Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

1972. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mit kíván a rádióhallgató? a. Alkalmanként meghökken­tő dolgokat is kíván. Pél­dául: „Fejezzék be az adást már 22.00 órakor, hogy biz­tos érvénye legyen a csend­rendeletnek, és kezdjék fél 4-kor, mert főként nyáron sok a koránkelő!” — A rá­dió vívmánynak tartja, hogy hetente egyszer — vasárnap — hajnali kettőig sugározhat műsort. A 22.00 órás hírek után elhangzó felhívásnak — „kérjük, halkítsák le ké­szüléküket” — úgy látszik, nincs mindig foganatja. En­nek következtében számta­lan elfogadhatatlan javaslat­tal találkozhatunk: csök­kentsék az adók erejét; csak „pianóban” közvetítsenek ze­nét; tíz percenként ismétel­jék meg a felhívást stb. Nem ritka a tv- és rádió­műsor „ütközését” kifogásoló észrevétel sem. A legkritiku­sabb periódus ebből a szem­pontból a 20 és 21 óra kö­zötti időszak. Az Esti kró­nika, és a Tv-híradó „egyez­tetve van” állítják a „néző­hallgatók”, miért nem lehet ezt megtenni a Híradó után is? — Ez a kérdés bizonyos mértékben jogos. A rádió és a tv sem tartja szerencsés­nek, ha néha opera operá­val, azonos típusú műsort ad a tv I. csatornája és a Kossuth Rádió. Ilyen eset- azonban évente legföljebb kétszer-háromszor fordulhat elő. — Nem szabad viszont elfelejteni, hogy sok olyan család él még hazánkban, ahol csak rádiókészülék van, ezért tarthatatlan az az ál­láspont, hogy a rádió és tv „csúcsidejében” csak zenét sugározzon. A fejlődést, a terveket figyelembe véve a választék-nyújtás a jogosult, hiszen az URH adásidejének fokozatos bővítése és a tv II. csatornája olyan helyze­tet teremt majd, amikor öt. féle programot kell koordi­nálni. A hallgatói észrevételek „kereszttüze” gyakran irá­nyul a rádió ismeretterjesztő műsoraira. Nem véletlenül használjuk a kereszttűz ki­fejezést, mivel egyesek túl nehéznek, érthetetlennek tartják ugyanazt az előadást vagy vitát, amiről mások azt írják, „vulgáris, szájbarágó”. Az ellentétes vélemények oka az alapismeretek, a mű­veltség szintkülönbsége. A műsorszerkesztés minden te­rületén fontos a rétegpoliti­ka, de az ismeretterjesztés­ben különösen nagy jelentő­séggel bír, hogy mit mikor ad a rádió és kinek szánja. Végül néhány gondolat ar­ról, mit nem kíván sok rá­dióhallgató! Drámát és tra­gédiát. Hogy miért? „Az életben, a munkahelyen épp elég nehézséggel kell meg­küzdeni, az újságból, a hí­rekből annyi háborúról, gép- eltérítésről, gyilkosságról ér­tesülünk, hogy este már csak vidámságot, csak zenét sze­retnénk hallgatni!” Ezt az álláspontot — amely elég gyakori — megérti a rádió, de nem fogadhatja el. Egy­részt jónéhányan nem az élet nehézségeire haragsza­nak meg, nem azt próbál­ják orvosolni, hanem a mű­vészet ellen fordulnak, amely visszatükrözi ezeket a nehézségeket. Másrészt sem­mi esetre sem szabad általá­nosítani ezt az igényt, hi­szen sokan szeretik Shakes- peare-t, és szívesen hallgat­nak drámai műveket — ter­mészetesen megfelelő arány­ban a vígjáték, a kabaré és a zene mellett. A leírtakból talán kitűnik, hogy egyáltalán nem köny- nyű a rádióban szerkesztő­nek lenni. A sokféle kérés, kívánság komoly értékelő munkát kíván és nagy fele­lősségérzetet. — „A szó el­száll, az írás megmarad” — tartja a latin közmondás. A rádiósok szava „elszáll” az éterben, de remélik, hogy termékeny talajra hull, és mindenki talál benne vala­mi kedvére valót, valami újat. szépet, érdekeset. (Vége) Z. L. Munkában a kisfiú. Pillanatkép a szolnoki Marx téri óvodából Az első premier: szeptember 29-én Évadnyitó társulati ülés a Szigligeti Színházban Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A folyóirat most megje­lent augusztusi száma közli annak a szimpozionnak az anyagát, amelyet a szerkesz­tőség és az NSZEP KB Tár­sadalomtudományi Intézete szervezett „A tudományos­technikai forradalom és a szocializmus’’ időszerű témá­járól. Az eszmecsere mérle­gét megvonva Vilém Novy, a folyóirat titkára hangsú­lyozta, hogy a tudományos­technikai forradalom vív­mányainak és a szocializmus előnyeinek egyesítése a test­vérpártok tevékenységének kulcskérdésévé vált. A folyóirat terjedelmes dokumentum-riportot közöl a kommunista és munkás­pártok több képviselőjének a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban tett utazá­sáról. Több cikk foglalkozik Franciaország gazdasági és politikai helyzetével, illető­leg a francia munkásosztály helyzetével. Gedö András „A politikai filozófiától a marxizmus fe­lé” című tanulmányában is­merteti azokat a polgári és filozófiai irányzatokat, ame­lyek a marxizmushoz köze­ledő tendenciákat mutatnak fel. A kapitalizmusból a szo~ cializmusba való átmenetet mint korunk fő törvénysze­rűségét, valamint a győztes forradalom feladatait vizs­gálja L. Angstrom: „A győ­zelem megszilárdítása a for­radalom törvénye” című cik­kében. A lap ezenkívül több cik­ket közöl a nemzeti felsza­badító mozgalom problémái­ról. Idris Cox: „Gazdasági együttműködés az imperia­lista rablás helyett” című írásában a Világkereskedel­mi Konferencia (UNCTAD) 1972. április-májusában San- tiagoban tartott legutóbbi ülésszakán felmerült és a fejlődő országok szükségle­teit közvetlenül érintő kér­désekről számol be. — Halló! Somogyi Néplap? — Igen, Kercza Imre, a belpolitikai rovat vezetője. — Mi újság a megyében? — Az utóbbi napok hűvös, szeles időjárása után ismét ellepték a Balaton-partot az üdülők. A siófoki szállodák­ban például egyetlen üres ágy sincs. A víz sajnos 15 Celsius fokra hült le. így egyelőre csak a legbátrab­bak választják a fürdést Kiürültek a kempingek is, reméljük, hogy még tovább javul az idő és ismét meg­telnek a sátortáborok. — Ennek ellenére az idén újabb rekordok születnek. A balatoni hajók például már eddig egymillió kétszázezer utast szállítottak. Sajnos a vízbe fulladtak száma is több, mint bármelyik évben, örvendetes viszont, hogy a fonyódligeti SZOT gyermek- üdülő négyszázharminc kis lakója simán „átvészelte” a rossz időjárást, senki sem betegedett meg. V — Halló! Zalaegerszeg? — A Zalai Hírlap szer­kesztősége. Kovács Ferenc, a gazdaságpolitikai rovat ve­zetője. Érdekesség? Bővítik a ZTE pálya lelátóit. Eddig tízezren fértek be a néző­térre, ha elkészül az új tri­bün, huszonötezren nézhetik meg a meccseket. A baj­nokság kezdetére már tizen­hétezer szurkolót fogad az új „stadion”. — Mi újság az olajmező­kön? — Javában folyik a szén- dioxidos másodlagos kiter­melés. A kőolajipari KISZ bizottság fiataljai 32 ezer társadalmi munkaórát aján­lottak fel az olajkitermelés segítésére. V — A Szolnok megyei Nép­laptól beszélek. Tegnap délelőtt a me­gyei pártbizottság, a me­gyei tanács, a Művelődésügyi Minisztérium és a városi ta­nács képviselőinek jelenlété­ben évadnyitó társulati ülés­re gyűltek össze a Szigligeti Színház társulatának tagjai. Székely Gábor megbízott igazgató a kezdődő évadban megoldandó feladatok elem­zésekor elmondotta, hogy a színház eddigi hagyományait folytatva igyekeztek vonzó és igényes műsort összeállí­tani, messzemenően figye­lembe véve a szolnoki kö­zönség igényeit és a társu­lat jelenlegi összetételéből adódó lehetőségeket. — Idén is szeretnénk el­kötelezett, politikus színházat csinálni — mondotta —, amelrben mindig világosan kiderül, hogy mit miért tű­zünk műsorra. A szórakoz­tató és a művész színház — Udvardi Gyula, a Vas Népe belpolitikai rovatának vezetője. — Hogy halad az aratás? — Eddig 92 százalékát ta­karították be a kalászosok­nak. de még így is több ezer hektár gabona van lábon, illetve fekszik a földön. Saj­nos egyes helyeken — pél­dául a körmendi járásban — az árvíz kétszer is elön­tötte a földeket, az utóbbi napokban meg az esőzés ne­hezítette a betakarítást. Teg­nap újra megindultak a kom­bájnok, bízunk, hogy a hó­nap végére befejezzük az aratást. — Más megyék segítet­tek-e? — Igen. Csongrád, Sza­bolcs és Szolnok megyéből összesen 122 „vendégkom­bájn” érkezett. A Szolnok megyeiek ezenkívül segítet­tek a gabona szárításában is. Külön irányvonatok vit­ték a búzát, rozsot az al­földi gazdaságokba, hogy ne menjen veszendőbe az értékes termés. & — Veszprémmel beszélek? — Igen. A Napló olvasó- szerkesztője, Horváth József vagyok. — Van-e valami érdekes­ség a szerkesztői asztalon? — Még nem tudom, éppen most jöttem a megyei ta­nácstól. Ott viszont hallot­tam egy szép kezdeménye­zésről. A tanács Vajda Péter díjat alapít, amelyet évente tíz olyan pedagógusnak, népművelőnek ítélnek oda, akik évek óta kiválóan dol­goznak és munkásságuk eredményét publikálják is. — Mikor adják ki ezt elő­ször?. funkciója nem választható el. Magas színvonalú előadá­soka t szeretnénk, amelyek a közönség szórakozási igé­nyeit is kielégítik. Műsorunk — bár későn alakult ki, s még közben is változhat — véleményem szerint jó. Kockázatot is vállaltunk az összeállításakor, de az érde­kes kísérletek lehetősége ezt megéri. A továbbiakban el­mondotta, hogy az új évad­ban két-három prózai elő­adást cserélnek a kecskeméti színházzal, és minden dara­bot bemutatnak Salgótar­jánban három-négy előadás­ban. Három darab bemuta­tójáról most folynak a tár­gyalások a Csepeli Munkás- otthonnal. Balogh Elemér gazdasági igazgató a színház gazdasági helyzetéről beszélt. Többek — Jövőre, ti pedagógus­napon. — Német Erzsébet, a Fe­jér megyei Hírlap belpoliti­kái rovatának munkatársa. Újság? Van bőven. Tekint­ve, hogy a milleneum évé­ben vagyunk, szinte minden napra jut valami rendez­vény. A napokban nyílt meg például a fehérvári múzeum új kiállítása. — Mit mutatnak be? — Néhány érdekességet említek. Többek között lát­ható az 1055-ből származó Tihanyi Alapítólevél, ame­lyen először szerepel össze­függő magyar nyelvi szö­vegben városunk magyar neve. Bemutatják az Arany­bulla legkorábbi megmaradt átiratát és II. András király 1221, illetve 1223-ból szár­mazó pecsétjeit is. A kiállí­táson látható Turóczy János krónikája is, amelyben a Fehérvárról szóló legkorábbi krónikarészletek olvashatók. A kiállítás hétfő kivételével mindennap 10 órától 13 óráig, illetve 15 órától 18 óráig tekinthető meg. Szíve­sen látunk szolnokiakat is. — Hallói... Halló!..., Szer­kesztői szoba? — Az, de beszélj hango­sabban. — Készen vagyok az ösz­szeállítással. — Milyen az új táwá- lasztási rendszer? — Az kitűnő! — És az anyagod? — ......? _ s- zámbo — között elmondotta, hogy a következő három évben a megyei tanács 12 millió fo­rintot biztosít a színháznak, amely összegből az énület részleges felújításán kívül raktárakat, műhelyeket, klubot, próbatermet építe­nek. Elek Lajos, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője szólt a társulathoz. — A színház munkája megfelel művelődéspolitikai célkitűzéseinknek és a kö­zönségnek is tetszik — mondotta. — Ezen az úton kell járni továbbra is. Mind­ez azonban ne jelentse a legelmaradottabb közönség­ízlés kiszolgálását, a nép­szerűség továbbra is igé­nyességgel párosuljon. Végezetül biztosítot­ta a színház tagjait, hogy a megyei tanács az eddigiek­hez hasonlóan a jövőben is megad a színháznak minden segítséget, amire a jó mun­kához szüksége van. El­mondta azt is, hogy az év végéig betöltik a színház igazgatói tisztét. Tari Kálmán, a megyei pártbizottság propaganda­művelődésügyi osztályának helyettes vezetője elismerő­en említette, hogy a színház teljesíti feladatát. Politikus színház, amely minden év­i Székely Gábor, a színház megbízott igazgatója ben képes volt valami újat adni, magasabb szinten vé­gezni munkáját. Dicsérte az új évad műsortervét, amely — ha sok gondban született is — nehéz és szép felada­tok megoldására ad lehető­séget a művészeknek, az előadások értékes, kellemes estéket szereznek a közön­ségnek. A Szolnoki Szigligeti Színház az 1972—73-as évadot Shaw Szent Johanna című színművével kezdi. A bemutató előadást szeptem­ber 29-én tartják. B. A. 125 éves a pest— szolnoki vasútvonal Készülnek a jubileumra Szeptember elsején lesz 125 éve, hogy átadták az utazóközönségnek hazánk második vasútvonalát, amely Pestet Szolnokkal kötötte össze. A KPM. valamint a MÁV Budapesti Igazgatósága szeptember elsején jubileumi ünnepséget rendez Szolno­kon. Az egésznapos rendez­vényre bejelentette érkezé­sét dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, valamint dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója. Az évforduló szolnoki vas­utasok kitüntetésével kezdő­dik, majd közlekedési kiállí­tás nyílik a városban. Most ideiglenes helyen, az épülő új vasútállomás egy már meglévő kétemeletes házán emléktáblát is avatnak, amely majd az új állomás- épület főbejáratán kap vég­leges helyet Halló, Dunántúl! Kipróbáltuk a távválasztási rendszert Az évadnyitó társulati ülés résztvevőinek egyik cso­portja

Next

/
Thumbnails
Contents