Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
1972. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több mint negyedmillió tanuló az ifjú vöröskeresztes csoportokban Egészségügyi előadások, versenyek az új tanévben Az új tanévben tovább gyarapszik az ifjú vöröskeresztesek gárdája. A 7—10 esztendős kisdobosok soraiból a következő hetekben több ezren lépnek az ifjúsági Vöröskereszt ..Kisegész- ségőr” csoportjaiba. Az út- Hörőcsaptok. rajok, őrsök volt tisztaságfelelősei az idei tanévben e'sajátítják maid az elsősegélynyújtás alapfokú tudnivalóit, ezenkívül részt vállalnak szűkebb közösségük — eey-egy őrs, vagy osztály — tisztaságának megőrzésében. A gyerekek az egészségügyi ..tananyagból” tavasszal a csa- nalvetólkedőkön vizsgáznak. Az úttörő és KlSZ-szerve- zetek keretében működő ifjú vöröskeresztes csoportok 250 ezer tagja is sok új tudnivalóval ismerkedik meg az egészséges életmóddal kapcsolatosan. Ezekben a napokban választják meg az iskolák rendjének őreit, a vöröskeresztes felelősöket. Ebben az esztendőben először szerveznek az oktatási intézményekben fiúk számára előadás-sorozatot ..A családi élet iskolája” címmel. Az idén is megszervezik- a dohánvzás és az alkoholizmus káros hatásával foglalkozó nvomkereső játékokat. Az idén már valamennyi általános iskolában, a középiskolák 90 százalékában, a szakmunkásképző iskolák több mint felében megkezdik tevékenységüket a gyerekek vöröskeresztes közösségei. Az 1972—73-as tanévben több mint 100 ezer fiatal jelentkezett az elsősegélynyújtó. ifjú egészségőr tanfolyamokra. A Vöröskereszt legifjabb aktivistái ebben az esztendőben is részt vesznek a tisztasági versenyben. A cél az, hogy tovább növekediék a jelenleg nyilvántartott 3360 „Tiszta iskola”, a 30 770 ..Tiszta osztály” és q 260 ..Tiszta műhely” száma. BVM Kunszentmárton Kunszentmárton ipara az utóbbi években egyre ütemesebben, gyorsabban fejlődik. A nagyközség _ lakóinak helyben ma már több üzem és gyár biztosít munkalehetőséget. Kunszentmárton üzemei közül kiemelkedik a Betonéi Vasbetonipari Művek gyáregysége, ahol jelenleg több mint hatszáz munkás dolgozik. A gyártelepen most épül (alsó kép) 4,5 millió forint költséggel a modern fürdő és öltöző. Ebben az épületben kapnak helyet az egyéb szociális célokat szolgáló létesítmények is. Az idén állították üzembe (baloldali kép) a szovjet gyártmányú négy méteres hosszgyalut, amely nagy mértékben meggyorsítja és minőségben is javítja a házgyári sablonok, a gyár legfőbb termékének gyártását. Félmegoldások múzeuma? Egyszer, régebben azt mondta az egyik állami vezető: Szolnok megyében nincsenek kirívó hibák, — de olyan tettek sincsenek, amilyenekkel magasan kiemelkedne az országos átlagból. Olyan középszerű megye ez... Nos, ha a középszerűség nem is ítélhető el túlságosan, általános elismerésre nem szolgál, annyi bizonyos. Lelkes tettekre serkentő példának sohasem állítható az, ami középszerű. Egyik ismerősöm — az imént említett véleményt hallva — a kelleténél .jobban elvetve a súlykot, így fogalmazott: ez a megye a félmegoldások múzeuma. Igaza bizonyítására több példát említett. így például: Székesfehérváron — és máshol is — új színház épült, — Szolnokon a régi színházépület egy részét építették csak át. így az építészeti stílusok keveréke öszvér-hatást kelt, — esztétikus külsőt korántsem mutat színházunk. Építettünk fedett uszodát is — csak éppen a méretek nem felelnek meg az úszóversenyek nemzetközi követelményeinek. Az ilyen lépések évtizedekre rányomják bélyegüket a város arculatára, s bizonyos fokig belső életére is. Jól tudom, az említettekkel vitába lehet szállni, joggal vallani: azóta sok víz lefolyt a Tiszán. Hűtőgépgyártásunkat, a vegyiművek termékeit, rekord búzatermésünket és sok egyéb tényt hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy megyénk lakói nem elégednek meg a szürke középszerűséggel. De... De azért ki tagadhatná, hogy a középszerűség egyik jellemzője, a toldozás-foltozás, a véglegesnél végső soron sokkal többe kerülő ideiglenes megoldások keresése még elég gyakori megyénkben. így van ez a karcagi Nagykun Múzeum esetében is. A múzeum számára kijelölt épület pincefödémét át kell építeni, mert különben rövidesen leszakad. A jövőre megnyíló állandó kiállítás hat termében ezt a munkát lényegében már el is végezték. (Mellesleg szólva: éppen ideje, mert a raktárul szolgáló rész pincefödémé erősen megsüllyedt, az utolsó percben dúcolták alá.) Az állandó kiállítás célját szolgáló termek mellett azonban vannak egyéb helyiségek is. Időszaki kiállításokra, a múzeumbaráti kör foglalkozására, előadásokra nagyszerűen fel lehetne használni őket. (így például az iskolások múzeumlátogatása idején is.) Erre azonban nincs pénz. Hiába van meg a pincefödém-kivétel, azokat a termeket nem lehet majd használni. Lesz is múzeum Karcagon, meg nem is. Be is tölti a hivatását, meg nem is. Dr. Bellon Tibor múzeumigazgató lelkes munkájának eredményeként négyezernyi néprajzi tárgy várja végleges elhelyezését. A néprajzi állandó kiállítás mellett azonban az élet egyéb rendezvényeket is követel. A napokban vették fel például Özddal a kapcsolatot a karcagiak. Tartósnak ígérkező együttműködésük első megnyilvánulása egy kiállításcsere lesz. Érdekes és mindenképpen hasznos az, ha egy kicsit kitekintenek a karcagiak városuk határán túlra, más tájak eredményeivel, művészetével is megismerkednek. Ilyen célokra is jól lenne az időszaki kiállítások terme. S nemcsak arra. A város új üzemei, termelőszövetkezetei életének rendszeres bemutatására is. Utóvégre a néprajzi kiállítás végső 'Soron mégis csak a múlt idézése. A jelen nagyon mellé kívánkozik. Mondhatnám úgy is: elválaszthatatlanul odavaló. Tájjellegű múzeumaink ugyanis csak így — a múltat és jelent összevetve — tudják betölteni egyik legfontosabb funkciójukat: a szülőföld alaposabb megismertetését, az Iránta érzett megbecsülés és ragaszkodás élesztősét. Múzeumaink fejlesztésekor tehát korántsem arról van szó, hogy néhány ósdi kacatot bemutassunk néhány unatkozó embernek, hanem az a tét: közművelődésünk egyik fontos elemét miként tudjuk a leghatékonyabban felhasználni. Tisztában vagyak azzal, hogy végső soron minden az anyagi lehetőségek függvénye. Jól tudom viszont azt is: pénzügyi forrásainkat korántsem koncentráljuk még kellően. A karcagi múzeumi épület felújítását is gyorsítaná, ha a „költségvetési keret” által biztosított összeg a helyi tanács, a város üzemei, termelőszövetkezetei hozzájárulásával gazdagodna. Ha az eddiginél is jobban éreznék: ez az egész város ügye... S ha máshol is, ha más vonatkozásban is így lenne. Ha az üzemeket, szövetkezeteket, kisebb-nagyobb kollektívákat jobban érdekelnék a nagyobb közösség: a község, a város ügyei, ha jobban osztoznának gondjaiban. Azért, hogy mindenhol befejezhessük azt, amibe kezdünk, hogy félmegoldások helyett teljes értékű munkát végezhessünk. Erre persze csak akkor számíthatnak városaink, fal- vaink vezetői, ha az erők összefogásáért alapos, kitartó szervező munkát végeznek. Csakis ez sokszorozhatja meg erőnket, tesz képessé bennünket helyi feladataink gyorsabb megoldására. S. B. Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma A folyóirat hagyományos interjú-sorozatában ezúttal Vas Istvánhoz látogatott, el Bertha Bulcsu. A beszélgetéshez kapcsolódik Vas István: Hát nem furcsa? c. költeménye. A lírai rovatban emellett többek között Bertók László, Dalos György. Káldi János, Orsovai Emil és Páko- litz István verseit olvashatjuk. A költemények jelentős része a Dózsa évforduló ihletésében született, Figyelmet érdemel Vár- konyi Nándor Pergő évek című önéletrajzi írásának részlete. valamint Gra- \nasztói Pál „Városok, álmok, zene” című írása.-.A föltámadt magyar középkor” címen Juhász 'Ferenc írását olvashatjuk M6- ser Zoltán esztergomi fotókiállítása kapcsán. A szám illusztrációi bemutatják a fiatal művész középkori műemlékekről készült fotóinak jelentős darabjait. Az irodalmi tanulmányok sorában érdeklődésre tarthat számot Loránd Imre „Könyvek, könyvterjesztők és olvasók” című írása, valamint Pomogáts Béla összefoglalása a derékhad prózairóiról. A szám kriVkai rovatából kiemelkedik Futaky Hajna Költészet és megismerés című írása melyben Devecse- ri Gábor, Somlyó György és Szécsi Margit új versesköteteit elemzi. Babaház a parkban lesz, a gyermekeik naponkénti ki- és beutaztatása még gond egyelőre. — Pedig az a terv — vette át ismét a szót az igazgatóhelyettes, hogy a városi tanáccsal közösen tovább fejlesztjük ezt a gyermekintézményt. Dr. Sülé Mihály városi főorvos negyven személyes bölcsődét szeretne itt létrehozni és bővíteni az óvodát is, mert itt olyan, mintha üdülőben lennéneK a gyerekek, jó levegőn, egészségesen fejlődhetnek. És amiről eddig még nem esett szó: a munkaerőhiány is kényszerítette a gazdaságot arra, hogy bölcsődét, óvodát hozzon létre. Nem volt munkáskéz és az asszonyok többsége is csak kényszerűségből vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, mert nem volt hol elhelyeznie kicsinyét. — Nos, a gond megoldódott, — hétfőn már tartósukba veszik a gyerekek az új intézményt. — Az óvoda fenntartását közösen vállaltuk a városi tanáccsal — mondta Cs. Nagy Mihály. — Év végén elszámolunk egymással a költségeket fele-fele alapon vállaltuk. A gyerekeknek külön főznek a gazdaság központi konyháján, egy szakácsnőnk most van éppen egvhetes főzőtanfolyamon Törökszent- miklóson. A beszélgetés során az is kiderült, nem ez az egyetlen olyan szociális intézkedés a gazdaságban, amelyik a gyereken: érdekében született. — Öllé Menyhért mondta: — Szenttamáson és Csorbán 3 éve százhúsz gyereket tízóraiztatunk az általános iskolában. Egy gyerekre 1.70— 1.80 nyersanyagértéket számítunk. Surjánban is volt, most szűnt meg, mert a tsz nem tudta vállalni a költségekből rájutó részt. Azonban ott is mindenképpen megoldást kell találnunk, mert a gyeresek szerették ezeket a közös uzsonnákat. Kollektív szerződésünkben rögzítettük, hogy azoknak a szülőknek, asik- nek gyermekét felvették középiskolába, vagv valamelyik felsőfokú tanintézetbe egyszeri tanulmányi segélvt adunk. Középiskolai felvételnél ezer. egyetemi főiskolai felvételnél kétezer forintot. Ebben az évben erre 26 ezer forintot fizettünk ki. Ezenkívül a kétgyermekes szülőktől kezdve általános iskolás gyermekenként 100 forint segé'vt adtunk tanszerre: körülbelül 15—16 ezer forintot juttattunk így dolgozóinknak. A gazdaság ezen intézkedései bizonvára kiváltották a dolgozók elismerését Es hogv mit jelent ez a munkahelyhez ragaszkodásban. — a jó munkahelyi légkör megteremtésében. ez pénzbe" a’ig- ha fejezhető ki. V. V. A kastély az ötvennyolc holdnyi park közepén áll: ott van az állami gazdaság központja. A kastély szomszédságában egy „babaház”: — negyvenöt kisgyermek töltheti majd ott napjait, míg szüleik dolgoznak. Ez utóbbi valamikor felvonulási épület, munkásszállás volt ott düle- dezett a büszke kastélyépület mellett. Nem nyújtott valami szép látványt. Most azonban bárki megnézheti: a hófehér falakon csak úgy villognak az ablakszemek, takaros kerítést húztak köréje, s az udvarán megannyi játékot helyeztek el. Falovacskákat — (még nyergük és kantáruk is van), traktorok ócska gumikerekéből (szépen színesre festették ezeket) mászókákat, van ott egy igazi traktor is fehérre festve, aztán kis padok, homokozók. — Látszik, hogy akik csinálták nemcsak a kezükkel, a szívükkel is dolgoztak. — Szocialista birgádjaink, a surjáni Vasas és a szenttavel belépni. Á' legkisebbek szobájában falat beborító freskó: a kacsalábonforgó kastélyt, Jancsit és Juliskát, meg Piroskát és a farkast ábrázolja. Palicz József festőművész társadalmi munkában festette. — Pár éve, amikor megtörtént több gazdaság összevonása, itt a szenttamási kastélyban pedig, ahol a nagy gazdaság (12 500 hold földjük van és 950 a dolgozólétszám) központja helyet kapott, már eldöntöttük; közelebb kell hozni az óvodát a gazdasághoz. Nem szabad, hogy a külterületen lakó gyerekek hátrányos helyzete tovább fennmaradjon. Az iskolaelőkészítés már a bölcsődében, az óvodában megkezdődik, tehát már ott kell gondoskodni arról, hogy ne legyen különbség városi falusi és külterületi gyerekek között, — magyarázta Cs. Nagy Mihály. — A szenttamási kerületben 118 család lakik, itt van a legtöbb gyerek. Kuricsorbán Az óvónéni kislánya és kisfia mutatta be az óvoda nagyszerű játékait mási Gagarin brigád készítette a sok játékot, az építőbrigádunk újította fel az épületet, — mondta Cs. Nagy Mihály, a Szenttamási Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Mennyibe került nekünk az óvoda és bölcsőde létrehozása? — A sok-sok társadalmi munkán kívül, amit ószintén szólva még nem számoltunk össze 110 ezer forintba és 12 ezer forintért vettünk játékokat. Az óvodában két terem van: egy a bölcsődéseknek, egy az óvodásoknak. Van még szép kis ebédlő, fürdő, az előtérben fogasok az otthoni ruhának és polcok a cipőknek. A szőnvegDadlós foglalkoztatókba nem szabad cipólakik még hetven család, azt hiszem ott kell majd ezután valamit kiokoskodnunk, hogy legyen óvoda, — szólt Öllé Menyhért, a gazdaság szociálpolitikai előadója. — És volt elegendő jelentkező ide, az új óvodába? — Az óvónénivel együtt, aki egyik dolgozónk felesége, és eddig a törökszentmiklósi központi óvodában dolgozott, végigjártuk a családokat. Eddig nyolc gyereket vettünk fel a bölcsődébe és huszonhármat az óvodába. Helvünk még van: tizenöt bölcsődést és harminc óvodást vehetünk fel összesen. Van öt olyan jelentkezőnk, aki Törökszent- miklóson lakik, de a mi dolgozónk. Nem tudjuk még. mi
