Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
1972. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiszapüspökiben nem ráfizetéses Szaktclep nélkül is lebet gazdaságos a szarvasmaibalarlis Szerény körülmények között Is lehet jó eredményeket elérni — vallják a ti- szapüspöki Rákóczi Termelő- szövetkezetben. Mivel évek óta gazdaságos náluk a szarvasmarhatartás, azt kell Llőbb számolnak Nincsenek ellene a tisza- püspöki tsz vezetői sem az újnak, a modemnek, de előbb kalkulálnak. összevetik a költségeket a hozamokkal, természetesen a realitás talaján maradva. És tudják, hogy a szarvasmarha nem a klimatikus viszonyok miatt, még csak nem is a 100 ezer forintos férőhelytől termel, hanem a megfelelő takarmányozás az elsődleges. Paradoxonnak tűnhet, de a gazdaság vezetői nem jószántukból és nem a rájuk jellemző előzetes számítások alapján nem építettek szakosított telepet. Egyszerűen nem volt rá pénzük. Az átlagosan 11 aranykorona értékű földön gazdálkodó tsz nem tudott annyit tartalékolni, hogy letegye annakidején a beruházási költség 30, vagy később az 50 százalékát. így aztán az állatokat a régi szerfás-istállók- ban és a valamikori típusterv alapján készült 108 férőhelyes tehénistállóban tartják. Szám szerint 470 szarvasmarhát, amiből 150 a tehén. Ilyen körülmények között értek el egységes magyar tarka állományuktól tehenenként 2856 liter tejet 1971- ben. Az idén 3100 literes átA takarmányozás a lényeg Mindezt magyar tarka fajtával hagyományos technológiával érték el. TermészeA Ciklon sem győzi mondanunk, nekik van igazuk. De mi a titkuk? Mi az oka annak, hogy nem is a legmodernebb technológiával termelik a tejet és a húst, mégsem ráfizetéses náluk ez az ágazat? lagot terveztek és mint mondták, nem is állították túl magasra a mércét. Tavaly egy liter tejet 3,40 forintért állítottak elő. Így aztán a 4,1 forintos felvásárlási árat figyelembe véve 70 fillér volt a nyereség literenként. Nem érdektelen utánaszámolni, mennyi lesz a nyereség 1973-ban, az 5,4 forintos felvásárlási árral, ha netán sikerül a tavalyihoz hasonlóan 3.4 forintért termelni a tej literét. A hústermelés is gazdaságos náluk. Évente 100—110 hízott bikát értékesítenek. Ennek jó része exportra megy. Egy kilogramm hús önköltsége 24,5 forint volt 1971-ben, és ezt átlagosan 30,20 forintért értékesítették. Igaz, lehetne jobb is ez az eredmény, ha nem emelkedett volna csaknem duplájára .a tejpor ára, mert ez nagyon megemelte a borjúnevelés költségét. Most már majdnem olyan drága, mintha teljes tejet itatnának a borjakkal. Üszőt is értékesítenek. Tuberkolózis és brucella- mentes állományuk van 1969 óta. Nem csoda hát, hogy a cibakháziak megkeresték őket és évente 30—50 üszőt vásároltak a szakosított telep betelepítéséhez. tesen mindig szem előtt tartották, hogy amit az állatok takarmányból igényelnek, azt Panaszos levél érkezeit hozzánk: „a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat Tisza-parti tárházának körülbelül 12 szellőző, porszívó berendezése üzem közben ontja a port és a gyúlékony pelyvát.” A szolnoki gabonafelvásárló eddig 5 ezer vagon gabonát vásárolt fel, közte több mint 1000 vagon tisztítatlan kalászost. A gabona a tárházba kerülve ötven méteren nyílt rendszerű szalagon fut. A szalag mellett számos porelszívó-berendezés, úgynevezett Ciklon van. A natúr-gabona tisztítása közben olyan hatalmas mennyiségű por keletkezik, hogy az elszívó-brendezések csak kis hányadát tudják ülepíteni. a többi a pelyvával együtt a nyitott ablakokon és a ki fúvókon a szabadba távozik. A vállalat vezetősége már számos szakmai értekezleten szóvátette a porártalom problémáját, de eddig hathatósabb intézkedés nem történt. Saját erőből próbáltak enyhíteni a helyzeten. Az ülepítő kamra felső kifúvója végére sűrű szövésű vásznat tettek, hogy megakadályozzák a nagyobb pelyvák, kalászok távozását, de ez nem volt eredményes kísérlet: a cső így teljesen eldugult. Korszerűsítették a gépi-berendezések egy részét. Elhatározták, hogy megvizsgálják az ülepítő-berendezések hatékonyságát, és többször takarítják az ülepítő kamrákat. A por nagy részét már zsákokban tárolják. Nagy probléma, hogy nincs udvari takarítójuk, ezért a Tisza felőli részen vastagon fekvő pelyvát, csak a szél sepri. A városi tanács igazgatási osztályán elmondták, hogy a takarításról mindenkénpen a vállalatnak kell gondoskodni, ha ezt elmulasztják szabálysértési eljárás indul ellenük. A közegészség- ügyre ártalmas, nagy meny-, nyiségű por elszívására pedig a külföldi szabadalom alapján Magyarországon is gyártott porleválasztót kellene üzemeltetniük. Ilyen elektromos rendszerű elszívó-berendezés tisztítja a levegőt, nagyon jó eredménnyel a szolnoki fűrésztelepen is. és csak azt kapják meg. Hazánkban a tejtermelés költségének 50—60 százaléka takarmányköltség. A tejtermelés önköltségcsökkenésének tehát a legegyszerűbb módszere az okszerű takarmányozás. Ezt vezették be Tiszapüspökiben. Érdemes néhány szót szólni takarmánygazdálkodásukról: 140 hold öntözött legelőjük van. Egész nyáron kinn van minden kihajtható állat, de a 180—200 mázsa szénát adó legelőt még kaszálják is. A 280 hold kukorica egy részét is öntözik A rossz talajon így sem ad átlagban csak 20—22 mázsa körül holdanként, de úgy látszik, megéri vele foglalkozni. A 90 vagon évi abrakigény másik részét 150 holdról a takarmánybúza biztosítja. Tömegtakarmányuk télen a kukoricasiló, lucerna és vöröshere széna. A kormányhatározat után 1974-re 250 tehenük lesz és ezt a létszámot tartják majd a IV. ötéves terv végéig. Ekkorra évente 3800 liter tejet akarnak fejni egy tehéntől. Ismerve a magyar tarka termelőképességét, ez egy kicsit nehéz lesz, hiszen már most a 3 ezer literes termelés körül is aránytalanul magasra ugrott a tehénelhullás a nagy igénybevétel miatt. Félő, nem tudják majd az optimális 5—6 bor- jazást elérni. A tehenek tartási, takarmányozási technológiáján nem szándékoznak változtatni, mivel jelen pillanatban ez tűnik legmegfelelőbbnek. Hizlalásnál azonban a zárt, kötött technológiáról már az idén áttérnek a szabadtartásra. így a napi súlygyarapodás kísérleteik szerint 0,98 kilogrammról 1,67 kilogrammra fog nőni. Kérdés most már csak az, hogy ilyen körülmények között meddig lehet gazdaságos a tiszapüspöki szarvas- marhatartás? A választ a múlt héten hozott kormány- határozat adja. Most már biztos az, hogy a tej felvásárlási ára 1,30 forinttal, a húsé 5,70 forinttal több lesz 1973-ban. És ez jónéhány évig szavatolja tiszapüspöki és az ehhez hasonló körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek veszteségmentes szarvasmarha-tartását. Gyulai György t NYUGDÍJASOK A MEZŐGÉP Vállalat cibakházi gyáregységében id. Lukács Gyula 65 éves nyugdíjas javítja a 100 éves szintén „nyugdíjas” lánchajlitó gépel. Segítőtársa Kovács János lakatos. Mozgó „betongyár" Az ÉPGEp Veszprémi Gyárának dolgozói e héten befejezték a századik mozgó ,.betongyár” szerelését. Az NSZK-beli Elba cégtől vásárolt licenc alapján készült berendezések óránként 15 köbméter beton keverésére alkalmasak. Beállításuknak megfelelően maguk adagolják, a tetszés szerinti minőséghez szükséges meny- nyiségű alapanyagokat. A veszprémi gyárban készített „mozgó betonüzemek” közül 95 hazánkban. 5 pedig Jugoszláviában segíti az építőipart. A veszprémi gyár szakemberei a tervszerű mozgatáshoz szükséges ..betonlánc” második szakaszának gépesítését is megoldották. Ugyancsak az NSZK-beli Schwing-cée szabadalma alapján készült betonpumpa 400 méter távolságra és 80 méter magasra tudja továbbítani, a mozgó betonüzemben készült betonkeveréket. A „CARBON” exportja Baranyában a megye termékeinek exportja a tervezettnek megfelelően, növekvő ütemű. Várakozáson felüli eredményével kitűnik a komlói „CARBON” Köny- nyűipari Vállalat. A ruházati cikkei tucatnyi országba jutnak el. mégpedig a tavalyi száz millió helyett idén 150 millió forint értékű árut értékesítenek szocialista, illetve tőkés piacon. A „November 7.” Erőmű szomszédságában, Várpalotán, épül hazánk legújabb gázturbinás erőműve. A kétszáz megawatt összteljesítményű, olajtüzelésű kazánokkal hajtott erőmű gépi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. A tervek szerint 1973. szeptember 20-án áramot ad az országos hálózatba az új erőmű. Képünkön: Csehszlovák szakemberek irányításával épül az erőmű nagy csarnoka Egy vízműtársulás, sok gonddal Kevés a víz Kunszentmár- tónban. Sürgős feladat a vízellátás megoldása. A község napi vízfogyasztása 1500 köbméter. Ez azonban jóval több, mint amit a jelenlegi vízmű szolgáltat. Száraz időben egyes utcákban egyáltalán nincs víz. A kiskertek locsolása ilyenkor tilos. A lakosság természetes igénye Kunszentmártonban is, hogy közműves vízellátásban részesüljön. A nagyközségi tanács ezt figyelembe véve tavaly döntött arról, hogy vízműtársulatot kell alakítani. A tanács vb és a vízügyi igazgatóság közreműködésével meg is alakították az öttagú szervezőbizottságot. A tanácstagok és a népfront aktívák pedig hozzáláttak a vízműtársulat szervezéséhez, azonban számos nem várt nehézséggel találták magukat szemben. Ezt mutatja az is hogy az érdekelt 2600 család közül eddig csak 700 lett a társulat tagja. Miért? — A szervezésben részt vett tanácstagok a kérdésre a következőket válaszolták. Ökrös Ferenc: „Sokan azért nem társülnak, — mert már van vizük, ugyanis, a községnek mintegy fele vízművesített terület.” Kiss Péterné: „Többen sokallják, hogy családonként 4000 forintot kell fizetni.” A 4000 forintot 8 év alatt, havi 42 forintos részletben kell kifizetniük a társulat tagjainak. Ezt a belépési nyilatkozat aláírásával vállalni kell. Arról pedig kormányrendelet szól, hogy a rossz szociális körülmények között élők részbeni, vagy teljes mentességet kaphatnak a fizetés alól. A vállalatok szövetkezetek már több közérdekű beruházást támogattak a községben. Ezúttal az üzemek arra is hivatkoznak, hogy fejlesztési alapjuk kevés, így pénzhiány miatt nem tudják támogatni a társulatot. A lakosság társulása mellett a vízmű létesítésének másik feltétele, hogy a 24 millió forint a tanács rendelkezésére álljon. Ha a társulatba a lakosságnak legalább 51 százaléka belép, az OTP azonnal meghitelezi a lakossági Összbevételt, azaz Kunszentmártonban a mintegy 10 millió forintot. Az Országos Vízügyi Hivatal és a megyei tanács 5—5 millióval támogatná a vállalkozást. — A még szükséges összeget pedig a nagyközségi tanács fedezi. Ha a nehézségeket sikerül leküzdeni és hozzákezdenek a vízmű felépítéséhez eltelik 5 esztendő is, mire elkészül. A megyei tanács építés-, közlekedés-, vízügyi osztályán érdeklődtünk arról, mi a véleményük a kunszentmártoni vízműtársulat szervezéséről? — Állami költséggel minden község vízellátását nem lehet megoldani, szükséges a lakosság aktív segítsége is, ezért helyes hogy Kunszentmártonban is megkezdték a társulás szervezését. Eddig a megyében 22 vízműtársulat létesült, köztük több olyan is, mint például a tiszaföldvári, vagy az öcsödi, ahol a kunszentmártonihoz hasonlóan sok problémát kellett megoldaniuk, míg hozzákezdhettek az építkezéshez. —t Magyarország a világranglista elején A Pénzügyminisztériumban érdekes kimutatás készült a lakosság szociális és egészségügyi ellátásának fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos állami, vállalati és szövetkezeti kiadások alakulásáról. Az adatokból kitűnik, hogy hazánk — bár a nemzeti jövedelem szempontjából a világranglista középső harmadában helyezkedik el — a szociális ellátás színvonala szerint a ranglista felső harmadába tartozik. Szociális istézményrendszerünk, különösen az egészségügyi ellátás, a táppénzrendszer — a még. meglevő problémák ellenére is — felveszi a versenyt számos, nálunk jóval fejlettebb tőkés ország hasonló intézményével. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 43,6 milliárd forintot költött az ország, 183 százalékkal többet, mint 1960-ban. Az állami társadalombiztosítási, egészségügyi és szociális ellátás céljaira 1972-re 43,2 milliárd forintot irányoztak elő, ebben az összegben azonban nincsenek benne a vállalatok és szövetkezetek szociális kiadásai, amelyek már tavaly elérték a 4 milliárd forintot. Az állam az idén több mint 1,5 millió nyugdíjasról és járadékosról gondoskodik; a lakossághoz viszonyítva arányuk imár túlhaladta a 15 százalékot. Körülbelül 640 000 családnak jár családipótlék, több mint 170 000-en veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. A várhatóan 47 milliárd forintnál is nagyobb egészségügyi és szociális kiadásból a legnagyobb összeget — 16,8 milliárd forintot — nyugdíjakra és járadékokra fizetik ki. A társadalombiztosítási készpénzsegélyek túlhaladják a 6,5 milliárdot, a fekvőbeteg gyógyintézetek fenntartására fordított ösz- szegek megközelítik az 5 milliárd forintot. Családipótlékra 3,5 milliárd, gyógyellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra kereken 3 milliárdot költenek. Külön- külön jóval meghaladja az 1 milliárd forintot a gyermekgondozási segély, az óvodák költségvetésből finanszírozott fenntartása, a diákotthonok fenntartása, míg a járóbetegek ellátására az idén előreláthatólag 1 és háromnegyed milliárd forintot költenek.
