Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

1972. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 125 éves a pest-szolnoki vasútvonal A közlekedés és postaügyi miniszter tanácskozása a megye vezetőivel — Beszélgetés az MTESZ klubjában (Folytatás az I. oldalról) A szolnoki vasút 125 éve című kiállítás megnyitása és megtekintése után dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a me­gyei tanács vb-termében munkatársaival együtt részt vett azon. a megbeszélésen, amelynek házigazdája dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára és Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke volt. A tanács­kozáson ott voltak a megyei pártbizottság és a megyei, valamint a városi tanács ve­zetői is. A megyei és városi veze­tőkkel több mint egyórás be­szélgetésben cserélte ki vé­leményét a miniszter és kí­sérete. A Szolnok megyeiek készültek erre a tanácsko­zásra, tárgyalási anyagban rögzítették, melyek azok a legfontosabb témák, amelye­ket szeretnének megvitatni, g amelyekben segítséget, tá­mogatást várnak a minisz­tertől. így a szolnoki MÁV- rekonstrukció és a szolnoki Diesel-bázis megvalósítása, a 4-es számú főközlekedési út szolnoki átmenő szakaszának korszerűsítése és a kunszent­mártoni Körös-híd építése volt napirenden. Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára és Soós Ist­ván megyei tanácselnök- helyettes először a 4-es szá­mú főközlekedési út várost átszelő szakaszának rekonst­rukciós tervjavaslatairól be­szélt. Megállapodtak abban, hogy az októberben a KPM és a megye vezetői között Borra kerülő megbeszélésen döntenek a megvalósítás módjáróL A minisztériumi tájékoz­tatás szerint tervmódosítás szükséges a kunszentmártoni Körös-híd építéséhez. Bejelentették, hogy 1975 nyarán átadják az utazókö­zönségnek a szolnoki vasút­állomást, amely Közép-Euró- pa legkorszerűbb és legjob­ban automatizált pályaudva­ra lesz. Dr. Csanádi György külön hangsúlyozta, hogy a vasútállomás felépítése azért is fontos a vállalt határidő­re, mert a szolnoki nagy ese­mény, a 900. évforduló sür­geti a munkát. A Diesel-bázis építésére a helyi vezetők az eszközök koncentráltabb felhasználá­sát, a berúhózás kivitelezésé­nek gyorsítását kérték. A ta­nácskozás végén megállapod­tak abban, hogy valamennyi felvetett témát újból tárgyal­nak az október végi megbe­szélésen, ami kör újra Szol­nokra látogatnak a minisz­térium vezetői. ☆ Dr. Csanádi György a megbeszélés után megtekin­tette az egykori szolnoki in- dóházat, amelyben rövidesen közlekedési múzeumot, kör­nyezetében pedig vasutas skanzent rendeznek be. Ebéd után a MTESZ szol­noki klubjában folytatódott dr. Csanádi György akadé­mikus, közlekedés- és posta­ügyi miniszter, a MTESZ elnökének programja. Tár­saságában volt dr. Valkó Endre. a MTESZ főtitkára, dr. Gergely István, a megyei, pártbizottság első titkára, a MTESZ társelnöke és a me­gyei vezetők is. A MTESZ-klubban Jávor Nándor, a MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnöke köszöntője után Madarász Tibor titkár tájékoztatta a vendégeket a helyi szervezet munkájáról. Dr. Csanádi György felszó­lalásában a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének feladatai­ról beszélt. Elmondta, hogy örömmel hallotta a megyei szervezet erősödésének hírét, s néhány tanácsot adott a következő időszak munkájá­hoz. Kiváló vasutasok kitüntetése Gondolataink is közösek Szovjet küldöttség Szolnokon Tegnap négytagú szovjet küldöttség érkezett Szolnok­ra a kora délutáni órákban. A küldöttség vezetője K. Sz. Szimonov, az SZKP Revíziós Bizottságának tagja, a Szov­A szovjet küldöttség első útja a vasútállomási rekonst­rukció volt, ahol megtekin­tették a rendezőpályaudvart, az irányítótornyot, majd rö­vid városnéző sétára indul­Dr Gergely István. K. Sz. Szimonov és dr. Csanádi György a szovjet küldöttség fogadásán jetuniő Kommunista Pártja Központi Bizottsága közleke­dés- és postaügyi osztályának vezetője. A szovjet küldött­séget elkísérte dr. Mészáros Károly közlekedés- és posta ügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója és a KPM több vezető munka­társa. .......- ­t ák, megnézték á MAV-kór* házat és a Várkónyi István teret. Nem sokkal délután négy óra Után a küldöttség az MSZMP megyei bizottságára érkezett, ahol dr. Gergely István elsőtitkár társaságá­ban köszöntötte őket dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Fodor Mihály megyei tanácselnök. Szolnok megyét néhány közvetlen szóval dr. Gergely István mutatta be a szovjet vendégeknek. Elmondta, hogy a város, és a megye többet fejlődött 1945 óta, mint előtte évszázadokon át. Az üdvözlésre K. Sz. Szi­monov, a küldöttség vezetője válaszolt. Köszöntötte a pest —szolnoki vaspálya felava­tásának 125. évfordulóját ün­neplő várost. Szólt arról is, hogy örömmel látta a nagy vasúti rekonstrukciót, a már megvalósult létesítményeket. K. Sz. Szimonov megkér­dezte: a«c új építése közben góndoltak-e arra, hogy az utókornak emléket hagyja­nak a régiből? Fodor Mihály tanácselnök válaszolt: Éppen rrta hangzott el ünnepélye­sen, hogy rövidesen közle­kedési múzeumot, skanzent szándékozunk létesíteni. — A gondolataink is kö­zösek — mondta a küldött­ség vezetője — mi is erre tö­rekszünk. A megyei pártbizottságon ezután szívélyes beszélgetést folytattak a szovjet és ma­gyar közlekedési szakembe­rek s a megye vezetői. A szovjet küldöttség együtt utazott el Szolndkról dr. Csanádi György minis'te'rel és kísértével. S. J. Az új tanév küszöbén Augusztus végén, szeptember elején mindig sok szó esik az iskolákról. Ebben az esztendőben azonban a szokásosnál is gyakrabban kerül napirendre a téma. A Központi Bizottság által, a magyar okta­tásügy továbbfejlesztésére hozott határo­zat jegyében kezdődik az idei tanév. A határozat szellemének megfelelő vizsgá­lódás alapján megállapítható, hogy Szol­nok megyében van néhány olyan kulcs­kérdés, amely az egész oktatásügy szem­pontjából kiemelten kezelendő. Megyénk iskolahálózata az utóbbi évek­ben sok új létesítménnyel gyarapodott, az iskolaépítés mégsem tartott lépést a követelményekkel. A tanulók létszáma az általános iskolában 62 ezerről 49’ ezerre csőikként. Közben a körzetesítés nyomán sok kis tanyai iskola megszűnt, ezzel a tantermek száma is kevesebb lett. Ez a csökkenés azonban, minőségi ja­vulást takar. A kis iskolák korszerűtlen tantermeit szüntették meg, a tanulók pe­dig a nagyobb községek jobban felsze­relt iskoláiba iratkoztak. A megszűnt tantermek pótlására mo­dern iskolák épülnek. Ebben, az évben 34 új tantermet adnak át. Az új iskolák épí­tése csökkenti az általános iskolákra ma még jellemző zsúfoltságot, de egyelőre nincs lehetőség a többváltásos tanítás megszüntetésére. A tantermeknek körül­belül egyharmadában, délelőtt-délután ta­nítanak. Egyes helyeken ez az arány sok­kal magasabb. A legsúlyosabb helyzet Szolnokon alakult ki, ahol a tantermek 78 százaié,Icát váltakozó tanításra veszik igénybe. A következő években várhatóan meg­gyorsul az általános iskolák hálózatának bővítése, mert a megyei vezetés ezt a feladatot kiemelten kezeli. A minőségi ja­vulás máris érezhető, rövidesen még szembetűnőbb lesz, mennyiségileg azon­ban egyelőre nem számíthatunk jelentős fejlődésre, hiszen, 111 szükségtanterem he­lyett kell még újaikról gondoskodni. A középiskolák fejlesztésében a hat­vanas évek elején bizonyos aránytalan­ságok mutatkoztak. A régi középiskolák korlátozott befogadóképessége miatt nyolc községben új gimnázium épült. A de­mográfiai hullám levonulása, a nagylét- számú korosztályok eltávozása után azon­ban ezeknek a kis gimnáziumoknak egy része elnéptelenedett, ezért megszűnteté­sük elkerülhetetlenné vált. Az épületeket többnyire az általános iskolák helyiség- gondjainak enyhítésére használták. Gondot okoz az is, hogy az indokoltnál nagyobb számban létrehozott új gimná­ziumok félszerelése, fenntartása egy ide­ig jelentős anyagi erőket vont el a régeb­bi intézmények fejlesztésétől. Ezért most viszonylag nagyobb lemaradást kell pó­tolni. Az idei tanévben két nagy középiskola építése fejeződik be a megyében: az új- szásai gimnázium és szakközépiskola a tervek szerint október végén, a túrkevei szakközépiskola szeptemberben fogadhat­ja a diákokat. 2 Az iskolahálózat fejlesztésé az oktató- nevelő munka korszerűsítésének nélkülöz­hetetlen, de nem csupán egyetlen felté­tele. A modern iskoláknak modern fel­szerelésre is szükségük van, hogy oktató­nevelő feladatuknak maradéktalanul ele­get tehessenek. Az általános iskolák kö­zött rendkívül nagy különbségek vannak ezen a téren, de általánosságban is el­mondható, hogy a korszerű oktatás szük­ségleteihez mérve hiányos az iskolák fel­szereltsége. A műhelytermek száma egy év alatt tízzel csökkent a megyében, le­lassult a természettudományos előadóter­mek, szaktantermek építésének üteme, ke­vés a tornaterem, a szertárhelyiség, a könyvtárterem, alig vannak úttörőszobák. Alacsony a könyvtárfejlesztésre fordí­tott összeg, igen nagy (körülbelül 50 szá­zalékos) hiány mutatkozik a taneszközök­ből. A középiskolák taneszköz-ellátásának javítására az elmúlt években a megyében jelentős összegeket fordítottak. Szaktan- termek, előadótermek épülitek, javult a szakközépiskolák technikai színvonala, bár — különösen a műhelytermek több­sége — még korántsem érte el a fej­lesztés kívánatos szintjét. Éppen ezért a középiskolák korszerűsítésében a továb­biakban a minőségi követelményeket kell elsődlegesnek tekihteni. A felszerelés korszerűsítésében, a szak- középiskolák eszközigényének, általános­ságában pedig a természettudományos tárgyaknak kell elsőbbséget biztosítani. Mindez újabb, korszerű előadótermek, könyvtár- és olvasótermek létrehozását igényli. Az igényeket és lehetőségéket mérlegel­ve kiderül, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrások mellé az eddiginél na­gyobb mértékben Szükséges a társadalmi összefogásra, az üzemek, intézmények tá­mogatásának növelésére ösztönözni. 3 A korszerűen felszerelt iskolaháló2at is csak akkor tud eleget tenni az oktatás­sal szemben támasztott növekvő igények­nek, ha megfelelő számú és képzettségű pedagógus áll az oktatásügy Szolgálatá­ban. Szolnok megyében 4690 pedagógus dol­gozik. Többségük megállapodott tantes­tületében. Rájuk alapozva, a folyamatos mind magasabb színvonalú oktató-nevelő munka személyi feltételei megvannak az iskolákban. Évente csupán száznyolcvan­kétszáz pedagógus változtat munkahelyet. Nagyobb feladatot jelent a jövőben poli­tikai és szakmai továbbképzésük színvo­nalának emelése. Az általánosan jó helyzet mellett is van­nak létszámgondok. Az elmúlt tíz év­ben a megyében is kialakult a képesítés nélküliek állománya. A pályázati rend­szer bevezetése e helyzeten nem javított számottevően. A képesítés nélküliek szá­ma jelenleg százhatvan körül van,. Az idén meghirdetett 192 állásból öt­vennyolcat nem sikerült betölteni. Ennyi­vel tovább emelkedik a képesítés nélkü­liek száma. Többségüket községekben al­kalmazzák, főleg a tiszafüredi és a tö­rökszentmiklósi járásban. A tiszaföldvári óvónőképző szakközép­iskola létrehozása négy év után várható­an csökkenteni fogja majd a képesítés nélküli óvónők Számát, addig azonban lé­nyeges javulásra nem lehet számítani. A munkáltatói jogok 1972. január 1-től valamennyi alsó- és középfokú intézetben az igazgatók hatáskörébe kerültek. Az ed­digi tapasztalatok szerint az igazgatók élni tudtak új jogaikkal. A változások kedvezően éreztetik hatásukat az isko­lákban. Hatályba lépett Nyolcszáz szakmunkásjelölt hatvanhét szakmában Tanévnyitó a 605. sz. Szakmunkásképző Intézetben A Magyar Közlöny szep­tember elsejei számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ren­deleté a mezőgazdasági trak­torok és munkagépek hasz­nálatáról A rendelet előírja, hogy magánszemély legfel­jebb olyan 10 lóerős teljesít­ményű kerti traktort és más mezőgazdasági munkagépet üzemeltethet, amely önerejé­ből óránként 20 kilométernél nagyobb sebességgel haladni nem képes. A rendelet intéz­kedik a magánszemélyek ál­tal összeállított vagv Jel- legében megváltoztatott ker- titraktor és más mezőgazda- sági munkagép üzemelteté­sének feltételeiről. Eiőíria egyebek között azt is hogy magánszemély kerti traktor­ral 500 kilogrammnál na­gyobb. hasznos teherbírású nótkocsit nem vontathat, és azzal nem fuvarozhat. Az a magánszemély, akineir a rendelet előírásainak meg nem felelő mezőgazdasági traktor, vagy munkáéin van birtokában, köteles annak üzemeltetését legkésőbb 1972. október 31-ig megszün­tetni. A rendelet hatályba lé­pett. A MüM 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézeté­nek tanévnyitó ünnepsé­gén Rácz Gyula igazgató beszédében az elmúlt év sikereit és az. ú.i tanév ter­veit egyaránt ismertette. A múlt tanévben közel kétszáz tanulójuk vett részt jutalomüdülésen. köztük a különböző versenyek győz­tesei. akik az NDK-b«._ és Bulgáriában nyaraltak. A tanulmányi munka egyik jelentős eredménye, hogv az emeltszintű tagozat száz­húsz végzett szakmunkása közül nyolcvanheten to­vább tanulnak szakközép- iskolában. hogy két év múlva érettségi bizonyít­ványt szerezzenek. Az idén hatvanhét szakmában fo­lyik képzés az intézetben, g nyolcszáznyolcvan első­éves ismerkedik a külön­böző szakmákkal. A ielent- kezés és a felvehető lét­szám között nagy volt az eltérés. Az autószerelő- szakmára például négysze­res. a szobafestőre ötszö­rös túljelentkezés mutat­kozott. Tovább csökkent a géplakatos; a járműlakatos és vasesztergályos-szakmák jelentkezési átlaga. — E-/ nagyrészt az említett foglalkozási ágak fokozottabb gépesítésének következménye. A leegyszerűsödő munkafo­lyamatok nem vonzzák eléggé a fiatalokat — mondotta Rácz Gyula igazgató. örvendetes lény továbbá, hogy az építőipari szakmák­ban az idén először száz százalékos beiskolázásra nyílt lehetőség, a korábbi évek 70—8o százalékos át­lagával szemben. Száztizen- négv érettségizett fiatalt is felvettek az intézetbe, de főleg a magasabb szintű el­méleti képzést igénylő szak­mákra Számukra külön 'an- tervet és képzési formát dol­goztak ki. A szórványszak­mákban. ahol egv-két fős ..csoportokban” folyik az ok­tatás. havi beszámoltatásos módszert alkalmaznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents