létszámokat. — A határozatban szereplő hároméves esti-levelező tagozat kiépítése a fiatal szakmunkások számára lehetőséget biztosít az érettségi megszerzésére. Maga a kurzus egyébként bármelyik középfokú intézményben megtait vázolva, Aczél György megjegyezte: — Felelősséggel élő, kötelességtudó, közösségi embereket akárunk nevelni, ilyeneket nevelni azonban csak közösségben lehet, olyan közösségben, amelynek legfőbb szervezője maga a pedagógus. A közösségi nevelés legkitűnőbb terepe pedig az ifjúsági szervezet. Beszéde befejező részében a Központi Bizottság titkára a pártszervek és szervezetek feladataira tért ki. Mint mondta, a pártszervezeteknek mindenekelőtt az a feladatuk, hogy segítsék a határozat megismertetését, megértetését, politikai munkával szerezzék meg a párton kívüli pedagógusok egyetértését. javasoljuk, hogy a tanítóképző intézetek váljanak a tanárképző főiskolák kihelyezett karaivá, az óvónőképző intézetek pedig a területileg illetékes tanárképző főiskola intézeteként működjenek. A Művelődésügyi Minisztérium saját hatáskörében kiadandó intézkedésekre áttérve, Ilku Pál a tananyagcsökkentés és az osztályzás témakörébe tartozó kérdésekkel foglalkozott. — Bejelenthetem, hogy a tanév végén megyénként mintegy 10—15 — a művelődésügyi osztályokkal egyetértésben’ kijelölt — általános iskola első osztályában próbaképpen teljes egészében megszüntetjük az évismétlést, s az 1973/74. tanévtől kezdve általánossá tesszük ezt a gyakorlatot. Ugyancsak még ebben a tanévben, mind az általános, mind a középiskolában eltöröljük az átlagosztályzatot. Az általános iskolában újonnan induló tantárgyakban, továbbá az ötödik osztály minden tantárgyában félévkor a tanulók nem kapnak a jövőben osztályzatot. A továbbiakban rámutatott: — nagyon össze kell fognunk a területi tanácsokkal a falusi általános iskolai, továbbá a területi középiskolai kollégiumok építése, célcsoportos beruházásként kezelése érdekében. A magyar oktatásügy történetében először fordul elő, hogy 15 évre szóló egységes párt- és állami programunk van a köznevelés fejlesztésére. Ez önmagában óriási segítséget jelent munkánk társadalmi megbecsülésében és előbbre vitelében. Körültekintő végrehajtása céltudatos, ütemes munkát igényel mindnyájunktól. szervezhető, ahol annak feltételei meglesznek. A felnőttkorú munkások képzésének nagy jelentőségéről beszélt a továbbiakban Lázár György, majd részletesen szólt arról, milyen feladatokat kell megoldaniuk a vállalatoknak a felnőtt szakmunkásképzéssel összefüggésben. — Még igen sok munka, s tisztázni való áll előttünk. Meggyőződésem azonban, hogy együttes erőfeszítéssel és jó együttműködéssel újabb lépést teszünk előre a szakmunkásképzés fejlesztésének útján — hangoztatta. ☆ Ezt követően megkezdődött a vita. Az országos aktíva Aczél György zárszavával ért veget. A célgépvezelo Kálmán István, a Héki Állami Gazdaság igazgatója vetette fel nyilvánosan nemrégen.- tulajdonképpen' kiket is tartunk mi szakembereknek és kiket nem? Egyáltalán lépést, tartanak-e fogalmaink a társadalmi, a technikai haladással? Azt is megmondta, hogy mire gondol. A mező- gazdasági üzemekben szakembernek számít történetesen már a brigádvezetőtől felfelé mindenki. Ez eddig rendjén is van. Az azonban már korántsem, hogy a célgépvezetők meg a traktoros, esetleg a szerelő, de maximum a szakmunkás kategóriába tartoznak. Nagyon igaza volt a felszólalónak. Megjelentek a magyar mezőgazdaságban, Szolnok megye több mezőgazda- sági üzemében is, az első célgépek. A megállíthatatlan technikái forradalmat figyelembe véve, bizonyosra vehetjük. hogy a közeljövőben uralkodó gépfajta lesz ez a már gépnek alig nevezhető. Inkább termelőberendezésnek számító Konstrukció. Egv-egv ilyen célgép értéke másfél— kétmillió forint körüli. Nagyobb mint egy kis hivatal. Intézmény, kis vállalat teljes eszközállományának összege. Egy-egy célgép több munka elvégzésére képes, mint az egykori első gépállomások voltak. De az említett hivatalok. intézmények, kisvállalatok élén igazgatók, vezető garnitúrák irányítanak. Az őket megillető társadalmi ranggal és a munka megosztásból eredő kiemelt anyagi javakkal. A hatalmas értékű termelőberendezés és munkája pedig összesen egy emberre van bízva: a célgépvezetőre. Nem kell ecsetelni mekkora a felelősségük. Egy szakszerűtlen mozdulat, máris milliós érték mehet tönkre, milliós értékű munka esik ki. Helyzetükből adódóan, a kategorizálástól függetlenül is szakemberek, sőt specialisták a célgépvezetők. így kellene gondolni is rájuk. Jelenleg a keresetük alig haladja meg a legjobb traktorosokét, nem éri el a brigádvezetőét. Továbbképzési rendszerük helyük az üzemi rangsorban nem több mint más gépen ülő társaiké. Csak a munkájuk, a felelősségük más. Nemcsak az ő érdekük, hogy változás történjen ebben. / Vendégeket fogadtak tegnap Szolnokon. A hazánkban tartózkodó chilei szak- szervezeti delegáció egynapos látogatásra a megye- székhelyre érkezett. Rigoberto Munoz Sazot, a chilei Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárát, aki a küldöttséget vezeti, Raul Munoz Ganitíot, Beiiios Lincoyant, Aida Santibanez asszonyt elkísérte dr. Prie- szol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, országgyűlési képviselő, és Kovács István a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára. A küldöttséget Árvái István, az SZMT vezető titkára, Csorna Kálmán a váA KISZ Szolnok városi Bizottságának akcióprogramja alapján ebben az évben a város valamennyi KISZ szervezetének, csúcsvezetőségének és KISZ bizottsága képviselőinek részvételével Ifjúságpolitikai- várospolitikai tanácskozásokat rendeznek Szolnok fennállásának 900. évfordulója előkészítése jegyében. A Volán 7. számú Vállalat, a járműjavító, a vasútüzem és a Volán 21. számú Vállalat szolnoki KISZ alapszervezetének fiataljai tegnap a járműjavító művelődési házában gyűltek össze hasonló tanácskozásra, amelyen Urbán István, az MSZMP városi bizottsága rosi tanács elnöké és Bányai. János a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára fogadta. A vendégeket Csorna Kálmán tájékoztatta a megye. illetve a város politikai, gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről, az állami rhunka időszerű kérdéseiről, majd Bányai János ismertette a szakszervezeti munka időszerű feladatait, a szakszervezet és a tanács együttműködésének tapasztalatait. A delegáció tagjai délután meglátogatták a szolnoki Vasipari Vállalatot, utána városnézésen vettek részt. gazdaságpolitikai csoportjának ve^étője ismertette Szolnok fennállásának 900. évfordulójára hozott eddigi intézkedéseket és a további feladatokat. A KISZ szervezetek képviselői hozzászólásaikban egyöntetűen ' azt mondták el, hogy anyagi hozzájárulással, társadalmi munka felajánlásokkal kívánnak részt venni a jubileumi évforduló méltó megünneplésében. A Volán 7. számú Vállalat KISZ-esei például vállalták. hogy 1975-ig 18 ezer köbméter földet szállítónak a tiszali- getl sportkombinát építéséhez, illetve a városi tanács által kijelölt helyekre. „15 évre száló egységes párt- és állami programunk van Ilku Pál felszólalása Feladató í a szakmunkásképzésben Lázár György in unka ügyiül niszíer felszólalása b. 1. Uj kőolaj feldolgozó üzem Százhalombattám A Dunai Kőolajipari Vállalat évi 3 millió tonna teljesítményű atmoszférikus és vákumdesztlllációs üzemet építtet. Itt dolgozzák majd fel a „Barátság II.” kőolajvezetéken érkező nyersolajat. t Képünkön: Épül az új vákumdesztillációs torony. (MTI—foto—J aszai Csaba felvétele—KEj A chilei vendégek Ifjúságpolitikai — várospolitikai tanácskozás a járműjavítóban
