Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

1972. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Delta a Kék fény előtt — Első helyen a történelem — Nemcsak Gondolatok a pályakezdő fiatalok problémáiról a diákokra lehet számítani Fiatalok a közművelődésről A fiatalok kulturális igé­nyét egészében felmérni szinte lehetetlen. Az. ifjúság egy-egy rétegéét azonban már körvonalazni lehet. Legalább is annyira lehet, hogy művelődlsi intézmé­nyeink a tervezésnél figye­lembe vehessék azt. Ezért érdekes a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának a dolgozó fiatalok és a szak­munkástanulók körében végzett felmérése. Megyénk két városában és hat községében több száz fiatalt kérdeztek meg. Vá­laszaikból bepillantást nyer­hetünk kulturális életükbe, elgondolkodtató tanulságo­kat vonhatunk le. Mégpedig mindenekelőtt azt, hogy nemcsak a diákokban él az önképzés vágya, a szabad­idő tartalmas eltöltésére való törekvés, hanem a dol­gozó fiatalokban is. Csak­hogy náluk kiforratlanabbak az igények, s korlátozottab­bak a lehetőségek. Technika, technika, technika Ezért kell velük többet törődni az eddiginél, jobban bevonni őket művelődési házaink életébe. Ehhez per­sze ismerni kell vonzódási körüket, figyelembe venni képzettségüket, s a közmű­velődési intézmények mun­kájának koordinálásával igényt kelteni bennük. Igen érdekes például, hogy a vá­laszok alapján nagyon in­tenzív a fiatalok műszaki­technikai érdeklődése. A fi­zikát, a matematikát, a csil­lagászatot és az űrkutatást sokan nevezték meg őket érdeklő témaként. Szavaza­taikban a tv műsorai közül a Delta a Kék fényt és a Telesportot is megelőzte. Ugyanakkor a szakirodalom, a népszerű ismeretterjesztő művek iránti érdeklődésük minimális. A szakirodalom­ajánlás hiányos voltára utal ez. Más vonatkozásban is ta­pasztalható ellentmondás gondolatvilágukban. A fel­mérés során a tudományos érdeklődés vonatkozásában a legtöbben a történelmet so­rolták az első helyre. Ugyan­akkor a gazdasági és a tár­sadalmi témák iránt mérsé­kelt érdeklődést mutattak. Pedig a gazdaság és a poli­tika történelemformáló ha­tása kézenfekvő. A környezet inspiráló ha­tása több vonatkozásban hiányzik megyénkben. A balettoktatás például jórészt megoldatlan, operát legfel­jebb a megyeszékhelyen (ott is csak esetenként) tekint­hetnek meg a fiatalok. Vá­rosainkban kevés az olyan épület, amely az építőmű­vészet szépségére hívná fel a figyelmet. Mindez nehezíti művelődési intézményeink dolgát. Mindenki érdeklődése szerint Lépten nyomon tapasztal­ható a dolgozó fiatalok sok­oldalú tájékozottságának, tudatos élményének hiánya, — ami a közművelődés mu­lasztására is utal. S egyút­tal arra int, hogy a kultu­rális programokban jobban kell számítani a szakmun­kástanulókra és a dolgozó fiatalokra. A szóban forgó felmérés szerint sokan sze­retnének közülük részt ven­ni honismereti-, irodalmi-, amatőr filmes-, rádiótechni­kai és modellező szakkör­ben, színjátszó-, irodalmi színpadi és népitánc-csoport- ban, énekkarban. Ezek szervezésére sok he­lyen van lehetőség. S arra is, hogy — főleg az érettsé,- gizett fiataloknál — elvon- tabb témák. így például az esztétika iránt is felkeltsék a figyelmet. Egyszóval el­érni azt minél szélesebb körben, hogy dolgozó fiatal­jaink avatottabb szemmel nézzék a világót. (S. B.) Országos ifjúsági klubtalálkozó Jászberényben Jászberényben a Déryné művelődési központ szervezé­sében az idén is sor kerül — ezúttal hatodszor — az ifjú­sági klubok országos találko­zójára. Az augusztus 4—6 között megrendezésre kerülő találkozón az ország vala­mennyi megyéjéből ötven klub képviseletében mintegy kétszáz személy vesz részt. Ott lesznek olyan országszer­te ismert klubok, mint a pé­csi „Postás”, a kőbányai if­júsági. klub, vagy a gyulai „Ötök” klubja. KÖNYVSZEMLE Ismail Kadaré: A halott hadszrtg tábornoka Egy olasz tábornok húsz évvel a második világhábo­rú befejezése után azt a feladatot kapja, hogy kutas­sa fel, gyűjtse össze és szál­líttassa haza az albán föl­dön elesett olasz katonák földi maradványait. A munka során keresztül- kasul bejárja az országot, A sírok felbontása közben az emlékek. is felszínre törnek, s a tábornok kénytelen meg­érteni, hogy illúziók rabja volt, s ezek az illúziók Megható gondoskodás — Már nem érzem ma- .gam annyira elesettnek, amióta tudom, hogy van­nak jószívű emberek, akik segítenek rajtam. — Meg­tört arcú, bizonytalan já­rású idős asszony nyitott be ezekkel a szavakkal la­punk jászberényi kiren­deltségéhez. Elmondta, ho­gyan enyhítettek szomorú sorsán a Hűtőgépgyár KISZ-fiataljai és a nőbi­zottság, majd kérte ír­junk jótevőiről. Szmedro Imréné jászbe­rényi lakos egyedül élő idős asszony. Rokkant, ne­hezére esik a járás, egyik kézét egyáltalán, a mási­kat csak nehezen, tudja mozgatni. Édesanyja — aki évekig feküdt magatehetet- lenül, nemrégen halt meg, amíg élt, ő ápolta. A vá­rosi tanács öregek napkö­zi otthonából hordta ket­tőjük számára az ebédet, és az uzsonnát. Ez nagyon nehezen, ment, több mint egy órát is eltartott, amíg a két adag étellel haza­vergődött. Pálmai Györgyné, az öre­gek napközi otthonának vezetője hívta fel végül a Hűtőgépgyár KlSZ-bizott- ságának és nőbizottságának figyelmét az idős asszony­ra. — A hűtőgépgyáriak, mint annyiszor, amikor a napközi öregjeiről volt szó, ezúttal is segítettek, — mondta az otthon vezetője. — Egy könnyen kezelhető ebédhordó — bevásárló kiskocsit ajándékoztak Szmedrónénak. A három­száz forint közsegélyből élő idős asszonynak önma­gában az ajándék értéke is sokat jelentett. Annál is többet azonban, a tudat, hogy vannak emberek, akik tudnak bájáról és segíteni akarnak. — El kell még monda­nom, hogy ez a segítség csak egy a sok közül. Több mint tíz éve, amióta Jász­berényben létrehozták az öregek napközi otthonát, a Hűtőgépgyár fiataljai és a nőbizottság sok mindenben segített bennünket. A nap­közis öregek már el sem tudják képzelni a nők, az anyák, az öregek napját, vagy a fenyő ünnepet nél­külük. A hűtőgépgyáriak pedig számontartják név­napjukat, hogy ki milyen ajándékokra vágyik, és azt is, hogy a napközinek mi­kor milyen berendezésekre és felszerelésekre van szük­sége. menthetetlenül szétfoszlanak, ha szembe kerülnek a va­lósággal. Büszke és magá­nyos sasnak hitte magát, aki az „átkozott és gyászos hegyek fölé száll, hogy szurdokaik mélyéből kira­gadja a mi szerencsétlen fiainkat”, aki a gyászpom­pa nagyszerűségével meg akarta mutatni a gyűlölt albánoknak, hogy az olasz katonák halála is magasz- tcsabb, mint az ö életük. Kutatás közben azonban megismerkedik a fasiszták gaztetteivel, és a partizá­nok hősiességével, s fölénye fokozatosan szertefoszlik. Felismeri küldetése hazug és képmutató voltát; a ka­tonák halála értelmetlen volt. s az 6 megbízatása is az, hiszen semmiféle gyászpompa sem képes fel­támasztani a halálba haj­szolt katonákat, s visszaadni ókét hozzátartozóiknak. A tábornok szinte szökve, ösz- szetörten és alkoholmámorba merülve menekül az ország­ból vylmzsákba zárt ,.had­seregével”, A jól szerkesztett, kitűnő­en megírt, mindvégig izgal­mas könyvben megelevened­nek a múlt és a jelen a lak­jai: katonaszökevények, vé­rengző fasiszták, menekülő olasz katonákat bújtató al­bán parasztok, partizánok, gyógyíthatatlan lelki sebe­ket hordozó asszonyok szót- lan és a tábornok számára érthetetlen „titokzatos” mun­kások, akik feltárják a sí­rokat. Háborús regény, de jóval több. mint a háború egysze­rű krónikája. Harcról alig olvashatunk benne. mégis minden eseménye arra vezet­hető vissza. Íróját a szám­vetés. a végső tisztázás igénye vezette. Tehetségé­ből arra is tellett, hogy a hősiesség megrázó példái mellett — ilyen a partra- szálló ellenséggel egy szál puskával egyedül szemben­álló paraszt ki’zdelme — a derűnek is helyét adjon. A pályakezdő fiatalok — munKába lépéskor — számtalan meglepő dologgal találják magukat szemben I még akkor is, ha a pedagó­gusok és a szülők lelkiisme­retesen készítettéK fel őket a társadalomba való beilleszke­dés e fontos aktusára. Mindez azért van, mert a pályakezdő fiatal munkára, és munkahelyre vonatkozó ismeretének hiányosságait képzeletével egészíti ki. Ez a képzeleti kép azonban leg­több esetben nem azonos a valósággal. A fiatal életében legna­gyobb jelentősége a múmiá­nak és a munkahelyhez való viszonynak van. Amit az iskola és a család megkezdett az életre való felkészítésben, azt a nevelő­munkát a munkahelynek kell folytatnia és befejez­nie. Egy korábbi kormányha­tározat úgy intézkedik hogy a fizikai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyermekei Kö­zépiskolai továbbtanulásának elősegítésére a vállalatok és a szövetkezetek anyagi esz­közeit is felhasználva 1973. szeptember 1-től ösztöndíjat — tanulmányi segélyt — kell létesíteni a központi ifjúság- / politikai alap támogatásával. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács — a Szak­szervezetek Országos Taná­csával, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben — meghatározta az ösztöndíj - juttatás irányelveit. A tanulmányi ■ ösztöndíjat pályázat útján az a VIII. osz­tályos általános iskolai tanu­ló nyerheti el, aki gimná­ziumban vagy szakközépisko­lában . kíván továbbtanulni; legalább egyik szülője fizikai dolgozó; családjában az egy családtagra eső havi jövede­lem nem haladja meg az 1300 forintot; az általános iskola VIII. osztályában félévkor tanulmányi átlaga 4-nél ma­gasabb. Ugyancsak elnyerhe­ti az ösztöndíjat a gimnázium Ennek felismerése belátha­tatlan lehetőségeket, — de ugyan olyan felelősséget is jelent az üzem számára. So­kat írtak már arról, hogy a fluktuáció optimálisnál na­gyobb mértéke milyen kárt okoz a népgazdaságnak. A fluktuációval foglalkozó ku­tatások megállapították, hogy az esetek többségénél a belé­pés pillanatában eldől, hogy az új dolgozó egy éven belül otthagyja-e a vállalatot vagy sem. Tehát a belépés pillanatában az első benyomások, élmények és a fogadtatás a legdön­tőbb az új munkaerő szem­pontjából. Ez az élmény még maradan­dóbb a pályakezdő fiatalok életében, akiknél az első be­nyomások esetleg életreszó- lóak lehetnek további mun­kavégzésük, beilleszkedésük szempontjából. (szakközépiskola) olyan I., II. és III. osztályos tanulója, aki jóllehet az általános iskola VIII. osztályában nem pályá­zott, vagy kérését elutasítot­ták, de az ösztöndíj feltételei fennállnak és pályázatát a középiskolai diák-szociális bi­zottság elfogadta. A középiskolai ösztöndíj- pályázatokat minden év ja­nuár 31-ig hirdetik meg. A kérelmeket február 15-ig kell benyújtani az általános isko­la igazgatójához .(középisko­lai tanulók esetében a közép­iskola igazgatójához). Az ösz­töndíj-juttatást tanévenként első alkalommal a középisko­la első évfolyamán — a tan­év utolsó negyedében felül­vizsgálják. Ennek célja an­nak megállapítása, hogy az ösztöndíjban részesülőknél a juttatás feltételei továbbra is fennállnak-e, valamint, hogy tanulmányi előmenetelük és közösségi magatartásuk alap­ján érdemesek-e a további ösztöndíjra. A középiskolá­ban az ösztöndíj megtartásá­nak, illetve elnyerésének ta­nulmányi feltétele az, hogy a diák félévkor legalább két érettségi tantárgyból „jó” osztályzatot érjen el. elégte­len osztályzata pedig egy tárgyból se legyen. A pályakezdő fiatalok be­illeszkedése nemcsak üzemi, hanem társadalmi szükség- szerűség is, és e feladat ellá­tására a munkáltatóknak fel kell Készülniük. A felkészü­lés magában foglalja a fiata­lok egyéni és munkahelyi problémáinak felismerését, és azok lehetőség szerinti meg­oldását. Ez tehát jórészt pe­dagógiai munka, amely ilyen jellegű ismereteket is feltéte­lez azok részéről, akik ezzel foglalkoznak. Gondolok itt a fejlődési sajátosságok, mun­kahelyi klíma, munkából adódó általános nehézségek, ifjú és idősebb nemzedék együtt dolgozásából adódó konfliktus lehetőségek, a fia­talokra jellemző foKozott balesetveszélyek, és még na­gyon sok tényező tudatos is­meretére. A pályakezdő fiatalok el­várásai közé tartozik, hogy megfelelő időben tájékozta­tást kapjanak a munkahely teljes struktúrájáról, a vég­zett munka perspektívái­ról, továbbfejlődésük lehe­tőségeiről, a munkahelyi követelményekről, az üze­mi klímáról, vezetési stílu­sokról, stb. E problémák megoldása ér­dekében kormányhatározat — és annak végrehajtási utasí­tása — a munkahelyi vezetők feladatául tűzi Ki, hogy az eddiginél nagyobb gonddal és szakismerettel fogadják a pályakezdő fiatalokat. A vég­rehajtási utasítás szerint az üzemek vezetőinek gondos­kodni kell egy pályaválasz­tási megbízott kijelöléséről, aki megfelelően felkészült az említett feladatok elvégzésé­re, hatéKony megoldására, tartja a kapcsolatot az isko­lákkal, a Megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézettel és mindazokkal a szervekkel, melyek e feladat megoldásá­ban segítséget nyújtanak. A határozat szellemében a tanácsok munkaügyi szaK- igazgatási szervei megkeresik a jelentősebb létszámot fog­lalkoztató üzemek vezetőit, és segítséget kívánnak nyújtani az üzemi pályaválasztási meg­bízott hálózat létrehozásához, munkájuk koordinálásához a pályakezdő fiataloK problé­máinak csökkentése érdeké­ben. Cserfalvi Gyula MTVB munkaügyi osztály vezetője Kik kaphatnak középiskolai tanulmányi ösztöndíjat Csaknem egy hónap van még a tanítás kezdetéig, de a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolára bevonultak a hallgatók. „Megérkeztek a gólyák”. Az első napok is­merkedéssel. a katona élet kóstolgatásával telnek. Az egyik szobában csomagolnak. Zakó, nadrág kerül a cso­magba. Búcsúznak a civil ruhától. — Nem sajnálják? — mu­tatok a csomagokra. — Még nem — válaszol­nak nevetve. Kiss József főtiszt kala­uzolt : — A bevonulás után a hallgatók első útja a sza­bókhoz vezet. Méretet vesz­nek róluk, hogy elkészül­jön új ruhájuk mire az es­kütételre kerül sor. amely szeptember 29-én lesz. Az­tán irány a raktár, a ruha­felvételezés — tájékoztat Kiss József. A következő állomás a gyengélkedő, ahol újabb or­vosi vizsgálaton esnek át. Ismerős arcok az orvos szo­ba iában. Guti Istvánnal és Telia Istvánnal pw évvel ez­előtt a békéscsabai repülő­téren találkoztam, a hatö- zónak készülőv kiképzésén. Negyvened mainkkal vol­tak ott., de közülük csak néhányan jutottak el idáig. A többszöri és alapos orvo­si vizsgálatokon kevesen kaptak megfelelő minősí­tést. Akik viszont igen, most boldogan válaszolnak dr. Vörös Sándor kérdéseire. — Ezeknek a vizsgálatok­nak a személyes ismerkedés a lényege, de egyben az utolsó kontroll is, hogy tel­jesen egészségesen indul­hasson a hallgató a négy­éves kemény munkának — mondotta az orvos. Vadászrepülők, vagy he­likoptervezetők csak ;.szu- peregészséges” fiatalok le­hetnek. Olyanok, mint Tö­rök József, akinek gyer­mekkori. álma kerül egyre elérhetőbb közelségbe, vagy Iváncsik Gábor szolnoki fiatal, aki édesapjához ha­sonlóan a katonai pályát választotta élethivatásának. Guti Istvánnal a körlet­ben futunk ismét össze. Üj- szászról vonult be. Már 27 órát röpült motoros gép­pel. Ebből több mint tízet önállóan. — Milyen az első nap be­nyomása? — kérdezem. — Várakozáson felüli. Ha az egyenruha nem lenne; civilnek éreznérn magam —1 válaszol Guti István. A többieknek is ez a vé­leményük. Tállá Istvánnak, Szénftner T.ászlónakis. akik­éppen Török László had­naggyal beszélgetnek arról,' hogy érzik magukat, mit csináltak a bevonulás előtt, mit szeretnek a repülésen kívül? Mindenkivel elbeszélget­nek családi körülményeikről, a korábbi mozgalmi munká­jukról. A parancsnokok mindent tudni akarnak a katonáikról. amelyeket a négyéves tanulás során hasz­nosítani tudnak majd. Tállá István például Békéscsabán növendék századparancsnok volt. A főiskolán máris raj­parancsnok-jelölt. Szenftner László ifjúgárda parancs­nok volt, rá majd a KISZ munkában számítanak. Valamennyiük neve után található egy-egv megjegy­zés a parancsnok füzetében: szavaló: kézilabdázó: model­lező: énekkari tag... Érdek­lődési körüknek megfele­lően szervezik majd meg programjukat. Mozgalmasak az első na­pok. Ismerkedés egymással, a környezettel, ízlelgetése a katonai életnek, — önma­gában is izgalmas. A7 indu­lás élménye maradandó: kellemes vagy kellemetlen élményként raktározódik el a hallgatókban. Tudják ezt a tanárok is. Bár a fegye­lem követelmény, vigyáznak arra. hogy a ma öröme vé­gig kísérie a jövő hajőzó- it. repülő műszaki tisztiéit a főiskola négy éve alatt.- mj ,Gólyák” a katona Zenei ízlés? Sokan mondják azt, hogy a mai fiatalokat csak a tánc­zene, meg a vígjáték ér­dekli. Van ebben némi igaz­ság, — de a közrejátszó té­nyezőket is figyelembe kell venni. Aki például nem ré­szesül zenei nevelésben,-’ az valószínűen nem rajong a szimfonikus zenéért. Ha mű­velődési intézményeink nem tesznek többet a zenei ízlés­nevelés érdekében, akkor nem várhatjuk, hogy egyik pillanatról á másikra ottho­nosak legyenek fiataljaink a zene világában, s opera- rajongóvá váljanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents