Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

Újjáéledő iskolák A diákok még élvezik a szünidő utolsó napjait, leg­alábbis amennyire a mostoha időjárás engedi, az is­kolákba azonban már új élet költözött a nyári hó­napok csendje után. Igaz, a tantermek még kihaltak, csu­pán a tanári szobák népesülnek be. Tegnap véget ért a pedagógusok nyári szünete, ma megkezdődik az új tanév előkészítése. A következő napokban megtartják az év eleji szak­tárgyi tanácskozásokat, ezeken beszélik meg az új tanév legfontosabb feladatait. Ma kezdődnek a pótbeiratások, a javítóvizsgák és a pótlóvizsgák is. Az új tanévre jelentős mennyiségi fejlesztést sikerült elérni a megye tanintézeteiben. Szeptember 1-ig 325 hellyel gyarapodik az óvodák befogadó képessége, és december 31-ig ehhez még további 200 hely várható. Az általános iskolák­ban 32, a középiskolákban 20 új tanteremben kezdődik a tanítás. Ez utóbbiak az új túrkevei és az újszászi közép­iskola felépítésével valósultak meg. A megyében új oktatás­ügyi beruházásokra körülbelül 60 millió forintot költenek az év végéig, a felújításokra 15 milliót. » Á kényelmesebbé, korszerűbbé váló iskolák azonban természetesen csak az oktató-nevelő munka kereteit biztosítják a megye majd’ ötezer pedagógusa szá­mára. Az iskolákban folyó munka tartalmának javulását elsősorban a pedagógusoknak kell biztosítaniuk. Az idei tanévet a szokásosnál nagyobb várakozással kezdik az iskolákban. A várakozás alapja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 15-i határozata az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. A határozat kijelölte az oktatás fejlesztésének, korsze­rűsítésének feladatait. Jóllehet, megvalósítása nem egyetlen esztendő gondja lesz, már a most kezdődő tanévben is érez­tetni fogja kedvező hatását. A kinevezések új rendszere, az irányító szervek hatás­körének részbeni „leadása”, az igazgatók jogkörének bővü­lése mind az iskolai élet korábbi kötöttségeinek oldódása irányába hat. Természetesen mindez csak szerény kezdet, bár a továbblépés nélkülözhetetlen állomása. O ktatómunkánk javításra, korszerűsítésre szorul — mondja a Központi Bizottság határozata, és meg­jelöli a korszerűsítés legfontosabb területeit is. Nö­vekszik a matematika és az anyanyelv oktatásának jelen­tősége. A tananyag korszerűsítését a tanulók és pedagó­gusok jelenlegi túlterheltségének csökkentése mellett kell végrehajtani. Ez a kérdés már több, mint egy évtizede állandó napirenden van, szerepelt az 1961-es oktatási reform célkitűzései között is, azonban mindeddig nem sikerült szá­mottevő eredményt elérni a megoldásában. Most azonban olyan helyzet alakult ki, hogy a túlterhelés csökkentése parancsoló szükségszerűséggé vált, egész oktató-nevelő mun­kánk fejlesztése, korszerűsítése elképzelhetetlen nélküle. A túlterheléssel függ össze a bukások nagy száma, a le­morzsolódás magas aránya. Különösen az általános isko­lák első osztályaiban alakult ki súlyos helyzet. A tanulók 11 százaléka számára az iskolával való első találkozás ku­darccal végződött, és ez gyakran egész életükre kiható pszichikai sérülésekkel járt. Az elsősök osztályozási rend­szerének megváltoztatása csak az első lépés a bukások csök­kentésének útján. Hatékonysága, gyakorlati haszna csak ak­kor bontakozik ki, ha együtt jár az óvodai foglalkozások és az iskolai előkészítők színvonalának javulásával, s min­denekelőtt az óvodai helyek számának növelésével. A tananyag korszerűsítése elképzelhetetlen az oktatás segédeszközeinek gyarapítása és korszerűsítése nélkül. Az elmaradás különösen az általános iskolákban számottevő. Rendkívül nagy különbségek vannak egyes általános Iskolák között, s különösen a külterületi és falusi iskolákban rossz a helyzet, ahol a fizikai dolgozók gyermekei az átlagosnál is nagyobb százalékban tanulnak. A színvonalkülönbségek csökkentése nélkül a fizikai dolgozók gyermekeinek a je­lenlegi módszerekkel történő segítése csak korlátozott ered­ményeket hozhat. A tananyag korszerűsítése, az iskolák irányítási rend­szerének megjavítása, az intézetek felszerelésének gazdagítása mind fontos, sőt nélkülözhetetlen eleme az oktató-nevelő munka fejlesztésének, az iskolai oktatás és nevelés döntő tényezője mégis a pedagógus marad. A túlterhelés jelenleg a pedagógusokat legalább annyira sújtja, mint a tanulókat. Az igényesebb munkavégzéshez, az önműveléshez, a pedagógia eredményeinek gyors megis­meréséhez nélkülözhetetlen, hogy a pedagógusok az eddigi­nél több szabad idővel rendelkezzenek. A kötelező óra­számok, az iskolai adminisztráció csökkentése, a munkaköri kötelességek pontos körülírása már régen napirenden van. Megvalósulásuk jelentős energiákat szabadít fel az oktató- nevelő munka minőségének javítására. Az igazgatók kiválasztásának rendszere is változtatá­sokra szorul. Ezen a téren is várható javulás. Az igazgatók kinevezésébe a tantestületnek nagyobb beleszólása lesz, a meghatározott időre szóló megbízatása pedig lehetővé teszi, hogy a szakmailag és emberileg nem< megfelelő igazgatók helyére egyszerűbben, gyorsabban kerüljenek rátermetteb­bek. Mindez jó hatással lesz az iskolai élet demokratizmu­sára, amely sok helyen elmaradt a társadalmi demokratiz­mus átlagos szintjétől. N agy várakozás előzi meg az idei tanév megkezdését. Az oktató-nevelő munka javításának főbb elveit és célkitűzéseit megjelöli a Központi Bizottság hatá­rozata. A határozat általános elveinek konkrét érvényesítése, a megvalósítás során egy-egy megyében, városban, iskolá­ban adódó feladatok meghatározása és végrehajtása azon­ban még ezután következik. Mindez sok vitában alakul ki, s e vitákban kiforró egységes szemlélet és pedagógiai gya­korlat remélhetően meghozza iskoláink életének új pezsgő, alkotó szakaszát. i Bistcy András Indokínai szolidaritási hét Dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára a megyei egészség­ügyi intézmények vezetőivel találkozott Dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára tegnap délután, Szolnokon ta­lálkozott és megbeszélést folytatott a megyei egész­ségügyi intézmények vezetői­vel és párttitkáraival. Dr. Gergely Istvánt a me­gye egészségügyi helyzetéről, eredményeiről és gondjairól dr. Leilei Gábor, a megyei Az ősz közeledtével — mint minden évben — je­lentősen megnőnek a Volán­vállalatok személy- és teher­szállítási feladatai. A csa­padékos őszi időjárás bekö­Szeptember 1-től, a tanév kezdetétől iskolabuszokat in­dít naponta a Volán Szol­nok megyei 7. sz. Vállalata. Mint a személyforgalmi fő­nökségen elmondták, az új járatok csak tanítási napo­kon, hétfőtől szombatig köz­lekednek. Menetidejük az oktatás kezdéséhez és befe­jezéséig igazodik, de termé­szetesen utazhatnak a jára­tokon felnőttek is. A 106 új iskolai járat kö­zül három Szolnokon, Me­Megyénkben a teherszállí­tás őszi csúcsát a cukorrépa betakarítása jelenti. Az ed­digi szerződések alapján a Volánnak a tavalyinak a dupláját, mintegy 5 ezer vagon cukorrépát kell a föl­tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője tájékoz­tatta. A megbeszélésen részt vett Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság propa­ganda-művelődésügyi osztá­lyának vezetője is. szöntével kevesebben moto­roznak, lecsökken a kerék­párral munkába járók szá­ma. Az iskolába járó diákok is növelik az utasforgalmat. zőtúron és Karcagon közle­kedik, a többi a bejáró diá­kokat hozza-viszi. A leg­több — 40 járat — Mező­túr és környékén indul, míg a Jászság területén, főleg Jászberénybe 24 új járatot közlekedtetnek. Szolnokra 19 iskolabusz indul többnyi­re Besenyszögről és Rákó­cziéivá felől. A menetrend­ben az „I” betűvel jelölt autóbuszok a tanév kezde­tétől naponta mintegy nyolc­ezer utast szállítanak majd. dekről a gyárba fuvaroznia. Mivel a gépjárműpark azo­nos nagyságú maradt, nyúj­tott műszak és hétvégi pót­műszakok szervezésére kény­szerülnek. Ügy tervezik — ha az időjárás nem szól Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitká­ra tegnap sajtótájékoztatón ismertette a szeptember 2-től 9-ig tartó szolidaritási hét részletes programját. A hét megnyitó nagygyűlése Buda­pesten, lesz, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, és itt egyben megemlékez­nek a VDK függetlensége kikiáltásának 27. évforduló­járól is. Vidéki nagygyűlé­seket rendeznek Pest, Zala és Nógrád megyében a nép­frontbizottságok, a szakszer­vezetek és a KISZ. A hét záró nagygyűlésére Heves megyében. Gyöngyösön ke­közbe —, hogy 15 vontatós gépkocsival naponta 100 va­gon répát szállíttatnak a Szol­noki Cukorgyárba. Ősszel a fokozott igénybe­vétel, a rossz útviszonyok miatt gyakoribbak a moto­rikus, műszaki hibák. Éppen ezért a napi karbantartást megszigorították, és sűrítet­ték az időszakos ellenőrzése­ket is. A szolnoki központi tele­pen már a nyáron kicserél­ték 25 autóbusz motorját, vagy fődarabját. A telepen átszervezéssel és a szocialis­ta brigádok felajánlásával elérték, hogy az eddigi reg­gel 6 óra helyett, hajnali 4-re elkészülnek az éjszakai felülvizsgálattal. A bu szolénál már meg­kezdték a téli idényre való átállás előkészületeit. A biz­tonságos üzemeltetéshez be­szerezték a szükséges segéd­anyagokat. az utastér fűtő- berendezéseit pedig kijaví­tották. Jöhet a tél, az idén Szolnokon csak olyan busz közlekedik, amelynek jó fűtő- berendezése lesz — ígérte a műszaki telepvezető. — h. L — rül sor. A tömegdemonstrá­ciókon a népfront, a béke­mozgalom és a szolidaritási bizottság vezetői lesznek a szónokok, akik ismertetik majd az agresszió sújtotta indokínai népek hősi küzdel­meit, és szólnak arról a poli­tikai, diplomáciai és anyagi segítségről, amellyel a Szov­jetunió és a szocialista tá­bor országai támogatják az indokínai népeket. Vala­mennyi rendezvényen a vi­etnami, a laoszi és a kam­bodzsai nép ellen folyó ag­resszió ellen tiltakoznak a résztvevők. Az események, gyűlések, találkozók összehívásában, lebonyolításában résztvevő szervek — a szolidaritási bi­zottsághoz tartozó tagszer­vezetek — a vietnami nép megsegítése érdekében szor­galmazzák az önkéntes pénz­ügyi felajánlásokat. Abból a pénzből, amelyet gyárak, hi­vatalok, intézmények közös­ségei, brigádok fizetnek be a szolidaritási számlára, gyógyszereket, egészségügyi felszereléseket és az agresz- szorok által lerombolt gátak helyreállításához szükséges gépeket vásárolnak. Ma: Lakások és építtetők Hej horgászok, horgászok Túl az Északi sarkkörön Az első lépés A jólét ötéves terve Nyári szerelem Felkészült a Volán A* őwi t*súc*forgalom előtt — Nyolcezer diák ufaeik — Hétvégi pót műszakok a cukorrépa-szállításban Százhat iskolai buszjárat Télen is melegben ttffil k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Bonn—Budapest közvetlen vonallal A nemzetközi távbeszélő­szolgálat korszerűsítési prog­ramja során bevezették az automatikus telefonforgalmat a Német Szövetségi Köztár­saság és a Magyar Népköz- társaság között. Az új tele­fonszolgálat szerda délután dr. Lauritz Lauritzen, az NSZK posta- és távközlés­ügyi minisztere és dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter között — közvetlen távhívással lé­tesített — beszélgetéssel ün­nepélyesen megnyílt. Ezután az NSZK előfize­tői már közvetlenül hívhat­ják a budapesti és távhívó­rendszerbe bekapcsolt vidéki telefonhálózat előfizetőit. A másik irányba, Magyaror­szág és az NSZK között elő­reláthatólag 1974 végén ve­zetik be az automatikus táv­beszélő-forgalmat. Jubileumi vándorgyűlés Huszonöt esztendővel ez­előtt, 1947, nyarán Szegeden alakult meg a Bolyai János Matematikai Társulat. A ne­gyedszázados jubileum al­kalmából szerdán négy na­pos vándorgyűlés kezdődött a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Fejes Tóth László Kossuth- dijas akadémikus, a társu­lat elnöke köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit, majd Császár Ákos főtitkár adott számot az elmúlt hu­szonöt esztendőben végzett munkáról. Az alakulás évé­ben 142 tagja volt a társu­latnak, ma pedig több mint 1500 főnyi a létszám. A vándorgyűlés keretében Gallai Tibornak nyújtották át a Szele Tibor-emlékcr- met és díjat, heten pedig Béke Manó-emlékcrmct és díjat kaptak. A vándorgyűlés 450 részt­vevője nyolc szekcióban mintegy száz előadást hall­gat meg. „Beethoven és Budavár” Nagy az érdeklődés a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat hangversenyei iránt, amelyeket a budai várban tartanak. Augusztus 27-én „Régi korok zenéje” címmel Esterházy Pál ma­gyar barokk kantátái és Dá­niel Speer „Türkischer euienspicgel”-je csendül fel Mossóczy Vilmos karmester irányításával. Augusztus 28- án „Beethoven és Budavár” címmel hangzik cl előadás. Augusztus 31-én „Népdal és zenemű” címmel Olsvai Imre népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia mun­katársa tart ismertetőt. Ez­úttal a műsoron eredeti ma­gyar népdalok és Kodály- feldolgozások szerepelnek. Szeptember 3-án, 4-én és 5- én Haydn „A teremtés” cí­mű oratóriuma csendül fel. Üj cementmű épül Hejőcsabán A második világháború utáni első cementgyár a Miskolc szomszédságában le­vő Hejőcsabán épül fel. Húsz évvel ezelőtt kezdte meg a termelést, s azóta megköze­lítőleg hétmillió tonna ce­mentet adott zömében nagy­szabású észak-magyarországi gyár- és lakásépítkezésekhez. Jelenleg a régi mellett — egy új cementgyár épül mintegy négymilliárd forin­tos költséggel. Az új gyár napi kapacitása megközelí­tőleg ötezer tonna jó minő­ségű cement lesz. A jelen­leg még üzemelő régi gyár­ral szemben nagy előnye lesz, hogy alig bocsát majd ki a város levegőjét szeny- nyező port. A cementmű a negyedik ötéves terv utolsó évében kezdi meg a terme­lést Gyorshír Lord Killanin-t (frország) választották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnö­kének. Kigyulladt a szénakazal Szerdán délután négy óra előtt néhány perccel öngyul­ladás következtében lángra lobbant a túrkevei Táncsics Tsz lo méter hosszú széna- i kazla. A mezőtúri állami és a túrkevei önkéntes tűz­oltóegység gyors kivonulá­sának köszönhető, hogy a mintegy 30 ezer forint érté­kű takarmányban jelentős anyagi kár nem keletkezett. Döntetlen a 17. játszma Szerdán délután Reykja- vikban igen gyors döntetlen­nel befejeződött a Szpasszkij —Fischer sakkvi’ágbajnoki párosmérkőzés kedden füg­gőben maradt 17. játszma. Meglepetésre összesen 20 percig tartott a folytatás.

Next

/
Thumbnails
Contents