Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

1972. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elkészült az új állomásépület egyik szárnya Jól halad az aluljárók építése Az örökké siető utazók közül egyre többen érdek­lődve állnak meg és figye­lik a szolnoki személypálya­udvar rekonstrukciójának munkálatait. A felszedett sínek helyén, a földkupacok és a salakhegyek között egyelőre még kilátszanak az aluljáró vasbeton-keszoqjai. Jelenleg ugyan a felszínen, de jól halad a két külső cso­magszállító és középen „ sze­mélyforgalom aluljáróinak építése. A sínek között a zagyva- rékasi közúti felüljáró irá­nyában felépült a központi forgalomirányító torony. A 30 méter magas épület leg­felső szintjéről szabad szem­mel is jól látható a rende­ző- és a személypályaudvar. A biztosítóberendezés for­galomirányító tábláján in­nen követik majd nyomon az áthaladó vonatok útját A belső szerelések befejezése után Ide kerül az ország legkorszerűbb pályaudvari irányító és biztosító köz­pontja. A vasúti csomópont fel­újításának harmadik munka­helyén az új állomásépület egyik szárnya már kész. A neheze, a nagy csarnok 7 tormás tetőtartóinak besze­relése azonban még hátra van. A bonyolult műszaki feladat megoldására darupá­lyát építettek, ahonnan kü­lönleges daruval október ele­jére helyére állítják majd a tartóoszlopokat. A rekonstrukció beruhá­zási felügyelőségén úgy tájé­koztattak bennünket, hogy ha az építkezés üteme nem változik, a szolnokiak már az új állomásépülettel ünne­pelhetik városunk fennállá­sának 900. évfordulóját Autószerviz lesz Jászberényben Gazdája a műszeripari szövetkezet--------------------------------------n' ! C sodálkoztak : a Tisza Cipőgyárban : tegnap, amikor megkér- : !; deztük, hallgatták-e a ; Kossuth rádió Reggeli i krónikáját? Hát még : : akkor hogy csodálkoz- : : tak, amikor megmond- ■ tűk, hogy a rádióban : közölték, miszerint a : Tisza Cipőgyár lemara- ; • dása miatt importra | i szorulunk tornacipőből. Szalai László értéke- : sítési osztályvezető így : : válaszolt: — Az idén augusztus : 23-ig a belkereskedelem : rendelésének megfele- ; : lően 1 millió 749 ezer : pár tornacipőt szállítot- : tunk ki a gyárból. : Szerződési kötelezettsé- | :; geinknek a mai napig j: maradéktalanul eleget : tettünk. Többet ren- : delt a kereskedelem. :: mint tavaly, 426 ezer :: párral. Nem tudunk ró- la, hogy többlet-igény :: vagy új megrendelés : érkezett volna. Amit az : idén rendelt a belkeres­kedelem, eddig ponto­san mind megkapta. Akkor hát kinek van ; igaza? Importálunk tor­nacipőt, vagy nem? S j : ha igen, a gyár, vggy : a kereskedelem hibájá- : I ból? Mondják, a Tisza Ci- i pőgyár egész évben, hó- : napról hónapra folya­matosan készíti a torna­cipőket. A kereskede­lem viszont augusztus- ; ra. szeptemberre kér nagy mennyiséget. Nem akar készletezni... , Lehet, hogy ezért kell most importálni? — só — Évi százezer órás munka­teljesítményű gepkocsijavító üzem létesítésére pályázott sikerrel a Közlekedés- és Postaügyj Minisztériumnál a jászberényi műszeripari szö­vetkezet. Miután elnyerte a több mint 8 és fél millió forintos támogatást, a na­pokban megbízást adott a Szövetkezeti Beruházási Ter­vezőirodának a szerviz ta­nulmánytervének elkészíté­sére. A tervet a megállapodás értelmében — mint Juhász Imre műszaki vezető tájé­koztatott — szeptemberben szolgáltatja az iroda, amely ez év végéig engedélyezési, majd — 1973. második ne­gyedévében — teljes kivi­teli tervdokumentációt ad. Akkor már az építés meg­kezdésével is számolnak, s a tervezők szerint két év alatt tehát 1975-ben el is készül­het az új létesítmény. Zárt csarnok-rendszerű lesz a szerviz, amelyben fo­lyamatosan, állásról állásra haladva végzik a gépkocsik „orvoslását”, amit a váró­helyiségből a megrendelő fi­gyelemmel is kísérhet, ha kedve és ideje lesz rá. A ja­Jászfényszaruban a nagy­község területén 23 szakmá­ban, hatvanöt magánkisipa­ros gondoskodik ipari-javító és építőipari munkájával a lakosság igényeinek kielégí­téséről. Különösen jó a la­kossági szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenység az építőipari, a lakáskarban­tartás és -a háztartási gépek javítása területén. Jelentősen hozzájárul a la­vítási technológiát a már működő autószervizek ta­pasztalatainak hasznosításá­val alakítják ki a szakem­berek. Mivel a vásártéren építik fel az üzemet, a városképbe illő külsővel tervezik úgy, hogy — szükség szerint — később bővíthessék is. Szak­embereit helyben, nagyrészt a foglalkoztatott létszámból biztosítja majd a szövetke­zet, amely fiatal szakmun­kások kiképzéséről ezután is gondoskodik. Mint leendő gazda, mi­előbb építővállalkozót keres, hogy annak technikai adott­ságaival a tervezői megol­dásokat egyeztessék. Ezáltal csökkenthetik az építés köz­ben adódó tervmódosításo­kat és gyorsíthatják a beru­házás befejezését. A meg­valósításhoz még csaknem annyi további pénzösszeg kell, amennyi a pályázattal nyert állami támogatás. A szükséges összeget megyei alapokból, másrészt bankhi­telből biztosítja majd — Juhász Imre közlése szerint — a műszeripari szövetke­zet <m.) kossági igények kielégítésé­hez a nagyközségben műkö­dő hét kőműves és beton- árukészítő, nyolc kútásó, hat seprűkészítő. Jogos pa­nasza a lakosságnak, hogy kevés a férfiszabó, a férfi- fodrász, a cipőjavító. Eze­ken a munkaterületeken összesen négy kisiparos dol­gozik, ez a szám ezer lelket számláló nagyközségben na­gyon kevés. Kevés a cipész és a fodrász Befejeződött Egerben a III. hűtőgépgyártási kongresszus Tegnap Egerben befejező­dött a HL hűtőgépgyártási kongresszus. Az ötnapos ese­ménysorozatban elhangzott előadások számot adtak a magyar és a külföldi hűtő- gépgyártás különböző terü­leteinek eredményeiről. A mintegy hetven szocia­lista országból és tőkés ál­lamból érkezett vendég meg­tekintette a jászberényi Hű­tőgépgyárat, s az egri Fi- nomszerelvénygyárat. A mű­szaki és kereskedelmi szak­emberek nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, különösen az üzemek rend­jét és tisztaságát emelték ki. A tudományos tanácskozá­son kívül gazdasági tárgya­lások is folytak. Befejező szakaszukhoz értek például az egri Finomszerelvény- gyár és a szófiai hűtőtech­nikai kutatóintézet közötti megbeszélések. A létrejövő együttműködés során a her- metikus kompresszorok gyár­tásának sajátosságaival kö­zösen foglalkoznak majd. Öt karika és pálmaág Mától Münchenre tekint a világ: a XX. Nyári Olimpiai Játékok megnyitóján a föld minden részéből összesereglett 12 ezer sportoló menetel nemzeti zászlók alatt, s e fel­emelő pillanatnak egymilliárd szemtanúja lesz a helyszí­nen és a televízió-készülékek előtt. Mi az a hatalmas erő, amely ilyen lázas figyelemre készteti a világ közvéleményét? Elsősorban a sport termé­szetesen. Az ember igénye örök a versengés, a test és a szellem párbaja iránt, és bár a görög olimpiák adtak elő­ször egyetemes keretet a sportküzdelmeknek, a testkultúra maga egyidős az emberiséggel. Hatalmas vonzóerő tehát a sport, ám az olimpia varázsa mégis több annál, amit egy nagy világverseny nyújthat. Több, mert a négyévenkénti küzdelmeken a sport világméretű mozgalma a béke és a barátság gondolatával gazdagodik. Így volt ez az ókori Hellasban is, és ezért támadt fel újra évezredes álmából az olimpiai mozgalom. Coubertin szerint „a sport minden emberfaj hozománya”: magáénak vallja ezért az olimpiai játékok ügyét a földkerekség szinte valamennyi nemzete. Mi magyarok azzal is büszkélkedhetünk, hogy ott bá­báskodtunk az újkori olimpia bölcsőjénél. Kemény Fe­renc Coubertin oldalán diplomáciai síkon tevékenykedett, és amikor előkészítő munkáikat siker koronázta, az első újkori — az 1896-os athéni — olimpián versenyzőink is sorompóba álltak. Most a bajor fővárosban 95 aranyérem­hez gyűjthetik a további nemesfém „trófeákat” sportolóink, és a közvélemény várakozásának megfelelően a 100. olim­piai bajnokságot Münchenben kell megszerezniük. Az eredményességgel hasonló értékű a részvétel, és a magyar sportolók ebben is az élen járnak. Az 1920-as ant­werpeni olimipát kivéve — amikor politikai okok miatt nem engedélyezték olimpiai csapatunk indulását, nemzeti trikolórunkat minden világversenyen megtalálhatták. A felszabadulás után a szocialista országok zászlóit is ott lengette a szél az olimpiai játékokon, s ez új fejezetet nyitott a mozgalom történetében. Az olimpiai eszme egyre közelebb került a világ békemozgalmához. Az öt karika és a pálmaág — a világverseny és a béke szimbóluma — elmaradhatatlan szereplői az olimpiáknak. A müncheni árbocokra minden eddiginél több lobogót húznak majd fel, jeléül annak, hogy egyre tovább szélese­dik a sportmozgalom bázisa, és hogyan hódítja az olimpiai eszme a hajdani „fehér foltokat”. És bár az olimpiai moz­galom jövője nemcsak azokon múlik, akik ma ott mene­telnek a stadion rekortánján, egységük, egyre növekvő számuk olyan hatalmas erőt jelent, amely képes arra, hogy az ideiglenes fegyvemyugvást egyetemes világbékévé szi­lárdítsa. — pb — Kellemetlen hét vége A martfűi Tisza Cipőgyár Kaffka Margit szocialista brigádja évek óta rendsze­resen kirándulásokra fordít­ja a vállalattól kapott pénz­jutalmakat. Az idén augusz­tus 5—6-án szintén autó­busztúrát szerveztek a Mát­rába. — A problémák ott kez­dődtek, hogy harminc sze­mélyes busz jött értünk, ho­lott mi harmincnégy sze­mélyre igényeltünk jármű­vet — méltatlankodik Cseuz Lászlóné brigádvezető. Ezt még megoldották, — pótszékeket raktak fel a buszra. — Ezért még kárpótlást nyújtott az egésznapos prog­ram, a nagyobb bajok este, a szállásfoglaláskor kezdőd­tek. Tudtuk, hogy gyalogol­ni kell a szálláshelyig, de arra nem számítotunk, hogy 5.5 kilométert kell talpalni az apró gyerekekből és idős emberekből álló társaságnak. — Megdöbbentő körülmé­nyek fogadtak az ágasvári menedékházban — veszi át a szót Szvetlik Lajosné, a brigád egyik tagja^ — A tisztálkodási lehetőség egy alumínium lavór. Rozsdás vaságyak, rothadó, nedves matracok, betonpadló te­nyérnyi lyukakkal, az ablako­kon függöny helyett újság­papír, az evőeszközökön vas­tagon a kosz. Ez röviden, amit a menedékház „bizto­sított". A nyomasztó éjszaka em­léke kellemetlen hatással volt a másnapi hangulatra is. Olyannyira, hogy kétsé­ges: lehet-e még egyszer kö­zös brigád-kirándulást szer­vezni. Idáig a panasz, a méltat­lankodás — az érem egyik oldala. De vajon tehet-e er­ről a hibáztatott utazási iro­da? A szolnoki IBUSZ-nál készségesen adnak felvilágo­sítást az ügyről, előkerül a levelezés, a számlák. az igénylések. _ A szarvasi TEFU vál­lalat visszaigazolta nekünk az igényelt harmincöt sze­mélyes buszt, — mutatja a levelet Bedéné. — Nem tud­ni miért, nem küldték. K iderült továbbá, hogy az IBUSZ-nál tájékoztatták a túra szervezőjét az ágasvári menedékház rossz híréről, (a tényleges valóságot az IBUSZ-nál sem tudták, hisz „hírhedtsége” miatt mind­eddig nem ajánlották.) és javasolták, hogy tűzzenek ki egy másik időpontot, vagy más útvonalat, mert augusz­tus 5-re nem tudnak a kör­nyéken máshol szállást biz­tosítani. — Kis kényelmetlenség nem számít — gondolták a martfűiek, s maradtak az eredeti tervnél. Ki tehát a hibás a rosszul sikerült hét végéért? A bri­gád, mert ragaszkodtak a nekik megfelelő időponthoz és a még nem látott tájrész­hez? Vagy az IBUSZ, mert nem tudott máshol szállást adni? Az okokat máshol kell keresni. Nem lenne most ez a jo­gos méltatlankodás, ha a Turistaházakat Kezelő Vál­lalat a legelemibb kényel­mi felszereléssel ellátta vol­na az ágasvári menedékhá­zat. Ha igaz. amit a mart­fűiek mesélnek — már pedig semmi okuk sincs, hogy másképp mondják, — a menedékház nem alkalmas arra, hogy utazási irodák igénybe vegyék, hogy fizető­vendégek éjszakákat töltse­nek ott. — Katona — JUBILEUM Tegnap ünnepelte meg­alakulásának húszéves év­fordulóját a Helyiiparj és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete. Az elmúlt húsz év alatt a megyebizott­sághoz tartozó vállalatok, üzemek, intézmények száma tizenhétről huszonkilencre emelkedett. Háromszoros a helyiiparban foglalkoztatott dolgozók száma és az egy főre jutó termelési érték. Fellendült a munkaverseny, a szocialista brigádmozga­lom, meggyorsult a bérfej­lesztés, jelentősen emelkedik az átlagkereset. Az utóbbi időben nagy fejlődést értek el a különböző szociális jut­tatásokban és az üzemegész­ségügy területén. Az ünnepség befejezése­ként negyvenen kaptak ju­talmat és oklevelet. Tegnap szerkesztőségünkbe látogatott a szlovák újságírók egy csoportja. A hazánkban tartózkodó szlovák kollegák a vidéki szerkesztőségek munkáját tanulmányozzák. A Szolnok megyei Néplap munkájáról, Szolnok megyéről la­punk főszerkesztője tartott tájékoztatót részükre

Next

/
Thumbnails
Contents