Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
XXJII. évi. 204. sz. 1972. aug. 30., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 80 FILLÉR Ä történelem geometriája A z egyenlőség társadalmát építjük? Ha a nagy történelmi célhoz és a múltban fogant eszményekhez mérjük társadalmi folyamataink irányát, akkor a válasz határozott és egyértelmű: igen, a históriai örökség megszüntetéséhez, az embert embertől elválasztó egyenlőt- lenségi szakadék áthidalásához vezet az utunk. Mindez korántsem értendő csupán évszázados jövőidőben; e célokból már sokat, korszakos értelmezésben sokat megvalósítottunk. A népesség csekély százaléka immár nem sajátíthatja ki a többség javait; öröklött előjogok nem konzerválhatják nemzedékről nemzedékre a birtoklás és az elnyomás egyenlőtlenségét. Országunk, korszakunk mégsem az egyenlőség világa. Nem lehet még az, mert a történelem geometriája különbözik az euklidesi törvényektől: itt két pont között nem az egyenes a legrövidebb, és az út, amely a holnapi célhoz vezet ezért is kanyargós. Gondoljuk meg: vajon célszerű lenne az egyenlőség rövidre zárt, elrendelt, mai bevezetése? Valódi egyenlőség lenne az, ha — történetesen — holnaptól mindenkinek pontosan azonos mennyiségben porciózná ki a javakat a társadalom, függetlenül szorgalmától, képességeitől, felelősségétől, egyszóval: végzett munkájától? H add emlékeztessünk n szerzőre, aki immár száz esztendeje pontosan körvonalazta ezeket a mai, ha úgy tetszik naprakészen modern elosztási gondokat megfogalmazva az átmenet korszakának elosztási modelljét. A m« világunkról írta Marx, hogy „nem ismer osztálykülönbségeket. mert mindenki csakúgy munkás, mint a másik; de hallgatólagosan természetes privilégiumul ismeri el az egyenlőtlen egyéni tehetséget és következésképpen, a teljesítőképességet. Tehát tartalmában ez is csak az egyenlőtlenség joga...” A kép, amely e szövegből elénk rajzolódik, ismerős: a munkához kötődő differenciálás egyenlőtlensége ez, amely bár megszünteti a vagyon és az előjogok szakadékét, de új társadalmi különbséget, sőt — Marx szavaival — új privilégiumot ismer el: a munka rangját, s természetesen e szocialista ranghoz kötődő jövedelmi eltéréseket. Ez hát az n történelmi terep, amelyen a társadalmi, gazdasági fejlődés különleges geometriája megvalósul. Arról lenne tehát szó, hogy a mai egyenlőtlenség, ami a munka szerinti elosztásból történelmi szükségszerűségként következik, csupán a ködösen távoli jövőben, tehát az utódok számlájára átutalva teremt.majd egyenlőséget? E z a bonyolult kettősség jellemzi ugyan napjainkat, de az egyenlőségre — a munka szféráján túl — most is erőteljesen törekszünk. Ha a tények tükrében vizsgáljuk ezt a nivellációs — tehát a családi jövedelmeket közelítő, kiegyenlítő — folyamatot, kitűnik, hogy a hétköznapok olykor észrevétlen hatásain átszűrődve milyen határozottan érvényesül ez a történelmi irány. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég tette közzé tíz esztendő jövedelmi adatsorait, s ezek egyértelműen vallanak erről a tendenciáról. A számok — ha megfejtjük társadalmi jelentésüket — azt jelzik, hogy a családi jövedelmek különbségei csökkentek a közelmúlt években. A családi — tehát az egy főre jutó — jövedelmek eltéréseinek mérséklődését érzékeltetik a következő tények: 1962-ben az átlagos jövedelmi szint felett élők bevételei 109 százalékkal haladták meg az átlag alattiak színvonalát, s 1967-ig ez az eltérés 92 százalékra mérséklődött. A családi jövedelmek közelítésében — mert hiszen ezt jelzi az iménti tízszer milliós számítás —, elsőrendű szerepet töltött be a társadalmi juttatások növekedése. Ami az emelkedés ütemét-mértékét illeti: a társadalmi juttatások gyarapodása a mögöttünk lévő harmadik ötéves terv éveiben a munkából származó jövedelmek emelkedésénél lényegesen gyorsabb volt. Az úgynevezett pénzbeni társadalmi juttatások 1960 és 1970 között csaknem két és félszeresére nőttek, mindenekelőtt a szociálpolitikai-jövedelmi intézkedések — a családi pótlék kiterjesztése, a nyugdíjak emelése és körének bővítése, a gyermekgondozási segély bevezetése, stb. — nyomán. A családi jövedelmek mindmáig nagymértékű különbségeit elsősorban demográfiai tényezők okozzák. Nyers Rezső a közelmúltban tartott agitációs és propaganda-tanácskozáson mondotta: „...még sokan vannak, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, ezek a családok nem is mindig a kis keresetűekből, hanem azok közül kerülnek ki, ahol nagy a család, sok az egy keresőre jutó eltartott, másrészt azokból, akiknek a nyugdíjuk alacsony. A jövedelemszóródás tényezőinek ismeretében éppen ezért ebben az évben a családi pótlék-emeléssel a nagycsaládosok helyzetén kívánunk könnyíteni. Az is ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv az alacsony összegű nyugdíjak, elsősorban az 1960 előtti, úgynevezett régi nyugdíjak emelését is előirányozza”. A folyamat iránya, a családi jövedelmek közelítési tendenciája nyilvánvaló — kérdés most már csupán a mérték és az ütem lehet. Nos, a statisztikai adatsorok vallomásából az is kitűnik, hogy a kiegyenlítődés korántsem értelmezhető minden családra évenkénti folyamatossággal; az irányzat csupán hosszabb távon, több év átlagában értelmezhető. Közben, egy-egy évben, a családi jövedelmekben emlekedés és csökkenés egyaránt előfordulhat. A szellemi és munkás háztartások egy főre jutó névleges jövedelme 1966 és 1969 között például úgy alakult, hogy a háztartások 82 százalékában emelkedett, 18 százalékában pedig csökkent a jövedelmi arány; a paraszti háztartásokban azonos időszakban 77 és 23 volt a megfelelő változási mérték. A családok egy főre jutó jövedelmei — átlagokban számítva — ebben a példaként választott időszakban is számottevően emelkedtek: a szellemi és a munkás háztartásokban 20, a paraszti háztartásokban pedig 27 százalékkal. A z átlag — természetesen — aligha vigasz azokban a családokban, ahol ha átmenetileg is, az egy főre jutó jövedelmek csökkenése érezhető. Ám az irányt: a családi jövedelmek közelítésének történelmi grafikonvonalát ez sem módosítja — a munkából gyarapodó javainkból mind többet fordítunk e nagy társadalmi cél megvalósítására ! T. A. Tapasztalatcsere, ismerkedés a 900 éves Szolnokkal Békés megyei asszonyok a megye* székhelyen Hazaérkezei t Csehszlovákiából a magyar országgyűlés küldöttsége üpró Antal nyilatkozata Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével kedden hazaérkezett Csehszlovákiából, a magyar parlamenti delegáció, amely egyhetes hivatalos baráti látogatást tett a testvéri szomszédországban. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke. dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagja és Marjai József külügyminisz- terhelyettes fogadta. Ott volt az országgyűlés tisztikarának több tagja, s Michail Kollár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Apró Antal repülőtéri nyilatkozatában elmondta, hogy a küldöttség a csehszlovák szövetségi gyűlés elnökségéA helyi tanácsok hatáskörének szélesítése kedvezően befolyásolta a tanácsi gazdaság fejlődését — állapítja meg az a felmérés, amelyet a Szolnok megyei tanács készített a megye 1972. évi beruházási tapasztalatairól. Karcagon a tanács indítványára öt tsz, az állami gazdaság és a Talajjavító Vállalat húsz személyes bölcsődét létesített. Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron és Szelevényen közös alapból iskolai előadótermeket alakítottak ki. A Jászság központjában ezer adagos központi iskolai konyhát helyeztek üzembe. Abádszalókon az öregek házi nek meghívására látogatott Csehszlovákiába. Szólott a hasznos programokról, s arról, hogy a testvéri szomszéd ország népe milyen nagy érdeklődéssel kiséri Magyarország a szocialista építésben elért eredményeit. Aláhúzta, hogy a látottak ismételten meggyőzték a küldöttséget, hogy' Csehszlovákiában konszolidálódott a gazdasági élet és hogy sikeresek a csehszlovák kommunista pártnak a politikai konszolidáció megteremtésére, meggyorsítására irányuló törekvései is. Befejezésként megállapította, hogy a magyar parlamenti delegáció — amelyet Csehszlovákia vezetői is fogadtak — látogatása jelentősen hozzájárult a magyar—csehszlovák kapcsolatok szélesítéséhez a két ország közötti barátság elmélyítéséhez. gondozását szervezték meg. Szolnokon, a Mátyás király- úti lakótelepen birtokba vették a száz gyermeket befogadó új óvodát. A közeljövőben elkészül a lakótelep tizenhat tantermes általános iskolája és bölcsődéje is. A gazdasági önállóság eredményeként a tanácsok gazdasági és pénzügyi egyensúlya kedvezőbb a korábbi évekénél, biztosított a hátralévő beruházások pénzügyi alapja is. Jászberényben kétszáz személyes kollégium építését kezdték meg, Üjszászon befejezés előtt áll az új középiskola építése. Előteremtették a pénzt a szolnoki Pelikán szálA Hazafias Népfront Békés megyei nőbizottsága tegnap viszonozta a Szolnok megyeiek tavalyi látogatását. A negyventagú nőcsoport már kora délelőtt megérkezett Szolnokra, és egy teljes napot töltött a népfront megyei nőbizottságának vendégeként a megye székhelyén. A délelőtt folyamán a nőmunkában szerzett megyei tapasztalatokat cserélték ki. Nagy Imréné, a népfront Békés megyei bizottságának munkatársa elmondotta, hogy igen behatóan vizsgálták meg a lakóhelyükről eljáró dolgozó nők helyzetét, és a vizsgálat alapján megállapították, hogy elsősorban a közlekedés hiányosságait kell megszüntetni, hogy kevesebb legyen a dolgozó nők problémája. A szeghalmiak képviselője a cigánynők köréló építéséhez is. amelynek alapozási munkái folynak. Jó ütemben épül a megye- székhely kenyérgyára. Még az idén átadásra kerül a . tanácsi fejlesztési alapból épülő kőtelki, valamint az alattyáni művelődési otthon, a jászfényszarui tizenkét tantermes általános iskola és a hetvenöt személyes kunszentmártoni óvoda. A tanácsok gazdasági önállóságának eredménye, hogy míg a korábbi években számos létesítmény építését fedezet hiányában nem tudták befejezni, jelenleg a kötelező tartalékon felül mintegy ötven millió forint önkéntes beruházási tartalékkal is rendelkeznek. ben végzett sokrétű munkáról számolt be. Trencsényi Józsefné miután a Szolnok megyei tapasztalatokat ismertette, a vendégek több kérdésére válaszolt. A gyulaiak érdeklődésére arról tájékoztatta a vendégeket, hogy a népfront milyen politikai ismeretterjesztő előadásokat tart a megyében, s miként szervezi azokat a nők körében. Továbbá a községben és a városokban működő különböző nőbizottságok munkájáról adott tájékoztatót. A kölcsönös eszmecserében sok szó esett a pártvezetőségek nőfelelőseinek összehangoló tevékenységéről is. A Békés megyei pártbizottság nőreferense arról is szólott, hogy a párt szervei mit tettek eddig a nőmunkáról hozott központi bizottsági határozat végrehajtásáért. A délután városnézéssel telt el. Bekényi Istvánná, a népfront Szolnok városi titkára „idegenvezetőként” a megyeszékhely múltjáról, ne» vezetességeiről tájékoztatta a vendégeket, akik az autóbuszról nagy érdeklődéssel szemlélték a fejlődő várost. A Tiszamenti Vegyiművekkel alaposabban is megismerkedhettek a szomszédos tiszántúli megye asszonyai, az üzemi nőbizottság látta vendégül őket. A bútorgyár mintaboltjában is szívesen elidőztek, továbbá megtekintették a Damjanich múzeum régészeti kiállítását is. A két megye asszonyai azzal váltak el egymástól, hogy a kapcsolatot fenntartják a jövőben is, sőt erősítik és továbbszélesítik, hisz a tapasztalatcserével és a 900 éves Szolnok alaposabb megismerésével nemcsak élményekben lettek gazdagabbak, hanem látókörük is bővült. Eredményes a tanácsok gazdasági önállósága Felmérés az I972-es beruházási tapasztalatokról HIT;) K - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -^ TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Üjabb érem súlyemelésben A magyar olimpiai csapat „sikeremberei” eddig a súlyemelők. A tegnapi versenynapon a pehelysúlyban Benedek János lépett dobogóra és nagyszerű versenyzéssel bronzérmet szerzett. Jól szerepeltek úszónőink is, közülük hárman döntősök voltak a keddi napon. Kaczander Ágnes új országos csúccsal verekedte be magát a döntőbe, ahol pontot szerzett 8. helyével. Marólhi György pedagógiai díj Maróthi György pedagógiai díj és emlékérem alapításáról hozott határozatot a debreceni Városi Tanács végrehajtó bizottsága. .Maróthi György a felvilágosodás debreceni úttörője, a reál és a humán tudományok tudósprofesszora volt. A határozat értelmében a kitüntetést a végrehajtó bizottság adományozza, amelyet minden év november 7- én adnak át négy debreceni és négy Hajdú-Bihar megyei pedagógusnak. A Maróthi György pedagógiai díjat és emlékérmet először 19t2. november 7-én nyújtják át. Huszonhatezer katona emlékére Mohácson kedden harangzúgás emlékeztetett az 1526- os történclemformáló csata- vesztésre, amikor a hódító török had győzelmet aratott a magyar sereg fölött. Az évszázados hagyomány szerint augusztus 29-ét mindig a kegyeletes megemlékezésnek szentelik a Duna-parti városkában. A „Mohácsi vész” idei évfordulója alkalmából megkoszorúzták a Csele-patak mellett álló emlékművet, amely IL Lajos király és a 26 ezer elesett magyar katona emlékét hirdeti. Virágot helyeztek el a Szepessy-parkban levő emlékműnél, amelyet a* ütközetben részt vett lengyel hősök emlékére állítottak. A mohácsi fiatalok történelmi vetélkedő keretében idézték fel a 446 évvel ezelőtti eseményeket. A kémiai olimpia győztesei A Művelődésügyi Minisztériumban fogadták és megjutalmazták Borlay Tamás, Daruházi László, Jalsovszky István és Kawka László középiskolásokat, a nemzetközi kémiai olimpián részt vett magyar csapat legjobbjait. Folytatta tanácskozását az IFLA Kedden folytatta tanácskozását a Magyar Tudományos Akadémián a Könyvtáras Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA). A szekció és bizottsági üléseken a szakemberek a könyvtárügy időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A gyermekkönyvtári albizottság megbeszélésének napirendjén a gyermek- könyv-kiadás világméretekben jelentkező problémái szerepeltek. Bejelentették, hogy várhatóan az ősszel hagyja el a sajtót angol és francia nyelven egy UNESCO kiadásban megjelenő bibliográfia, amely az IFLA tagországok gyermekirodalmi szakembereinek közreműködésével készült. 70 éves az IBUSZ Ünnepélyes közgyűlést tartott kedden, alapításának 70. évfordulója alkalmából az IBUSZ Rt. Tausz János vezérigazgató méltatta a vállalat 70 éves múltját, majd az igazgatóság nevében előterjesztette az 1971-es évi mérlegbeszámolót, melyet a közgyűlés jóváhagyott. Szovjet békebizottsági küldöttség Szovjet békebizottsági vezetők 35 tagú küldöttsége érkezett Debrecenbe. A delegációt Galusz Galojan. az örmény Tudományos Akadémia történelemtudomány"! intézetének igazgatója és Elene Hacsaturján, az örmény Béketanács titkára vezeti. A szovjet vendégek kedden Debrecenben a Hazafias Népfrontbizottság tagjaival találkoztak, és folytattak eszmecserét. A küldöttség 13 napot tölt hazánkban, s több más városba is ellátogat. Közös gyakorlat A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői parancsnokságának tér- ve alapján ez év őszén a szövetséges hadseregek csapatai és törzsei a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén közös gyakorlatot tartanak.
