Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

1972. augusztus 1. -----ü------------------­S ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 SZOLNOKI VASUTASOK JUBILEUMA Históriás ének egy régi üzemről Az egész város ünnepe a bolognai opera Otelló: Tito Del Bianco. Jágó: Gianluigi Colmagro o Igaz, hogy a jó pénz meg­teremtését követő években a különböző beruházások (új rúgókovácsműhely építése, a kazánház és a kerékkovács- műhely bővítése, új komp­resszorház stb.) a szociális és egészségügyi intézkedések révén (üzemi napközi bölcső­de, az üzemi konyha bővíté­se, új orvosi rendelő) sokat javult a munkások helyzete — mégis sok gonddal küz­döttek. Az üzemben meglehetősen alacsony volt az átlagkereset. 1956. III. negyedévében pél­dául a vállalati átlagórabér 5.27 forint volt. Súlyos gon­dot jelentett a lakáshiány is. Ilyen tények is közrejátszot­tak abban, hogy az ellenfor­radalmi demagógia ideigle­nesen a járműjavítóban is hatott 1956-ban. A járműjavító kommunis­tái gyorsan rendezték sorai­kat. Az 1957. február 21-i taggyűlésen megjelent a ti­zenöt tagú munkástanács, s kijelentette, hogy elismeri a párt vezető szerepét, kérve az üzemi pártszervezet segít­ségét, útmutatását Ettől az időtől kezdve egy­re inkább rendes kerékvágás­ba zökkent az élet a jármű­javítóban is. A szocialista építés, a proletárdiktatúra védelmezőinek, híveinek tá­bora egyre erősödött. 1957 márciusában a szolnoki jár­Nem éppen a legszeren­csésebb időben vasárnap 11 óra 30 perckor kezdődött a televízióban a Pavilon a főutcán című dokumen­tumműsor Aki ezt a félórát szobá­ja hűvösében, a képernyő előtt töltötte el. nem bán­ta meg. Legtöbbet a régi szolnokiaknak mondott. Azoknak, akik ismerik a pavilont, idős tulajdonosát. Mert a pavilon itt, a vá­ros szívében, a Beloian­nisz út és a Petőfi Sán­dor utca sarkán áll sok évtizede. Aki ismeri a környéket, hivalkodónak is tartja a pavilon szót. Mert bódé az. özvegy Munkácsi Istvánná magárus, kuko­rica pattogató bódéja. Nyolcvan éves most a pavilon gazdája. Életét mutatta be, 1911-től nap­jainkig a vasárnapi fél­órás tévé műsor. Sokan ismerik a városban özvegy Munkácsi né nehéz életét. Pici gyerekkel várta soká­ig az első világháborúból haza az urát, aki alighogy hazajött, 1919-ben újra elment. Tienöt évi fegy- házra ítélték a Tanácsköz­társaság után. Fogolycse­rével került a. Szovjet­unióba — s 1960. máju­sában tért haza. Meghal­ni de még egy pár évet itthon, a család körében élni. A történet pár szóval is érdekes, megkapó. Törté* műjavítóban is megszervez­ték a munkás milíciát. Egy munkásőr szakasz felállítása mellett foglalt állást a tag­gyűlés. A munkafegyelem is foko­zottan megszilárdult. Fél év­vel az ellenforradalmi zűrza­var után a főmérnök felmér­te a munkaidő-kihasználást. Számítása szerint napi 524 órát tett ki a büfé előtti sor- banállás, a műszak vége előtti öltözködés. A követke­zetes irányítás, valamint az, hogy a pártszervezet mind következetesebben foglalko­zott a termeléssel, mégis eredményesnek bizonyult. 1957. III. negyedévét már rentábilisan zárta az üzem. Az ellenforradalom okoz­ta eszmei zűrzavar egyre inkább a múlté lett. Ennek eredményeként 1957-ben egy­re többen jelentkeztek a pártba. A járműjavítóban az április 12-én tartott taggyű­lésen százhuszonhárman kér­ték felvételüket. .Mindenekelőtt ez — a munkások pártba való áram­lása — az MSZMP megerő­södése, vezető szerepének kö­vetkezetes érvényesítésének eredménye, hogy békés, dol­gos hétköznapok köszöntöt­tek az utóbbi években a jár­műjavító dolgozóira is. Csak­is ezen az alapon lehet köny- nyebb az élet, csak így fej­lődhet és fejlődik is a ke­nyeret adó üzem. A kívülállók is láthatják ezt ha megfordulnak a jár­műjavító környékén. Az nelem — mondják rá az alkotók. Valóban az, egy szolnoki vasúti fűtő és szegény családja története. A dokumentumműsor jó keretet, s igazat ad hozzá, hogy valóban történelem­nek érezze az ember. Gazdag dokumentumanyag! Az első világháborúból hazátérő vonatos kato­nák. aztán a gyors váltás: özvegy Munkácsiné soká­ig vonaton árult. A szol­noki állomás képe és Horthy Miklós Szolnokon. A váci fegyház egy pilla­natra, s az öregasszony sírós hangja. — Azt mond­ta a börtönparancsnok ha kicserélték, Oroszországba vitték az uramat, elválaszt örökre a határ. Jó képek Novoszibirszk- ből, ahonnan végül is ha­za tért Munkácsy István. ,És a második világháború utáni romok itthon. Mennyit változott a vi­lág. sóhajt fel az ember, amikor a hatvanas-hetve­nes évek szép Szolnokját mutatja a televízió. Aztán a főutcában azt a kis bó­dét. Ahol most is magot mér töltöget pohárba öz­vegy Munkácsiné. Egy szolnoki szegénycsa­lád története. Belefér a történelembe Helve van benne, ezt bizonyította a te­levízió, a B. Megyeri Gab­riella rendező komponál­ta szép műsor. — sj — üzem bejáratát új szociális épület uralja. A régi keríté­sen túl, a szemétgödrök he­lyén hatalmas vasvázas csar­nok épül. Készülnek a Die­sel-javításra. Ez a munka az új létesítmények mellett a régi üzem jelentős részének teljes átépítését jelenti. Ilyen mérvű beruházás sohasem volt még a járműjavítóban, mint manapság S nemcsak a járműjavító­ban. Szolnokon a közelmúlt­ban épült fel Közép-Európa legmodernebb teherpályaud­vara. A most épülő személy- pályaudvarnak se nagyon akad párja ebben az ország­ban. Azt mondják, Szolnok vas­utas város. Tízezerek kötőd­nek valamilyen szállal a MÁV-hoz. Vasutasaink 125. jubileuma méltán az egész város ünnepe. Olyan ünnep, amelynek idején készült al­kotások újabb évszázadra ha­tározzák meg a város közle­kedésben elfoglalt fontos szerepét. A nagy közlekedési csomó­pontban viszont mindig egyéb fejlődési lehetőség is rejlett. A vasút hatása közre­játszott Szolnok iparának, kereskedelmének fejlesztésé­ben is. Ezért van az, hogy az 1945-ös jelszó: „ARCCAL A VASÜT FELÉ” élénken él nemcsak a szolnokiak em­lékezetében, hanem mai ér­zés- és gondolatviláguk­ban is. Új filmek augusztusban Több mint 15 új filmet tűz­nek augusztusban műsorra a mozik. Érdekesnek ígérkezik A rend gyilkosai című ijran- cia film. Peter O’Toole sze­mélyében világsztárt látha­tunk a „Murphy háborúja” című színes kalandos angol produkcióban. — Különleges történet a japán filmstúdiók alkotása: „A sirály éjszaká­ja”, amelv egy tragikus sze­relem történetéről szól. öt férfi és egy szív cím­mel színes csehszlovák fil­met is bemutatnak, amely egy kórház mindennapi éle­tébe ad bepillantást. Titok­zatos gyilkosság-sorozat áll a középpontjában az „Egy nyo­mozás sorompói” című pro­dukciónak. Katherine Hepburn és Pe­ter O’Toole játssza „Az orosz­lán télen” című színes angol történelmi produkció fősze­repeit. Louis De Funes-szel is találkozhatnak a nézők a Fennakadva a fán című fran­cia komédiában. EGRI NYÁR Élénk volt az idegenforga­lom vasárnap Egerben. — A népszerű várost az ország különböző területeiről tíz­ezernél többen keresték fel. Már koradélelőtt benépe­sült az egri strand is. A me­dencék különböző hőfokú vi­zében vasárnap — mintegy nyolcezren lubickoltak. A romantikus környezetben fekvő Szépasszonyvölgyben is egész nap változatos szórako­zást találtak Eger vendégei. Az Egri Nyár programjá­nak egyik kiemelkedő ese­ményeként a Gárdonyi Géza Színházban megnyitották azt a kiállítást, amelyen ötven fiatal magyar képzőművész egyegy alkotását mutatják be. Szegeden (Tudósítónktól) A hét közepén érkezett Szegedre a bolognai Teatro Communale 250 tagú együt­tese, s gyors helyszíni elő­készületek után péntek es­te már be is mutatta Verdi Otellóját a szegedi játé­kok történetében először vendégszerepeit teljes olasz operatársulat, jóllehet a bel canto hazájának kitűnő éne­kesei közül már sokat meg­ismert a szegedi szabadtéri közönsége, A bolognai opera egy hó­napja „talpon van”, a vár­nai fesztiválról Budapestre, a Margitszigetre utaztak s innen a turné utolsó állo­mására, Szegedre. Szokás szerint a törzsgárda (zene­kar. kórus) mellé szerződte­tett szólistákkal, neves elő­adóművészekkel vitték színre az Ottellót is; Tno Savini dirigálásával, Enrico Fri- gerio rendezésében, Fregni- Koki díszleteivel, kettős szereposztásban. A premi­eren Tito del Bianco volt a címszereplő, Desdemona: Maria Chiara, Jago: Gi­anluigi Colmagro. A bemutató előtt rövid nyilatkozatokat kértünk. Egy hónap múlva, szep­tember elsején ismét bené­pesülnek az iskolák, meg­kezdődik az 1972—73-as ok­tatási év. Előzetes adatok szerint — az általános is­kolák első osztályaiba 130 ezer kisdiák „vonul be” ősszel. A különböző típusú középiskolák első évfolya­maiba az általános iskolák­ban most végzettek közül több mint 55 ezren iratkoz­tak be. Gimnáziumokban 26 862, a szakközépiskolák­ban 28 279 fiatal folytatja tanulmányait. A középiskolákba eddig felvett tanulók soraiban a fizikai dolgozók gyerme­keinek aránya 56,3 száza­lék. A középiskolai kollégiu­mokba 10 339 diákot vettek fel. A kollégiumokba ke­rülő elsőosztályosok 71.4 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A középiskolákban — a tervek szerint — szeptem­ber elsején 1169 új elsőosz­tály nyílik, ebből 808 a gimnáziumokban, 861 pedig a szakmai jellegű középiskolákban. — Jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Pe­dagógusképző intézmények nappali tagozatán idén vég­zett hallgatók közül az 1972— 73-as tanévben 350 óvónő, 500 tanító, csaknem 750 általános iskolai tanár és 450 egyetemi végzettségű Vasárnap a Hajdúnánáson és Hajdúszovátán megrende­zett versenyekkel fejeződtek be Hajdú-Bihar megyében a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai vetélkedői. Vasárnap a balatonszent­györgyi Csillagvárnál folyta­tódott a szombaton délután Fonyódon megkezdődött nem4 zetközi úttörő találkozó, szov­Signor Savini elmondta, legutóbb a stockholmi ope­ra zeneigazgatója volt, so­kat utazik a világban a ' közelmúltban jelent meg lemeze a prágai szimfoni­kusokkal, s nagyon szereti a magyar szerzőket, Bartó­kot, Kodályt, a kedvence pedig Liszt Ferenc. A ren­dező Enrico Frigerio leg­fontosabb feladatának tar­totta. hogy az előadás visz- szaadja Verdi operájának monumentalitását s nem győzte dicsérni a szabadtéri középiskolai tanár lép mun­kába. A Művelődésügyi Minisz­térium szakoktatási főosztá­lya — az Országos Pedagó­giai Intézettel közösen — útmutatót készített a tanu­lók túlterhelésének csökken­tésére, a közismereti tár­gyakra vonatkozóan. Ez egy átfogó intézkedés-sorozat első lépése lesz. Az útmu­tatóban — a tantárgyak jel­legétől függően — differenciáltan határozzák meg a terhelés csökken­tésének módját, lehetősé­gét, egyes tantárgyakból például az útmutató elő­írja a kötelező minimu­mot, más tárgyaknál vi­szont anyagrész elhagyását javasolja. Az útmutatóban található javaslatok másik része a túlterhelés enyhítése érde­kében, a módszertani eszkö­zök kiválasztására, a tan­könyv célszerűbb felhaszná­lására tesz konkrét ajánlá­sokat a pedagógusoknak. Természetesen szabad kezet kapnak a nevelők, hogy a javasolt megoldások közül azt alkalmazzák, ami a leg­hatékonyabbnak látszik a maximalizmus leküzdésére, ezáltal a túlterhelés csök­kentésére. Ugyanezeknek a céloknak az elérésére a so- ronkövetkező tanévben a szakközépiskolák első- és harmadik osztályaiban ma­tematikából új tankönyvet vezetnek be. A szakközép­iskolákban ősztől megkezdik működésüket az óvónőképző A körzetenkint megrendezett elődöntők után 52 fiatal ke­rült a legjobbak közé. Vasárnap a legjobb szántó traktorosod gépszerelők mér- ték össze tudásukat. jet, NDK-beli, csehszlovák és magyar úttörők részvéte­lével. A közös műsorban va­lamennyi nemzet ifjú képvi­selője ízelítőt adott népi kul­túrájából. színpad építészeti adottságai­ból fakadó ideális lehető­ségeket. A díszletező is a legnagyobb elismerés hang­ján szólt elképzeléseinek technikai kivitelezéséről. Az ó-drany tónusú, felvoná­sonként más-más színek­kel megvilágított díszletek valóban remekül illeszked­tek a Dóm vonalaiba, sajá­tos atmoszférájába, s az Otelló nem utolsó sorban ezzel a pazar színpadi lát­vánnyal nvert csatát Szege­den. Nikolényi István Egy hónappal a szünidő befejezése előtt Útmutató a tanulók túlterhelésének csökkentéséhez — Készül az új iskolai felügyeleti szabályzat — Az 1972—73-as oktatási év tanulmányi rendje Szakmai vetélkedő osztályok, a közgazdasági szakközépiskolákban pedig hozzákezdenek az új tanter­vek bevezetéséhez. Széleskörű vita után ha­marosan kialakítják vég­leges formában az új iskolai felügyeleti szabályzatot, ame­lyet a tervek szerint az 1972—73-as oktatási évben be is vezetnek. Az iskolai adminisztráció csökkentésével kívánják a pedagógusok túlterhelé­sét enyhíteni. Az 1972—73-as oktatás) év tanulmányi rendje a követ­kezőképpen alakul: a szor­galmi idő változatlanul két félévre oszlik. A tanulók első félévi osz­tályzatait — december 21-i állapotot alapul véve — a téli szünetben az osztá­lyozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellen- őrzőkönyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünidő 1972. decem­ber 22-től 1973. január 7-ig, a tavaszi szünet 1973. ápri­lis 5-től 14-ig tart. Az érett­ségi, képesítő írásbeli vizs­gákat valamennyi középis­kola nappali tagozatán 1973. május 11 és 19 között tart­ják. A tanévnyitó értekezle­tet 1972. augusztus utolsó hetében, a tanévzárót pedig 1973. június 24-ig az iskola- igazgatók által kijelölt na­pon kell megtartani. A kö­zépiskolák elsőosztályos ta­nulóinak beíratási ideje 1973. június 13-a és 14-e. A második kurzus... „Váltás” volt Pécsett, a Népek Barátsága XIV. nyári egyetemen. Az idén ugyanis olyan sokan jelentkeztek a programra, hogy két kurzust szervezett a TIT. Az első két hét vendégeit elbúcsúztatták, a második kurzus hallgatóit pedig hétfőn ünnepélyesen fogadták a nyári egyetem székhelyén, a Pollack Mihály műszaki főiskolán. A Népek Barátsága nyári egyetemen most első alkalommal tarta­nak magyar nyelv tan f oly mot is. (VÉGE) Simon Béla Ifjúgárdisták versenye TÉVÉ JEGYZET „Pavilon a főutcán ................................... .... ............ 1 1 1 A Csillagvárnál Hétfőn délelőtt ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult Nyíregyházán az ifjúgárdis­ták harmadik megyei szem­léje. Pénteken alaki és me­netdalversenyen vettek részt az ifjúgárdisták, szombaton és vasárnap pedig elméleti és gyakorlati felkészültségük­ről adtak számot a járási ver­senyek legjobbjai. A nyír­egyházi szovjet hősi emlék­műnél került sor az ered­ményhirdetésre. Szabolcs-Szatmár megyét az országos szemlén a nyírbáto­ri járás ifjúgárda szakasza képviseli.

Next

/
Thumbnails
Contents