Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

1972. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az adósság nem magánügy A fizetési fegyelem laza­ságai, a késedelmes fizeté­sek nagy száma arra utal, hogy a vállalati gazdálko­dásban az önállóság és a felelősség nehezen talál egy­másra. A pénzügyi önálló­ság már adva van s ez azt jelenti, hogy a vállalatok döntenek saját pénzük fel- használásáról. Ezzel össz­hangban a vállalatok az egymásnak történő fizetés módját is önállóan választ­hatják meg, azzal a korláto­zással, hogy 30 napnál hosz- szabb fizetési határidőben nem állapodhatnak meg. A pénzügyi önállóságnak az is lényeges kritériuma, hogy a bank általában csak a vál­A fizetési fegyelem az utóbbi években szembetűnő módon romlott. A esedékes­ség időpontjában ki nem egyenlített követelések be­hajtását célzó perenkívüli eljárást 1969-ben vezették be. 1970-ben országosan a vállalatok mintegy 70 000 esetben s összesen mintegy 9 milliárd forint értékben kérték a gazdasági döntő- bizottságoktól fizetési meg­hagyás kibocsátását, mert adósaik nem fizettek. Az el­múlt évben a fizetési meg­hagyás ügyek száma már jóval meghaladta a százez­ret, az adósság összege pe­dig a 20 milliárd forintot. A Szolnok megyei Gazdasági Döntőbizottságnál intézett fizetési meghagyások száma Á fizetési fegyelem meg­bomlásának, majd romlásá­nak alapvető okai egyértel­műen a vállalati gazdálko­dásban találhatók. A válla­latok saját pénzeszközei és az igénybe vehető hitelek általában elegendők a zök­kenőmentes gazdálkodás fi­nanszírozásához. Ha azonban annak bármelyik fázisában — készletezés, termelés, ér­tékesítés, beruházás — za­varok támadnak, felborul a vállalat pénzgazdálkodásá­nak egyensúlya, a bevételek és a kiadások összhangja. Áz átmeneti fizetésképte­lenség jelensége 1968-ban viszonylag szerény méretek­ben mutatkozott. Elindult néhány felelőtlenül gazdál­kodó vállalattól s minden intézkedés ellenére vállalat­ról vállalatra, sőt évről év­re tovább gyűrűzött. A fize­tési fegyelem megszilárdítá­sa érdekében került sor a már említett perenkívül el­járás bevezetésére, a kése­delmi kamat 10 százalékról 15 százalékra való feleme­lésére, a határidőre történő fizetés különböző biztosíté­lalat hozzájárulása alapján fizeti ki az eladó követe­lését. A bankszámla feletti ren­delkezési jog deklarálásának az volt a nem is titkolt célja, hogy erősítsük a vevő vállalatok pozícióit az el­adókkal szemben. A gazda­sági döntőbizottságok elé ke­rült jogvitás ügyek azt bi­zonyítják, hogy a szerződé­ses kapcsolatok alakulásá­ban még mindig többnyire a szállító az erősebbik fél, ugyanakkor a vevő-vállala­tok igen gyakran visszaélnek a bankszámla feletti ren­delkezési jogukkal s pénz­ügyi kötelezettségeiket kése­delmesen teljesítik. is évről évre nagymértékben nő. Míg 1970-ben 1842 ilyen ügyet, tavaly már három- ezerszázharmincöt, az idei első félévben kétezerhatszáz- huszonhetet tartottak szá­mon, ennyi esetben intéz­kedtek. A tisztánlátás érdekében néhány kiegészítő adatra is hivatkoznunk kell. A vál­lalatok közötti áruforgalom, a termelési kapcsolatok mennyisége több száz mil­liárd forint értékű, s csupán az ipari termékek vállala­tok közötti forgalma 400 milliárd forintra becsülhető. Ezekhez az adatokhoz kell viszonyítanunk a fizetési fe­gyelem 20 milliárd forintos nagyságrendű lazaságát. Ez természetesen csak át­meneti állapot, hisz a válla­latok túlnyomó többségének éves szinten nyeresége is van. A pénzgazdálkodás át­meneti nehézségeit azonban úgy hidalják át, hogy az előírt fizetési határidőket nem tartják be, s tartozá­saikat csak a fizetési meg­hagyás kibocsátása után — ez általában 3—4 héttel told­ja meg az eredeti határidőt — egyenlítik ki. Ezzel tu­lajdonképpen nehézségeik következményét a partner­vállalatokra hárítják át. kainak — fedezetigazolás, bankgarancia, kezességválla­lás — meghonosítására. A késedelmes fizetések számának és értékének nö­vekedése azt bizonyítja, hogy ezek a rendszabályok eddig nem voltak hatásosak. Ebben minden bizonnyal an­nak is szerepe van, hogy a vállalati gazdálkodás pénz­ügyi problémái is kiéleződ­tek. 1968—1969-ben a kése­delmes fizetések lényegében a folyó gazdálkodás — be­szerzés, termelés, értékesítés, — pillanatnyi zavarait tük­rözték, azóta azonban a vál­lalati fejlesztési alapokat terhelő adósság is megnőtt, sok vállalatnál a fejlesztés­sel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek meghaladják a felhasználható alapokat. Hiba lenne azt állítani, hogy a fizetési fegyelem a vállalatok magánügye. És­pedig azért nem. mert a késedelmes fizetés önkényes áruhitel igénybevételét je­lenti, ami nemcsak elvben sérti a bank hitelmonopó­liumát, hanem a gyakorlat­ban is, mert a fizetés el­mulasztásával kikényszerí- tett hitel népgazdasági szin­ten terven felüli vásárló­erőként jelentkezik. Más­részt a fizetések késleltetése és az átmeneti fizetéskép­telenség az egyébként gon­dosan gazdálkodó vállalatok pénzügyi helyzetét is veszé­lyeztetheti, csorbítja e lehe­tőségeiket. Határozottabb intézkedések it ellenek Több'esztendő negatív ta­pasztalatai alapján a kérdés oly módon is felvethető: le­hetséges-e egyáltalán a fi­zetési fegyelmet, a fizetési morált helyreállítani, meg­szilárdítani? Ügy véljük van rá mód. Végső soron vi­szonylag kevés, úgynevezett túlköltekező vállalatok kell a józan gazdálkodás útjára terelni. Elképzelhetőnek tartjuk például az ilyen vál­lalatok vezetőinek felelős­ségre vonását a szerződéses kötelezettségek nem teljesí­téséért. Legeredményesebbnek lát­szik a gazdasági-pénzügyi eszközök alkalmazása. Ha például a vevő-vállalat az esedékes időpontig nem ren­delkezik a fizetésről, a bank a tartozást az adós vállalat terhére meghitelezi. Ebben az esetben a fizetésképtelen­ség továbbgyűrűző hatása mérséklődik, sőt bizonyos idő múltán teljesen megszű­nik és teljes bizonyossággal kimutathatók a „fertőzés” gócai. A pontos diagnózis birtokában részben a fel­ügyeleti szerv, részben a bank feladata lenne, hogy megfontolt, a gazdasági döntések pénzügyi felelőssé­gét, konzekvenciáit is vál­laló gazdálkodásra szorítsa a túlköltekezésre hajlamos vállalatokat. Egyébként az a megoldási lehetőség sem hagyható figyelmen kívül, amelyet a fizetési forgalom és a fizetési módok korsze­rűsítése jelenthet. Érdemes ezt is mérlegelni, annál is inkább, mert a vállalatok többsége igényli és sürgeti ennek a problémának biz­tonságos megoldását. Késedelmes fizetés százezer esetben A partner rovására ? Eredménytelen rendszabályok A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárában látott termékek már a telet idézik. A szalagokon szövetkabátok, téliesített férfi és női ballonok, valamint szőrmebéléses bőrkabá­tok készülnek: havonta 13—14 ezer darab. Képünkön Prókai Éva bőrkabátokat stircel, és íme a téliesített ballonkabát „ Va&ziítf, gyere segíts,,, ” A szolnoki Tiszaliget mé­lyén árnyas fák alatt sora­koznak a modern pavilonok, a táborozok szálláshelyei. Hetvenöt fiatal szovjet és ugyanennyi magyar lakója van a szovjet—magyar ba­rátság tábornak. A Szovjet­unió különböző tájairól és hazánk valamennyi megyéjé­ből 'jöttek a résztvevők. Orosz és magyar szavak röpködnek a levegőben, ne­vetés és: „Vaszilíj, gyere segíts, mert nem tudom ne­ki megmagyarázni.” A tábor ötödik napján már összemelegedtek a la­kók. Feloldódott, könnyed a hangulat. Barátság ková- csolódott a fiatalok között. Akik hétfőn még kíváncsi­an, érdeklődőén fürkészték egymást. ma már ismerik a másikban az érdekes, ér­tékes embert. Ilyen pedig nem egy van a táborban. Valentyina Belonyenko. a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldötte. Fiatal, csi­nos nő. Kisportolt alakján divatos tarka blúz. világos szoknya. Nehezen tudom elhinni, hogy a munkás hét­köznapokon overált visel. — Nők a traktoron. ná­lunk még szokatlan látvány mi ezt inkább férfi munká­nak tartjuk. — Nekem természetes — mondja mosolyogva, szem­mel láthatóan nem érti cso­dálkozásomat. Valentyina Belonyenko — Ott ahol dolgozom. raj­tam kívül még öt nő ül traktoron. Számomra min­dennapi dolog, hogy vezetek, gyerekkorom óta szeretem a gépeket. Szerényen beszél. Huszon­hatéves, kétgyermekes csa­ládanya, jelenleg agrártudo­mányi egyetemre jár, leve­lező tagozatra. — Ha végzek leszállók a traktorról, de ha úay adó­dik. bármikor vállalom újra. Beszélgetésünket az ebéd­re hívó csengő szakítja fél­be. Az ebédlőből sertéspör­költ illata árad. — Kicsit szokatlan a ma­gyaros íz. de nagyon finom. Hogy nem udvariasságból Koskócsák István mondták, azt bizonyítják az üresen maradt tányérok. Néhány magyar srác áll fel a szomszéd asztaltól. Is­merős arcot fedezek fel kö­zöttük. Szénfekete haj, nagy beszédes szemek... Megvan! — Csak nem mondasz itt is verset — állítom meg a kérdéssel. Nem jön zavarba. — De igen. este lesz a tá­bori „Ki mit tud”. Koskócsák Istvánt a ,,Ki mit tud” szegedi elődöntő­jén láttuk utoljára, most a tábor lakója a Felsőtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság képviseletében. — Élményt, sok-sok él­ményt jelent a tábor. Az, hogy a szovjetekkel együtt vagyunk, már nyújt vala­mi érdekesen újat. Baráti kapcsolatok alakulnak ki, Andisz Szendzsikov megismerkedünk némileg a szovjet fiatalok otthoni éle­tével. Szakmailag is sokat várok a következő program­tól a Tisza II. vízlépcső­höz szervezett kirándulástól. Eddig csak az újságokból tudok róla­A társalgóig kísérem. A sarokban már sakk-csa­ták folynak, beat-zenét harsog a rádió. — Mi tetszik a legjobban nálunk? — kérdezem egy jellegzetes arcú litván fiatal­embertől. összehajtja a Pravdát. — Az ifjúság sokoldalú érdeklődése, élink aktivi­tása — és természetesen a magyar lányok. Széleset nevet. — Ha megkérdeznék, hogy hol vannak a legszebb lá­nyok. gondolkodás nélkül fe­lelném. Magyarországon. Csak sokat dohányoznak. Ezt mondja Andisz Szend­zsikov gépészmérnök. Az elmúlt évben csőrendsze­rek gyártásának automatizá­lásáért megkapta a Kom- szomol Lenin-díját. Még néhány nap és be­zárja kapuit a tábor. Nem túlzás már most kimonda­ni: elérte célját. Egy hét alatt megteltek a jegyzet­füzetek cirill és latin be­tűkkel, a fejekbe elraktáro­zódtak az ismeretek, hasz­nos útmutatásul az ottho­ni munkához. Katona László Az ifjúsági szövetség ajánlásával Mezőtúri fiatalok felvétele a pártba A statisztika érde­kes képet mutat: a mező­túri városi párt- végrehaj­tóbizottság tavaly hatvan­hat, huszonhat éven aluli párttag felvételét hagyta jóvá. a párt a X. kong­resszuson a szervezeti sza­bályzat módosítása során leszállította a pártba való felvétel korhatárát: ha va­laki betöltötte a 18. életévét, 6 a szervezeti szabályzat egyéb követelményeinek is megfelel, jelentkezhet és felvehető az MSZMP-be. Tavaly Mezőtúron tizenöt 21 éven aluli fiatalember kér­te felvételét az MSZMP-be és érdemelte ki, hogy párt­tag legyen. A fiatal új párttagok nagy többsége KISZ-tag, kö­zülük negyvenhatot az ifjú­sági szövetség ajánlásával vettek fel az MSZMP sorai­ba. A párt bízik az ifjúság­ban. a jövő útját is első­sorban az ő számára egyen­geti. A felnövekvő nemze­dék fontos helyet foglal el a termelésben és a népgaz­daság egyéb területein, így nyilvánvaló, hogy legjobb­jainak ott kell lennie a pártban is. A KISZ a magyar ifjú­ság egységes tömegszerveze­te, egyúttal a párt ifjúsági szervezete. Csak a KISZ kaphatott olyan megbíza­tást, hogy az ifjú új párt­tagok felvételénél, felnevelé­sében tevékenv részt vál­laljon. Az ajánlási jog egyút- tál megtisztelő kötelesség, is, amely nagy felelősséggel jár. Nem mindegy, hogy kik ke­rülnek a párt soraiba, erősí­tik. vaev gyengítik azt. A pártépítés nem kam­pányfeladat. Csak az arra ér­demesek lehetnek a párt tagjai. azok, akik szorgal­mukkal. munkájukkal, jó tanulásukkal, a társadalmi munkával és egyéni maga­tartásukkal kiérdemelték azt. A felvételt a kölcsönös meg­ismerés és a nevelő munka előzi meg. A mezőtúri KlSZ-szerve- zetek — a pártszervezetek útmutatása szerint — egyre jobban élnek megtisztelő kötelességükkel, részt vál­lalnak a párt utánpótlásá­nak nevelésében. Tevékeny­ségük folyamatos, a min­dennapi munkájuk részévé vált. Kellő gonddal foglal­koznak a KISZ aktivistáival megbízatásokat adnak ne­kik és figyelemmel kísérik munkájukat, a leendő párt­tagokkal megismertetik a párt szervezeti szabályzatát. A várókban 34 KISZ alapszervezet működik, s közülük huszonnégyben párttag a titkár. Tavaly is több KISZ-titkárt és veze­tőségi tagot ajánlottak a pártba. Ez is hozzájárul az ifjúsági szövetség kommu­nista jellegének erősíté­séhez. A pártszervezetek viszont azzal is törődnek, hogy a fiatal kommunisták felvételük után is a KISZ- ben tevékenykedjenek, és időnként számon kéri tő­lük hogyan teljesítik párt­megbízatásukat. Ez így he­lyes. Az adatok is igazolják, hogv a mezőtúri fiatalok vonzódnak a párthoz. A sta­tisztika azonban mást is je­lez: az 1971-ben felvett fia­talok közt kevés volt a fi­zikai dolgozó, A hatvanhatból mindössze tizenkettő. A felsőfokú * mezőgazdasági gépipari technikumban húsz leendő technikust vettek fel a pártba. A városi párt-végrehajtó bizottság felfigyelt a párt­építésben tapasztalható ked­vezőtlen jelenségre. Nem az a baj, hogy viszonylag több technikus __ a jövőben ü zemmérnök — kerül a párt­ba. hanem, az hogy kevés a fizikai dolgozó. — állapítot­ta meg a végrehajtó bizott­ság. Ezt a tényt a párt- szervezetek a KlSZ-bizott- ság és az alapszervezetek is megvitatták, értékelték. A városi KISZ vb. például tit­kári értekezleteken is napi­rendre tűzi e témát Beszá­moltatja az üzemi alapszer­vezetek titkárait a pártépi- tést segítő munkájukról. Ez év első felében már számottevő javulás követke­zett be. Június 30-ig a vá­rosban negyvenkét új párt­tagot vettek fel. s közülük huszonhatan 26 éven aluliak. (Nyolcán 18—21 közöttiek.) A KISZ-szervezete^ tizenki­lenc fiatalt ajánlottak, a Dózsa György Gimnázium­ban három fizikai dolgozó gyermeke, csaknem az érett­ségi bizonyítvánnyal egyidő- ben kapta meg tagsági könyvét. A 26 éven aluli új párttagok közül húszán fi­zikai dolgozók, tehát a párt­építéssel erősítették a párt munkásjellegét. Összességében jó munkát végeznek a mezőtú­ri KISZ-alaoszervezetek, és a városi KISZ Bizottság is. Tudatosan, kellő felelősség­gel nevelik a párt utánoót- lésát. Ezért kiérdemelték a városi párt-vb. elismerését. ' — tn. I. — í

Next

/
Thumbnails
Contents