Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

1972. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Színeink képviseletében Belémbújl az ördög az olimpia idején, s az éjszakai tévénézéstől fáradt szurkolók őszinte megdöbbenésére azt mondtam: hagyjanak engem békén az újabbnál újabb hí­rekkel, csak a végeredményt közöljék. — Hogy lehet va­laki ilyen közömbös, amikor hazánk színeiről van szó? — replikáztak. Labdarúgóink szerencsére elvonták a figyelmet rólam. Ezüstérem ide, ezüstérem oda, alaposan elverték rajtuk a port. — Kisasszony módra, lélektelenül játszanak, nem buzdítja őket az, hogy hazánk színeit képviselik — dühöngtek a szurkolók a lengyelek elleni döntőn. Ilyenkor mindig az a régi mondás jut eszembe, hogy '„fogjuk meg, és vigyétek”. Utóvégre lehet, hogy kifullad­tak a focisták, nem futotta többre erejükből. Ami pedig a nemzeti színek képviseletét Illeti: mi lenne, ha egyszer a labdarúgók visszájára fordítanák a kérdést? Ha ők tennék fel a szurkolóknak: hogyan képviselik a nemzet színeit önök, valamennyien, mind a tízmillióan? Nem a drukkolásról van szó, bár az is megérne egy misét. A versenyzők szívből biztatták például honfitársai­kat az olimpián, — de csak azután, hogy megtették a ma­gukét az úszómedencében, a vívópáston, a tornaszereken, vagy a sport egyéb küzdőterein. Nos, kedves honfitársaink, amikor leülünk a tv elé, abban a biztos tudatban várunk kiváló eredményeket válogatottunktól, hogy mi már vala­mennyien. becsülettel elláttuk feladatunkat...? Mert ha nem, akkor milyen alapon várjuk kivétel nélkül valameny- nyien azt, hogy a színeinkben pályára lépők minden áron győzzenek. Miért vagyunk olyanok, mint a spártai anya, aki csatába induló fiának ezekkel a szavakkal adta át a pajzsot: „Ezzel, vagy ezen.!”. Magyarul: vagy győztesen, vagy megsemmisülve térhet vissza. Középút nincs. Tény, hogy aki szereti a hazáját, szívből örül a nem­zeti színek diadalának minden vonatkozásban. Hangsúlyo­zom: minden vonatkozásban, s nemcsak a sportolásban. A stadionokban csak nagyon ritkán nyílik alkalom erényeink bizonyítására, az élet egyéb vonatkozásaiban pedig minden nap. S ha jól meggondoljuk, valahol, valamilyen vonatko­zásban mindannyian hazánk színeit képviseljük. Hazánk színeit képviseljük, de miként? Csepel egyik legjobb üzemében a közelmúltban felmérték a munkanap kihasználását. Azt állapították meg, hogy műszakonként hat órát sem töltenek munkával az ottaniak. Ez a helyzet hazánk egyik legjobb termelési eredményét felmutató üze­mében. Milyen a többiben? S egyáltalán: úgy dolgozunk-e. hogy a világ ránk fi­gyeljen? Ha arra gondolok, hogy Szolnokon az Ady Endre út betonozása évek óta készülget, s ugyanígy a Várkonyi téri szolgáltatóház (s néhány ehhez hasonló példát ki ne tudna említeni), nos, akkor... „Országos szintén,”, s megyénkben is találunk tehát ja­vítani valót. S kell is, hogy találjunk, kell, hogy fejlesszük Iparunkat, hiszen az ipari fejlettség nagyobb nemzetközi elismerést jelent, mint a sportban aratott siker. S az ipar gyorsütemű fejlesztésének kedvező hatása mindenképpen kézzelfogható. A beremendi cementmű határidő előtti fel­építése például tizenötmillió dollár megtakarítást jelentett az országnak? Magától érthető tehát, hogy hazánk színeit képviselik azok, akik napi tevékeny munkával járulnak hozzá a nép­gazdaság fejlesztéséhez. S nemcsak ők, hanem az élet egyéb területén dolgozók, sőt — kisebb ügyekben — az utca em­bere is, hiszen rendszeretete kihat városaink tisztaságára, az átutazó külföldiek rólunk alkotott véleményének alakí­tására. Nemzeti színeink diadalát is érezzük tehát termelési sikereinkben, s ne csak a sportolókat, hanem egymást is tiszta szívvel buzdítsuk: hajrá, magyarok! S. B. Partnereket keresnek Cukorrépa-termesztési bemutató Mezöhéken (Tudósítónktól) Szolnok megyébe« a je­lenlegi 6 ezer ’ hektárral szemben 10 ezer hektárra kellene növelni a cukorrépa termőterületét. Ma már kifi­zetődő a répa termesztés, ha megfelelnek a termésátla­gok. legalább , olyanok, mint a Hékj Állami Gazda­ságban ahol tavaly 230 má­zsát takarítottak be egy holdról, az idén pedig 260 mázsát várnak, Nem vélet­lenül az idei, megyei cukor- répatermesztési tanácsko­zást is náluk tartották. Tegnap három előadást hallgattak végig Szolnok megye mezőgazdasági szak­emberei. Mezei János, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályve- zetöhelyettese többek között elmondta: amíg nem szako­sodnak a legjobb adottságú Üzemek a cukorrépa-ter­mesztésre. addig szükség van á többiek csupán 30—50 holdas tábláinak termésé­re is. A Szónoki Cukorgyár az idén mintegv ötszáz vagon­nal több cukrot ad a nép­gazdaságnak, mint tavaly, de még ez is kevés - mondta Leellőssy Kálmán Igazgató. Bejelentette, hogy ma kezdik meg a cukorrépa szállítását az üzemekből. Az urebetln takarmánygyárról szólva elmondta, hogy a me­zőgazdasági üzemeknek 21 millió forinttal kellene hoz­zájárulni a beruházáshoz, eddig azonban csak 12 mil­lió forint értékű részjegyet vásároltak. A Héki Állami Gazdaság cukorrépa-termesztési rend­szerét Ungar Gyula igazga­tóhelyettes ismertette. Az idén 473 holdon termelnek cukorrépát. Nagyadagú mű­trágyával, egycsírás vető- magú külföldi fajtákkal és a termesztés teljes gépesíté­sével érik el a 260 mázsát. Ezzel bebizonyítottál^ érde­mes arra a Héld Állami Gazdaság, hogy egy zárt cu­korrépa-termesztési rend­szer vezérgazdasága legyen. Technológiájuk 5 ezer hek­tárra alkalmas, ehhez ke­resnek partnereket, elsősor­ban Szolnok megyéből. Kez­deményezésüket a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium is támogatja. Az előadások után a szakemberek megtekintet­ték az állami gazdaságban dolgozd betakarító gépsoro­kat. Minden cukorrépater­mesztő gépre — ígv a Me- zőhéken látott magyar szek­szárdi gépsorra, a francia Barrault—Uépine gépsorra fcS az NSZK gyártmányú Kleine cukorrénakombáinra — hetven százalékos állami támogatás jár. Ezenkívül rendkívüli kitel is megilleti a vásárló mezőgazdasági üzemeket. Gy. Gy. A Naoykunsáq lesjobb kombájnosai Óránként ezerrel több csirke Karcagon kihirdették a nyári betakarítási verseny eredményeit (Tudósítónktól) A nagykunsági tsz-szövet- ség székházában tegnap megjutalmazták a nyári be­takarításban legjobb ered­ményt elért kombájnosokat, bálázó gépkezelőket. A Nagykunság 55 termelőszö­vetkezetének hagyományos aratási verseny-értékelését Hegyi István, a szövetség verseny- és propagandabi­zottsága elnöke ismertette Karcagon. Az első hat kom- bájnosnak és három bálázó­gépkezelőnek átadta az ok­leveleket és a pénzjutalma­kat. A Nagykunság legjobb kombájnosa D. Nagy János, a törökszentmiklósi Alkot­mány Tsz gépkezelője lett az idén, aki 91 vagon gabonát takarított be. Ezért a bizott­ság 2500 forint pénzjutalom­ban részesítette. A további sorrend: Szollár István, Kecskés János, Nagy István, a kengyeli Dózsa, Búzás János a kétpói Szabadság és Libor András, a török­szentmiklósi Rákóczi Tsz kombájnvezetői. A bálázók versenyét Sző­ke János a törökszentmik­lósi Alkotmány Tsz gépke­zelője nyerte 1130 holdas munkateljesítménnyel. Ju­talma ezer forint. A má­sodik és harmadik helye­zett, a velejáró díjjal Csa­nádi Ferenc az örményes: Űj Élet, Soós János. az abádszalóki Lenin Tsz bá­lázója. Látogatás a baromfifeldolgozóknál A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál a korábbi években ilyenkor gépkocsi-rakományok sora várakozott az üzem udva­rán, főként hízott libával megrakottan. — A termelés és a szállí­tás folyamatossá vált — tá­jékoztat Nagy József mun­kaügyi osztályvezető és Nagy Márton főművezető, — így az őszi munkacsúcs is megszűnt. — A szállítást programoz­zuk — fűzi hozzá a főmű­vezető. — A termelőkkel jó a kapcsolatunk. Óramű pontossággal érkeznek a gépkocsik. Most éppen a kőtelki Ady Tsz-ből várunk 2600 csirkét. Mint látja, meg is érkezett. Mutatja az aznapi prog­ramot. Konténeres, gép­kocsira rögzített ketrecek­ben hozzák a baromfit. Másfél év óta megszűnt a nehéz fizikai munka. Az élő baromfit a gépkocsiról a mozgó, függesztett feldolgo­zó láncra akasztják. A diszpécser szobából A korszerű módszerrel megszűnt a drága targon­cák használata. és 25—30 férfi nehéz fizikai munkája. Ezzel óránként ezerrel több csirkét, háromszázzal több pulykát tudnak feldolgozni. — Hasonló lánc Sárváron működik. A napokban or­szágos konténer-bemutató lesz nálunk. A tröszt az egész iparágban meg akar­ja honosítani technológián­kat. A technológia tehát sokat változott Törökszentmikló- son. Egy családnak sok egy egész liba, ezért a piaci igényeknek megfelelően da­rabolják a jószágot. Külön csomagolják a combot, a mellet, a hátat. Kísérőim bemutatták a feldolgozó láncot működés közben. Fürge ujjú lányok, asszonyok csak egy-egy részműveletet végeznek a tisztításkor. A sor végén előhűtve csomagolják az árut. A vágást, tisztítást, hű­tést és csomagolást a disz­pécser szobából irányítják, ellenőrzik. Gombnyomással tudják a szalagot szabá­lyozni. Az ellátásról A vállalat Budapest egy részét, valamint Szolnok és Heves megyét látja el ba­romfival. A szeptember 15-i igény 156 mázsa előhűtött csirke volt. Viszont 300 má- zsányit dolgoztak fel aznap. — Vajon miért akadozik néha az ellátás? A főművezető így válaszol: — A feldolgozás a hét minden napján. csaknem azonos, a fogyasztók igénye viszont a hét végén na­gyobb. A kettő nem mindig arányos. De a kereskedelem sem igényel kellő mennyi­séget. Nem rendelkeznek elegendő hűtőpulttal. A gyár éveken át munka­erőhiánnyal küzdött, most nem. Sőt a jelentkezőket is megválogatják. — Az idényjelleg meg­szűnt — mondja Nagy Jó­zsef. — Télen tollfosztással foglalkoztatjuk a nők egy részét. Ezzel ugyan keveseb­bet keresnek, de nem kell senkit sem elbocsátani. A munkáslétszámunk stabilizá­lódott. Kevesebb termelő, de szériában A hízott liba most is egyik főcikk a gyárban. Szeptemberben 33 vagon, októbertől év végéig 65 va­gon hízott libát dolgoznak fel. Jelentős hányada máj­liba, mely exportra megy, különösen a máj. A gyár partnerei anyagilag is ér­dekeltté tették a tömőket, a szállítás így egyenletessé vált. A csirkenevelés folyama­tos. Kevesebb üzem nagy mennyiségű á^ut, szállít. Az utolsó negyedévben 270 va­gonnyit. Kialakult a broyler pulyka láncszerű termelése is főként a Mezőtúri és Nagykunsági Állami Gazda­ságok kooperációja révén. A gyár évente mintegy 300 vagonnyit dolgoz fel. örvendetes hírként közöl­te Nagy József: — Jelentősen emelkedett a nyúl és a galambnevelés és felvásárlás. Az idén 41 vagon házinyulat és 270 má­zsa galambot dolgozunk fel. Mindkettő nyugati exportra megy. Keresett cikkek. Ezeknél főként a háztáji gazdaságokra és az ÁFÉSZ- re számítunk. A baromfifeldolgozó vál­lalatnál egyébként nemrég volt igazgatói csere. Szep­tember elsejével nevezték ki igazgatóvá Hajós Ferencet. A 32 éves fiatal szakember korábban a békéscsabai társ- vállalatnál volt osztályve­zető. — in. 1, — Megrendelő a Hűtőgépgyár Kisegítő fizemáv a jászberényi Lenin Tsz-ben Kedvező tapasztalatokkal zárult az a feilmérés. amely a jászberényi Lenin Tsz la­katosrészlegének munkáját vizsgálta. A huszonhat dol­gozót — többségében szak­munkásokat — foglalkoztató részleg külső megrendelők részére végez lakatosipari munkát, új termékeket gyárt vagy bérmunkát vállal, ja­vítja és karbantartja a tsz munkagépeit. Megrendelői közül a Hű­tőgépgyárnak horganyozóká­dakat és oldalfalas rakodó­lapokat gyárt, ezenkívül ja­vítja a vállalat targoncáit. Másik megrendelőjüknek, a Magyár Kábelműveknek ká­beldobokat és rakodólapokat szállít. Tárgyalásokat foly­tatnak az IKARUS-gyárral is az autóbuszülések vas- szerkezeteinek gyártására. A lakatosrészleg idei ár­bevétele (augusztus 31-ig) 2 millió 721 ezer forint volt. Munkájuk jelentőségét; eme­li. hogv amíg a tsz fő tevé­kenységéből — növényter­mesztésből, állattenyésztés­ből — származó jövedelem csak az év vége felé reali­zálódik, a lakatosrészles ár­bevétele folyamatos. Ennek köszönhető, hogy tsz-nek az idén 400 ezer forinttal ke­vesebb rövidlejáratú hitelt kellett igénybe vennie. Jelentős az a munka is. amit saját szövetkezetüknek végeznek. A munkagépeket javítják és karbantartják Ennek köszönhető hogy géphibásodás miatt a tsz-ben az idén nem volt munka­kiesés. Az év első felében a lakatosrészleg 1 millió 500 ezer forint értékű gépjavító munkát végzett és befejez­te a 600 ezer forint költ­séggel épülő két gépszín összeszerelését. Ezzel a munkájukkal a tsz lakatosai mintegy 200 ezer forintot takarítottak meg a gazda­ságnak. Őszi gépjarítas! u^rcíel Rendkívüli szolgálat a MEZŐGÉP vállalatoknál Az eddigi legnagyobb őszi termést ígéri a határ, de attól füge a végső termés- eredmény. hogy mit sikerül betakarítani. Ezért nagy a készülődés a falvakban és a termelő gazdaságokkal együttműködő felvásárló, szolgáltató vállalatoknál is. Ű.iabb jó hír: a törökszent­miklósi és a sző1 neki ME­ZŐGÉP vállalat is megszer­vezte az őszi gépjavítás! ügveletet. A MEZŐGÉP vállalatok szeptember 10-től előrelát­hatóan november 20-ia pon­tosabban az őszi vetés- és szántás, a betakarítás telies befeleztél« tartanak rendkí­vüli szolgálatot- Hétközna­pokon 7 órától tg óráig, szombaton 7 órától 14 órá­ig állnak készenlétben. il­letve. ha a iavítás ’lev kí­vánja ezeken az, időponto­kon túl is. Ügyelet ük a betakarítás­ban résztvevő gépek, beren­dezések soron kívüli meg­javítását ielenti, ezen'úl pe­dig a motorok gyors cseré­jét, a hiányzó alkatrészek gyors gvártásá* is. Az ügye­leti szolgálatról értesítették az állami gazdaságokat. a termplős7ö’'etk°,»eteket ég a tanácsi hivatalokat. Ezúttal ’s kér'k azonbsjr, a termelő üzemeket ho®v telexen, vasv tplafnnon közöljék azt ho-*’- -’’ben várnak segítsé­get tőlük. Kunszeutmártonban eddig mintegy háromszáz kisgyer­mek járhatott óvodába. A Felszabadulás út! új óvoda át­adásával már háromszázötven óvodás lesz. Sajnos száz kis­gyermek elhelyezését még így sem tudják njegoldanl. Az építkezést tavaly ősszel kezdje meg a nagyközség! tanács költségvetési üzeme. Az épület a vállalt határidő előtt elkészült. Az óvoda építését a társadalmi összefogás Is segítetté A több mint hárommillió forint építési költséghez tetemes összeggel, több mint félmillió forinttal járult hozzá a BVM kunszentmártoni gyáregysége, a Pannónia Szőrmekikészítő és Feldolgozó Vállalat, az állami gazdaság, a Zalka Máté és a Búzakalász Termelőszövetkezetek. A körnvék csinosí­tását a szülők vállalták, de sokat segítettek a község isko­láinak tanulói is. Kis ünnepély keretében adták át tegnap délután Szol­nokon, a Vöröshadsereg úti óvodát. A papírgyár — felis­merve a munkáskerület óvodahiányát — lakásépítésre ter­vezett 700 ezer forintját fordította a Vörösbadsereg úti óvoda bővítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents