Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
1972. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vámos László rendező Kalocsa! Miklós Rómeó Kútvölgyi Erzsébet Mensáros László Júlia Lőrinc barát Székely László díszlettervező Színek, szob színészek: Eoy fokkal magasabban A rektor nyilatkozata a mezőtúri főiskolai karról A Szegedi Ünnepi Hetek programjának gazdagsága, úgy látszik, egész Csongrád megye kulturális életén érezteti frissítő hatását. Pedig a megyeszékhely nem is sugalmaz, elég annak ilyenkor a maga rendezvénysorozatát lebonyolítani. De annál inkább ihlet, egészséges versengőkedvet ébreszt. íme, Mosakodó. Simon Ferenc ólamszobra a Szegedi Nyári Tárlaton csak néhány példa, amire út közben, egy-két perces megállások alkalmával bukkantunk: Szentesi múzeum: kitörő öröm és lázas készülődés. Az öröm annak szól, hogy két restaurátor, Kisterenyei Ervin és Pintér Attila most fejezte be bravúros munkával harmincnégy, már menthetetlennek elkönyvelt Kosz- ta-festmény újjávarázsolását. A képek még soha nem szerepeltek nyilvánosság előtt, most készítik elő kiállításukat egy habán-kerámia ritkaságból álló tárlattal \ együtt. Hódmezővásárhely ^VTed- gyessy terem: itt a márté- lyi országos ifjúsági képző- művészeti táborban született alkotásokat mutatják be. Meglepően szép összeállítás, de legfőképp annak örültünk, hogy ott láttuk a falon a jászberényi Sisa József és az újszászi Turza Ferenc olajfestményeit. És Szegedre megérkezvén már 'jegyezni is alig győzzük. A Tanácsköztársaság úti sétányon önfeledt gyerekek játszadoznak Samu Katalin helybeli szobrásznő ötletesen faragott állatszobrai között. A Képcsarnok-teremben ötvös- és ékszerbemutató. A Bartók Béla Művelődési Központban a fotóklubok országos szalonja (ezen a megyék közül egyedül Szolnok hiányzik, nem lévén számot- 'tevő fotóklubja!). De legfőképp élmény a XIII. Szegedi Nyári Tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban. E sorok írójának volt alkalma látni a másik két idei országos nyári tárlatot is, Debrecenben illetve Keszthelyen és hadd állítsa most bizonyító érvek fölsorakoztatása nélkül, hogy a beküldött művek és a megrendezés színvonalát tekintve egyaránt értékesebb a szegedi kiállítás a másik kettőnél. Pedig a szereplő művészek jelentős részben ugyanazok. A szegediek titka, hogy hogyan szerzik meg a legjobb alkotásokat, de a jelenség bizonyára nem véletlen, hanem tudatos, gondos előkészítés eredménye. (Itt újabb öröm a szolnoki lokálpatriotizmusnak: Baranyó Sándor festménye, Simon Ferenc és Szabó László kisplasztikái. Bármilyen jó is a tárlat, vagy épp azért, még többen is „belefértek” volna megyénk alkotói közül a „keretbe”.) S ebben a tárlatáradatban az a megkapó, hogy egyáltalán nem tűnik halmozásnak. Mindegyik külön bemutató- helyen van, de egy negyedórái sétéval kényelmesen bejárható területen. Az ügyesen elhelyezett, ízléses feliratok szinte észrevétlenül vezetik a látogtót egyik helyszínről a másikra, közben mindig elkerülhetetlenül út- babaesik egy kávéval, kólával (uram bocsa’ sörrel, fröccsel) csalogató vendéglátó hely. Persze azért mire kifogy az ember a tárlatokból, lassanként esteledik. A remek, színesen nyüzsgő Tisza-parti strandra, amely Szegeden van (ellentétben egy másik, ugyancsak Sz-szel kezdődő Tisza-parti megyeszékhely- lyel), esetleg csak egy sóhajt küld a vízen át, és elballag a Dóm térj színpad felé a Rómeó és Júlia bemutatójára, ha történetesen 1972. augusztus 11. van. Vámos László rendező a szegedi szabadtéri játékokon mint az úgynevezett látványszínpad, de a gondolatai igényességet is szigorúan őrző látványszínpad legjobb magyar mestere vált ismertté és vitatottá. A vitákat az váltotta ki, hogy (például Az ember tragédiája esetében) egyesek szerint a mondanivalóra koncentrálás csupán Vámos nyilatkozataiban kapott helyet, színpadán a látvány uralkodott és kápráztatott. Talán az ellenérveken gondolkodott el nagyon mélyen a rendező, amikor most Shakespeare legköltőibb remekéhez, minden idők sze- í'elmi tragédiáinak iskolapéldájához, a veronai szerelmesek véres tündérregéjéhez, a reneszánszkori érzelmek valós tüköréhez egészen más eszközökkel nyúlt. Koncepciójának lényege: az ifjúság és a humánum legyőzhetetlen igazának bizonyítása a megcsontosodott tradíciók, a fanatikus gyűlöletet termő, zsarnokian berendezett, anarchikus társadalom ellenében. Eszközei: a Shakespeare filozófia mélységeire és gazdag poétikus szépségeire tapadó figyelem, a mozgással, lendülettel teli, ifjonti hevességet sugárzó játék, a megrázó hatások és a bölcstől a vaskosig skálázó humor éles váltogatása. Néhány szereposztásbeli tévedéstől eltekintve lényegében nem a rendezőn múlott, hogy ezt az előadást bizonyára nem jegyzi föl a színháztörténet a legemlékezetesebb Rómeó és Júlia-elő- adások közé. Az alapvető ok — mondjuk ki nyíltan — az, hogy a Dóm téri színpad óriási mérete és hatalmas nézőtere miatt egyszerűen nem alkalmas bensőséges közönségkontaktust kívánó prózai művek előadására. Arcjáték, finom gesztus még annak a nézőnek a számára sem létezik, aki "viszonylag a színpadhoz közeli sorokba kapott helyet. ^Maradna a távolról érzékelt mozgás, amit gyönyörű koreográfiával oldottak meg és a hang. A legtöbb színész valóban nagyon szépen _ beszélt, de a híres hangerősítő rendszerrel ezúttal valami baj volt. A címszereplő kettősből a főiskolás Kútvölgyi Erzsébet kiválasztása igazi telitalálat, de az ugyancsak főiskolás Kalocsai Miklós Rómeóként való szerepeltetése igazi melléfogás volt. Gyámoltalan hősnek bizonyult, vacogott a lámpaláztól, csak a befejező jelenetre támadt föl, dehát akkor már éppen halnia kellett. Kitűnő alakítás volt Harsányi Gábor élesen gú- nyoros, akrobatikus mozgású Mercutiója és Ménsáros László türelmet, megértést, bölcsességet megtestesítő Lőrinc barátja. A többieknek általában bizony csak a ló közepes színt sikerült. Darvas Ivánnak, talán életében először még ez sem. Teljesen érthetetlen, hogy miért kapta (és fogadta) el ez a nagy művész Escalus herceg rövid, formális, talán ügyes húzással el is hagyható szerepét. Szabó János—Nagy Zsolt Mezőtúron pénteken megalakult a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Mezőtúri Gépészeti Főiskolai Kara. Dr. Ács Antaltól, az egyetem rektorától kértünk interjút a főiskolai kar létrehozásáról és feladatairól. — Befejeződött a felsőfokú technikumok átszervezése. Ahol az igények és a feltételek megvoltak, ott a technikumok főiskolai karokká. máshol szakközépiskolákká váltak. A főiskolai kar hallgatói 3 éves képzés után álamvizsgát tesznek és üzemmérnöki oklevelet kapnak. Feladatuk lesz a mező- gazdasági üzemekben, vállalatoknál. gépi berendezések üzemeltetésének, javításának irányítása, valamint a mezőgazdasági gépműhelyeic vezetése. — Miért kellett magasabb szintre emelni „ képzés színvonalát? — A műszaki fejlettség emelkedő színvonala tette szükségessé. Amikor mind általánosabbá válik a gépesítés. nem nélkülözhetők olyan szakemberek. akik magas szinten képesek n boA magyar népköltészet hete a rádióban Augusztus 14. és 20. között rendezi meg a Kossuth adón a Magyar Rádió a magyar népköltészet hetét. Ebben az időszakban napont z sugároznak olyan adást, amely népünk szellemi örökségét hazai népköltészetünk gazdagságát mutatja be. Hétfőn Rákóczi- mondákat hallhatunk Sza- bolcs-Szatmár megyéből. Kedden Pándi Lajos és Török Erzsébet tolmácsolásában siratóénekek csendülnek fel. Szerdán Bikádi György olvassa fel A kondás meg a fia című vajdasági népmesét. Csütörtökön népballadákat szaval Csernus Mariann_ Ilyés Kinga. Lukács Margit és Szokolay Ottó. Pénteken Konsza Samu háromszéki népgyűjt'é- séből A fejfák humora rímmel hngzik el összeállítás Agárdi Gábor. Csűrös Karolát Kun Vilmos és Szemes Mari közreműködésével. Szombaton a selyemrét Című kalotaszegi mesét közvetítik, vasárnap pedig Mnyírt h Mária és Ernyő József balladákat ad elő. November végén tartja országos Küldöttgyűlését a TIT. Helyi szerveinek számvetése már korábban megkezdődött. Megyénkben befejeződtek a járási-városi közgyűlések. A megyei küldöttgyűlésre szeptember 24-én kerül sor. Nevezetes események ezek a társulat életében, hiszen nemcsak tisztújítást hanem az utóbbi négy év munkájá- naK mérlegelését, a továbbhaladás útjának kimunkálását jelentik. Sőt, Szolnokon bizonyos értelemben a kezdetet is, hiszen itt eddig még nem volt önálló szervezete a TIT-nek. Funkcióját a megyei elnökség látta el. Most a megyeszékhelyen is önálló szervezet alakult, új erőknek adva lehetőséget a tartalmas munkára. A társulat négy évi munkáját értékelni korai volna. Erre a szeptemberi küldöttgyűlés hivatott. A városi-járási értekezleteken elhangzottakból azonban következtetni lehet az „osztályozásra” és részben a további munkára. A tapasztalatok egészében véve kedvezőek. A beszámolási időszakban szoros kapcsolatot alakítottak ki a helyi nyolult gépek üzemelését irányítani. — Bizonyára változik a képzés eddigi rendszere is. — Igen. Üj tan terv készül. Magasabb szintű ismereteket kell a hallgatóknak elsajátítani. Ez természetesen igényli az oktató-nevelő munka színvonalának emelését. — Milyen mértékben vannak meg ennek a feltételei? — A feltételek jók. Az iskola műszerezettsége kedvező. képes biztosítani a magasszintű elméleti és gyakorlati oktatást. A tanüzem méretei. termelőüzemi viszonyai következtében alkalmas arra. hogv a hallgatók ne csak laboratóriumi, tanműhelyi, hanem üzemi viszonyok között folytathassák tanulmányaikat. Ez megkönnyíti beilleszkedésüket jövendő munkahelyükön. — Terveznek-e további fejlesztést? — Igen. Üj előadótermek épülnek, fejlesztjük a laboratóriumokat. A gépjavítás oktatását teljesen áthelyezzük a tanüzembe, ezzel az üzemszerű képzés btzíopártszervekkel, s ez elősegítette a jó munkát. Megközelítőleg tizenötezer előadást tartottak. Nyelvtanfolyamaikon ezerhétszázharfnincöten vettek részt. Országjáráshoz 816 napon biztosítottak túravezetőt. Igen kedveltek ezek a kirándulások és művelődési szempontból is hasznosak. A TIT presztízsét növelte a közművelődésben az. hogy az ismeretterjesztés rugalmasan alkalmazkodott a megye életének változásához. Sokkal inkább a mindennapi élethez, a termeléshez igazodott mint korábban. Erre vall a közgazdasági és jogi, valamint a külpolitikai témájú előadások számának növekedése. A közgyűléseken szó esett a gátló tényezőkről is. így például arról, hogy a TIT előadóinak munkája hatásosabb lenne, ha művelődési házaink rendelkeznének korszerű szemléltető eszközökkel. Sajnos, a megyei filmtár anyagának egy része elavult, pótlása nem tart lépést az élet követelményeivel. -i A járási küldöttértekezleteken hangsúlyozták: egyik sításában lépünk előre. — Az egyesülésnek milyen jelentősége van a tudományos kutató munkában? — Tovább ösztönzi a főiskola oktatóit az elmélyült tudományos munkára. A tudománypolitikai irányelveknek megfelelően koordináljuk a debreceni egyetemi és a mezőtúri főiskolai kar kutatómunkáját. Meggyőződésem, hogy a mezőtúri oktatók. kutatók hatékonyan járulnak hozzá tudományterületük műveléséhez Az oktatás mellett a kutatásban is ki kell elégíteniük szakterületük igényeit. — Hány elsőéves hallgató kezdi meg ősszel n tanulást az új főiskolai karon? — Száz nappali tagozatos és harminc levelező hallgatót vett fel a kar. Egyébként gondoskodunk arról, hogy a korábban szaktechnikusként végzettek is megszerezhessék az üzemmérnöki oklevelet, bizonyos kiegészítő vizsgák letételével. Az első tanfolyam már ebben az évben megkezdődik, s a magasabb végzettség elérésére 1977-ig biztosítunk lehetőséget. B. A. írásos emlék, amely a várost említi, 1009-ből maradt ránk. Akkor pedig már virágzott Álba Civitas — ezen a néven említi a várost az 1009-es veszprémi oklevél. Falai között 997-ben temették el Géza nagyfejedelmet. így a régészek, az István király Múzeum tudományos munkatársai, a Magyar Tudományos Akadémia várostörténeti bizottságával és a székesfehérvári városi tanáccsal közösen abban állapodtak meg, hogy a város kialakulásának dátumát Géza fejedelem uralkodásának első esztendejére, — 972-re teszik. enyhítését célzó irányelveket. Az új tanévben is lesz néhány kiemelkedő jubileum: Petőfi születésének 150., Dózsa György születésének 500., Heinrich Heine születésének 175. évfordulója és Budapest egyesítésének centenáriuma. Méltó megünneplésükre az iskolák már a tanév kezdetekor megkezdik a felkészülést. legfontosabb feladat a falusi TIT csoportok erősítése. Ez kihat a községek $gész köz- művelődésére, hiszen javas- lattevői és tevékeny végrehajtói lehetnek a falún élő értelmiségiek a művelődési ház programjának is. A jászberényi és a kunszentmártoni járásban találunk már erre jó példákat. Erre nagy szükség van, hiszen a közművelődés közismert fehér foltjai (tanyavilág, cigányság) mellett megyénkben is tízezrekre tehető azoknak a száma, akikben igényt kell kelteni az önművelés, a kulturáltabb élet iránt és ezt az igényt ki is kell elégíteni. Jó törekvése a TIT meevei szerveinek az. hogy a különböző tudományos szervezetekkel koordinálja a munkát. Ennek haszna abban van. hogy bizonyos témák több szakma képviselőit érintenek, a tudományos szervezetek pedig csak egy szakág képviselőit tömörítik. A TIT megyei elnökségének létszámát a szentemberi küldöttértekezleten megemelik. Remélhetőleg a társulat hasznos munkáiénak fokozását jelenti majd a létszám növelése. S. B. A néző közvetlen kapcsolata a műalkotással. (Samu Katalin szabadtéri kiállításáról) Szertefoszlott legenda Küldöttgyűlésre készül a TIT Közelebb a mindennapi élethez, a termeléshez — Tizenötezer előadás — Erősítik a falusi csoportokat Székesfehérvárt — hosszú ideig mint „I. István király városát” emlegették. A hajdani történelemkönyvek szerint ugyanis a város alapítása államalapító nagy királyunk nevéhez fűződik. A legújabb ásatások eredményei azonban szertefoszlatták a legendát: előkerült Géza nagyfejede'lem szálláshelye és a templom, ahova temették. Bebizonyosodott, hogy SzéKes- Eehérvár I. István király előtt, Géza fejedelem korában is lakott település volt. Kialakulásának pontos időpontját természetesen nem lehetett meghatározni, hiszen az első Vakációvégi menetrend Bár az általános és közép- iskolások még javában élvezik a vakációt, az iskolákban országszerte már készülődnek az új tanév megnyitására. Az igazgatók döntése alapján augusztus utolsó napjaiban lesznek a tanév-előkészítő értekezletek, amelyeken a pedagógusok megtárgyalják a tanulók túlterhelésének
