Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIII. cví. 205. sz. 1972. aug. 31., csütörtök. ÜJést tartolt a megyei tanács vh Lakásépítésre 180 millió a jövő évben Országos képzőművészeti pályázat K érámI a-m ázeum Mezőt űrön A Közép tiszai Állami Kasdaságba látogatóit a megyei képviselő csoport Megyénk országgyűlési képviselői tegnap Kunhegyesen, a Középtiszai Állami Gazdaság újonnan épült központjában tartották ülésüket. A tanácskozás színhelyéül a képviselők megyei csoportja nem véletlenül választotta Kunhegyest. Oláh János így indokolta ezt; eddig a képvisel öltnek nem volt szorosabb kapcsolata az állami gazdaságok megyei főosztályával. A mostam találkozó jó alkalom arra, hogy közelebbről megismerkedjenek a képviselők a megyei állami gazdaságok helyzetével, s mindenekelőtt a kiváló eredmé­nyeket elérő Középtiszai Állami Gazdasággal. Pályák István, a gazdaság igazgatója ólt is a lehető­séggel és tömör tájékoztató­ja jóvoltából a jelenlévők­nek minden lényeges dolgot sikerült megtudniuk a 13 község határát érintő, 27 000 kát. holdas gazdaságról. Az évről évre példás gaz­dálkodást mind a növény- termesztés, mind az állatte­nyésztés termelési adatai bi­zonyítják. A magas termés­átlagok, az alaposan végig­gondolt fejlesztés, a korsze­rű technológia, az adottsá­gokhoz való alkalmazkodás, jellemzik a gazdaságot. Négy év adatai szerint — 1968—71 években — 840 millió forint értékű árut produkált a gaz­daság. A fizikai dolgozók évi átlagkeresete 26 400 fo­rintot tesz ki, Pólyák István beszámolt arról is. hogyan gondoskodnak a munkások­ról. Ök építették a megye állami gazdaságai közül a legtöbb szolgálati lakást, ed­dig már 178-at. S évente hat­hét dolgozójuknak adnak na­gyobb összegeket kölcsön la­kásépítésre. Munkásszállá­saikon ötszázan lakhatnak. A szociális és egészségügyi ellátás is méltó a megye leg­nagyobb állami gazdaságá­hoz, hírnevéhez. A középti­szaiak jó eredményeit, tö­rekvéseit bizonyítja. hogy éppen az idén lettek, tizen- ötödszörre birtokosai a Ki­váló vállalat címnek. Bár erről az igazgató nem be­szélt, inkább néhány gond­jukat említette meg a kép­viselőknek. Például, hogy veszteséges a juhászat és a gépállományuk egyrésze már elavult, cseréré vár. Dr. Borbély József, az ál­lami gazdaságok megyei fő­osztályának vezetője a Szol­nok megyei állami gazdasá­gok helyzetéről tartott is­mertetőt a képviselő-csoport­nak. Nánási László, Gócza Jó­zsef és még néhányan el­mondták, nagy érdeklődés­sel hallgatták a beszámoló­kat, mert így valóban most már sokkal többet tudnak a megye állami gazdaságai­ról. Fábián Márton az őszi betakarítás egyik, s elsősor­ban, a rizstermelő gazdasá­gokat érintő problémáról is szólt. Véleménye, hogy a cukorrépa késői szedése hát­rányt jelent a rizses gazda­ságoknak. A karcagiaknak szeptember 10-én kell kez­deni a répa szedését, ami keresztezi a rizs, a kukorica betakarítását. A képviselő-csoport Oláh János javaslatát elfogadva, november közepén megtár­gyalja Szolnok megye és a megyeszékhely kereskedel­mének, szolgáltatásának helyzetét és a fejlesztés fel­adatait. E napirend előadói­nak Fodor Mihály megyei­éi Csorna Kálmán városi ta-' nácselnököket kéri fel. A képviselők vállalták, hogy az ülés előtt néhány megye- székhelyen Kecskeméten, Békéscsabán, Egerben. Deb­recenben személyes tapasz­talatokat is szereznek a té­mához, a fejlesztés lehető­ségeinek összehasonlításához. A délutáni órákat a kép­viselők a gazdaság bánhal­mi kerületében töltötték, megtekintették a tehenésze­tet, a munkásszállást és a művelődési központot. Ma: Az alapban egy tégla a miénk A gyerek jövője-Sí­Remek virágoskertjük van ☆ Vezess kiválóan! ■ir A világ mezőgazdasága Magyar pariamenti küldöttség liunországlmn A dr. Ortutay Gyula veze­tésével Finnországban tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttséget kedden hivata­lában fogadta íl. Paasio, az ügyvezető finn kormány mi­niszterelnöke. Ezt követően a kormány nevében Sund- qvist közoktatásügyi minisz­ter ebéden látta vendégül parlamenti delegációnkat. —- Sundqvist pohárköszöntőjé­ben méltatta Magyarország és Finnország eddigi erőfe­szítéseit és további együtt­működésének fontosságát az európai biztonsági és együtt­működési konferencia előké­szítése érdekében. Este Sukselginen, a finn parlament elnöke díszvacso­rát adott a magyar parla­menti delegáció tiszteletére, amelyen részt vettek a Pár­tok elnökei a parlamenti frakciók és bizottságok veze­tői, a minisztertanács elnöke és a kormány néhány tagja, valamint Rónai Rudolf ha­zánk helsinki nagykövete iSi HRRK - - TL 1 )ÓS íTASO K Y\ ÍR K TUDÓSI I ÁSOK — HÍREK - TUDÓSAI ÁSOK A Szolnok megyei Tanács 1973. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának terve­zetét tárgyalta meg tegnap első napirendi pontként a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A javaslatok ki­dolgozásánál a pénzügyi osz­A javaslat szerint így a középtávú tervben 1973-ra elfogadott költségvetési be­vétel 968 millió 510 ezer forint, a központi intézke­dések hatására jelentős ösz- szeggel, több mint 90 millió forinttal több lesz, s ebből az állami hozzájárulás mint­egy 85 millió forint. Ter­mészetesen a. • költségvetési kiadások összege is a meg­növekedett bevételhez iga­zodik. A tanácsi fejlesztési alap viszont a középtávú tervben előirányzott 532 millió 840 ezer forint helyett, 419 mil­lió 400 ezer forint lesz (113 millió 440 ezer forinttal ke­Második napirendi pont­ként a vb azt a jelentést vitatta meg, amelyben a megyei művelődési osztály az elmúlt évek jelentősebD kulturális rendezvényeit fog­lalta össze, és a rendezvény- sorozatok tapasztalatait, va­lamint tanulságait sora­koztatta fel. Az írásos össze­foglaló elsősorban a szolno­ki, a jászberényi és a török­szentmiklósi kezdeményezé­sekről szólt elismerően, ahol már évek óta rendszeressé váltak a kulturális napok rendezvényei. Aláhúzta, hogy több jelentős rendezvény hatósugara már túlmutat a megye határain, és az or­szág érdeklődésével találko­zott. Így például a Szolnoki Kulturális Hetek néhány programja, a jászberényi Székely Mihály zenei napok, vagy a családi és társadalmi ünnepeken közreműködő művészeti csoportok orszá­gos seregszemléje a megye- székhelyen. örvendetes jelenség, álla­pította meg a jelentés, hogy a hagyományosnak számító nagy rendezvények sorába újabbak és újabbak léptek az elmúlt évek során. Így például 1971-ben a Kunság központjában, Karcagon megrendezték a tudományos és kulturális napokat. A nagy rendezvények utóbbi időben megnövekedett száma szükségessé teszi a megyei vezetés fokozottabb össze­hangoló és ellenőrző tevé­kenységét. Szükség van to­vábbá néhány program tar­talmának megújítására, il­letve frissítésére is — álla­pította meg a jelentés. Ha­sonló módszerrel, mint ed­dig, folytatni lehet a jövő­ben is például a megyei rá­diós-vetélkedőket, de a ve­télkedő anyagát korszerűbb elvek alapján kell meghatá- rozni. Honik Hírrel, népműiéaizet Az írásos anyag szólt azokról a kezdeményezések­ről is, amelyek a megye né­pi kultúrájának népművé­szeti hagyományainak ápo­lását szolgálták, illetve a múlt és a jelen értékeinek számbavételével a szülőföld és a lakóhely szeretetére ne­velnek. Így kétségtelenül je­lentősnek számít a népdal­énekesek és kórusok mező­túri megyei találkozója, amelyet az év tavaszán tar­tály figyelembe vette a kö­zéptávú pénzügyi terv,1973- ra vonatkozó célkitűzéseit, a központi intézkedések forint­ban érzékelhető hatásait, a tavalyi és az idei első fél­évi gazdálkodás tapasztala­tait. vesebb). A csökkenés töb­bek között a beruházásokat korlátozó intézkedésekkel magyarázható. A fejlesztési alapból célcsoportos beruhá­zásként legtöbbet, mintegy 184 370 000 Ft-ot lakásépítés­re költenek. Emellett a kór­házi ágyak számának növe­lésére 4 millió forintot, a szakközépiskolák és közép­iskolai kollégiumok fejlesz­tésére, illetve bővítésére 10 millió forintot fordítanak. A javaslatokat a végre­hajtó bizottság jóváhagyta, és a Pénzügyminisztérium­ban hamarosan sor kerül az egyeztető tárgyalásokra. tollak. Vagy az országos kerámiai tanácskozás Karca­gon és Mezőtúron. És az egyre erőteljesebben kibon­takozó megyei honismereti mozgalom, amely szervesen kapcsolódott az elmúlt év­ben is a múzeumi hónap programjához. Néhány új kezdeménye­zést konkrétan is javasait, így például, hogy Szolnok képzőművészeti hagyomá­nyaihoz híven az emberköz­pontú realista művészet tá­mogatására hirdessen a me­gyei tanács pályázatot 1973- ban, s beérkezett pálya- művekből rendezzen kiállí­tást a Szolnoki Galériában. Továbbá javasolta, hogy a népi kerámia egyik alföldi központjában, Mezőtúron létesüljön kerámia-múzeum Badar Balázs házában és fazekasműhelyében. A javas­Egy ezüst, egy bronz Az olimpia tegnapi ver­senynapján ismét néhány kellemes eredmény melen­gette a magyar szurkolók szivét. Elsősorban az uszo­dából érkeztek kellemes hí­rek: Hargitay András a 400 méteres vegyesúszásban bronzérmet szerzett, női gyorsyáltóuk új országos csúccsal negyedik lett. A késő esti órákban újabb érmet szereztek sportolóink. Dr. Kamuti Jenő tőrvívásban második lett. Eíutazoti a román mezőgazdasági küldöttség Ion Ceausescu mezőgazda­sági, élelmiszeri paid és víz­ügyi miniszterhelyettes ve­zetésével szerdán elutazott a román mezőgazdasági kül­döttség. A vendégek búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és Ion Cotot, Románia buda­pesti nagykövete is. A küldöttséget itt-tartóz- kodása során fogadta dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A delegáció ellátogatott az I. borvilágvei'senyre és a nem­zetközi szőlészeti és borásza­ti kiállításra és vásárra, va­latok között szerepelt egy megyei dokumentumfilm- stúdió életrehívása is már a következő évben. A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a műve­lődésügyi osztály jelentését és a jelentésben szereplő javaslatokat, s kisebb mó­dosításokkal valamennyi je­lentős javaslatot a határozat rangjára emelték. A megye a lő váró »ért A tegnap délutáni vb- ülésen néhány fontos elő­terjesztésre is sor került. A megyei tanács elnöke ter­jesztette a vágrehajtó bizott­ság elé azokat az elképzelé­seket, terveket — amelyek arra szolgálnak, hogy me­gyénk is méltóképpen ve­gyen részt a főváros cente­náriumának megünneplésé­ben. A fővárossal együtt ünnepel a megye is, — ezt tükrözik a javasolt progra­mok. Az évforduló alkalmá­ból a megye községeiben és városaiban Budapesti Napo­kat rendeznek majd. Ugyan­akkor a megye művészei, művészcsoportjai és kultu­rális intézményei, például a színház több fővárosi ren­dezvényen vészinek részt. Széleskörű és gazdag tartal­mú kapcsolat létesül Szol­nok megye és Budapest XIV. kerülete között. Találkozók, sportrendezvények és egyéb közös programok tükrözik e kapcsolat tartalmát. A ke­rületben az Örs-vezér téren a lakosság jobb ellátásának biztosítására új élelmiszer- boltot nyit a megye az év­forduló alkalmából. Két park Is tanúsítja majd a Szolnok megyeiek fővároshoz való ragaszkodását. Az egyik a Népligetben és a másik, a Szolnok nevét viselő park, a XIV. kerületben. A megyei tanács elnö­kének előterjesztését a vég­rehajtó bizottság elfogadta. lamint a Mezőgazdasági Mú­zeumba. Megtekintették a kertészeti egyetem zöldség­termesztési kísérleteit és gyümölcsösét. Több állami gazdaságban és termelőszö­vetkezetben tanulmányozták a nagyüzemi gyümölcs- és zöldségtermesztés módszereit. A Kodály-módszerről Tuniszban Tuniszban tartotta X. kongresszusát az ISME (In­ternational Society for Music Education), amelyen Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zene- akadémiai tanár képviselte hazánkat. Nagy tetszéssel fo­gadott előadásában az Újsze­rű zeneoktatási módszereket ismertette. Az ISME új tiszteletbeli elnökül Dmitrij habalevsz- kijt választotta meg. Japán művészegyüttes Hamarosan japán népi táncegyüttes látogat a KISZ Központi Művészegyüttes­hez a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének meghívására. Vendégeink, akik a münche­ni olimpián megtartott nem­zetközi folklór fesztiválról érkeznek hozzánk, öt napig tartózkodnak majd hazánk­ban. A japán táncosok szep­tember 8-án Salgótarjánban, 9-én Tolnában, 10-én Szom­bathelyen lépnek fel. Szeptemberi kiállítások Szeptember gazdag kiállí­tás-választékkal fogadja az érdeklődőket. Szeptember 2- től október 1-ig a budai Vár­múzeum rondellájában mu­tatják be a főváros közönsé­gének a középkori Bosznia síremlékeit. Szeptember 5-én koreai kiállítás nyílik a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek kiállítótermében. Szep­tember ll-től a Nemzeti Ga­lériában. Magyar—szovjet kulturális munkaterv alap­ján a középázsiai szovjet köztársaságok és Kazahsztán művészeinek alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 15-én a Műcsarnokban. Szep­tember 21-én a Műcsarnok­ban a Bolgár népi iparmű­vészet című kiállítás megnyi­tására kerül sor. NDK-pla- kátkiállítás lesz szeptember 22-e és október 8-a között a Kulturális Kapcsolatok In­tézete kiállítótermében. Petőfi Intézőbizottság Szegeden A Csongrád megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya szervezésében, Szegeden Pe­tőfi Intézőbizottságot alakí­tottak. Ismeretes, hogy Pető­fi Sándor születésének 150, évfordulóját a Béke-világta- nács is felvette 1973. évi megemlékezései közé. Az or­szágos program már elké­szült, s ehhez kapcsolódik majd a Csongrád megyei ün­nepségsorozat is. A Petőfi- évforduló egyébként lehető­séget teremt arra, hogy két másik évfordulóról is meg­emlékezzünk: 1973 márciu­sában ünnepelhetjük Ugyanis a szabadságharc, áprilisban peejig a jobbágyfelszabadítás 125, évfordulóját. Négyszáz grammos őztrófeák Befejeződött az őzbak vadá­szat a hőgyészi erdőkben. A vadászok huszonnyolc őzba­kot ejtettek el; közülük öt­nek az agancsa négyszáz gramm feletti volt. Lefedik a Sóstót Évente mindössze öt-hat hónapig élvezhetik Nyíregy­háza vendégei a sóstói gyógyvizet. Most ezért az ősszel lefedik a sóstói strand nagy úszómedencéjét, s ettől kezdve az üdülőhely télen is fogadhat vendégeket. A me­dence befedését a győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár végzi el, saját termékével, a Graboplan nevű felfújható sátortetővel boritja be a me­dencét. A befedési munkák ezzel a módszerrel mind­össze néhány napig tartanak majd. ötvenéves a szegedi botanikus kert A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének ötvenéves fenn­állása alkalmából szerdán bensőséges ünnepséget ren­deztek a hatezer növényfajt felölelő intézményben. Az el­ső világháború után dr. Győrffy István professzor az egyetemi oktatás érdekében arborétum létesítésére bért helyet. Az egyetem kezdet­ben búzát, kukoricát termelt a területen, hogy az anyagi alapot előteremtsék a későb­bi beruházásokhoz. A kert fejlesztése a felszabadulás után kezdődött, amikor dr. Greguss Pál Kossuthdíjas professzor vette át az igaz­gatást. Kiépítette a belföldi és külföldi kapcsolatokat és így a világ minden tájáról kapott magvakat, dugványo­kat. A kert rekonstrukciója öt evvel ezelőtt kezdődött. A beruházásokról Közművelődés, nagy rendezvények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents