Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 19. 101 kérdés Minden esztendő szeptemberének harmadik keddjén nyílik az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. New York-i idő szerint kedden délután 3-kor (magyar idő szerint az este 9 óra) kezdődik tehát az ENSZ idei köz­gyűlése, a huszonhetedik. A televízió A hét műsorának nézői vasárnap este lát­hatták és hallhatták az ENSZ új főtitkára, Kurt Waldheim nyilatkozatát a Magyar Televízió számára. Waldheim egyebek közt leszögezte: érdekes közgyűlésnek nézünk elé­be, nagyon fontos dolgokat kell megvitatnia a világszerve­zetnek. Már eddig 101 kérdés szerepel az ideiglenes napiren­den. Ezek közül most csupán néhány döntő fontosságút kívánunk kiemelni. Így például napirendre kerül a nem­zetközi biztonság megerősítéséről szóló deklaráció megva­lósítása. Ezt a deklarációt szovjet kezdeményezésre fogadta el a világszervezet, még 1970-ben.. Most ßürgetö már a gyakorlati megvalósításra vonatkozó javaslatok megvi­tatása. Ugyancsak a Szovjetunió és a többi szocialista ország a — hogy úgy mondjuk — „védnöke” a leszerelési világ­konferencia összehívását szorgalmazó javaslatnak. Kurt Waidheim egyik legutóbbi beszédében ezt nevezte a köz­gyűlés legfontosabb napirendi pontjának. Véleményünk szerint nem kevésbé fontos a Szovjetunió új javaslata, amely az erőszak minden formájáról való le­mondásra irányul. Az, hogy az ENSZ közgyűlése idén va- valamivel enyhültebb légkörben ül össze, nem utolsósorban azoknak az erőszakról való lemondást tartalmazó szerző­déseknek köszönhető, amelyeket a Szovjetunió és Len­gyelország kötött a Német Szövetségi Köztársasággal. Ebből is látható, hogy ugyanennek nemzetközi és általános síkra emelése — párosulva „a nukleáris fegyverek alkalmazásá­nak egyszer és mindenkorra történő betiltásával”, amely szintén szerepel ebben a szovjet javaslatban — mennyire időszerű és reménytkeltő a nemzetközi helyzet további eny­hülésére nézve. Sorolhatnánk még egy sereg kitűnő — nagyrészt szov­jet és más szocialista kezdeményezésből fakadó — javas­latot. amely ott fog szerepelni most az ENSZ-közgyűlés napirendjén. Ha a világszervezet akár csak egy részükben is előre tud lépni, akkor tovább szilárdul a nemzetközi béke és biztonság ügye. (KS) Angela Davis, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága meghívására Szófiába érkezett. Davis-t a repülőtéren Pcke Takov, a bolgár Államtanács helyettes elnöke fogadta. Képünk Davis szófiai repülőtérre való megérkezését mutatja (Telefoto — BTA—MTI—KS) Feszült a helyzet az izraeli—szíriai arcvonalon Ülést tart a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Ma reggel nyílik meg Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ne­gyedik ülésszaka. A napirenden elsősorban belpolitikai kérdések szere­pelnek, köztük előrelátható­lag az első szovjet „tanács­tag-törvény” elfogadása. A törvényjavaslat pontosan kö­rülhatárolja különböző szintű képviseleti szervek tagjaipak felhatalmazását és jogkörét, valamint a hivatalos szemé­lyek kötelezettségeit a vá­lasztott képviselőkkel szem­ben. A Legfelsőbb Tanács meg­vitatja továbbá a mezőgazda- sági termelés hatékonyabbá tételének, a gépkocsiközleke­dés fejlesztésének, az egész­ségügyi ellátás s a környezet­védelem javításának időszerű kérdéseit. Végül belkereske­delmi közszolgálati és város­gazdálkodási problémák is szóba kerülnek. „Északi békenapok" Kjeiben végetértek a ha­gyományos ..Északi békena­pok”, amelyeken a Német Demokratikus Köztársaság, Dánia. Norvégia, Lengyelor­szág, a Szovjetunió, a Né­met Szövetségi Köztársaság és Finnország társadalmának képviselői vettek részt. A nemzetközi konferencia plenáris záróülésén egyhan­gúlag elfogadtak két doku­mentumot: a balti országok társadalma képviselőinek nyilatkozatát és az indokínai határozatot. A Reuter Tel Aviv-i je­lentése szerint az izraeli csapatok Dél-Libanonból történt kivonulása után a fi­gyelem most az izraelá-szí- riai arcvonalra irányul. Az angol hírügynökség megálla­pítja, hogy az utóbbi 48 órá­ban rendkívül megnőtt a fe­szültség a frontvonalon. Az izraeli Davan című lap imégjegyzi. hogy a Libanon ellen intézett izraeli támadás nem elszigetelt akció, hanem egy nagyobb hadjárat része. Harmadik hónapja tart a harc Quang Tri-nél A VDK külügyminisztériu­ma hétfőn tiltakozott a vasár­napi amerikai bombázások miatt. Mint a nyilatkozat be­számol róla, az amerikai légi­erő 11 észak-vietnami tarto­mány, lakott területeit bom­bázta. A saigoni amerikai pa­rancsnokság hétfőn három sugárhajtású repülőgép el­vesztését ismerte be. Az ame­rikai jelentés szerint négy pilóta eltűnt. Quang Tri tartományi szék­helynél, a Citadellától délke­letre és délnyugatra folyta­tódnak a heves harcok a vá­rost védelmező szabadsághar­cosok és a saigoni alakulatok között. Quang Trinél 82 napja tar­tó harcokról Kiadott összesítő j elentésében a Felszabadulás hírügynökség beszámol arról, hogy június 28-tól szeptem­ber 16-ig a hazafiak az ellen­fél 24 000 katonáját tették harcképtelenné, köztük 11 000 ejtőernyőst és 12 000 tenge­részgyalogost. Lelőttek 180 amerikai repülőgépet, meg­semmisítettek 240 katonai járművet és elsüllyesztettek hat hajót. Megnyílt az indiai—pakisztáni határ Lépésről lépésre megvaló­sulnak a szimlai megállapo­dásban foglaltak is: az utóbbi napokban megkezdődött a se­besült hadifoglyok kicserélé­se, a múlt héten pedig nagy tömegben telepítették haza azokat a polgári személyeket. akik a tavaly decemberi in­diai—pakisztáni háború kitö­résekor az egyik vagy másik oldalon rekedtek. A háború befejezése óta első ízben megnyílt India és Pakisztán között a határ. Invázió Uganda ellen Az ugandai légi- és száraz­földi egységek hétfőn vissza­foglalták azt a három dél- nyugat-ugandai várost, ame­lyet az inváziós csapatok va­sárnap és hétfőre virradó éj­szaka elfoglaltak — közölte az ugandai hadsereg szóvi­vője. Az ugandai rádió közlemé­nye szerint Amin elnök ma­gához kérette Nagy-Britan- nia kampalai ügyvivőjét, s magyarázatot kért azokra a hírekre vonatkozóan, hogy a londoni kormány állítólag csapatokat kíván küldeni a térségbe A négynapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Heath angol miniszterelnök, hétfő reggel japán kollégáját, Kakuei Tanaka japán miniszterelnököt hivatali rezidenciá­jában kereste fel. hogy tárgyalásokat folytasson vele. Ké­pünkön: Heath (halról) angol kormányfő és Tanaka japán miniszterelnök a tárgyalások megkezdése előtt Ma kezdődik az ENSZ-közgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a világban to­vábbra is megvannak a fe- szültségi gócok. Folytatódik az Egyesült Államok vietna­mi agressziója, aggasztó a kö­zel-keleti helyzet, ahol Izrael újabb és újabb fegyveres pro­vokációkat követ el a szom­szédos arab országok ellen. Mindez alapot ad arra, hogy a közgyűlés ülésaszakának napirendjén szereplő kérdé­sek megvitatásánál éles harc várható egyrészről a béke és a haladás erői, másrészről az imperializmus és a reakció között. Utóbbiak harc nélkül nem adják fel állásaikat. Az ülésszak előzetes napi­rendjén szereplő kérdések között nagyjelentőségűek a Szovjetuniónak és más szo­cialista országoknak a lesze­relésre, a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sára vonatkozó javaslatai. — ENSZ körökben nagy meg­elégedéssel fogadták a Szov- jetuniónaK azt az új, fontos kezdeményezését, hogy sür­gős és fontos pontként vegyék napirendre a „lemondás az erőszak alkalmazásáról a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkal­mazásának egyszer és min­denkorra történő betiltása” kérdését. A küldöttek köré­ben kifejezésre jut az a véle­mény, hogy a szovjet javaslat — amelynek időszerűségéhez nem fér kétség — támoga­tásra talál az országok túl­nyomó többségénél; úgy érté­kelik majd ezt a javaslatot, mint rendkívül fontos hozzá­járulást a nemzetközi biz­tonság megszilárdításához és a fegyveres konfliktusok el­hárításához. Különlegesen fontos helyet foglal el az a szovjet javas­lat is, hogy hívják össze a leszerelési világkonferenciát. A szovjet kezdeményezés — amely abból indul ki, hogy elősegítse minden állam erő­feszítéseinek egyesítését és aktivizálását a leszerelés lét- fontosságú kérdéseinek sike­res megoldására — helyeslés­re talál a világ országainak döntő többségénél. — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a külföldi újságírók szövetsé­gében elhangzott beszédében a leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozó — szovjet javaslatot, valamint a nukleáris kísérlet és a vegyi fegyverek eltiltásának kérdé­sét a közgyűlés legfontosabb napirendi pontjainak nevezte. Ugyancsak a Szovjetunió és más szocialista országok kezdeményezése volt a vegyi és baktérium (biológiai) fegy­verek eltiltása kérdésének napirendre tűzése. Az Egye­sült Államok és számos nyu­gati szövetségese hosszú idő óta ellenszegül egy olyan kon­vekció kidolgozásának, amely egyidejűleg betiltaná ezt a két tömegpusztító fegyverfaj­tát. A szocialista országok e kérdésben tanúsított rugal­massága tette lehetővé, hogy már az elmúlt ülésszakon jó­váhagyták azt az egyezményt, amely megtiltja a baktérium (biológiai) és toxikus fegy­verfajták kidolgozását, gyár­tását és felhalmozását és elő­írja az ilyen készletek meg­semmisítését. A leszerelés problémáival szoros kapcsolatban van a nemzetközi biztonság meg­erősítéséről szóló deklaráció megvalósítása. Ezt a deklará­ciót 1970-ben fogadták el szovjet kezdeményezésre. A gyakorlati megvalósítására irányuló javaslatok megvita­tása az ülésszakon — az ENSZ tevékenységének egyik fő iránya. E kérdés megvita­tása azt jelenti, hogy éles po­litikai vitát kell folytatni azokkal, akik meg akarják akadályozni a nemzetközi konfliktusok békés rendezé­sét. A szovjet kormány javas­lata alapján felvették az ülésszak napirendjére egy olyan nemzetközi megállapo­dás kidolgozását, amely meg­határozza, hogy az államok milyen elvek alapján hasz­nálhatják fel a mesterséges holdakat a közvetlen televí­ziós műsorszórás céljaira. A szovjet kormány amikor a közgyűlés elé terjeszti ezt a javaslatot, abból indul ki, — hogy biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek mel­lett a hírközlés és a kozmikus technika új válfaja minde­nekelőtt a békének és a né­pek barátságának nemes cél­jait szolgálja. A szocialista és a fejlődő országok egv nagy csoportja felvetette azt a kérdést, hogy meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek elősegí­tik Korea mielőbbi független és békés űiraegvesítését. A közgyűlésnek ismét fog­lalkoznia kell a közel-keleti kérdéssel. Az e térségben be­következett legutóbbi esemé­nyek ismét szemléletesen alá­támasztják, hogy Izrael ko­ránt sem akarja figyelembe vermi az ENSZ határozatait, amelyek követelik az izraeli csapatok kivonását a meg­szállt arab területekről, az agresszió nolitikáia. az arab országok ellen irányuló ter­jeszkedés mecrszüntetését. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a gyarmati rend­szer és a fajgyűlölet elleni harc kérdései a gyarmati or­szágok és nének füeeetlensé- géről szóló ENSZ deklaráció meevalósítására irányuló in­tézkedések és sok más fontos, a jelenlegi nemzetközi hely­zetből adódó kérdés. Gromiko nyilatkozata Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, az ENSZ-közgyűlés 27. üléssza­kán résztvevő szovjet kül­döttség vezetője vasárnap New Yorkba érkezett. A szovjet küldöttség — mondotta Gromiko repülő­téri nyilatkozatában — ami­kor New Yorkba érkezett, hogy résztvegyen az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakán, kifejezi azt a reményét, hogy az ülésszak hozzájárul majd a nemzetközi feszült­ség további enyhülésének és a béke megszilárdulásá­nak folyamatához. Feltétlenül szükség van arra — folytatta Gromiko —. hogy az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló ülésszaka az olyan legidőszerűbb kérdé­sekre összpontosítsa a fi­gyelmét, amelyektől függ a háborús konfliktusok elhá­rítása, a meglévő háborús tűzfészkek felszámolása. A szovjet kormány — mivel elő akarja segíteni e feladat megoldását — az ENSZ- közgyűlés elé terjesztette a „Lemondás az erőszak al­kalmazásáról a nemzetközi viszonyokban és a nukleá­ris fegyverek alkalmazásá­nak egyszer s mindenkorra történő betiltása” kérdését. A szovjet küldöttség kész az együttműködésre minden más állam küldöttségével, az olyan kérdések építő jel­legű megoldása érdekében, amelyeket az előttünk álló hetekben megvitat majd a közgyűlés — mondotta a szovjet külügyminiszter. I AZ ^-Síekfromefá X KERESKEDELMI VÁLLAIAT ; ÉS A SZOLNOK MEGYEI IPARCIKK - KISKERESKEDELMI VÁLLALAT meghívja a kedves vásárlókat szeptember 20-án 18 órakor a Szolnok megyei Iparcikk Kisereskedelmi Vállalat törökszentmiklósi 303-as számú vasboltjában tartandó vevőankétra A vevőankéton a vas és műszaki cikkeket érintően »1 vásárlók igényeit kívánjuk összegyűjteni, a jövő évi jobb| áruválaszték biztosítása érdekében. í j | ' aiiaiiaiiiiiai!aiiaiiiiiaiiauaiiaiiaiiaiiaiianauaiiaiiauaiiaiiaiiaiiaua>iauaiiai>aiiiiiaiia>iaiiaiiaiiaiiauaiiaiiaiiatiaiiaiiiiiaiiaiiaHiuauauaiiaiiaiiiiiaiiiiii>ii:iiaiiaiiaiiaiiaiiaiiiiiaiiiiiaiiaiiaiiaiiiaiiiiiiiiiiiaiiiiiaiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiaiiaiiiiiaiiiiiaiiiiianaiiaiiaiiiiiiiiriaiiiiiaiiaiianai!aiianaiiaiiaiiaiiiiiatiaiiaiiiiiiiiiniiiiniiiliiiniitininiyii Brandt felveti a bizalmi kérdést Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn délután tar­tott sajtóértekezletén hivata­losan bejelentette, hogy szer­dán felveti a bizalmi kérdést a szövetségi gyűlésben. Kö­zölte, hogy elhatározásáról levélben értesítette Von Has- selt, a Bundestag elnökét. Brandt hangsúlyozta: a parlamenti munka egyes kép­viselők átlépése folytán meg­bénult, ezért a választóknak kell az új parlament össze­tételéről dönteniök — a bi­zalmi Kérdés a választóknak szól. Közölte, hogy a bizalmi kérdés felvetésétől a pénteki szavazás után a parlament feloszlatását és a rendkívüli parlamenti választások no­vemberi kiírását várja, s arra törekszik — mondotta — hogy a választásokat novem­ber 19-én tartsák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents