Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
1972. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az első lépés • • O t éve, 1967. augusztus 24-én, a genfi tizenmyolcha- talmi leszerelési értekezletnek 325. ülésén Ros- csiin szovjet delegátus előterjesztette az atom- sorompó-javaslatot, és ezzel az utolsó pontig megegyező szövegű javaslattervezetet nyújtott be az Egyesült Államok küldötte, Forster is. A két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tehát hosszúhosszú viták, tárgyalások után egyetértés jött létre olyan szerződés ügyében, amelynek későbbi aláírói — minden atomfegyverrel rendelkező és az ilyennek birtokában nem lévő ország csatlakozhatott — kötelezték magukat, hogy megakadályozzák az atomfegyverek továbbterjedését. Emlékezetes, hogy Franciaország és a Kínai Népköz- társaság nem csatlakozott az atom sorompó-egyezményhez, s ez kétségtelenül kárára vált a szerződésnek, öt esztendő mégis bebizonyította, hogy ezek az országok is fénytelenek számolni azzal a rendkívül kedvező visszhanggal és hatással, amelyet a nemzetközi közvéleményben ez a szerződés kiváltott. Az atomsorompó egyezményben történt szovjet—ame- .rikai egyetértés előestéjén Konrad Adenauer (aki éppen Madridban Francónál volt látogatóban) indulatosan dörögte: „Ami most Genfben készül — tragédia lesz a németek számára!” Az agg nyugatnémet államférfi akkor ugyan már lelépett az aktív politika színpadáról, de még a sír széléről is óva intette honfitársait attól, hogy elfogadják a szerinte legrosszabbat: belenyugodjanak az atomfegyver birtoklásának hiányába! M eg kell adni, utódai Kiesingertől Straussig, elkeseredett utóharcokban, az utolsó lehelletig védték az adenaueri örökséget. Az is bizonyos azonban, hogy amikor a német választók végre a realitásokkal számoló Brandt—Scheel-kormányt juttatták hatalomra, — amely megértette és elfogadta az atomsorompó-egyezmény Barkalatos célját, hogy tudniillik éppen Nyugat-Németor- szág sohase válhassék nukleáris hatalommá, akkor és azzal kezdődött meg a kedvező irányú változás Európában. S ilyen, értelemben az tomsorompó-szerződés a kialakuló európai biztonsági rendszernek fontos eleme. S ha már az atomsorompó-egyezmény európai összefüggéseinél tartunk, azt is érdemes felidézni, hogy akkoriban, — pontosabban akitorig — a hidegháborút szító nemzetközi politikának és katonapolitikának is egyik kedvenc terve volt a NATO sokoldalú atomütő-erejének kiépítése. Ez a terv az „atomklub kültagjaivá” tett volna olyan országokat, — B ezzel jogot biztosított volna számukra, hogy rajta tartsák kezüket az indítógombokon... —, amelyek eddig nem rendelkeztek nukleáris fegyverrel. Hogy ez milyen veszélyeket rejtett magában, azt az egykori újságokat olvasva mérhetjük fel a terv ellen kibontakoztatott nagy tömegakciókat felidézve. S mára mi maradt ezekből a tervekből? Ki merné a kollektív biztonság biztosítékait olyan szorgosan kereső Európában a NATO sokoldalú atom-ütőerejének tervét a közvélemény előtt propagálni?! • • O t évvel ezelőtt nagyon feszült nemzetközi helyzetben sikerült Genfben megegyezésre jutnia a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Alig néhány hónap választott el az arab országok elleni izraeli agressziótól. (Az arab—izraeli háború egyébként rendkívül szemléltetően mutatta meg, milyen veszélyekkel fenyeget az atomfegyver esetleges elterjesztése.) Az öt év előtti világhelyzet azt is megmutatta, hogy bizonyos válságok, konfliktusok sem akadályozták és nem akadályozhatják a két legpusztítóbb fegyverzettel rendelkező nagyhatalmat, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat a világ biztonsága szempontjából olyan fontos, elkerülhetetlen atom-ileszerelés Irányába ható megegyezés keresésében és elérésében. Sőt, — a legutóbbi moszikvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó és azok körülményed összefüggésében, is — érdemes emlékeztetni arra, hogy 1967 júniusában Koszigiri szovjet miniszterelnök is Johnson akkori amerikai elnök legfelsőbb 6zintű találkozóján az amerikai Glassboro városban egyeztek meg: az atomsorompó -tárgyalásoka t befejező szakaszába kell juttatni. Azóta részben a genfi leszerelési értekezlet, részben a csúcstalálkozók újabb fontos lépéseket hoztak, amelyek a fegyverkezés korlátozása irányába mutatnak. Ezek közül a legfontosabb a moszkvai csúcs megegyezése: a SALT. Most, mikor már tető alatt van a SALT első szakasza, mindezek ismeretében reálisan, de optimistán tekint a világközvélemény a Genfben folytatandó szovjet—amerikai rakéta-tárgyalások elé. A z atomsorompó-egyezmény elsősorban a Szovjetunió és más európai szocialista országok sikere volt, amelyek a tárgyalások kezdetétől szívósan és állhatatosan küzdöttek a megegyezésért olyan, az imperialista agresszióktól mérgezett nemzetközi légkörben is, amelyben roppant nehézséget jelentett minden, konstruktív lép>és. Olajháború Rafael Caldera, venezuelai köztársasági elnök a latin-amerikai országok energetikai és kőolaj ipari minisztereinek első konferenciáján kijelentette: a kontinens államainak szorosabbra ke,l fűzni kapcsolataikat, hopv védekezni tudjanak a külföldi, elsősorban amerikai monopóliumok rablógazdálkodása ellen. A perui küldött '-szölte, hogy az országban a kőolaj kiaknázása az állam ellenőrzése alatt áll. A chilei miniszter a latin-amerikai országok egymás közötti kereskedelmének fejlesztéséért szállt síkra. Ecuador jövőre mindent elkövet, hogy megszerezze a külföldi monopóliumok kezében levő koncessziókat. — Jelentette be az ecuadori miniszter. A caracasi konferencia néhány részvevője, így például Chile képviselője síkra szállt azért, hogy a jövőben a latin-amerikai országok ilyen jellegű tanácskozásaira hívjájc meg Kubát is. ÉSZT SZSZK A jólét ötéves terve Az Észt Legfelsőbb Tanács ülésszakát, amely jóváhagyta ennek a baltikumi köztársaságnak az ötéves tervét, a gúla csúcsához lehetne hasonlítani. A gúla alapját az a hatalmas munka jelenti, amelyet annak érdekében fejtettek ki, hogy meghatározzák minden egyes vállalat, minden egyes állami gazdaság és termelőszövetkezet fejlesztésének perspektíváit. Az ágazati és a területi adatokból összetevődött általános tervet a parlament elé terjesztették, mint a nép kollektiv alkotásának eredmer vét. Az ülésszak nagy számokkal dolgozott. Az észt nemzeti jövedelem öt év alatt 36 százalékkal emelkedik. 1975-re az egy lakosra eső villamosenergia-termelés eléri a 12 000 kilowattórát. Felépítenek több mint 100 ezer lakást. Plitvice-i szimfónia Mondják, mesélik. írják, útikönyvek ajánlják: nézd meg, ha Jugoszláviába mégy, ne hagyd ki, Zágráb és a tenger között egy ugrás, kis kitérő. Am az a kis kitérő, a „esnie egy ugrás”: Zágrábtól is másfélszáz kilométer.' De a táj mindenért kárpótol. A táj: a szávai síkság után — karsztos dombvidék. Kemény kontúrok, hősi harcok emlékeivel. Köröskörül végvárak romjai. Másfélszáz évig csaták dúltak e tájon, uszkók viaskodtak törökkel, s amikor az oszmán megállt — itt húzódott a tenger feközé vágott utat, ömlik egyik tóból át a másikba. Tajté- kozva zuhan alá a mészkövek hatalmas gátjairól, miközben sajátos szín- és han- gulatszimf óniát játszik. Olyan orgonamuzsika, olyan vízizene a plitvicei szimfónia, amilyent ember nem tud komponálni. A tóban pedig az örök nyugalom: megkövesedett, furcsa alakú, absztrakt szobrokra emlékeztető fatörzsek . szürke-fehér ága. S ágakként zúgnak keresztül a tavakon a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, — a Fehér és a Fekete folyó is, amelyekSctaúf a tavak mentén lő! Erdélyig a védelmi lánc, központjában Károlyváros. Karlovac ma: 40 ezer lakosú iparváros, fontos kereskedelmi és közlekedési csomópont. A vizek városának is nevezik, akárcsak nálunk Győrt, mert három folyócska: a Korana, a Kupa és a Mrezsnyica szeli keresztül. Plitvicében, égbenyúló, erdős hegyek között szürke, kopár kövek, fehér gránit partizán emlékművek alatt, a Gola Pljeszivica és a Mala Kapela völgyében évmilliók óta zúg, morajlik, járja tizenhat tó vize a sziklák nek a színe a valóságban nem is két-, hanem százféle. Ez a két folyó játszik a mészkövek között, hol mérhetetlenül szélesre, tengerszemmé dagadva, hol cérnaszálra soványodva, lapulva vágva ketté a sziklát. 663 méter magasból indul útjára és a nyolc kilométer hosz- szú tólépcsőn áthaladva, a 133 méterrel lejjebb fekvő • Korana folyócska sziklás medrébe tér, ott már a játéktól elfáradva csendesen folydogál, hosszú vándorútra készül és kél, kanyarogva megy a tenger felé. Békés Attila Külön szót érdemelnek a társadalmi fogyasztói alapok. Köztársasági volumenükben ezek az alapok öt év alatt hozzávetőlegesen 39 százalékkal növekednek. Jellemző, hogy egy-másfél évvel ezelőtt, amikor az észt ötéves tervet alapvető kontroli-számok határozták meg, még azt gondolták, hogy a társadalmi fogyasztói alapovolt. A nyugdíj a katonatisztek és a magasrangú állami alkalmazottak privité- giuma volt. A munkásság túlnyomó többsége, mégke- vésbé a parasztság és a mezőgazdasági munkásság nem részesülhetett ilyen kedvezményben. Szovjet Észtországban 280 000 ember kap nyugdíjat, vagyis származásra való tekintet Mellesi faluban levő önkiszolgáló bolt. A köztársaságban az áruk 40 százalékát önkiszolgáló boltokban hozzák forgalomba kát elegendő 30 százalékkal növelni. A korrekció okául az 1971-es eredmények szolgáltak, ugyanis a jelenlegi ütem biztosítja a termelés fejlesztési terveinek túlteljesítését. A nemzeti jövedelem mintegy negyed részét fordítják a társadalmi fogyasztói alapok kiképzésére. Ezt a pénzt' ingyenes oktatásra és orvosi ellátásra .nyugdíjra. táppénzre és ösztöndíjakra fordítják Ezekből az alapokból fedezik annak az összegnek a négyötödét, amelyet egy-egy család költ gyermekének óvodai és bölcsődei eltartására, kétharmadát lakásépítési költségekre, felét pedig kulturális kiadásokra fordítják. 1966- ban Észtország minden egyes lakosa 22 rubelt kapott a társadalmi fogyasztói alapokból, 1975-ben viszont már 40 rubelt kap átlagban. Mint ismeretes, minden az öszehasonlításokból derül ki. Észtországban, amely az egyik legfiatalabb szovjet köztársaság, sok olyan ember él, aki már a burzsoá rendszerben is dolgozott. Ezek az emberek most jobbára idősebbek, nyugdíjasok. 1938-ban, a burzsoá Észtország egyik legjobb gazdasági évében, 18 800 nyugdíjast tartottak nyilván. Ebből legföljebb 1000 munkás nélkül minden olyan ember, aki elérte a nyugdíjkorhatárt. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka a viszonylag csekély számú lakossághoz képest (1 350 000) igen nagy összegeket irányozott elő oktatásra és egészségvédelemre, öt év alatt további 40 iskola, több új poliklinika és szakkórház épül, amelyekben a gyógykezeltetés természetesen ingyenes. Megemlítendő, hogy ugyancsak egy 1938-as statisztikai adat szerint egy munkás egynapos kórházi ápolási költségei a munkás 2—3 napos keresetét emésztette fel. Az egy lakosra eső nemzeti jövedelem tekintetében Észtország maga mögé utasította a fejlett európai tőkés országok legtöbbjét. Ezt a népgazdaság gyorsütemű fejlődése következtében érhette el. Az észt ipar potenciálja ma 30-szorosan haladja meg az 1940. évi szintet. A népgazdaság úgyszólván az egész munkaképes lakosságot foglalkoztatja. A tartós gazdasági alap lehetővé teszi Észtország számára, hogy eredményesen megoldja az ötéves tervnek a XXIV. pártkongresszus által kitűzött feladatát, nevezetesen azt, hogy biztosítsák a nép anyagi és kulturális életszínvonalának jelentős emelését. Mai magyar könyv Tegnapelőtt délben a Nemzetközt Könyvév alkalmából megnyitották a Budapesti Történeti Múzeum met szettárában rendezett Ä mai magyar könyv című kiállítást. A Nemzetközi Könyvévnek ez az esemé nye főképpen a széles közön ség érdeklődésére tartha számot. Vonzerejét növel hogy „ budai vár hangula tos, szép együttesében ka pott helyet. 1972 augusztus 25—31-ig a szolnoki MSZBT-klubban (I. sz. Irodaház) ............................................................................................ A bemutatott áruk a helyszínen megvásárolhatók Nyitva: naponta 10-től 18 óráig. Augusztus 31-én 18 órakor ajándéksorsolás! divatáru nagykereskedelmi VÁLLALAT BUDAPEST IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÄLLALAT SZOLNOK
