Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

1972. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egészségügyi képzést kapnak a pedagógusok A különböző oktatási in­tézményekben végzett egész­ségügyi felvilágosító munka tapasztalatait értékelte a Pedagógusok Szakszerveze­te. Egyebek között megál­lapította, hogy az iskolaor­vosok — akik ma már a legtöbb helyen egyenrangú tagjai a nevelőtestületeknek — az egészséges életmódra nevelés, a betegségek meg­előzése érdekében számtalan orvosi előadást szerveztek az elmúlt tanévben is; konzul­táltak a különféle idült be­tegségben — például szív­ás érrendszeri, emésztő-, mozgás- és légzőszervi meg­betegedésben — szenvedő Az iskolaegészségüggyel szorosan függ össze a tanu­lók iskolai orvosi ellátása, felügyelete. A szakemberek véleménye szerint az álta­lános iskolák orvosi ellátott­sága ma már kielégítő, azon­ban a 14—18 évesek egész­ségügyi felügyeletét mind- ezideig nem sikerült teljes egészében megoldani. A tervek szerint 1975-ig megkétszerezik az iskolaor­gyermekek szüleivel, peda­gógusaival, hogy megköny- nyítsék az utógondozással összefüggő — gyakran a családi környezet helytelen egészségügyi szemléletéből fakadó — szorongás felol­dását, néhány pedagógus- képző intézményben — pél­dául Baján, Kecskeméten, Sopronban, Sárospatakon — újszerű kezdeményezésként az utolsó éves hallgatókat azokra a feladatokra is fel­készítették, amelyek az egészségügyi felvilágosítás szervezésében, illetve az egész magyar közegészség- ügy fejlesztésében pályájuk során rájuk hárulnak majd. vosok számát a középisko­lákban. Javítják a szakmun­kástanulók orvosi ellátását is. A körzeti és az iskola­orvosoknak egyaránt nagy segítséget jelent majd, hogy ősztől kezdve a körzeti gyer­mekgyógyászoktól megkap­ják az általános iskolát vég­zett tanulók valamennyi egészségügyi adatát feltün­tető orvosi zárójelentést. Színes program a vakáció végére A Televízió gyermekosztá­lya a következő hetekben játékos vetélkedővel, sport- közvetítéssel, bábműsorral, zenei összeállítással és sok más érdekees adással igyek­szik megszépíteni a vakáció utolsó heteit. Augusztus 12-én „Csillebérci fák alatt” címmel egyórás helyszíni közvetítést terveznek, amely­ben az ott táborozó 23 nem­zet fiai és lányai működ­nek majd közre. Kemény Henrik az Állami Bábszín­ház művésze „Vitéz László és a többiek” címmel báb­műsort készített a kicsinyek­nek. Augusztus 20-án köz­vetítik a margitszigeti út­törőstadionból a pajtás lab­darúgó kupa döntőjét, más­nap pedig új epizóddal je­lentkezik a népszerű zenés program, a Hangvilla. Augusztus 29-én a Kuckó a magyar vizslát mutatja be az ifjú nézőknek, s arra ta­nítja meg őket, hogy lehet a kedeves kutyafajtát nevel­ni, idomítani a vadászat mesterségére. Dobozban van már két Fabula adás is. Nem min­dennapi látványosságot ígér az a helyszíni közvetítés, amely a 101 éves születés­napját ünneplő budapesti növénytárba invitálja az ér­deklődőket. A kecskeméti zeneiskoláról, ahol elsőként vezették be Kodály zene- pedagógiai módszereit, Épít­sünk várat muzsikából cím­mel készül adás. Az iskolások számára szeptemberben új műsorso­rozat indul Papírsárkány címmel. Havonta jelentkezik majd 40 perces adásokban, s 8—10 éves gyerekek szó­rakoztató magazinjának sze­repét tölti majd. be, Üj so­rozottal jelentkezik az óvo­dások kedvence, a Telizsák is. Segítség az iskolaorvosoknak Pihenő a Tisza-hídon Ráérősen ballagok a hídon.- Kocsik húznak el mellettem tompa zúgással. Külföldiek. A híd közepén két Kerék­pár áll a korláthoz támaszt­va, nyergük alatt „R” jelzés. Románia. Utasaik a vizet ha­sító motorcsónakokat figye­lik, szemlátomást nagy ér­deklődéssel. 22—23 éves fia­talemberek. — Marosvásárhelyiek va­gyunk — Kezdik a beszélge­tést kitűnő magyarsággal. — Hobbynk a kerékpározás. Ro­mánia nevezetes tájait már körbekarikáztuk, most egy kicsit messzebbre indultunk. Mindketten először vagyunK Magyarországon. — Nem nagy túra ez kerék­párral? — Minden eddigi túránk­nál nagyobb, terv szerint 1600 km. Nem lesz túl nehéz tel­jesíteni, itt az Alföldön könnyen pörög a kerék és eddig a szél is barátunk volt. Uticélunk a Balaton. Sokat hallottunk már róla, most mi is eljutunk a magyar tengerre. Fáradtnak látszanak még, de a rövid pihenő letelt, — indulnak. Búcsút intenek a híd végéről. Visszaintek. Jó a tpf —ka A kerékpározásnak is megvannak a szépségei, és sport­nak sem rossz — mondták a marosvásárhelyiek; — Crief János és Bóni Adalbert • • Otven év a kutatás szolgálatában Félévszázaddal ezelőtt in­dult gyűjtő útjaira Szűcs Sándor, a Nagykunság és a Sárrét neves néprajztudó­sa, a karcagi Győrffy Ist­ván Nagykun Múzeum tíz év óta nyugalmazott igaz­gatója. Azóta széliében, hosszában végig barangolta a kiterjedt kunföldet, kevés olyan „varjúrúgta” füstös óltanya volt a karcagi, ma­daras! újszállási és a kevi határban, amelynek kémény alatti padkáján ne pihent volna meg. Rendkívül gazdag, termé­keny kőrútjain a legidő­sebb kunsági adatközlők vallomásaiból szerzett anya­gokat tucatnyi értékes nép­raj ztörténeti műben és meg­számlálhatatlan sok tanul­mányban adta közre. A Magvető gondozásában nem­rég jelent meg a ..Betyá­rok, pandúrok és egyéb ré­gi hírességek” című köny­ve. Három műve most van készülőben. Ezekben a Sár­rét és a Nagykunság nép­mese kincseit, történelmi népmendáit dolgozza fel. _ Megszűnik a vízhiány Borsod megye egyik ter­mészeti szépségekben gazdag vidéke, a Zempléni hegyek­ben lévő Boldogkőváralja és környéke. Idegenforgal­mának fellendítését minded­dig megakadályozta a kró­nikus vízhiány. Az elmúlt években a község belterü­letén eredményesen kutattak víznyerő telepek után. Az elkészült új kútra a megyei tanács, az Országos Idegen- forgalmi Tanács valamint a lakosság összefogásával, anyagi támogatásával az idén vízmüvet építenek. Másfél óra Lat in-Amerikával Sikert aratott Szolnokon a Los pachungos együttes Dely István és Jose Arzamendia jellegzetes latin-ameri­kai hangszerekkel Jósé Arzamendia jó tíz éve érkezett Magyarországra Pa- raguayból. A rokonszenves — indián származású —fia­talember azóta a latin-ame­rikai folklór egyik leglelke­sebb megismertetője ésmeg- szerettetője Magyarországon. Jelenlegi együttesét, a Los pachungost olyan lelkes magyar fiatalokból állította össze egy évvel ezelőtt, akik az egyetem spanyol szakán, vagy máshol megismerked­tek a latin-amerikai népze­nével, s ennek a csodálatos világnak bűvöletében éltek. Céljuk az ősi tiszta latin­amerikai zene különböző rétegeinek megismertetése és megszerettetése. Mindezt nagy hozzáértéssel, tehetsé­gesen. csinálják. Szolnokon hétfőn este a múzeum udvarán lépett fel az együttes. Műsora négy részből állt. Az elsőben az ősi indián zenéből mutattak be ízelítőt. A második részt a spanyol eredetű latin-ame­rikai zenének, a harmadikat pedig a néger hatásra kiala­kult zenének szentelték. A negyedik részben ismert la­tin-amerikai műdalokat mu­tattak be. Az együttes igazi területe azonban a folklo- risztikus zene. Jósé Arzamendia mellett az ősi és a modern hang­szereket Fejér Zsuzsa, Ha­raszti István, Dely István szólaltatta meg. Győri Franciska az indián népköltészet legszebb da­rabjaiból, valamint Guillen, Neruda és Paz verseiből adott elő. A múzeum udvar közönsé­ge hosszantartó vastapssal fogadta a Los pachungos együttes produkcióját. Mint Jósé Arzamendia elmondotta, hamarosan újabb műsort ál­lítanak össze. A hétfői siker alapján ezt az új műsort is bizonyára szívesen meghall­gatná a szolnoki közönség. B. A. Magyarul először •. Hallgatók tíz országból Marx írásai közül az 1857 és 1859 között készült gazda­sági témájú kéziratokat tar­talmazza a Kossuth Kiadó, „A politikai gazdaságtan bí­rálatának alapvonalai” című kétkötetes új könyve, amely a napokban került a boltokba, s máris a legkeresettebb ki­adványok közé tartozik. A mű a „Marx és Engels mű­vei” sorozat 46. köteteként jelent meg, s egyidejűleg kü­lön — sorozaton kívüli, más küllemű — kiadásban is nap­világot látott. A szóban forgó kéziratok­ba — amelyekkel Marx hoz­záfogott az 1848-as forradal­mak veresége után újrakez­dett elméleti kutatásainak összefogó feldolgozásához — csaknem minden olyan fő té­ma előkerült, amelyekkel ké­sőbb „A politikai gazdaság­tan bírálatához” és „A tőke” foglalkozik. Marx ma is rendkívül idő­szerű gondolatainak gazdag­sága a magyarázata annak, hogy az utóbbi években igen megnőtt az érdeklődés e kéz­iratban maradt fontos nagy terjedelmű alkotás iránt, — amelyből magyar nyelven eddig csak kis részletek je­lentek meg. A mostani ki­adás a műnek a moszkvai Marx—Engels—Lenin intézet gondozásában megjelent ere­deti (német) nyelvű kiadását követi. .— A könyv magyar nyelvre fordítója Lissauer Zoltán. Az ősi Savariában au­gusztus 13 és 15 között ötödször fogadja hallgató­it a Savaria nyári egyetem, amelyre Angliából. Ausztrá­liából, az Egyesült Álla­mokból, Egyiptomból; Franciaországból. Csehszlo­vákiából, Jugoszláviából. Lengyelországból, az NDK- bó! és Vas medve testvér­területéről. a Mari Auto­nom Szovjet Szocialista Köz­társaságból várják a hallga­tókat. Az idén a már hagyomá­nyos régészeti, művészeti, történeti témák mellett néni építészetről, a népi műemlé­kek védelméről, a népi gyógymódokról, a népzene hagyományairól is hangza­nak el előadások. — Könnyen oda­találtok, nem olyan nagy hely Balatonkenese — legyintett a kis- öreg. — A község szélén, a műút mellett van a vasutas üdülő. Rég nem jártam arra. de egyből eliga­zodnék. A pincér szótla­nul tette elénk a sört. A kisöreg megvárta, míg a hab leülepedett. Csendben, elme­rengve nézte a korsót. Kisvártat­va folytatta: — Ott láttam életemben először kivégzést. Aknát szedni vittek ben­nünket arra a környékre. Egyi­kőnk egy közeli faluban lakott. Hazaszökött. Hul­lámzott a front. Amikor a néme­tek ideiglenesen visszafoglalták azt a falut, a nyilasok összeszedték a szökevényeket. Hozták a mi tár­sunkat is. — Nagy üres tér futott a Balaton­ba. Sűrű nádas mögül csillant a víztükör. A szö­kevényt letérde­peltették, bekö­tötték a szemét. Bennünket felso­rakoztatták a ki­végző osztag mö­gött. Az a sze­rencsén en ember meg csak reme­gett, imbolygott ott, térdre eresz­kedve. Csendben volt, egyetlen szó sem hagyta el az ajkát. gáttá állandóan: — így jár minden hazaáruló! — Aztán vittek bennünket ki a határba. Hulla hullát ért. Négy­szer cserélt gaz­dát az a terület. A lövészárokba zúduló hóié bor­zalomba dermedt szemű felpuffadt Útkeresés — Én az ő he­lyében biztosan kiabáltam volna. Szidtam volna őket, elátkoztam volna mindannyi- okat az anyjukkal együtt. Sürgetve festettem volna nekik jól megér­demelt végüket, hiszen nem volt kétséges a holnap. A szovjet ágyúk már a szomszéd­ban dörögtek.. í — De ő csend­ben volt. Egy is­meretlen alezre­des — feltehetően a hadbíró — ma­kogott néhány szót, aztán eldör­dült a sortűz. A tábori pap beszélt utána. Azt hajto­katonákat sodort. Volt azok között magyar is, német is, szovjet is... Megcsappant ki­rándulási kedve­met gyógyírral pó­tolta a Balaton. Meredek part ma­gasodik Kenese felett. Mintha oda- könvökölt volna a porzó fennsík, hogy örömét lelje a tengernyi víz­ben. Üdülő üdülő hátán. A kisöreg hátborzongató em­lékkel kísért út­mutatása alapján könnyen megta­láltuk a vasutas üdülőt. Gyermekét ke resö útitársam öröme azonban korainak bizo­nyult. — Ez csa­ládos üdülő — hangoztatták. — A MÁV gyermek­üdülője jóval odébb van. Végre megtalál­tuk. Egyik oldal­ról sűrű erdő. a másikról a Bala­ton határolja. Ha­talmas, szépen gondozott park öleli a pavi­lonokat. Szabó István, a szolnoki járműjavító ke­rékkovácsa. útitár­sam elégedetten szemlélődik: — A lányom is írta. hogy na­gyon szép a kör­nyezet. Meg azt is: ,a kaja felsé­ges”. Az öreg portás dörmög: — Sen­kivel nem tudok beüzenni a kislá­nyért. Moziban vannak valahá­nyon. Az Egri csil­lagokat nézik meg. Van vedig gverek jócskán. Négy- százötven lelket számlál a tábor. Jöttek messzi vi­dékekről. Van kö­zöttük magyar is. német is. meg szovjet is... Simon Béla ****** Ifjúsági őrjáratok Az egészségügyi felvilágo­sítás egyik legnehezebb te­rülete a gyermekkori alko­holfogyasztás elleni küzde­lem. Ma még sok családban előfordul, hogy a gyerme­keket is bevonják a külön­böző dínom-dánomokkal ösz- szekapcsolt ivászatba. A leg­utóbbi összegezés szerint az országban 11 200 olyan kis­korút tartanak számon, akik az alkohol miatt veszélyez­tetett környezetben élnek. Nagy többségük — 7171 gyermek — viszonylag kis településeken él; a főváros­ban 2085, a városokban 1964 az ilyen gyerekek száma. Megszívlelendő az a gyakor­lat, hogy több nagyvárosban — például Miskolcon és Szombathelyen — ifjúsági őrjáratokat szerveznek, amelyek rendszeresen fölke­resik az esti szórakozóhelye­ket és a 18 éven aluli fia­talokat eltanácsolják!

Next

/
Thumbnails
Contents