Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

1972. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Racionális szociálpolitika N em keltett belpolitikai izgalmat, váratlan meglepetést, amikor a közelmúltban szocialista államélet fejlesz­tésének aktuális tennivalóit vitatva, közéletünk leg­illetékesebb fórumain került szóba: helyes munkamegosz­tással, hivatásszerű elhatárolással kell rendezni néhány ku­sza munkaterületet. Korábbi elképzelések ugyanis társa­dalmi szervekre, mozgalmakra bíztak fontos állami tenni­valókat. arra gondolván az ilyenfajta társadalmasításnak megértek már az előfeltételei. Tömegszervezeti kezelésbe került például annakidején a szociálpolitika legfontosabb intézményrendszere, a társada­lom biztosítása. Ez ellen a szakszervezet sem tiltakozott. Ám kiderült, hogy a korábban helyesnek tűnő intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s a szorosan vett állami feladat nem társadalmasodott egy lényegében adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet inkább bo­nyolultabbá vált. Sajátos kettősség alakult ki, amely nem vált javára sem az állami irányításnak, sem a formális gazdának, a szakszervezetnek, de nem használt a társada­lombiztosításnak sem. Az eltelt néhány esztendő tapasztala­tai nemcsak a szakembereket, hanem a laikusokat is erre a felismerésre vezették. 4 közvélemény elégedetten nyugtázta tehát a korrek­cióra tett javaslatot, kerüljön minden a legilletéke­sebb kezébe. A módosítás elhatározásának tényét is örömmel fogadta, mert újra bizonyítékot látott arra, hogy le tudjuk vonni egy helytelennek bizonyult korábbi intéz­kedés következményeit, nem igyekszünk csalhatatlannak mutatkozni. Túl az intézkedés eme elvi-politikai és morális visszhangján, a szociálpolitikai tennivalók állami irányítá­sának rendezése rendkívül fontos és aktuális feladat. . Abból kell kiindulni, hogy az életszínvonal alakulása szempontjából a munka alapján járó díjazás- és a szociál­politikai keretek között biztosított általános ellátás a leg­fontosabb. Ha ez így igaz — márpedig érvényéhez nem férhet kétség — akkor rendkívül fontos a két terület össze­hangolt fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a rendelke­A szolnoki Híd a visegrádi várban Visegrádon szombaton kezdődik az országos szín­játszó napok előadássoroza­ta. A most negyedik alka­lommal megrendezett ta­lálkozón 11 együttes vesz részt. Elsőként a veresegy­házi Forrás együttes lép- színpadra Dózsa Györgyről emlékműsorával. Ezután olyan neves csoportok kö­vetkeznek, mint a két év­vel ezelőtti győztes. a szombathelyi tanítóképző irodalmi színpada, a tavaly első helyen végzett Monori József Attila Irodalmi Szín­pad. s láthatják majd a né­zők „ kaposvári Latinca Studio, a győri Arrajxma és BM Központi Színjátszó Együttesét. Megyénket a szolnoki Híd Irodalmi Szín­pad képviseli. A kétnapos bemutató után hétfőn a együttesek vezetői szakmai vitát rendeznek, ki­cserélik tapasztalataikat. Mezőtúr Dózsa György ünneplésére készül 1973-ban új Dózsa-szobor Az 1514-es parasztháború során Dózsa György Mező­túrón is járt. A város ennek emlékére sokrétű program­mal színesített ünnepségeket rendez az idei esztendő utol­só hónapjaiban és 1973 első felében. A nyitányt egy bibliográfia kiadása jelenti. A tervek sze­rint szeptember 10-én jele­nik meg a Dózsa Györgyről szóló művek jegyzéke. Október 1-én a város ki­állítási csarnokában Dózsa- emlékkiállítás nyílik az ed­dig megvásárolt, valamint a ceglédi és a gyulai múzeum­tól kölcsönkért képzőművé­szeti anyagból. A TIT 1972 októbere és 1973 januárja között üzemek­ben, termelőszövetkezetek­ben és egyéb helyeken kö­rülbelül 8—10 előadást ren­dez Dózsa Györgyről és a parasztháborúról. Az előadá­sokat kamarakiállítással, iro­dalmi műsorral színesítik. Történelemtanárok, honis­mereti szakkörvezetők, TIT- előadók részvételével októ­ber 28-án ülé-t rendeznek, amelynek témája ugyancsak Dózsa György és a paraszt- háború lesz. A tervek szerint Hegedűs Géza és Nemeskürthy István vesz részt azon az író—ol­vasó találkozón, amely szin­tén az ünnepségsorozaba il­leszkedik. A programból a sportolók sem maradnak ki. Október 30-án úttörő sportversenye­ket rendeznek Dózsa György tiszteletére. A városi könyvtárban no­vember 15-én szavalóverseny lesz, a résztvevők Dózsáról szóló kötelező és szabadon választott költeményekkel in­dulhatnak. Ugyancsak Dózsa emlékét idézi a november 20-án nyíló városi bélyegkiállítás a mű­velődési központ klubtermé­ben. December 10-én zárul a „Hogyan él bennem Dózsa György alakja irodalmi, tör­ténelmi, művészettörténeti ismereteim alapján?” című pályázat. A Szabadság filmszínház­ban december 30-án bemu­tatják az Ítélet című filmet, utána ankétot rendeznek a Dózsát játszó főszereplővel, Bessenyei Ferenccel. Jövőre, május 15-én fotó- pályázattal folytatódik a program. A pályázat címe: „Dózsa György unokája”. Június 1-én a művelődési központ megjelenteti a hon­ismereti szakkör első kiad­ványát. Június 5-én a Mun­kásőrség Központi Énekkara ad hangversenyt Mezőtúron, s ugyanazon a napon az Új­pesti Dózsa labdarúgói ' lép­nek pályára a városban. Az 1973-as év rendezvé­nyei a Dózsa-szobor leleple­zése körüli időpontban lesz­nek. A leleplezés pontos dá­tuma még nem ismeretes, valószínűleg májusban vagy júniusban tartják. zésre álló anyagi lehetőségek leghatékonyabb felhasználása. A jelenlegi munkamegosztás, amely döntő állami feladatokat bíz tömegszervezetre, nem biztosíthatja az összehangolt fej­lesztést és a hatékony felhasználást. Ez az érem egyik ol­dala. Ami pedig az eredeti szakszervezeti feladatot jelentené, mármint a megfelelő társadalmi ellenőrzés megvalósítását, a dolgozók érdekeinek képviseletét, hogyan funkcionálhatna, amikor a szakszervezetnek saját magát kellene vétóznia és ellenőriznie? A kettősségnek csak egyetlen következménye lehet: a terjedő bürokrácia. A szociálpolitika egységes állami irányításának helyre- állításával fontos rendező elvek érvényesülhetnek és az elvek kitűnő gyakorlatokban kamatozhatnak va­lamennyiünk javára. Mód nyílik a szociálpolitika egységes irányítása feltéte­leinek biztosítására. Létre lehet hozni azokat az előfelté­teleket, amelyeknek áldásos hatására hasznosabban, termé­kenyebben lehet felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, energiát és kapacitást, egyszerűbbé és gyorsabbá lehet tenni a szociálpolitikai ellátást, a társadalombiztosítást. Magyar- ország felnőtt és serdülő lakosságának jelentős része tudja saját keserű tapasztalatai alapján, hogy mily tekervényes útjai vannak mindannak, amit a köznyelv SZTK-ügynek nevez, talán maga sem hiszi, hogy másként is lehet. Bizo­nyára lehet. A szociálpolitikai irányítás korszerű és halaszthatatlan reformja sikerének egyik biztosítéka éppen az, hogy a szak- szervezet, mint tömegszervezet, mint a dolgozók szervezett érdekképviselete a jövőben valóban eredeti funkcióját gya­korolhatja. A dolgozók érdekeit képviselheti, megfelelő be­folyással rendelkezve a szociálpolitikai fejlesztésre vonat­kozó elgondolások kialakításában, végrehajtásában. E gyszóval az ügy a helyére kerül Ez a bölcs, de oly­kor elfeledett józan és racionális rendezési elv érvé­nyesül akkor, amikor majd a szociálpolitikai, munka- védelmi tennivalók a megfelelő állami szervek hatáskörébe kerülnek. Soltész István Dűlőutak „vándora" Tötevény Rekettyés, Kor­mospart, Jászberényből kö- vesút vezet egy darabig, majd az arról leszökő dűlőutak kö­tik össze az ott lakó csalá­dokat a világgal. Ezeket az utakat járja több mint egy évtizede Ludnai Márton, a jászberényi Déryné Művelő­dési Központ dolgozója. Gép­kocsivezető, vetítőgépkezelő és vándormozi pénztáros egy­személyiben. Hetenként ötször vetít játék- és ismereterjesz­tő filmeket, a tanyákon lakó tsz-tagoknak és iskolás gye­rekeknek. — „Vándormozis”- ként tíz év alatt 28 ezer kilo­méteres utat tett meg, az el­múlt négy esztendőben hét­száz filmet vetített, azokat több mint huszonötezren néz­ték meg. Ludnai Márton a közműve­lődésben kifejtett egy évtize­des eredményes munkájáért most „Kiváló Dolgozó” kitün­tetést kapott. Munkájáról be­szélve és arra a kérdésre, hogy tíz év alatt nem vált-e egyhangúvá ez a munka, a tanyán lakó gyerekek nép­szerű „Marci bácsija” a kö­vetkezőket mondta: — Nekem mindig sok örö­möt és élvezetet jelentett a vándormozi. Jó volt heten­ként viszontlátni azokat a megszokott arcokat. akik az elmúlt évek során egyet­len filmvetítésről sem hiá­nyoztak. Ami az egyhangú­ságot illeti, olyan sokat fej­lődött tíz év alatt ez kul­turális szolgáltatás, hogy „vein ért rá” egyhangúvá válni. Tíz évvel ezelőtt egy kiselejtezés előtt álló Moszk­viccsal jártam a tanyákat, a zajos agregát segítségével vetítettem. Azóta jól fel­szerelt mikrobuszunk van. az utak is járhatóbbak, természetesen az igények fs mások. így áll össze a kép egy lel­kes népművelő több mintegy évtizedes munkájáról. I. A. Versek késiratai, levelek9 jegyzőkönyvi bejegyzés a Csatadalról Határozat a szovjet fi, mművészetról A SZKP Központi Bizott­ság elismerve néhány tör­ténelmi tárgyú film értéke­it megállapítja, hogy „ film­művészet nem képes eléggé mélyre hatolni a jelenkor legfontosabb folyamatainak ábrázolásában, és hogy a szovjet filmekben gyakran jelennek meg olyan hősök és figurák, melyek sem jellemük­kel. sem emberi vonzere­jükkel. sem pedig eszmei­ségükkel nem képesek a közönség megnyerésére. A fogyatékosságok kikü­szöbölésére a határozat in­dítványozza. hogy a filmmű­vészeti állami bizottság mindenek .előtt alaposan vizsgálja felül a forgató­könyv-írás és válogatás helyzetét. A bizottság jo­got kap arra, hogy évente 10—20 állami megrendelést adjon a szovjet filmművé­szet legkiválóbb rendezői­nek azzal a kifejezett cél­lal. hogy a jelenkor és a szovjet múlt valóban leg­fontosabb problémáiról je­lentékeny művek készülje­nek. A jó forgatókönyvek előteremtése érdekében pá­lyázatot írnak ki. A Művelődésügyi Minisz­térium Levéltári Igazgató­sága Petőfi Sándor szüle­tésének közelgő 150. évfor­dulójára jegyzéket állított össze n levéltárakban őr­zött. nagy költőre vonatko­zó dokumentumokból. A most elkészült jegyzék hasznos segítséget jelent nemcsak a Petőfit-kutatók- nak, hanem azoknak is, akik a jub-'leum alkalmá­val p nagy forradalmár köl­tő életének egy-egy állomá­sát gyermekéveit, ifjú ko­rát, költői, közéleti politikai tevékenységét avagy éppen családi körülményeit. — közelebbről kívánják meg­ismerni. A levéltárak nyilvántartá­sában megtalálható a Pető­fitől származó és saját ke­zűleg aláírt eredeti anya­gok között több vers, mint a Tolvaj huszár, a Tűnődés, továbbá „Jutalmazott balla­dái” a Szín és való. a Ván­dordalnok, az Ideál, vala­mint a képviselőháznak ajánlott Csatadal kézirata. a Petőfi-levelek közül az első, amelyik a nyilvántar­tásban szerepel 1848 július 16-ról származik, s ebben a költő Bacsó János fülöp- szállási segédlelkészt tu­dósítja a szabadszállási vá­lasztáson elszenvedett is­meretes vereségéről. A Petőfire vonatkozó és vele kapcsolatos több tucat dokumentum közül az elsőt 1823 január 1-én keltezték, a kiskőrösi evangélikus egy­ház keresztelési anyakönyvé­ben. Schiffer-Decker Sámu­el kecskeméti evangélikus tanító naplóbejegyzése sze­rint ..Alex Petrovics” tanu­lóért szülei első ízben 1828 szeptember 1-én .,12-p. 30 kr. tandíjat fizettek.” A ké­sőbbiekből való emlékek kö­zött találjuk Ferenczy Lász­ló levelét, aki 1848 március 16-án Wesselényi Miklóst a pesti forradalom eseményei­ről tudósítja. Ebben a szer­ző kiemeli, hoev Petőfi. . Szentpéterivel beszélgetve Metternichet szidta. Napin­ként taglaljn az ellenzéki kör eseményeit.” 1848 már­cius 22-én Kovács Lajos Széchenyi Istvánhoz inté­zett levelében azt írja. hogy „e forradalom legnagyobb- szerű jelleme... Vasváry... a másik Petőfi” Teleki Jó­zsef erdélyi főkormányzó 1848 április 16-án felter­jesztésében arra kéri Jósika Sámuel erdélyi udvari kancellárt, hogy rendeljed a Királyokhoz című verset tartalmazó röplap erdélyi példányainak elkobzását, s tiltsa be terjesztésüket. Egy­úttal eljárást sürget a ha­sonló „fölforgató” írások terjesztői ellen. Az első népképviseleti or­szággyűlés jegyzőkönyvének 743 számú bejegyzése — 1848 december 14-én — ar­ról informál, hogy Petőfi Sándor kinyomtatás céljá­ból a hadsereg lelkesítésére beküldte Csatadal című köl­teményének kéziratát. A képviselőház úgy döntött, hogy a verset intézkedésre megküldi az Országos Hon­védelmi Bizottság elnöké­nek. Négy nappal később már nanvilágo is lát a dön­tés a Csatadal kinyomtatá­sáról és szétküldéséről. Hetvenöt gyermek sorsa Jássdóssán Segít az iskolai napközi Jászdózsán negyvenkét ne­velőszülő hetvenöt állami gondozott gyerek neveléséről gondoskodik. A községben hagyománya van az árvák­kal való foglalkozásnak, 1910 óta fogadnak nevelésre „állami” gyerekeket. Az egy­kori gondozottak közül so­kan telepedtek le Jászdózsán, családot alapítottak, gyerme­kük van és maguk is vál­lalnak állami gondozott gyermekeket. A nevelőszülők legszíve­sebben csecsemő- és óvodás­korú gyerekeket vesznek ma­gukhoz, mivel ilyen koruk­ban jobban hozzászoknak a nevelőszülőkhöz, könnyebben illeszkednek be az idegen családba. A nevelőszülők mellett a Gyermekgondozó es Ifjúságvédő Intézet is gondoskodik a kihelyezett gyerekekről. Évente kétszer ellátja őket ruhaneműekkel, iskolaszerekkel, egy éve már, hogy zsebpénzt is kapnak a gyerekek. A kihelyezett állami gon­dozottakat a helyi tanácsnál működő kulturális-egészség­ügyi és családvédelmi bizott­ság tagjai látogatják rend­szeresen. Külön figyelemmel kísérik az iskolába járókat, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt tanévben csak három állami gondozott gye­rek ismételt osztályt. Gond, hogy a nevelőszülők közül sok az olyan idős em­ber ;aki nem tud segíteni a gyerekeknek a tanulásban. Jelentős segítséget nyújt vi­szont az iskolai napközi, ahová három állami gondo­zott gyerek kivételével — akik négyesrendű tanulók — valamennyien járnak. Sajnos az óvodában már helyhiány miatt nem tudják az óvodás- korúakat elhelyezni, pedig nagy szükségük lenne az óvodai foglalkozásra. Több­ségük ugyanis két-hároméves korában még nehezen beszél, alig pár szót tud kimondani. Tankönyvszezon Száznegyvenféle tankönyv az általános iskolásoknak Húszmillió tankönyv került forgalomba az elmúlt napok­ban: az általános és középis­kolákban, az egyetemeken, a főisKolákon országszerte ké­szültek az új tanévre; meg­élénkült a tanszereket árusí­tó boltok forgalma. A tan­könyvellátásról a szükséges iskolai segédeszközök beszer­zésének lehetőségeiről tájé­koktatták Gergely Róbertét, az MTI munKatársát. A vidéki könyvterjesztés is felkészült A budapesti ellátó-hálózat mellett az egyesített vidéki könyvterjesztés is gondosan felkészült a „tankönyvsze- zon”-ra. Az egyes iskolák, egy-egy bolthoz koncentrálva, várhatóan zökkenőmentesen szerezhetik be a tankönyve­ket. A Művelt Nép Könyvter­jesztő szervezésében vidéken is az iskolapadig jutnak a tan­könyvek. A vállalat felké­szült az esetleg késve megje­lenő kötetek fogadására: 24 órán belül ezek is a tanulók­hoz kerülnek. Igen kedvezőek vidéken is a kötelező, illetve ajánlott iródalom beszerzésének lehe­tőségei, sőt, olcsó sorozatok­ban megjelent olvasmányo­kért sem kell a szülőknek a könyvesboltba fáradniok, — mert azok ugyancsak megvá­sárolhatók az iskolákban. Új könyvek a gimnáziumban Bizonyára megnyugvás a szülőknek, pedagógusoknak egyaránt hogy valamennyi általános Iskolai tankönyv — mintegy 140-féle — elkészült, az új gyakorlati munkafüze­tekkel együtt, amelyek a gyakorlati oktatáshoz, a szer­számok kezeléséhez, az anya­gok megmunkálásához nyúj­tanak segítséget. Ugyanez mondható el a gimnáziumi tankönyvekről is. Ebben az iskolatípusban több az új könyv. Most készült el a negyedikes biológia tagoza­tos osztályok labor-naolója és a szakosított nyelvi tago­zatos osztályok tanulói is új — angol, francia, német, olasz, spanyol — tanköny­vekből szerzik majd ismere­teiket. Valamennyi középis­kolában új függvénytábla-kir egészítő segíti az oktatást. J

Next

/
Thumbnails
Contents