Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 31. Magyarország is bemutatkozik Lakásügyi kiállítás Santiagóban Néhány nap múlva Chile fővárosában, Santiagóban nemzetközi lakásügyi kiállí­tás nyílik, amelyen több szocialista országgal együtt Magyarország is bemutatja a lakásépítés fejlesztésében elért eredményeit. A ma­gyar bemutató anyagában több mint 100 fénykép, gra­fikon és tervrajz ismerteti a lakásépítés fejlesztésében jól bevált tervezési és épí­tési módszereket. Különösen nagy teret szentel a magyar bemutató a korszerű lakás- építési módszereknek, első­sorban a házgyári hálózat­nak. Kiállítják a házgyári panelekből épített lakások jónéhány alaprajzi tervvál­tozatát is. Bemutatkozik a fémmunkás vállalat is, amely alumínium-szerkezetű ajtókat, ablakokat, különbö­ző díszítő elemeket készít és szállít a magyarországi építkezésekre, s még számos más országba. A nemzetközi kiállítás alkalmából Bondor József építésügyi és város­fejlesztési miniszter is Chi­lébe látogat. Leningrádi emlékmű lovasalakja Süllyed a Zöld királynő Velence süllyedésének hid­rológiai okairól számolt be egy neves amerikai hidroló- gus, aki az UNESCO meg­bízásával folytat tudományos kutatásokat a „Zöld király­nő” süllyedésének okairól. Képzeljünk el — mondja a tudós —, egy felfújt gumi­csónakot, amely a vízen úszva léket kap, s a levegő lassan kiszivárog belőle. A különbség csak az, hogy Velence esetében nem a le­vegő, hanem a víz szivárog ki a talaj alól, amely párat­lan szépségű épületeit tartja. Ennek oka részben a város artézi kútjaiban keresendő, főleg azonban annak a nagy vízmennyiségnek, amelyet Mestre és Marghera nagy ipari létesítményei vonnak el. Lehet, hogy a Pó-völgyé- ben feltárásra kerülő föld­gáz is súlyosbítja a folya­matot. A város süllyedése évszázadok óta tart, de a nagyipar fejlődése következ­tében az elmúlt tíz év alatt kritikus stádiumba jutott. A süllyedés másik oka az Adriai-tenger — mint a vi­lág minden tengerének — a vize, a gleccserek fokozódó olvadása miatt süllyedt, ezért aztán a lagúnák vize is eljut a korábban védett részekre. Az „aqua alta”, a mély víz régi ellensége volt a városnak, de korábban az Adriai-tenger csekély ár­apálya miatt sok gondot nem okozott. Ugyancsak az utóbbi tíz évben okozott óriási károkat a szélvihar felkorbácsolta tengervíz, amely először 1966. novem­ber 4-én a város kétezer éves történetében példátlan áradást váltott ki. Ha nem is olyan vészterhesen, — ez azóta több ízben is megis­métlődött: az „aqua alta” évente három-négyszer is felkeresi a város belsejét. A város megmentésére alakult bizottság most két módon is tanulmányozza a lehetőségeket: hidrológiai modell épül a lagúnáról a páduai egyetemen, és mate­matikai modell a Nemzeti Tudományos Kutatótanács velencei laboratóriumában. Pécsi ősz Kerámiáim! vészek seregszemléje, diafesztivál Pécs őszi kulturális prog­ramja a szokottnál is gaz­dagabbnak, változatosabb­nak ígérkezik az idén. Szep­tember, október és novem­ber csaknem minden hetére jut egy-egy érdekes ese­mény: hangverseny, tárlat vagy előadás. A száz napos őszi programot a III. orszá­gos kerámiai biennálé — az élő magyar kerámiaművé­szek hagyományos sereg­szemléje — nyitja meg. Pécs rendezi meg az idei dél-du­nántúli népművészeti hetet, amelynek középpontjában a nagymúltú népi fazekasmű­vészet áll majd. A Mecsek- alján kerül sor az országos diafesztiválra és az amatőr képzőművészek országos szemléjére. Az ősz folya­mán bemutatkozik a „pécsi műhely” elnevezésű fiatal alkotókollektíva, amely kü­lönösen a díszítő zománc készítésében ért el figyelem­re méltó sikereket. BÉLYEGSAROK BUDAPEST Ä Magyar Posta hat bé­lyeggel köszönti Budapest egyesítésének centenáriumát. Az 1867. évi kiegyezés jo­gilag önálló Magyarországot hozott létre, ezért törvénye­sen is fővárossá kellett ten­ni az állam kormányzati, kulturális és kereskedelmi központját. Az 1872. évi í«»a lit*«;; ~*w 3m MAGYAR POSTA 3* M AGYAR POSTA? XXXVI. törvény mondta ki Óbuda és Pest egyesítését, az új sorozat ezt a három városrészt mutat ja be az egyesítés időpontjában és ma. Vertei József grafikus- művész rajza az 1 forinto­son Óbudát jeleníti meg. A múlt században a templom árnyékában meghúzódó há­zacskákat alig látni és a Dunán lassan úszik egy gőz­hajó. A második 1 forintos rajza a kerület mai képét, az új lakótelep impozáns épülettömbjeivel tárja elénk; a fejlődés iramára utal a vízen suhanó szárnyashajó is. Budára vezetnek a két forint névértékű bélyegek. 1872-ben még a Tabán zeg­zugos utcáiba botorkálhat­tunk volna ott, ahol most az Erzsébet híd merészen ívelt feljáróiról a Várpalo­ta megújult épületére pil­lanthatunk. A pesti Duna- part módosulását két 3 fo­rintos címletű bélyeg ábrá­zolja: a jelen hazánk egyik legszebb épületével, az Or­szágházával és a nagy for­galmú Margithíddal nyújt többet a múltnál. GEORGIKON A Magyar Posta szeptem­ber 2-án egy forintos név­értékű bélyeggel emlékezik meg az első magyar (és eu­rópai) tudományos mező- gazdasági tanintézet alapí­tásának 175. évfordulójáról. Gróf Festetics György Keszt­helyen 1797-ben vetette meg az intézmény alapját, amely nevét Vergilius római költő földművelésről írott műve görög címe után nyerte. 25 éve íörlént Választási győzelem a reakció felett 1945 novemberében a Kis­gazdapárt abszolút többséget szerzett az országgyűlési vá­lasztásokon. Akkor még a konzervatív és reakciós sza­vazók ettől a párttól várták jobboldali törekvéseik meg­valósulását. De a Magyar Kommunista Párt, mint a Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiból alakult koalíció legdinamikusabb tagja, meg­torpanás nélkül folytatta a munkásegység és a munkás- paraszt szövetség elvein ala­puló országépítő Dolitikáját. 1945-től az 1947-es augusz­tus 31-i választásokig sikert, siker után ért el. Végezte történelmi feladatát, miköz­ben a reakció minden ár­nyalata szakadatlanul és alattomosan támadta. 1947 augusztus 31-én, az országgyűlési választáson an­nak kellett eldőlnie, politi­kailag milyen fokon vált érettebbé az ország népe? Értékeli-e azokat a vitatha­tatlan politikai és gazdasági eredményeket, amelyek a kommunista párt léte és munkája nélkül semmiképp nem jöhettek volna létre. A korabeli reakció elbizakodot­tan, 1945-ös „dicsőségének” fényében sütkérezve — a kommunisták nagyszabású vereségére számított, s ezt az illúziót terjesztette. A kommunisták reálisan felmérték az erőviszonyokat, és bíztak sikerükben. Volt mire hivatkozniuk, hiszen nemcsak kezdeményezői vol­tak az újjáépítés nagy fel­adatainak, hanem többnyire legfőbb megvalósítói is. Ki­magaslott a korszakos tettek sokasága közül a vasútak helyreállítása, az élelmezési krízis leküzdése, a földosz­tás, a mezőgazdasági terme­lés újjászervezése, a bányák teljesértékű üzemeltetése, a tervszerű gazdálkodás meg­alapozása és konkrét lépé­sek a munkanélküliség vég­ső felszámolására. Hiába gáncsoskodott a hazai és a külföldi reakció, a dolgozók tízezrével léptek be a párt­ba. Egyedül 1947 augusztu­sában 100,000 új taggal gya­rapodott a párt. 1947 augusztus 31-re 200 külföldi újságíró érkezett Magyarországra „story”-ra éhesen. Ök is nagyszabású kommunista vereségre szá­mítottak. És az eredménv? Hatvan százalékos többsé­get kapott a Nemzeti Füg­getlenségi Front, azaz a de­mokratikus koalíció. A mun­káspártok megszerezték az abszolút többséget Nagy- Budapesten, és előretörtek az egész országban. Mintegy 5 millió szavazó jelent meg az urnáknál, a választásra jogosultak több mint 90 szá­zaléka. Tény az, hogy a kommunisták pártja lett az ország legerősebb pártja: 100 képviselővel vonult be a parlamentbe. A Magyar Kommunista Pártot a fényes és vitatha­tatlan győzelem nem vakí­totta el. Mint a nemzeti, demokratikus összefogás leg­szervezettebb, belsőleg is legegységesebb pártja — ki­tartott koalíciós politikája mellett. Erősítette a munkás­egységet és a munkás-pa­raszt szövetséget. Sikeresen lelkesítette munkára a ma­gyar értelmiség legjobbjait és új erőket sorakoztatott fel az újjáépítés befejezésére, új feladatok megvalósításá­ra. Így aztán 1948-ban egye­sülhetett a két munkáspárt, és nagy lépések következtek a munkáshatalom teljes meg­valósításáért. Földes Mihály Űj, nagy hatású takarmánykeverék A Livaniban, ebben a kis lett városkában működő kí­sérleti biokémiai üzem meg­kezdte a lizinkészítmények ipari gyártását. Ez a prepa­rátum valóságos csodákra képes: a takarmányhoz ke­verve kis adagja is 9—15 százalékkal fokozza az álla­tok növekedését. A gyapotföldek új gépei Taskenti konstruktőrök széles sortávú gyapotültetvé­nyek megművelésére alkal­mas gépet terveztek. A 6 sortávolságot átfogó gép ve­tésre, növényvédőszerek per­metezésére és a termék be­takarítására egyaránt alkal­mas. Az új gép alkalmazása a jelenlegi módszerekkel szemben másfélszer nagyobb termelékenységet biztosít. A gép egy műszakban 20 hek­táron végzi el a vetést és 10 hektáron a betakarítást. A kubai rizsvárosok A költségvetési számítások kimutatták, hogy előnyösebb lenne a rizst a Kínai Nép- köztársaságból hozni cseré­be cukorért, s így történt, hogy a cukornád majdnem teljesen kiszorította a rizst a kubai földekről; 1966 ele­jén azonban Kína közölte, hogy a jövőben a 250 ezer tonna helyett csak 130 ezer tonna rizst szállíthat évente. Ennek következményei alap­jaiban rázták meg a kubai közélelmezést. A kormány azonnal hozzáfogott a hazai rizstermelés fellendítéséhez. Kubában kétszer aratják a rizst, júliusban és december­ben. Az 1966—67-es években 40 ezer hektáron vetettek és 67 ezer tonnát takarítottak be. Az ezt követő néhány év alatt 500 millió köbméter vi. zet használtak fel a rizsföl­dek elárasztásához; a régiek­hez 1972-ben csatlakozott a Zaza torkolatánál emelt gát-, tároló- és csatornarendszer, 1 millió köbméter öntözővíz­zel. Négy kísérleti állomáson kutatják a rizstermelés leg­jobb módszereit. Az import még ma is eléri ugyan az évi 150 ezer tonnát, de a fej­adag évi 26 kilogrammról 47,5 kilogrammra növekedett A világ lenmagtermése Az 1971/72-es szezonban a világ lenmagtermése az elő­ző évi terméshez képest csaknem felére csökkent. A termést 2.82 millió tonnára becsülik (az 1970/71-es sze­zonban 4,22 millió tonnát ta­karítottak be). A legnagyobb csökkenés Argentínában ta­pasztalható (800 000 helyett 280 000 tonna). Kanadában a termés 591 000 tonnával, az Egyesült Államokban 287 000 tonnával csökkent. Teaszüret Grúziában Grúziában 115 ezer hek­táron szőlőt, 140 ezer hektá­ron gyümölcsöt, 64 ezer hek­táron teát termelnek. A ké­pen a grúziai teaszüret lát­ható. A francia élelmiszeriparról Az élelmiszeripari termelő vállalatok akcióközpontja nemrégiben felmérést vég­zett „az európai élelmiszer- ipari beruházások összehan­golásával és finanszírozásá­val” kapcsolatban. A felmé­rés arra a 177 francia válla­latra terjedt ki, amelyek a legutóbbi vállalatösszevoná­sokban a fő szerepet ját­szották, s amelyek együttes forgalma mintegy 8 milliárd frank. Kimutatták, hogy ezekben az átcsoportosítások folyamán a foglalkoztatottak száma 20—80 százalékkal csökkent, azonos termelési mennyiség mellett. A francia élelmiszeripar teljes forgalma 1971-ben 177 milliárd frank volt. Jelenleg 408 000 személyt foglalkoztat a 4937. öt munkásnál na­gyobb vállalatnál. A vállala­toknak közel háromnegyed része évi 10 millió franknál kisebb forgalmat bonyolít le, a fennmaradó egynegyed vi­szont a piac 80 százalékát látja el. Negyvenhat válla­lat évi termelési értéke ha­ladja meg a 200 milliót, hú­szé az 500 milliót, s mind­össze tizenegy ér el egymil- liárdnál magasabb értéket. ötmillió tonna olasz kukorica Olaszországban az idén va­lamelyest bővítették a kuko­rica vetésterületét. Ezzel egyidejűleg növelték a ma­gas terméshozamú kukorica- fajták arányát és így min­den remény megvan arra, hogy az 1972-es kukoricater­més eléri az 5 millió tonnát. Tavaly összesen 4,5 millió tonna kukoricát takarítottak be.

Next

/
Thumbnails
Contents