Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 80 FILLÉR XXIII. évi. 201. sí. 1972. aug. 26., szombat. Dolgozni megy a munkás a gyárba M indennapos eset: az esztergályos, vagy a lakatos reggel 6-kor munkába kezd, és aztán másfél órát szaladgál szerszámért, anyagért, tmk-ért, rajzokért, miegyébért. Aztán egy idő múlva ráun a dologra és felteszi magában a jogos kérdést: „miért jövök én a gyárba és miért kapom a fizetést? Azért, hogy 8 órán át a gép mellett dolgozzam, vagy azért, hogy ebből a 8 órából jó esetben másfél—két órát olyasmivel töltsék, ami mások feladata, amiért mások kapják a fizetést?” Az esztergályos nemcsak kérdez, válaszol is önmagának, s ezt a választ aligha kell idézni. Megkockáztatnám: az esztergályost nehéz lenne minden további nélkül elmarasztalni, még akkor is, ha egy idő után a műszak felét ellógja anyag-alkatrész-rajz stb. utáni futkosás ürügyén. Néha talán még megszólal a lelkiismerete, ám dörzsöltebb kollégái gyorsan megnyugtatják: „ne törd magad, imitáld a munkát, mások is ezt teszik, különben nem állnánk nap mint nap jó néhány órát...” A ztán előfordul, hogy egy ilyen csoportban megjelenik a munkapszichológus, aki arra kíváncsi, hogy milyen a munkahelyi légkör? Az emberek elmondják; keresetlen egyszerűséggel, nem éppen a tudományos szakszótárba illő szavakkal. A pszichológus roppant értelmes tanulmányt ír a vállalat vezetői számára, s mivel ezek a vezetők ősidők óta „ismerik a problémát” a dolgozat odakerül a többi mellé, valamelyik fiókba, s minden marad a régiben. Lehet, hogy borúlátó a kép, ám a lényegen mitsem változtat. Találkoztam már neves nagyüzem speciálisan képzett szakmunkásával, aki csak azért hagyta ott a munkahelyét, s állt be egy ablakszigetelő kisiparoshoz alkalmazottnak, mert nem bírta, hogy éveken át úgy játszottak vele, mint macska az egérrel. Felszerszámozták a hatalmas karusszel esztergát, majd két óra múlva átszerszá- mozták; elkezdették vele az egyik munkát, s mire a felénél tartott, jött az utasítás, hogy kezdjen másikhoz. Így ment éveken át, s bár e kapkodást nem érezte meg a fizetésén, mégis megunta a dolgot. „Itt, a maszeknál legalább tudom azt, hogyha valamit elkezdek, azt be is fejezem ...” mondotta, s hinnem kellett ennek az embernek. Aki nem próbálta, nem tudja, hogy milyen idegőrlő, ha valaki láthatóan cél és értelam nélkül dolgozik, ha rés?* egy olyan szervezetnek, amely sokszor maga sem tudja, hogy mit akar, amelyből hiányzik az átgondolt, világos koncepció. A jó munkahelyi légköri kritériumaként sok mindent' szoktak felsorolni: a vezetők és beosztottak jó kapcsolatait, a látványosan beharangozott igazgatói fogadónapokat, a megfelelő szociális létesítményeket, a kellemes és célszerű munkahelyet, a színdinamika elvei szerint kipingált műhelyeket, s az ergonómia tudósai által megálmodott munkaeszközöket. Mindez fontos, egyik-másik pedig elengedhetetlen motívum. Jártam modern külföldi gyárakban, ahol mint a patika ragyogott minden, automatákból fröccsent a jeges üdítő, vagy a forró kávé, s még a munkások ruhája is speciális elvek szerint volt tervezve. De nemcsak a munkaruha ___a munka is. Nem túl hajtv a, nem „látástól vakulásig” módra, hanem tempósan, folyamatosan, s ami a lényeg: az emberek többnyire tudták — mert megmagyarázták nekik — miért kell a lehető legjobban dolgozniuk. Nemcsak a bérért, vagy azért, hogy ne kerüljenek az utcára, hanem mert fontos részei egy nagy szervezetnek, s ha ők hibáznak, akkor társaik isszák meg annak a levét. Ha most konkrét példát idéznék teszem azt egy nyugat-európai gyárból — mert bőven idézhetnék —, altkor lehetne vitázni, ideológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, de lehet gondolkodni és lehet tanulni is. Elsősorban módszereket. S aztán gondolkodni kell azon, hogy ezeket a módszereket hogyan állítjuk a saját céljaink szolgálatába. P ersze a legegyszerűbb, a legkézenfekvőbb dolgokért nem kell külföldre — sem keletre, sem nyugatra — menni. Egyszerűen az alapigazságot kell tudomásul venni. A munkásember azért megy a gyárba, hogy dolgozzon, s aztán munkája után — és annak arányában — rendesen megkapja a fizetését. Egyszerű recept, amely egyúttal a jó munkahelyi légkör titka is. Minden más, csak eszköz e cél eléréséhez. Nálunk azonban sok helyen még csak a célt látják és megfeledkeznek mindarról. ami annak eléréséhez vezet. (s—a) MÜNCHENI OLIMPIA 72 A XX. Olimpiai Játékok idején lapunk gyorsan, pontosan és sokoldalúan informálja majd olvasóit a gyönyörűnek, izgalmasnak ígérkező versenysorozatról. Ezért vasárnaptól az olimpia zárónapjáig laounk teljes 5. oldalát a Játékoknak szenteljük. Nap mint nao közöljük a versenyek legfrissebb eseménye'’t, Münchenbe kiküldő11 külön- tudósítónk beszámolóját. Gazdag fotóanyaggal jelentkezünk. Ismertetjük a rádió és a tévé olimpiai adásainak programját és a versenyek műsorát. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a Szolnok megyei olimpikonok szereplését. A jelentősebb versenyek. események kommentálásában részt vesznek az érdekelt sportágak kiváló megyei szakemberei, illetve azok a sportolók, akik jártasak olimpiai játékok körében. Szolnokon sem rosszabb a helyzet mint az ország más városaiban Óvoda gondok, új felvételek — NEB vizsgálat a vállalati támogatásról Közismert, és régóta napirenden szereplő téma az óvodai helyhiány. Országos gond ez, a legtöbb szolnoki szerint azonban itt a legrosszabb a helyzet. Valóban így lenne? A tények mást mutatnak. Az elmúlt évi statisztikai adatok szerint a megyeszékhelyen ezer lakosra 34 óvodai hely jutott, míg Veszprémben 29, Szegeden 28, Kecskeméten 20, Egerben pedig mindössze 18. Ez a szép arány természetesen nem azt jelenti, hogy Szolnokon minden rendben van. Ebben az évben például 977 kérelem érkezett a városi tanácshoz, (tavaly csak 700) és mindössze ötszáznegyvenhét új óvodást tudnak fölvenni. Ráadásul az utóbbi két évben néhány kellemetlen dolog is közbejött. A Ságvári körúti óvodát le kellett bontani, mert életveszélyes volt, és életveszélyessé vált a Kolozsvári úti óvoda is. — Hogyan „pótolják” a lebontott Ságvári körúti és a bezárt Kolozsvári úti óvodát? — kérdeztük Zakár Zoltántól, a városi tanács elnökhelyettesétől. — A Ságvári körúti óvoda helyén már épül az új fémvázas óvoda. A kiviteli tervek elkészültek, a kivitelező — a martfűi községi tanács költségvetési üzeme — azt ígérte, hogy december 31-ig átadják az új óvodát. A régiben ötven kisgyerek volt, ebben százötven apróságot tudunk elhelyezni. — A Kolozsvári úti óvodát csak ideiglenesen zártuk be, rövidesen teljesen felújítjuk, — teszi hozzá Buday Péter, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. — A tervek már készülnek, — 1973-ban ismét megnyitjuk ezt az óvodát. Az elmúlt évben Szolnokon kétezer nyolcszázhetven volt az óvodáskorúak száma, 1975-ben mintegy ezerrel többen lesznek. Rövidesen megnyílik a Mátyás király úti óvoda, néLosonczi Pál és Fock Jenő fogadta a kuwaiti külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Szalah Al Ahmed AI Dzsaber sejket Kuwait Állam külügyminiszterét, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a kuwaiti külügyminisztert. A szívélyes megbeszéléseken jelen volt Péter János külügyminiszter is. A kuwaiti külügyminiszter a nap folyamán a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Szalah Al Ahmed Al Dzsaber sejk ellátogatott az Ikarusz Karosszéria és Járműgyárba, ahol megtekintett több üzemegységet. A miniszter a gyárlátogatás során elismeréssel szólt a látottakról, a Kuwaitban közlekedő mintegy 200 Ikarus autóbuszról, amelyek méltóan képviselik a magyar ipart külföldön. Elmondotta: a mostani látogatása, tárgyalásai a magyar vezetőkkel elősegítik a magyar—kuwaiti hány héten belül elkészül a Blazsek-féle házból átalakított óvoda, szeptemberben pedig átadják a papírgyári óvodát. A tervek szerint 1973—74- ben fölépül a Zagyva-parti óvoda, 1974-ben a Volán kíván egy óvodát létesíteni. — Remélhetően mindezek meg is valósulnak, a gondokon azonban legföljebb csak enyhítenek. A tanács erőfeszítése kevés az óvoda-gondok megoldására, a vállalatok nagyobb mértékű támogatására lenne szükség. Ügy, mint egyes városokban. vagy úgy. mint néhány vállalat már Szolnokon is teszi. A papírgyáron kívül, amely ötven gyermeknek óvodát épített, a betonclemgyár például felajánlotta a Kolozsvári úti óvoda felújítását, a tanácsnak csak az anyag költségét kell fizetni. Jó lenne, ha más vállalatok is hasonlóképpen foglalkoznának az óvoda-kérdéssel. Melyik szolnoki vállalat hogyan járult hozzá a gyermekintézmények bővítéséhez és fenntartásához, — ennek megállapítására a járási- városi NEB júliusban felmérést végzett. Kérdőíveiket száztíz vállalathoz és intézményhez küldték el és közülük nyolcvan válaszolt a feltett kérdésekre. Az általános felmérést tizenhat vállalatnál és intézménynél reprezentatív vizsgálat követte. Olyan tizenhat szervnél, ahol sok nő dolgozik, és aránylag magas az óvodások és bölcsődések száma. A vizsgálat eredményéről tegnap a városi NEB ülésén Mészáros Istvánná, a vizsgálat vezetője számolt be. A hallottak alapján kialakult kép enyhén szólva nem túl hízelgő a szolnoki vállalatokra nézve. Mint kiderült, legtöbb helyen semmiféle nyilvántartást nem vezetnek arról, hogy dolgozóik közül — hányán vennék igénybe a gyermekintézményi szolgáltatást. Nem kereskedelmi kapcsolatok további bővülését. 160 borfajta a világvásáron Megnyílott a nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítás és vásár. A megnyitó ünnepségei! megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Váncsa Jenő, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette a magyar szőlőtermelés és borászat eredményeit, kiemelve, hogy a 222 ezer hektáros szőlőterület 88 százaléka szocialista szektor tulajdona. Az utóbbi tíz évben megváltozott a szőlőtermesztés szerkezete: a legnagyobb területet már a bortermelő gazdák foglalják el. A betakarításnál további korszerűsítésre van szükség, mert az őszi munkacsúcs idejé- kevés a szüretre beállítha kézj erő. A vásáron 160 féle / bort kínálnak a látogatóknak, akik naponta más-más szőlőtermelő vidék italait kóstolhatják meg. Kiváló szövetkezet Kattognak a varrógépek. Szalagrendszcren készülnek tartják számon a szülő nőket, a gyermekgondozási segélyben részesülőket, a helyhiány miatt elutasított jogos kérelmeket... Természetesen nemcsak a nyilvántartásokból hiányzik, de a szociális juttatásokra szánt összeg lajstromában sem tesznek említést a gyermekintézményekről. A vizsgált tizenhat vállalat tavaly például 151 millió forintot áldozott szociális juttatásokra (étkezés üdültetés stb.) óvodákra, bölcsődékre, — ebből mindössze 366 ezer forint jutott. Ugyanakkor ugyanezen cégek dolgozóinak több mint nyolcszáz bölcsődébe és óvodába járó kisgyermeke van. A realitás kedvéért meg kell említeni, hogy ez az ösz- szeg magában foglalja a két végletet. A tizenhat vállalat között van olyan, ahol annak ellenére, hogy dolgozóinak több mint száz gyermeke kapott helyet bölcsődében és óvodában, a vállalat egy fillérrel sem támogatta a gyermekintézményeket. De az ellenkezőjére is van példa. A vasipari vállalat például 150 ezer forintot fizetett, holott .csak negyven „vasiparis” gyerek jár óvodába és bölcsődébe. Megváltozik-e a kép. kiegyenlítődnek-e a vállalati hozzájárulások a NEB vizsgálat hatásaként? Feltehetően. Legalább is erre enged következtetni a felmérés óta eltelt egy hónap. A rövid idő alatt már jónéhány új patronáló vállalat jelentkezett. Az Alföldi Kőolajfúrási és Feltáró Üzem és a Nagy- alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat 600 ezer forintos. a Honvédelmi Minisztérium 2 millió 200 ezer fo- rinos építési hozzá iárulását a felmérés után a Kéményseprő Vállalat, a vízügyi igazgatóság 100—100 ezer forintja, a megyei bíróság 50 ezer a Tejipari Vállalat 20 ezer forintja követte, egy hónap alatt. ZÁ—K.K. az otthonkák, a flanell ruhák. Az asszonyok egy része összeállítja a kiszabott anyagokat, másik letisztázza, gombozza, elvégzik a kézimunkákat, majd a készruha a vasalóhelyiségbe kerül. A ktsz nagyon jó munkalehetőséget biztosit Besenyszög asszonyainak. Két műszakban nyolcvannyolc nő dolgozik betanított munkásként a női ruházati ktsz-ben. Naponta 5—600 ruhát készítenek el. melynek nagy részét exportra szállítják. A varróüzem 1970-ben alakult a budapesti VIL kerületi női ruházati ktsz kihelyezett üzemeként. Eddig már kétszer elnyerték a kiváló szövetkezet címet. A mennyiség növelésével, a minőség javításával ismét pályáznak rá. I ovasbajnokság Jász boldogházán Területi lovasbajnokságot rendez augusztus 26—27-én Jászboldogházán a Heves megyei Testnevelési és Sportszövetség területi lovasszövetsége és a jászbólÜlést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította és kiegészítette a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeleteket alkotott ^gyes felsőfokú oktatási intézmények létesítésére. Ennek értelmében a Felsőfokú Könnyűipari Technikum Könnyűipari Műszaki Főiskolává alakul. A törvény- erejű rendelet alapján a budapesti felsőfokú építőipari technikumot összevonják a debreceni felsőfokú építő-gépészeti technikummal és budapesti székhellyel Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolává szervezik. Az Elnöki Tanács a nyíregyházi Tanárképző Főiskola nevét Bessenyei György tanárképző főiskola névre változtatta. Az Elnöki Tanács végül egyéb, Időszerű kérdéseket tárgyalt, köztük egyéni kegyelmi kérésekben döntött. Ma: Elkészült az új állomásépület egyik szárnya ötkarika és pálmaág Kellemetlen hét vége Világgazdasági hírek Karrier Himnusza a dolgozóknak Táborozás önkéntes tűzoltók Varsói fiatalok között dogházi Aranykalász Mező- gazdasági Termelőszövetkezet. > A tsz lovaspályáján megrendezésre kerülő kétnapos bajnokság gazdag programjában kettes és négyes fogatok, terep- és díjhajtóver- senvek. fogatbemutatók, díjlovaglás. lovasjátékok és csapatversenyek szerepelnek. Fischer—Szapsszkij 10,5:7,5 A Szpasszkij—Fischer sakkvilágbajnoki döntő pá- rosmérközésen pénteken 15.35 órakor került sor a "12. lépésben függőben maradt 18. játszma befejezésére. A szovjet világbajnok által borítékolt válaszlépés D7—C6 volt, és ez a szakemberek szerint azt mutatta, hogy bonyolult végjátékra van kilátás. Ezzel ellentétben azonban 16.00 óra után néhány perccel a 47. lépés után döntetlennel végződött a 18. játszma. A vb-döntő páros- mérkőzés állása Fischer—; Szpasszkij 10.5:7,5. , j ;I K TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -TUDÓSÍTÁSOK e- HÍREK
